Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Agrokémia. vízszárazanyag Növények összetétele/1 105 ºC –on hevítés NÖVÉNY, NÖVÉNYI RÉSZVÍZTARTALOM % Gabonafélék (levél, szár)75-90 Gabonaszalma, kukoricaszár14-15.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Agrokémia. vízszárazanyag Növények összetétele/1 105 ºC –on hevítés NÖVÉNY, NÖVÉNYI RÉSZVÍZTARTALOM % Gabonafélék (levél, szár)75-90 Gabonaszalma, kukoricaszár14-15."— Előadás másolata:

1 agrokémia

2 vízszárazanyag Növények összetétele/1 105 ºC –on hevítés NÖVÉNY, NÖVÉNYI RÉSZVÍZTARTALOM % Gabonafélék (levél, szár)75-90 Gabonaszalma, kukoricaszár14-15 Réti széna, lucernaszéna15-16 Burgonyagumó75 Tök, uborka85-95 Gyümölcs (szőlő, földieper)80-85 Kukoricaszem15-25 Gabonaszem, pillangósok magvai12-15

3 Növények összetétele/2 Szárazanyag Szervesanyag Szervetlen anyag v. hamualkotórészek tápelemek nélkülözhető ballasztanyagok toxikus elemek 550 ºC –on izzítás - szénhidrátok - lipidek - fehérjék (enzimek) - alkaloidok - terpének - foszfatidok - klorofill - hormonok Cd, Cr, Hg, Ni, Pb Fitoremediáció!!! C: 45-50% H: 5-6% O: 40-42% egyéb elemek: 2-10%

4 Fitoremediáció Hiperakkumulátor növények Hiperakkumulátor növények: szerveiben jóval nagyobb mennyiségben halmozódnak fel a fémek mint az a talaj fémkoncentrációjából adódna (hiperakkumuláció: fémkonc. >1000 mg/kg) Nehézfémtűrő árvácskafaj Viola calaminaria mg/kg Zn Havasaljiarsóka Havasalji tarsóka Thlaspi caerulescens mg/kg Zn mg/kg Cd mg/kg Pb mg/kg Zn Lúdfű Arabidopsis halleri Olajrepce Brassica napus Zn Retek Raphanus sativus Zn

5 Növények összetétele/3 TÁPELEMEK az elem hiánya esetén a növény fejlődésében zavar áll be az elem pótlásával a hiánytünetek megelőzhetőek vagy megszüntethetőek az elem hatása kimutatható az élettani folyamatokaban az elem nem helyettesíthető más elemekkel (Allen és Arnon) azok az elemek, amelyek a növények növekedéséhez és zavartalan fejlődéséhez szükségesek, s funkciójukat más elem nem tudja ellátni (Mengel)

6 Növények összetétele/4 TÁPELEMEK Nélkülözhetetlen elemek Kedvező hatású elemek C, H, H, N, P, S K, Ca, Mg, Fe, Mn, Cu, Zn, Mo, B Na (cukorrépa) Cl (répa, retek, zeller) Si (gabonafélék, rizs) makroelemek C, H, O, N, P, S, Ca, Mg 0,1%-nál nagyobb mennyiségben található a szárazanyagban mikroelemek v. nyomelemek 0,1%-nál kisebb mennyiségben található a szárazanyagban Fe, Mn, Cu, Zn, Mo, B hatás alapján előforduló mennyiség alapján

7 Növények összetétele/5 TÁPELEMEK Kémiai tulajdonság és élettani funkció alapján Nemfémes elemek Alkálifémek, AlkáliföldfémekNehézfémek

8 Növények összetétele/5 TÁPELEMEK elemcsoport Felvétel és szállítás Elemek szerepe élettani, biokémiai funkciója C, O H Gáz alakban (CO 2, O 2 ) HCO 3 -, H 2 O Szerves vegyületek legfontosabb építőkövei N, S, P, B, S Felvétel: NO 3 -, NH 4 +, H 2 PO 4 -, HPO 4 2-, SO 4 2- stb. Szállítás: Szervetlen ion vagy szerves molekulaként is, pl. aminosav, amid, foszfolipid, észter Egyes szerves vegyületek alkotói. A NO 3 -, SO 4 2- redukció után kovalens kötéssel kapcsolódik a szénvázhoz. Anyagcserefolyamatok szabályozásában (S, N) és észterképzésben vesznek részt(PO 4 3-, BO 3 3- ). Nemfémes elemek

9 Növények összetétele/6 TÁPELEMEK Alkálifémek, alkáliföldfémek elemcsoport Felvétel és szállítás Elemek szerepe élettani, biokémiai funkciója K, Na Mg, Ca Felvétel és szállítás: Kationként Ozmotikus egyensúly fenntartása; enzimekhez kötődve fejtik ki hatásukat

10 Növények összetétele/6 TÁPELEMEK Nehézfémek elemcsoport Felvétel és szállítás Elemek szerepe élettani, biokémiai funkciója Fe, Mn, Cu, Zn, Mo Felvétel (Mo kivételével): Kationként v. fémkelát formájában Mo: MoO 4 2- Enzimek fémkomponensei, hatásuk gyakran a fém vegyértékváltozásán alapszik. Kelátkötés az uralkodó. Citokróm (Fe)

11 Tápanyagfelvétel-növény/1 passzív folyamat során aktív folyamat során Energiabefektetés nélkül, fizikai törvényszerűségek alapján játszódik le. pl. diffúzió, ioncsere folymatok ionok a sejt közötti járatokban és a sejtfal pórusain (apoplazma) kereszetül így közlekednek Energiafelhasználással (ATP) specifikus szállítók (carrierek) segítségével játszódik le. ATP  ADP + P i 35 kJ/mol pl. áramlás koncentrációgradiens ellenében határhártyákon való átjutás határhártya pl. sejthártya szállító fehérjék (carrierek)

12

13 Tápanyagfelvétel-növény/2 tápanyagfelvételre ható tényezők talajtulajdonságok - talajoldat koncentrációja (oldhatóság) - pH viszonyok (nehézfémek!!, nitrifikáció) - redoxi viszonyok (mikrobiologia) biológiai tényezők - növényfajok tápanyagigénye - gyökérzet kiterjedtsége

14 Tápanyagfelvétel-talaj/1 Talaj tápelemszolgáltató képessége

15 Tápanyagfelvétel-talaj/2 Talaj tápelemszolgáltató képessége

16 Tápanyagfelvétel-talaj/3 Talaj tápelemszolgáltató képessége, pufferkapacitás

17 Tápanyagellátás/1 Liebig féle minimumtörvény (XIX): A termés nagyságát a növények igényéhez képest minimumban lévő tápelem határozza meg. (A termést valamennyi tápanyag mennyisége és aránya együttesen szabja meg, de a termésnövekedést leginkább a minimumban lévő elem pótlásával lehet elérni.

18 Tápanyagellátás/2 Mitscherlich törvény (XX): A termés a növekedési tényezők hatására növekszik, de a hozamnövekedés nem lineáris, hanem a maximális termés eléréséhez hiányzó résszel (A-y) arányosan változik. A y A-y x x y A törvény a következő formulával írható le: ahol dy/dx = egységnyi hatótényezőre jutó termésváltozás (A-y) = a maximális terméshez még hiányzó rész

19 N Tápelemek/ N N-talajban 0,02-0,4%

20 N Tápelemek/ N N hiány N felesleg - levelek fakó világossárga színűek (csökkent kloroplasztiszképződés) - sötétzöld üde növényzet (fokozott kloroplasztiszképződés)

21 P Tápelemek/ P

22 P-talajban 0,02-0,1% Szerves 50% !!! Szervetlen 50 %

23 K Tápelemek/ K

24 K-talajban 0,2-3,3%

25 K Tápelemek/ K K hiány K felesleg - cukrok, aminosavak felhalmozódása – kórokozokra fogékonyabb - száraz időben hervadási tünetek - idősebb levelek végein klorofillhiányos állapot- hervadás -hatása nem ismert!!

26 S Tápelemek/ S

27 Műtrágyák

28 Szerves és műtrágya felhasználás, * szántó+kert+szőlő+gyümölcs ÉvekSzerves trágya, millió t Műtrágya felhasználás t/év N P 2 O 5 K 2 O Összesen Mg. művelt területre* kg/ha/év , , , , , , , , , ,

29 SZILÁRD FOLYÉKONY (Por, szemcsés kristályos) egyszerűösszetett oldat szuszpenzió (egy- és többkomponensűek) kevert Műtrágyakeverési szabályok!!

30 Szilárd műtrágyák

31 NITROGÉN MŰTRÁGYÁK AmmóniumsókAmmóniumsók –Ammónium-nitrát NH 4 NO 3 –Mészammon-salétrom NH 4 NO 3 + CaCO 3 FémnitrátokFémnitrátok –Kálcium-nitrát KarbamidKarbamid Lassan ható nitrogénműtrágyákLassan ható nitrogénműtrágyák –Karbamid-aldehid kondenzátumok –Bevonatos műtrágyák –Inibitoros műtrágyák

32 Ammónium-nitrát ( NH 4 NO 3 ) 34% N34% N (fele nitrát- fele ammónium, nincs kedvezőtlen kísérőion) Gyártása:Gyártása: HNO 3 + NH 3 = NH 4 NO 3 oldatból bepárlással, kristályosítással; gyors hűtés hűtőtoronyban; szárítás 0,5% nedvességig HIGROSZKÓPOS → Tapadás csökkentésére védőréteggel vonják be. Tárolása!!!Tárolása!!! 6 réteg 170 o C-on: NH 4 NO 3 = NH 3 + HNO o C-on: heves bomlás o C-on: NH 4 NO 3 = N 2 O + 2 H 2 O 2 NH 4 NO 3 = 2 N 2 + O H 2 O hőhatás vagy szerves anyag vagy Cl - N

33 Mészammon salétrom NH 4 NO 3 + CaCO 3 vagy NH 4 NO 3 + CaMg(CO 3 ) 2 pétisó: 25% N agronit: 28% N CaCO 3 illetve CaCO 3. MgCO 3CaCO 3 illetve CaCO 3. MgCO 3 csökkenti a higroszkóposságot, Csökkenti a robbanásveszélyt savanyító hatás ellen GyártásGyártás NH 4 NO 3 olvadék + mészkőliszt N

34 Kalcium-nitrát Ca(NO 3 ) 2 11,9-14% N (a víztartalomtól függően) Higroszkópos, Gyártása 2 HNO 3 + CaCO 3 = Ca(NO 3 ) 2 + CO 2 + H 2 O Magyarországon nyersfoszfátok salétromsavas feltárása során melléktermék. Különösen savanyú talajkra lenne jó, de műtrágyaként nem elterjedt (alacsony N tartalom, higroszkóposság) N

35 Karbamid (NH 2 ) 2 CO A legkoncentráltabb N műtrágya:46,6% N Higroszkópos vízben jól oldódik: - talajtrágya - permetezőtrágya Előállítása: 2 NH 3 + CO 2 = NH 4 O. CO. NH 2  ammónium-karbamát NH 4 O. CO. NH 2 = NH 2. CO. NH 2 + H 2 O Bepárlás: C alatt (biuret képződés nem kerülhető el szemcsézéskor!!) max 1-1.5% biuret tartalom engedhető meg!!!! N

36 Karbamid (NH 2 ) 2 CO Mérgező biuret képződés: NH 2 NH 2hevítés CO 2 C ONH 2 + NH 3 NH 2 C O NH 2 Higroszkópos (kevésbé mint az NH 4 NO 3 ill. Ca(NO 3 ) 2 ) Tárolás: - száraz helyen, 6 rétegben (szemcsék összetapadása miatt) - szemcsés karbamid kevésbé higroszkópos mint a kristályos Előnyei: - szállítás, raktározás, kiszórás költsége kisebb - növények levélen is képesek hasznosítani - növényvédőszerekkel is, öntözővízben is kipermetezhető - kémiailag semleges, nem károsít, repülőgéppel is kiszórható N

37 Karbamid (NH 2 ) 2 CO Hátrányai: –csírázásgátló hatás CO(NH 2 ) 2 ureáz, víz CO 2 + NH 3 víz (NH 4 ) 2 CO 3 - hőmérséklet: C - nedvesség kedvez - aerob Mérgezést okozhatja: ammónium-cianát H 4 NOCN (Wöhler) KARBAMIDOT 1-2 HÉTTEL VETÉS ELŐTT KELL KIJUTTATNI !!! N

38 Karbamid-aldehid kondenzátumok karbamid-formaldehid legalább 32-34% N Ureaform, Nitroform stb. NH 2 C OCO NH 2 HNH +C O víz CH 2 NH 2 HNH C OCO NH 2 n Oldhatóság függ: - mólaránytól (>2:1) - lánchosszúságtól - körülményektől (pH, hőmérséklet) N

39 Karbamid-aldehid kondenzátumok Aktivitási index: A i = * 100 ahol: h = hideg vízben oldhatatlan f = forró vízben oldhatatlan Kívánatos: A i > 40 Nem higroszkópos Előállítási költség magas N

40 Bevonatos nűtrágyák 30-36% N Előnye: –Oldódást lassítja, de a víz diffúzióját lehetővé tesz! –Nem tapad össze. Bevonatok: –Kén –egyéb szervetlen anyagok (Mg-ammónium-foszfát) –Paraffin, zsírsav (karbamid) Hordozóanyag – adszorpció utján megköti a műtrágyát –Agyag –Agyagásvány: bentonit, montmorilloit, kovasavgél N

41 Inhibitoros műtrágyák Karbamid hidrolízise ureáz inhibitorokkal gátolhátó –pl.: fém-ditiokarbamátok pl.Cu vegyületekkel –gyakorlatban nem terjedt el! NH 3 átalakulása nitrifikációgátlókkal lassítható –Csökkenthető a műtrágyák és a hígtrágyák környzetszennyező hatása –gyakorlatban is alkalmazott: –N-serve: 2-klór-6-(triklór-metil)-piridin 0,5 – 10 ppm hatására a nitrifikáció több hétre gátolható –DLD: dicián-diamid N C C NH 5-10%N NH 2 N

42 Nyerfoszfátok, apatitok - primer apatit: magmatikus kőzet, pl. fluorapatit (Kola -fsz) 31-33% P 2 O 5 Ca 5 (PO 4 ) 3 F Ca 5 (PO 4 ) 3 OH Ca 5 (PO 4 ) 3 Cl - szekunder apatit : tengeri üledék, foszforit (USA, Észak - Afrika) közvetlenül is felhasználják trágyázásra 30-40% P 2 O 5 P FOSZFOR MŰTRÁGYÁK

43 FOSZFORMŰTRÁGYA GYÁRTÁS Célja: nehezen oldódó foszforvegyületek átalakítása vízben vagy gyenge savakban oldható vegyületekké Savas feltárás H 2 SO 4 → Szuperfoszfát 18% P 2 O 5 Apatit +H 3 PO 4 → Triplefoszfát v. Hármas szuperfoszfát 42-52% P 2 O 5 HNO 3 → Nitrofoszfátok Hőkezelés → Termofoszfátok P

44 Szuperfoszfát Ca(H 2 PO 4 ) 2. H 2 O + CaSO 4 18% P 2 O 5 Előállítás: 2 Ca 5 (PO 4 ) 3 F + 10 H 2 SO 4 = 6 H 3 PO CaSO HF (gyors) 2 Ca 5 (PO 4 ) 3 F + 14 H 3 PO 4 = 10 Ca(H 2 PO 4 ) HF (lassú, utófeltárás napokig) Foszforsav: 3-5% Savas, higroszkópos P

45 Szuperfoszfát Foszfátreverzió: ha szabadsav tartalom < 2-3% Fe 2 (SO 4 ) Ca(H 2 PO 4 ) 2 = 2 Fe(H 2 PO 4 ) 3 +3 CaSO 4 Al 2 (SO 4 ) Ca(H 2 PO 4 ) 2 = 2 Al(H 2 PO 4 ) 3 +3 CaSO 4 Fe(H 2 PO 4 ) 3 = FePO H 3 PO 4 Al(H 2 PO 4 ) 3 = AlPO H 3 PO 4 Vízben oldhatatlan foszfátok. KICSAPÓDÁS P

46 Triplefoszfát (Hármas szuperfoszfát) Ca(H 2 PO 4 ) 2. H 2 O Előállítása: 2Ca 5 (PO 4 ) 3 F + 14H 3 PO 4 = 10Ca(H 2 PO 4 ) 2 +2HF 42-52% P 2 O 5 Nagyobb hatóanyag tartalom (3X) Gipszmentes nem higroszkópos (jól szórható, nem csomósodik) Előállítás drágább, kijuttatás olcsóbb P

47 Magmatikus kőzetek tengervíz sótelepek (rétegek) K 2 O% Halit (NaCl)- Szilvin ( KCl)63 Szilvinit (nKCl.mNaCl)12-22 Karnallit ( KCl-MgCl 2 6H 2 O)17 Kainit ( MgSO 4. KCl. 3H 2 O)19 Langbeinit ( K 2 SO 4. 2MgSO 4 )23 Polihalit ( K 2 SO 4. MgSO 4. 2CaSO 4. 2H 2 O)15,5 Kálisalétrom (KNO 3 ) 46,5 KÁLIUM MŰTRÁGYÁK K

48 Kálisó KCl 40%-os ( 38-42%) K 2 O 50 és 60%-os kálisó ( 50-60% K 2 O) fehérszürkés és kissé vörös színű műtrágyák jól oldódnak, semlegesek fiziológiai savanyító hatással rendelkeznek kissé higroszkópos, helytelen tároláskor csomósodik klórra érzékeny növények: dohány, komló, bogyósok Káliumagnézia v. patent-káli 30% K 2 O KCl + 2MgSO 4 + 6H 2 O = K 2 SO 4. MgSO 4. 6H 2 O + MgCl 2 Kálium-szulfát K 2 SO % K 2 O K 2 SO 4. MgSO 4. 6H 2 O + 2KCl = 2K 2 SO 4 + MgCl 2 + 6H 2 O K

49 Összetett műtrágyák Minden molekulájábann több (2) tápanyag – komplex Monoammónium-foszfát (MAP) 62% P 2 O 5, 12% N NH 3 + H 3 PO 4 = NH 4 H 2 PO 4 vízben jól oldódnak kedvezőtlen P/N Mo. nem gyártja Diammónium – foszfát 54% P 2 O 5, 21%N 2 NH 3 + H 3 PO 4 = (NH 4 ) 2 HPO 4 vagy NH 4 H 2 PO 4 + NH 3 = (NH 4 ) 2 HPO 4

50 Összetett műtrágyák Ammonizált szuperfoszfát Ammonizált szuperfoszfát NH 4 H 2 PO % P 2 O 5, 6-7% N túlzott ammonizálás → foszfátreverzió (Ca 5 (PO 4 ) 3 OH) Nitrofoszfátok Nitrofoszka – salétromsavas feltárás 2 Ca 5 (PO 4 )F + 14 HNO 3 =3 Ca(H 2 PO 4 ) Ca(NO 3 ) 2 + 2HF (nitroszuperfoszfát) 2 Ca 5 (PO 4 ) 3 F + 20 HNO 3 = 6 H 3 PO Ca(NO 3 ) HF

51 KEVERÉK MŰTRÁGYÁK Peremarton Megvásárolt egyszerű műtrágya komponensekből  kívánt összetétel karbamid, triplefoszfát, 60% -os kálisó, cseppfolyós NH 3, ammónium-nitrát  szemcsés, Peretrix,pl.: segédanyagok (magnezit, perlit) Műtrágya keverés követelményei!!!!!

52 Műtrágya keverés követelményei Fizikai – kémiai tulajdonság: Cserebomláshigroszkóposság nő Karbamid – Ammónium-nitrát keverék KRL: Biztonság technikai követelmény: NH 4 NO 3 + KClrobbanásveszély!

53 Műtrágya keverés követelményei Fizikai feltételei: -Nem keverhető különböző formájú és szemcse összetételű műtrágya, mivel szétválnak (pl.: por -kristály, apró szemcse - normál szemcse stb.) -Hasonló szemcseméretekből lehet homogén keverék -Ne legyen a komponensek hatóanyag tartalma nagyon különböző -Nem lehet nedves, tapadós, csomós a keverni kívánt műtrágya -Figyelni kell a műtrágya higroszkóposságát

54 MÉSZTRÁGYÁK CaCO 3 – tartalom, javító anyagok mészkő dolomit mésztufapor gipsz mésziszapok - cukorgyári - péti mész - lápi mész

55 MIKROELEM TRÁGYÁK - a talajkémhatásától függ az érvényesülésük: savanyú talajon nagy a túladagolás veszélye, lúgos talajon mérsékelt hatás lekötődhetnek ( oldatban vegyületekké alakulnak) - permetező trágyázással ( vízoldható )

56 MIKROELEM TRÁGYÁK 1. Gyorsan ható mikroelem trágyák a. Szervetlen, vízben oldható vegyületek - permettrágyaként, talajba – kis mennyiség - Fe: lúgos talajon FeSO 4. 7 H 2 O 9,8 % Fe MnSO 4. 7 H 2 O 27,0 % Mn CuSO 4. 5 H 2 O 25,4 % Cu ZnSO 4. 5 H 2 O 22,8 % Zn H 3 BO 3 11,3 % B Na 2 B 4 O H 2 O 11,3 % B (NH 4 ) 6 Mo 7 O 2. 4 H 2 O 54,4 % Mo Na 2 MoO 4. H 2 O 39,6 % Mo Co(NO 3 ) 2. 6H 2 O 20,4 % Co

57 MIKROELEM TRÁGYÁK b. Kelátok: - sajátos szerkezetű fémkomplexek, - datív kötés, kismértékű disszociáció - permettrágyaként és talajtrágyaként - EDTA ( etiléndiamin – tetraecetsav ) - Fe: lúgos talajon, szőlő, őszibarack Sequestren ( Fe, Mn, Zn, Cu – EDTA) - néhány kg/ ha talajon - 0,1 – 0,2 % permettrágyaként

58 MIKROELEM TRÁGYÁK EDTA szerkezeti képlete: HOOC – CH 2 CH 2 - HOOC N – CH 2 – CH 2 - N HOOC – CH 2 CH 2 - HOOC

59 MIKROELEM TRÁGYÁK EDTA térszerkezete: CO 2- OCH 2 CO CH 2 O NCH 2 Zn O N CH 2 CO CH 2 CH 2 O CO

60 Folyékony műtrágyák

61 Cseppfolyós ammónia 82,2% N Párolog → Speciális berendezés talajhasító, injektáló, takarószerkezet UAN oldatok Karbamid+ ammónium-nitrát vizes oldata 28-32%N

62

63 A műtrágyázás környezeti hatásai Talajok savanyodása

64 Műtrágyák savanyító hatása Kémiai savanyító hatás Kémiai savanyító hatás: a műtrágya kémiai tulajdonságából adódóan savanyít pl. NH 4 Cl műtrágyaNH 4 +  NH 3 + H + Technológiai savanyító hatás Technológiai savanyító hatás: a műtrágya gyártás technológiájából adódóan savanyítja a talajt pl. szuperfoszfát gyártás  szabadsav tartalom Fiziológiai savanyító hatás: NH 4 + növényi felvétel H + talajba NH 4 + nitrifikáció NO H + talajba KClK + felvétel H + talajba

65 Műtrágyák savanyító hatása Ca 2+ talaj kolloid H+H+ H+H+ H+H+ H+H+ H+H+ H+H+ H+H+ H+H+ H+H+ talaj kolloid H+H H Ca 2+ Mésztrágyázás szükséges! 100 kg/ha műtrágya hatóanyagra: ammóniumnitrát esetén0,16 t/ha CaCO 3 ammóniumszulfát esetében0,54 t/ha CaCO 3 karbamid esetében0,18 t/ha CaCO 3 kálisó esetében0,16 t/ha CaCO 3 H+H+ H+H+ H+H+ H+H+ H+H+ H+H+ H+H+ H+H+ H+H+ H+H+

66 A környezeti hatások és a műtrágyázás savanyító hatása

67 Talajsavanyodásból adódó Ca és Mg ion kimosódás

68 SZERVES TRÁGYÁK, KOMPOSZTOK

69 A háziállatok ürülékének átlagos összetétele % MegnevezésVízSzárazanyagNP2O5P2O5 K2OK2O Bélsár Szarvasmarha ,3-0,60,2-0,30,1-0,2 Sertés ,5-0,70,4-0,60,3-0,5 Juh ,5-0,70,3-0,40,1-0,2 Ló ,5-0,60,3-0,4 Vizelet Szarvasmarha ,6-1,00,1-0,151,0-1,5 Sertés ,5-0,60,05-0,150,8-1,0 Juh ,4-1,60,1-0,151,5-2,0 Ló ,2-1,40,01-0,051,5-1,8

70 Az istállótrágya minősítése TápanyagtartalomJóKözepesGyenge Nitrogén, N%0,7-1,00,5-0,70,3-0,5 Foszfor, P 2 O 5 %0,4-0,70,3-0,40,2-0,3 Kálium, K 2 O%0,8-1,00,5-0,80,3-0,5 Szerves anyag % C/N arány15-20:120-25:125-30:1

71 Sertés- és szarvasmarha hígtrágyák átlagos összetétele Tápanyag, szerves anyag (kg/m 3 ) SertésSzarvasmarha N0,8-2,60,9-3,5 P2O5P2O5 0,3-1,20,3-1,5 K2OK2O0,9-2,30,5-2,5 Szerves anyag5,9-31,235-40

72 Komposztálás Komposztálás: egy olyan ember által irányított folyamat, amely során a szervesanyagok az aerob mikroorganizmusok (elsősorban gombák és baktériumok) segítségével oxigén jelenlétében lebomlanak, átalakulnak, belőlük az érés során nagymolekulájú humuszanyagok épülnek fel. Komposztok: olyan szervestrágyák, melyek szilárd vagy folyékony szerves hulladékból, illetve a célszerűség szerint hozzájuk kevert ásványi anyagokból, irányított lebomlási folyamatok (komposztálás) útján készülnek. Komposztálás előnye: - hulladék mennyiség csökkentése - kártevők és kórokozók elpusztítása - Stabil szervesanyag – humusz előállítása

73 A komposztálás nyersanyagainak biológiai bonthatósága Könnyen bonthatók: cukrok, keményítő, hemicellulóz, fehérjék Lassan és bizonyos körülmények esetén bonthatók: zsírok, néhány fehérje Biológiai bontásnak ellenálló anyagok: lignin, keratin Biológiailag inertek (nem bonthatók): ásványi szén, koksz, gumi, cserzett bőr, legtöbb műanyag

74 Ismerni kell a komposztálás nyersanyagainak jellemzőit: - tápanyagtartalom (C/N arány, egyéb makro- és mikroelemek) - nem kívánatos anyagok jelenléte: ~ idegen anyagok (kő, műanyag, fém) ~ szervetlen szennyeződések (nehézfémek) ~ szerves szennyeződések ( növényvédőszerek, PAH-ok)

75 Segédanyagok a komposztálás során Segédanyagok hatásai: ~ tápanyag veszteség csökkentés ~ nedvességtartalom szabályozás ~ mikroelem kiegészítés ~ érés gyorsítása ~ kémhatás beállítása Használatos segédanyagok: ~ agyagásványok (bentonit – kg/m 3, magas agyagtartalmú talajok 5-10 tf%/m 3 ) ~ kőzetlisztek (zeolit, alginit, kg/m 3 ) ~ szaru-, vér-, csontliszt (10-50 kg/m 3 ) ~ mész – CaCO 3 ( kg/m 3 ) ~ oltóanyagok

76 A komposztálás szakaszai 0 C lebomlás átalakulásérés

77 TÁPELEMUTÁNPÓTLÁS

78 MŰTRÁGYÁZÁSI SZAKTANÁCSADÁS CÉLJA, és feladata A kívánt termés eléréséhez szükséges tápanyagok biztosítása (adag, forma, idő) a talaj tápanyagszolgáltatásának javításán keresztül, illetve az ehhez szükséges (mű)trágyaadagok meghatározása) szabadföldi kísérleten alapul (kalibrációs kísérlet, adott termőhely, eltérő termések  TERMÉSGÖRBE) szabadföldi kísérleten alapul (kalibrációs kísérlet, adott termőhely, eltérő termések  TERMÉSGÖRBE) A gazdálkodó a költség és árviszonyok alapján döntheti el, hogy a termésgörbe melyik szakaszának elérését célozza meg.

79 A növényi rész szárazanyag – hozama és elemkoncentrációja közötti összefüggés

80 Egy tenyészedény kísérlet eredménye szerint a  mg P 2 O 5 /kg kezelésnél 150 g, a 10 mg P 2 O 5 /kg kezelésnél 250 g, a 20 mg P 2 O 5 /kg kezelésnél 300 g, a 40 mg P 2 O 5 /kg kezelésnél 350 g, a 80 mg P 2 O 5 /kg kezelésnél 380 g, a 100 mg P 2 O 5 /kg kezelésnél 390 g és a 120 mg P 2 O 5 /kg kezelésnél 375 g növény hozam volt. Mikor szűnt meg a foszforműtrágya hatása? Ez alapján számolja ki, hogy mennyi foszforműtrágyát adna ki hektáronként! Maximális termés  400 g. Ennek 95%-át (380g) már 80 mg P 2 O 5 / kg talaj műtrágya kezelésnél eléri a termés. A 80 mg P2O5/kg átszámítása a termőterületre….

81  TALAJVIZSGÁLATRA ALAPOZOTT MÓDSZEREK talajtípus alapján talajtípus alapján a talaj feltöltésén alapul a talaj feltöltésén alapul Nitrogén elsődleges!!! Miért??? Nitrogén elsődleges!!! Miért??? 1.Humusztartalom meghatározásán alapuló N trágyázás 2.Talajok ásványi-N tartalmán alapuló N trágyázás (N min -módszer) Y= a-bx Y  a kiszórandó N mennyisége (kg/ha) a  kísérletek, korábbi tapasztalatok alapján a talajra és a környezetre jellemző, növénytől függő érték, amely a termesztendő növény nitrogénigényét mutatja b  az ásványi N érvényesülési koefficiense (~1) x  ásványi N-tartalom (kg/ha) az adott talajrétegben A talaj 1 m-es rétegében lávő ásványi (min) N mennyiségét 150 kg/ha értékre kell műtrágya vagy szerves trágya nitrogénnel kiegészíteni az Őszi Búza tápanyagellátásához! min N = NO NO NH 4 +  NÖVÉNYVIZSGÁLATRA ALAPOZOTT MÓDSZEREK (pl. mérleg elven alapuló)

82 A MŰTRÁGYAADAG SZÁMÍTÁS MÓDSZEREI  1979 MÉM NAK ( Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrokémiai Főosztály ) „Kék könyv”  1987 MÉM NAK „Fehér könyv”  Fenntartható mezőgazdaság, természetvédelem, környezetvédelem  határértékek (!!!talajvizsgálatok, talajmintavétel, „Jó Mezőgazdasági Gyakorlat” 2003) NÖVÉNY ÉS TALAJVÉDELMI KÖZPONTI SZOLGÁLAT, ill. SZOLGÁLATOK

83 ÉRVÉNYBEN LÉVŐ SZEMLÉLET - MÉM NAK IRÁNYELVEK…. DE!!!!  tápanyag gazdálkodás szemlélete eltér a korábbi évtizedek felfogásától  termelés intenzitása csökkent  elérendő termésátlagok mérsékeltebbek  a növények tápanyag-igényét a tervezett termésszinttől függően állapítjuk meg MTA TAKI MTA Martonvásári Kutatóintézet Új szaktanácsadási rendszer (4 tápanyagvisszapótlási szintet ad meg, minden szinten alaxcsonyabbak a javasolt műtrágyaadagok mint a MÉM NAK irányelvekben) minimum szint környezetkímélő szint mérleg-szemléletű szint integrált szemléletű szint A talajok „közepes” P és K szintjének elérése és megtartása a cél A talajok „jó” P és K szintjének elérése és megtartása a cél

84

85 Műtrágyázási szaktanácsadáshoz szükséges paraméterek Genetikai talajtípus - talajtan K A – Arany féle kötöttség pH KCl pH H2O CaCO 3 % Humusz % AL-P 2 O 5 AL-K 2 O

86 K A – Arany féle kötöttség Magyarországon használatos A talaj fizikai féleségére utal Definíció szerint: 100 g talajra fogyott desztillált víz a fonalpróba eléréséig kanál talaj pozitív fonalpróba

87 pH KCl pH H2O a talaj kémhatását jelenti értéke összefüggésben van a talaj CaCO 3 tartalmával kétféle pH-t szoktunk mérni, kálium-kloridos és kiforralt deszt. vizes pH KCl < pH H2O talaj : oldat  1 : 2,5 (pl. 5 g talaj + 12,5 cm 3 oldat vagy deszt. víz)- 16 óra állás kombinált üvegelektróddal mérjük

88 CaCO 3 % a talaj összes karbonát tartalma CaCO 3 -ban megadva ha a talaj pH H2O –ja 7-től kisebb akkor értéke 0 meghatározás elve: CO HCl  H 2 CO 3  H 2 O + CO 2 a fejlődött CO 2 térfogatából következtetünk annak moláris mennyiségére

89 Humusz % a talaj szerves anyag tartalma értékére a szerves kötésben lévő C mennnyiségéből következtetünk a meghatározás elve: szerves C + pontosan ismert mennyiségű oxidálószer feleslegben /Cr (VI)/  CO 2 + H 2 O + maradék oxidálószer maradék oxidálószer pontos mennyiségének meghatározása redukálószerrel /Fe (II)/

90 AL-P 2 O 5 AL-K 2 O ammónium-laktát-acetát (pH 3,5) oldható P és K a talaj könnyen oldható foszfor és kálium tartalma Miért P 2 O 5 és K 2 O, és nem P és K?

91 SZAKTANÁCSADÁS LÉPÉSEI 1.A TÁBLA BESOROLÁSA A 6 SZÁNTÓFÖLDI TERMŐHELYI KATEGÓRIÁBA (mezőségi talajok, barna erdőtalajok, kötött talajok, laza szerkezetű talajok, szikes talajok, sekély termőrétegű erodált talajok) 2.A NÖVÉNYKULTÚRA TERMÉSSZINTJÉNEK MEGTERVEZÉSE 3.A TALAJ TÁPANYAGELLÁTOTTSÁGÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSA A TALAJVIZSGÁLATI EREDMÉNYEK ALAPJÁN (N,P2O5, K2O – igen gyenge, gyenge, közepes, megfelelő, jó, igen jó) 4.A TERMESZTENDŐ NÖVÉNY FAJLAGOS TÁPANYAGÍGÉNYE ALAPJÁN A TERVEZETT TERMÉS TÁPANYAGÍGÉNYÉNEK KISZÁMÍTÁSA 5.HEKTÁRANKÉNTI SZÜKSÉGES MŰTRÁGYAÍGÉNY MEGÁLLAPÍTÁSA 6.A MŰTRÁGYAÍGÉNYT MÓDOSÍTÓ KORREKCIÓS TÉNYEZŐK FIGYELEMBEVÉTELE (elővetemény, szerves trágya, beszántott szármaradvány, előző évről visszamaradt tápelem stb…) 7.A KORRIGÁLT MŰTRÁGYAHATÓANYAG ÁTSZÁMÍTÁSA TÉNYLEGES MŰTRÁGYÁRA (figyelembe véve a talajtulajdonságokat!!!)

92 Tápanyagellátási kategóriák

93 A talaj humusztartalmának határértékei (a N ellátottság megítéléséhez) Szántóföldi termőhely KAKA Humusz % Igen gyengeGyengeKözepesMegfelelőjóIgen jó I.-42-1,501,51-1,801,81-2,302,31-2,802,81-3,253, ,002,01-2,302,31-2,802,81-3,303,31-3,753,76- II.-38-1,001,01-1,251,26-1,601,61-2,002,01-2,502, ,251,26-1,501,51-2,002,01-2,502,51-3,003,01- III ,251,26-1,751,76-2,552,56-3,203,21-3,753, ,501,51-2,002,01-2,502,51-3,253,26-4,004, ,751,76-2,252,26-2,752,76-3,503,51-4,254,26- IV.-30-0,500,51-0,750,76-1,001,01-1,401,41-1,751, ,750,76-1,001,01-1,501,51-2,002,01-2,502,51- V ,61,61-1,901,91-2,252,26-2,802,81-3,603, ,801,81-2,102,11-2,452,46-3,003,01-3,803, ,002,01-2,302,31-2,752,76-3,203,21-4,004,01- VI.-42-1,001,01-1,351,36-1,751,76-2,152,16-2,752, ,301,31-1,751,76-2,152,16-2,752,76-3,253,26-

94 A talaj AL-oldható P tartalmának határértékei (a felvehető P ellátottság megítéléséhez) Szántóföldi termőhely CaCO 3 vagy pH KCl AL-P2O5 mg/kg Igen gyengeGyengeKözepesMegfelelőJóIgen jó I.-1% % II.pH 5, ,5-6, , III.-1% % IV.-1% % V.pH 6, , VI.pH 5, ,5-6, ,

95 A talaj AL-oldható K tartalmának határértékei (a felvehető K ellátottság megítéléséhez) Szántóföldi termőhely KAKA AL-K2O mg/kg Igen gyenge GyengeKözepesMegfelelőjóIgen jó I II III IV V VI

96 Fajlagos műtrágya hatóanyagigény megállapítása

97 NövénycsoportNP2O5P2O5 K2OK2O Őszi búza Kukorica22920 Hüvelyesek Napraforgó Cukorrépa Burgonya * A N-igény egy részét a N-kötő mikroorganizmusok fedezik

98 Őszi búza fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföldi termőhely A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyengeGyengeKözepesMegfelelőjóIgen jó Nitrogén I II III IV V VI Foszfor I II III IV V VI Kálium I II III IV V VI

99 Kukorica fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföldi termőhely A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyengeGyengeKözepesMegfelelőjóIgen jó Nitrogén I II III IV V VI Foszfor I II III IV V VI Kálium I II III IV V VI

100 Burgonya fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföldi termőhely A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyenge GyengeKözepesMegfelelőjóIgen jó Nitrogén I. 6,05,55,04,53,52,5 II. 7,06,56,05,04,03,0 III. 8,57,57,06,05,03,7 Foszfor I. 5,04,03,32,71,80,8 II. 5,24,23,52,82,01,1 IV. 6,05,24,03,22,21,4 Kálium I. 10,09,59,07,56,04,5 II. 11,511,010,59,59,07,0 IV. 12,011,511,010,09,07,0

101 Szója fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföldi termőhely A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyenge GyengeKözepesMegfelelőjóIgen jó Nitrogén I II III Foszfor I II III Kálium I II III

102 Őszi káposztarepce fajlagos műtrágya igénye hatóanyagban kg/t terméshez Szántóföldi termőhely A talaj tápanyag ellátottsága Igen gyengeGyengeKözepesMegfelelőjóIgen jó Nitrogén I II III IV V Foszfor I II III IV V Kálium I II III IV V

103 Korrekciók

104 ELŐVETEMÉNY HATÁSA - Pillangós növények N igényt csökkenti IV és VI kivételével közepes és annál jobb humusz esetén a számított N hatóanyag Csökkenthető: - egyéves pillangós 30 kgN/ha - évelő pillangós 50 kgN/ha - lucerna 2 éves 30 kgN/ha - Nagy tömegű szervesanyag leszántásakor Kukorica szár 5-10 kg/K 2 O/t szemtermésenként csökkenti Napraforgószár kg/K2O/t kaszattermésenként csökkenti Őszi búza szalma 5-10 kg/K2O/t szemtermésenként csökkenti - IV, V és VI termőhelyeken 1 t szárazanyaghoz 8 kg N ha N<150 kg/ha - Pozitív NPK mérleg a fel nem használt NPK 50% -a

105 AZ ISTÁLLÓTRÁGYÁZÁS HATÁSA 1 év 18 kg/10t N, 20 kg/10t P 2 O 5, 40 kg/10t K 2 O 2 év 12 kg/10t N, 15 kg/10t P 2 O 5, 20 kg/10t K 2 O Hígtrágya hatás: N 1,5 kg/m 3, P 2 O 5 0,6 kg/m 3, K 2 O 0,9 kg/m3

106 Műtrágyázás módja és ideje

107 Borbély Mihály Tábori Imre Viski Ferenc Kiss Botond Pogány Zsolt Huszárné Varju Éva Bartha Emőd Rizsák Katalin Lőrinc Gábor július 1. reggel 8:00 Vizsga


Letölteni ppt "Agrokémia. vízszárazanyag Növények összetétele/1 105 ºC –on hevítés NÖVÉNY, NÖVÉNYI RÉSZVÍZTARTALOM % Gabonafélék (levél, szár)75-90 Gabonaszalma, kukoricaszár14-15."

Hasonló előadás


Google Hirdetések