Egészségügyi struktúraváltás Uniós támogatással Dózsa Csaba Egészségügyi Minisztérium IV. Egészségügyi Konferencia 2006. február 8. Novotel Budapest Centrum.

Az előadások a következő témára: "Egészségügyi struktúraváltás Uniós támogatással Dózsa Csaba Egészségügyi Minisztérium IV. Egészségügyi Konferencia 2006. február 8. Novotel Budapest Centrum."— Előadás másolata:

1 Egészségügyi struktúraváltás Uniós támogatással Dózsa Csaba Egészségügyi Minisztérium IV. Egészségügyi Konferencia 2006. február 8. Novotel Budapest Centrum

2 Az EU támogatási politikája

3 Az Európai Unió támogatási politikája Európai Közösséget alapító Szerződés (EKSz.) 87. cikkének (1) bekezdése értelmében főszabály szerint összeegyeztethetetlenek a közös piaccal azok az állami vagy állami forrásból biztosított támogatások, amelyek a versenyt eltorzítják, vagy annak eltorzításával fenyegetnek, feltéve hogy a tagállamok közötti kereskedelmet befolyásolják. A tilalom alól azonban számos egészségügyet (is) érintő kivétel létezik A költségvetési szerveknek, illetve ezek jogi személyiségű intézményeinek és a jogi személyiségű non-profit szervezeteknek adott támogatások nem minősülnek állami támogatásnak, mivel a magyar jog szerint ezek nem vállalkozások.

4 Közszolgáltatással járó ellentételezés Az alábbi három feltétel teljesülése esetén a közszolgáltatással járó ellentételezés összeegyeztethető az EU állami támogatási szabályozásával: 1.A kedvezményezett vállalkozásnak közszolgáltatási kötelezettséggel kell rendelkeznie, és e kötelezettségeket világosan meg kell határozni. 2.Az ellentételezés kiszámításához alapul vett paramétereket objektív és átlátható módon előre meg kell határozni. 3.Az ellentételezés nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek biztosításához szükséges költség fedezéséhez szükséges összeget, figyelembe véve az ésszerű nyereséget. Az alábbi feltétel is teljesül, akkor a közszolgáltatással járó ellentételezés nem minősül állami támogatásnak 4.Ha a kiválasztás nem közbeszerzési eljárás alapján történt, akkor, az ellentételezés mértékét azon költségek elemzése alapján kell meghatározni, amelyek fejében egy átlagos, jól vezetett vállalkozás biztosította volna e kötelezettségeket. Szintén összeegyeztethető a szabályozással az általános gazdasági érdekű szolgáltatást végző kórházaknak odaítélt közszolgáltatással járó ellentételezés.

5 Az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdése alapján rögzített kivételek regionális támogatások –a) pont: A szokatlanul alacsony életszínvonalú vagy súlyos foglalkoztatási gondokkal küzdő területek gazdasági fejlődésének előmozdítására adott támogatások ~ Konvergencia célkitűzés; –c) pont: A bizonyos gazdasági tevékenységek vagy gazdasági területek fejlődésének elősegítésére nyújtott támogatások, amennyiben a közös érdekkel ellentétes mértékben nem módosítják a kereskedelmi feltételeket ~ Regionális versenyképesség célkitűzés horizontális támogatások ágazati támogatások

6 Horizontális támogatások Kutatás-fejlesztés Környezetvédelem Foglalkoztatás Képzés

7 Következtetések Az általunk támogatni kívánt fejlesztések nagy része költségvetési szervet, vagy valamilyen non- profit szervezetet érint, így nem vonatkoznak rá támogatási korlátozások. Az OEP által finanszírozott ellátásokhoz kötődő fejlesztések esetében is egyértelmű a közszolgálati jelleg, így bármilyen gazdálkodási forma mentesül a korlátok alól. Amennyiben a végső kedvezményezett a kapott pénzt vállalkozásoktól vásárolt szolgáltatásokra, befektetésekre költi, akkor a közbeszerzési szabályok alkalmazása szükséges.

8 „Sikeres Magyarországért” Program NFT II. – EFK Cél és fogalomrendszer

9 OFK Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció EFK Egészségügyi Fejlesztéspolitikai Koncepció NFT II. II. Nemzeti Fejlesztési Terv 2007-2013 „Sikeres Magyarországért” program 2020-ig Kijelöli az egészség ügyét érintő fejlesztések célrendszerét és a fő beavatkozások területeit országos fejlesztési stratégia NFT II. – EFK OTK Országos Területfejlesztési Koncepció

10 Célrendszer A célrendszer felállítása a jövőkép, azaz a 2020-as célállapot alapján történt. Átfogó cél jelentősen javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, így a születéskor várható egészséges életévek száma 2013- ra elérje el az Európai Unió 25 tagországának átlagátÁtfogó cél: jelentősen javuljon a magyar lakosság egészségi állapota, így a születéskor várható egészséges életévek száma 2013- ra elérje el az Európai Unió 25 tagországának átlagát

11 Stratégiai célkitűzések Az OFK 8+1 stratégiai célja: 1.a gazdaság versenyképességének tartós növekedése 2.a foglalkoztatás bővülése 3.a versenyképes tudás és a műveltség növekedése 4.a népesség egészségi állapotának javulása 5.a társadalmi összetartozás erősödése 6.a fizikai elérhetőség javulása 7.az információs társadalom kiteljesedése 8.a természeti erőforrások és a környezeti értékek védelme és fenntartható hasznosulása +1 kiegyensúlyozott területi fejlődés

12

13 Operatív programok felépítése Nemzeti Stratégiai Referencia Keret  Operatív Program  Prioritás  Intézkedés  Komponens - Projekt

14 A tervezett Operatív Programok Fejlesztés irányaOP neveJellegeSürgősségi ellátás program Nemzeti Rákkontroll program VersenyképességGVOPERFA Emberi erőforrás fejlesztés HEFOPESZA HIFOPERFA Környezet és közlekedés fejlesztése KVOPERFA Területi fejlesztésekKiemelt fejlesztések ERFA Regionális O.P- ok ERFA A kormányzás hatékonyságának növelése Informatika Igazgatás korsz. ERFA ESZA

15 A tervezett intézkedések

16 Mire lehet építeni az NFT II-ben? (1) I. NFT – HEFOP 4.3, 4.4 –A 2004-2006-os magyar Nemzeti Fejlesztési Tervben az egészségügy fejlesztése a 4. számú, Humánerőforrás- fejlesztési Operatív Programban jelent meg, amely nyolc intézkedést tartalmazott. A nyolc intézkedésből kettő érintette az egészségügyet:  Térségi diagnosztikai és szűrő- vagy rehabilitációs központok fejlesztése (4.3.).  Egészségügyi informatika fejlesztése (4.4). –Mindkét területen csak három régió (Dél-Dunántúl, Észak-Alföld, Észak-Magyarország) szolgáltatói jogosultak pályázni. Az intézkedések megvalósítására szóló pályázatokat 2004. március 24-én kiírták.

17 Mire lehet építeni az NFT II-ben? (2) Népegészségügyi Program A 21. lépés intézkedései: –Sürgősségi ellátás fejlesztése (SBO-k, központi ügyeletek fejlesztése, OMSZ átalakítása és fejlesztése) –A Nemzeti Rákellenes Program kidolgozása –Nemzeti Csecsemő és Gyermekegészségügyi Program –Szakmai protokollok, irányelvek fejlesztése

18

19 Az egészség feltételeinek biztosítása A jelen helyzet Gyógyító ellátások, aktív ellátás Krónikus ellátás, rehabilitáció. Az egészség feltételeinek biztosítása, prevenció

20 Az egészség feltételeinek biztosítása A kívánt helyzet Az egészség feltételeinek biztosítása, prevenció Gyógyító ellátások, aktív ellátás Krónikus ellátás, rehabilitáció.

21 Struktúraváltás az egészségügyi ellátásban Egyetemi központok Integrált regionális ellátórendszerek /megyei, városi kórházak/ Rehabilitáció Ápolás Krónikus ellátás Szociális szféra Lakosságközeli ellátások Alap- és járóbeteg szakellátás

22 Az egészségügy a versenyképességért Struktúraváltás az egészségügyben –csökkenti az államháztartási hiányt, tarthatóvá teszi a konvergencia programot, –az ellátórendszer hatékonyságának és minőségének javítása révén hozzájárul az ország versenyképességének növeléséhez. A magyar tudás (K+F eredmények) magyar munkahellyé és GDP növekedéssé alakítása a biotechnológiák, gyógyszeripar + eszköz és műszergyártás fejlesztésével. A tudás-alapú egészségügyi kapacitások kihasználása a nemzetközi szolgáltatási piacon + orvosképzés. A természetes gyógytényezők, turisztikai kapacitás jobb kihasználása: –hozzáadott érték növelése egészségügyi szolgáltatásokkal, –gyógy-térségek kialakítása a szinergikus hatások érdekében

23 A tervezett intézkedések: Infrastrukturális fejlesztés Lakosság-közeli ellátások fejlesztése Integrált regionális ellátórendszerek kialakítása, infrastruktúra-fejlesztése A tudásközpontok, az egészségipari innováció fejlesztése Az egészségügyi és turisztikai szolgáltatások integrált fejlesztése Az egészségügyi közigazgatás és az egészségügyi ellátórendszer intézményeinek IT-fejlesztése Betegbiztonság rendszerének fejlesztése

24 A tervezett intézkedések: Humánerőforrás fejlesztés Egészség-fejlesztés és egészség-nevelés Egészségügyi humánerőforrás monitoring és fejlesztés (orvosok; egészségügyi dolgozó felsőfokú képzése) Szakképzés, továbbképzés (szakdolgozók középfokú képzése) Minőségi, szervezett és hatékony egészségügy Új képzések Külföldiek képzése

25 A fenntarthatóság biztosítása I. Az EU csak beruházást, fejlesztést, képzést támogat, működést nem. A közfinanszírozott ellátórendszerben végrehajtott Uniós beruházások által létrehozott többlet-kapacitás és többlet-teljesítmény működtetéséhez szükséges többletforrásokra az ágazat – a szigorú konvergencia-kritériumoknak megfelelően – várhatóan nem számíthat (2007-13 között az E-Alap GDP arányos kiadási oldala várhatóan nem nő).

26 A fenntarthatóság biztosítása II. Amennyiben az Uniós támogatással megvalósítani kívánt fejlesztés az egészségügyi ellátórendszerben már meglévő összes közfinanszírozott kapacitáshoz és teljesítményhez képest többletet eredményez, az ilyen többlet működtetéséhez szükséges forrásokat a pályázóknak maguknak kell előteremteni:  Intézményen belüli kapacitás-átszervezéssel  Intézmények közötti kapacitásátadás-átvétellel Az országos fejlesztési források fedezete

27 Az ágazati és regionális szint viszonya Ágazati szint Regionális szint (SOP-ROP) Feladatmegosztás Intézményrendszer- fejlesztés, nagy költségigényű beruházások (Onkológiai ellátás) Lakosság közeli ellátások (Alapellátás, járóbeteg szakellátás, rehabilitáció, geriátria) Forrásmegosztás (ERFA, ESZA) Az önkormányzat, a régió és a Kormány közös felelőssége Felelősségmegosztás

28 A II. NFT tervezett forráseloszlása

29 A II. NFT források eloszlása Versengő tárcák: FMM, ICsSzEM, OM, NKÖM,

30 A tárca által tervezett komponensek forrásigénye

31 Köszönöm a figyelmet!