TERMÉKPÁLYÁS KOORDINÁCIÓ

Az előadások a következő témára: "TERMÉKPÁLYÁS KOORDINÁCIÓ"— Előadás másolata:

1 TERMÉKPÁLYÁS KOORDINÁCIÓ
A termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ)

2 Tranzakciós költségek
A vállalkozás teljes költségét miképpen befolyásolja, ha valamely terméket vagy szolgáltatást házon belül állítanak elő, vagy kívülről szereznek be.

3 Tranzakciós költségekre ható tényezők
Tranzakciók gyakorisága Speciális termelési tényezők, speciális termelési eszközök, speciális szakismeretek Bizonytalanság Mezőgazdasági termékek romlandósága A termelés helyének sajátosságai Információk beszerzésének lehetősége

4 Tranzakciós költségek és a vertikális koordináció kapcsolata
A magas tranzakciós költségek ösztönzik a külső koordinációs forma helyett a belső koordinációs forma választását „A vertikális koordinációval jelentősen csökkenthető a nagy mennyiségű, egyenletes felhasználású nyersanyag beszerzési forrásainak felkutatási költsége és a nem megfelelő minőségű nyersanyag beszerzési kockázatának költsége.” Hennessy 1996.

5 Az élelmiszer termékpálya
MEZŐGAZDASÁGI ALAPANYAGELLÁTÓ IPARÁGAK (inputok) Mezőgazdasági gépek, műtrágyák, peszticidek, herbicidek, vetőmag, állati takarmányok MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK Mezőgazdasági nyersanyagok (gyapjú, ipari olajosmagvak, stb.) Élelmiszerek és italok Közbülső termékek( állati takarmány, tenyészállatok vetőmag, stb.) NAGYKERESKEDELEM FELDOLGOZÁS KERESKEDELEM VENDÉGLÁTÓIPAR FOGYASZTÓK

6 A változó termékpálya fogyasztás szállítás szolgált. egyéni gazd.
vállalatok Inputok Alapanyag termelés Feldolgozás és csomag. Keres-kedelem fogyasztás Modern food systems are characterised by process and technological innovation which results in greater integration across the food chain. Moreover, the process of change is continuous over time. Standards change, demand changes, technology changes, even modes of transport change etc szállítás szolgált. Intézményi hatások: szabályozás piacok (szerződések)

7 A világpiac és -kereskedelem koncentrációja – kávé Source: Vorley B (2003). IIED/UK Food Group
Fogyasztók Kereskedők vállalat, a világpiac 33%-a Pörkölők 3 vállalat - a világpiac 45%-a Nemzetk. kereskedők 4 vállalat – a világpiac ~39%-a Helyi felvásárlók Termelők millió farmer és munkás Roasters: 3 companies (Philip Morris, Nestlé and Sara Lee) = 45% of global coffee market (2001) International traders: 4 companies (Neumann, Volcafe, ECOM, Dreyfus) ~ 35% of global market

8 A világpiac és -kereskedelem koncentrációja – kávé

9 A vertikális koordináció
A vertikális koordináció az egymás után következő vertikális fázisok – mg. termelés, feldolgozás, értékesítés – összehangolását jelenti a mennyiség, minőség és időbeli ütemezés tekintetében Az élelmiszerlánc piaci szereplői: - mezőgazdasági inputanyag-ellátás - mezőgazdasági alapanyag-termelés - feldolgozás - nagykereskedelem - kiskereskedelem

10 Klasszikus példa A brojlercsirke termelése: fehérjeimport,
gabonafelvásárlás, tápkeverőüzemek, fajtaelőállítás és -szaporítás, hizlaló farmok, vágóhidak, kereskedelem, export. Ezeknek a vertikálisan összefüggő tevékenységeknek az összehangolása a koordináció valamilyen szorosabb formáját igényli.

11 A vertikális koordináció növekvő jelentősége
változó fogyasztói igények (minőség, csomagolás igényessége) koncentrálódó kereslet (kiskereskedelem koncentrációja) információtechnológia fejlődése (logisztika, TQM, minőségbizt.) a piaci szabályozók szerepe (termelők védelme: kvóták, minimumárak, külkereskedelem korlátozása, exportösztönzés) A vertikális koordinációval elérni kívánt célok a felhozatal biztonsága (termelők, közvetítők, feldolgozók) friss, romlékony termék biztonságos értékesítése ellátás biztonsága (feldolgozók, kiskereskedelem) folyamatos ellátás, széles, jó minőségű választék beruházás kockázatának csökkentése (term., közv., feldolg.) a termelési technológia fejlesztése + innováció A termékpályán képződő jövedelem arányos megosztása

12 A zöldség és gyümölcsszektor disztribúciós csatornái
Rövid értékesítési út - közvetlen értékesítés, helyi termelői piacok - általában a piacokhoz (pl. városhoz) közel működő termelők alkalmazzák Hagyományos disztribúciós csatornák - a termék a piacokon, nagybani piacokon jelenik meg - az integrált csatornák előtérbe kerülésével szerepük egyre inkább csökken a fejlett országokban Integrált csatornák - a disztribúciós lánc (termékpálya) valamely szereplője koordinálja az értékesítés folyamatát - a fejlett országokban a zöldség-gyümölcs értékesítés egyre nagyobb hányada ezen keresztül folyik

13 Vertikális koordinációs stratégiák I.
A termelő hagyományos disztribúciós csatornán keresztül maga értékesít – nyílt piaci értékesítés - termékeiket a nagybani vagy a termelői piacokon értékesítik - igénybevételének okai: remélt kedvezőbb ár, kényszerűség, életforma - az ár a pillanatnyi keresleti és kínálati viszonyok függvénye Felvásárló nagykereskedők, exportőrök – informális és szerződéses kapcsolat - a felvásárlók, exportőrök gyakran alkalmazzák, mivel maguk sem rendelkeznek minden esetben továbbértékesítési szerződéssel - a kapcsolat a bizalomra épül - a termelő értékesítési szabadsága és kockázata nagy

14 Vertikális koordinációs stratégiák II.
Kiskereskedelmi láncok koordinációs szerepe – szerződéses kapcsolat - keretszerződéseken alapuló, laza, kevéssé tervezhető kapcsolat - szigorú csomagolási, minőségi kritériumok - a jövőben a kiskereskedelmi láncok lehetnek a vertikális koordináció kulcsszereplői - a termelő számára a nagy mennyiség előnyt jelent Feldolgozóipar termelői koordinációja – szerződéses kapcsolat - termeltetési és erőforrás-biztosító szerződés - speciális áruminőségi követelmények - a feldolgozó magához köti a termelőket

15 Vertikális koordinációs stratégiák III.
Szövetkezeti koordinációs modellek – szerződéses kapcsolat, szervezeti együttműködés - Termelőszövetkezetek kisüzemi, háztáji integrált termelése - ma már nem alkalmazzák Termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) – szervezeti együttműködés - termelői összefogással a termékpálya több láncszemét integrálják - a jövőben kormányzati koordinációs funkciókat is át fognak venni (támogatásallokáció, termékkivonás és önkorlátozás) Vertikálisan integrált vállalkozások – vertikális (szervezeti) integráció - termelést is végző feldolgozó, felvásárló vagy exportőr

16 Integráció A horizontális integráció egynemű tevékenységeket valósít meg (pl. baromfi termékek előállítása), A vertikális integráció egymásra épülő, a termékpályán egymást követő tevékenységeket, illetve funkciókat kapcsol egybe, s ezeket a struktúrákat rendszerint a végtermékükkel nevesítik.

17 Tranzakciós költségek csökkentése szövetkezetek révén
A tranzakciók szempontjából vizsgálandó főbb dimenziók: Milyen a befektetett eszközök specifikussága Milyen fokú a mezőgazdasági termelés és feldolgozás bizonytalansága Milyen a csere gyakorisága, a piac és a farmer között Milyen externáliák érik ezt a kapcsolatot

18 A hagyományos szövetkezeti modell korlátai - alternatív szervezeti megoldások
A megfelelő irányítási struktúrát keresve két különböző „hold-up” problémát kell megkülönböztetni: a betakarítás után fellépő értékesítési kiszolgáltatottságot, különösen romlandó termékek esetében, a szükséges külső kockázatviselő tőke bevonását.

19 Termelői összefogáson alapuló értékesítő szervezetek hazánkban
1999 – 25/1999 FVM rendelet 2000. évi agrártámogatási szabályozás – BÉSZ (beszerző értékesítő szövetkezetek) 85/2002 FVM rendelet – a termelői csoportok (TCS) elismerési rendjét szabályozza

20 A termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) működésének alapelvei I.
A TÉSZ-ek létrehozásának célja az volt, hogy a termelő szervezetek szerepe az értékesítés folyamatában nagyobb legyen A TÉSZ-ek fontos szerepet kaptak az európai agrárpolitika újjászervezésében is A TÉSZ-ek tehát a természetes vagy jogi személyiségű termelők közös értékesítésre és feldolgozásra létrehozott szervezetei, amelyek meghatározott agrárrendtartási feltételek esetén EU-támogatásban részesülnek.

21 A termelői értékesítő szervezetek (TÉSZ-ek) működésének alapelvei II.
bármely jogi személy elismerhető TÉSZ-ként a TÉSZ-ek termelők közvetlen, non-profit jellegű, önszerveződő értékesítési szervezetei egységesen jó minőségű termék olyan mennyiségben állhat rendelkezésre, amely megfelel az élelmiszer-kereskedelmi láncok követelményeinek a TÉSZ-ek működése alkupozíciót hoz létre, megerősíti a termelők értékesítési láncban betöltött szerepét nő az értékesítési biztonság és csökken a kiszolgáltatottság a termelők megtarthatják a közvetítői kereskedelem hasznát, a fogyasztó pedig olcsóbban juthat friss áruhoz. a TÉSZ-ek tagjai adott termékből teljes termékmennyiségüket értékesíthetik közös pénzügyi alapjukat az arányos teherviselés jellemzi.

22 A TÉSZ-ek Magyarországon
A magyarországi TÉSZ-ek alapítását és működését a 25/1999. (III.5.) FVM rendelet szabályozza A TÉSZ meghatározása a Rendelet szerint: „A zöldség- és gyümölcstermelők kezdeményezésére, az általuk előállított zöldség és gyümölcs termelésének szervezése, termékeik tárolása, piacképes áruvá történő előkészítése és közös értékesítése céljából létrehozott, tagja által demokratikusan irányított, jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervezet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium zöldség- gyümölcstermelői, -értékesítő szervezetnek ismerheti el.”

23 A TÉSZ-ek létrehozásának hazai céljai
biztosítsák a termelésnek a kereslethez történő igazítását, elsősorban a mennyiség és minőség vonatkozásában; biztosítsák a kínálat koncentrációját, és segítsék a tagjaik által megtermelt termékek piacon történő elhelyezését; csökkentsék a költségeket és stabilizálják a termelői árakat; elősegítsék olyan különböző környezetbarát termesztési módszerek és hulladékkezelési eljárások alkalmazását, amelyek védik a környezet minőségét és/vagy javítják a környezet állapotát; biztosítsák termékeik tárolásához, áruvá történő előkészítéséhez és értékesítéséhez szükséges technikai hátteret.

24 TÉSZ-ek jelentősége Átláthatóbbá tehetik az ágazat vertikális kapcsolatait, piacszabályozási funkciók betöltés, Közös Agrárpolitika támogatásaihoz csak ezeken keresztül juthatnak hozzá a termelők, feleslegek kivonását is a TÉSZ-ek végzik, beruházások koncentrációja.

25 A TÉSZ-ek elismerésének hazai feltételei
taglétszáma legalább tizenöt fő, a megtermelt zöldség és gyümölcs értékesítéséből származó tárgyévi várható árbevétel legalább 150 millió forint TÉSZ-ként az a szervezet ismerhető el, amelynek társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya) tartalmazza a tagok kötelezettségvállalását arra, hogy - betartják a szervezet által meghatározott termelési és környezetvédelmi szabályokat, - betartják a szervezet által meghatározott értékesítési szabályokat, - a szervezet finanszírozásához, működési költség hozzájárulást fizetnek, - termelési adatokat szolgáltatnak a szervezet felé (termőterület, betakarított termék mennyisége, hozama) egy termék értékesítésére csak egy TÉSZ-nek lehetnek tagjai, termésük 100%-át a TÉSZ-en keresztül forgalmazzák, belépésüket követően 1 évig nem lépnek ki.

26 A termékpálya integráltsági foka hazánkban és az EU-ban

27 Agrárpiaci szabályozás
Agrárpiaci rendtartás

28 Agrárpiaci szabályozás
Politika = szabályozás Az agrárpolitikák főbb céljai: Az ország számára szükséges élelmiszermennyiség minél nagyobb hányadának előállítása A vidéki lakosság helybentartása A termelők jövedelmének növelése A kitűzött célok eléréséhez három eszközcsoport (alpolitika) alkalmazható: Struktúrapolitika Piacpolitika Árpolitika

29 Struktúrapolitika Cél: a gazdaságok társadalmilag és gazdaságilag optimális méretének kialakítása, az ehhez kapcsolódó nehézségek enyhítése Főbb tevékenységi területek: Üzemi szerkezet optimalizálása, a racionális termelési méret kialakítása a hatékonyság javítása érdekében A szociális és környezeti hatások makroszintű kompenzálása – az átmenet támogatása Regionális problémák kezelése (vidékfejlesztési ösztönzők) Az üzemi struktúrába való beavatkozás eszközei A termelés modernizálása (technológiafejlesztés) Örökösödési törvény Konszolidációs programok Egyesítési politika

30 Pl.: Struktúrapolitikai cél: a többfunkciós mezőgazdaság
Termelési funkció növekvő kereslet, növekvő árak, a támogatás csökkenthető ha a termelő közvetlenül a piacra tud termelni - világpiaci áron Környezetvédelmi funkció táj rendben tartása, igényeknek megfelelő élelmiszer előállítás, a föld, mint környezeti elem megóvása nélkülözhetetlen Társadalmi funkció munkahelyek, vidéki népesség, és vidéki infrastruktúra

31 Piacpolitika Cél: az agráriumra jellemző bonyolult kapcsolatok befolyásolása a termelők védelme érdekében Beavatkozási lehetőségek: Jól működő piaci intézmények létrehozása (pl. nagybani piac, tőzsde) Egyes piaci szereplők kiválasztása és preferálása (pl. családi gazdaságok) Biztosítja az ágazatba való szabad be-és kilépést Segíti az új belépőket (pl. fiatal agrárvállalkozók) Támogatja a kisebb termelők közös értékesítését (pl. TÉSZ, vertikális koordináció)

32 Árpolitika Probléma: a termékpályán keletkező jövedelemtömegből a termelő részesedik a legkisebb mértékben Cél: Elsősorban a termelő által elért, valamint a vertikális termékpálya egyes pontjain kialakuló árra összpontosít Az elérendő célok különbözőek lehetnek, pl.: Árstabilizálás Termelők jövedelmének növelése Kereskedelmi árak csökkentése, Jövedelemdiszparitás megszüntetése Az árpolitika sokféle eszköz, ill. azok kombinációit alkalmazza Beavatkozási lehetőség a folyamat két végpontján

33 Árszabályozás állami és az önigazgatási szervek tudatos piaci beavatkozása az egyes árak alakulásán vagy az ártényezőkön keresztül Az árszabályozás fokozatai: Intervenció: piaci beavatkozás, egy-egy termékre, termékkörre vonatkozó, rendszerint nem tartós és a piaci önszabályozást nem érintő állami, vagy önkormányzati intézkedés Rendszeres piac- vagy árszabályozás: a piaci szereplők meghatározott piaci magatartását kikényszerítő hatósági beavatkozás Piaci rend, piackormányzás: valamely termék, vagy termékcsoport zárt árszabályozása, az árváltozások megakadályozását szolgáló rendelet. A gazdasági irányítási beavatkozás politikai célokat szolgál, politikai érdek alá rendeli az egész árpolitikát (érdekegyeztetésével alakul ki.)

34 A termelőkre káros hatások ellensúlyozása
Árvédelem A termelőkre káros hatások ellensúlyozása A kedvezőtlen piaci árhatások forrásai: piactól való távolság és a szállítás, tárolás stb. többletköltségei, a termelés szezonalításából eredő áreltérések tartós hatásai, az időjárási különbségek tartós árdepressziói, a termés romlékonyságából eredő eltérések következményei, a kereskedelmi és egyéb piaci spekulációk árhatásai. Az árvédelem módszerei: a kereskedelmi árrés egy részének, a termelő önhibáján kívüli veszteségek megtérítése, az árveszteség ellensúlyozása; egyesületi, szövetkezeti ártartalékokból való árveszteség ellensúlyozása; a kínálat idényszerű hullámzásából fakadó kínálatszabályozási módszerek szervezett alkalmazása, elsősorban a túlkínálat megelőzése (közös raktározás, külső piacok szerzése, közösségi marketing, a termék egy résznek az eredeti céltól eltérő felhasználása, stb.).

35 A termékárakat módosító árpolitikai eszközök
Ütközőkészletek elve Támogatott vásárlás Garantált ár és veszteségfizetés Hazai kvóta Termelés támogatása Termelés adóztatása Importlefölözés Importkvóta

36 Ütközőkészletek elve Cél: a túlzott mértékű ingadozások káros hatásainak megelőzése Készletezésen alapul (közraktárakban) (Qj–Qm) x Pmin = (Qx–Qgy)xPmax

37 Támogatott vásárlás Kormányzat kiadása: (Qs-Qd)x(Pw+A-Pw)
Cél: a belföldi termékfölösleg világpiacon történő értékesítésének segítése Kormányzat kiadása: (Qs-Qd)x(Pw+A-Pw)

38 Garantált ár és veszteségfizetés /nincs külkereskedelem/
(Pg-Pm)XQs Garantált ár = a belső piac árszintje Garantált ár > egyensúlyi ár A termelők jövedelmének növelését célozza

39 Garantált ár és veszteségfizetés /liberalizált külkereskedelem/
Belső piaci ár = világpiaci ár Egyensúlyi ár > garantált ár Belföldi kínálat < belföldi kereslet  jelentős import Garantált árat magasabban határozzuk meg  termelés bővül

40 Hazai kvóta A termelés mennyiségi korlátozása
Ø import esetén alkalmazható A kvóta miatt a kínálat végtelenül rugalmatlanná válik Egyensúlyi árnál magasabb piaci ár alakul ki A termelés intenzitása csökkenhet

41 Termelés támogatása Kínálati görbe (S) jobbra tolódik (S'), az egyensúly (Qe) új helyen (Qs=Qd) alakul ki Több termék jelenik meg a magasabb termelő ár (Pp+a) miatt A fogyasztó alacsonyabb árat (Pp) fizet Mind a termelő, mind a fogyasztó jól jár

42 Termelés adóztatása A termelés támogatásának ellentéte
Termelők költsége nő, a piaci ár > az egyensúlyi árnál Pm > Pe A termelő azonban az egyensúlyi ár (Pe) alatti Pt árat veheti figyelembe az adó (T) miatt, Az alacsonyabb profit miatt a termelők abbahagyják a termelést

43 Importlefölözés A külföldi kínálat korlátozása
Elvonást (L) (pl. vám) alkalmaz az import termékekre világpiaci ár (Pw) a lefölözés mértékével megnő  kialakul a belföldi piaci ár (Pp+l) A belföldi term. növekedni kezd a magasabb belföldi árak (Pp+l) miatt

44 Importkvóta Az importkvóta (k): az a termékmennyiség, ami beérkezhet az adott országba A kínálati görbe (S) jobbra tolódik, A világpiaci árnál (Pw) magasabb belföldi ár (Pk) alakul ki A belföldi termelés a korábbi mennyiségnél (Qs) többet állít elő (Q's), a kereslet viszont csökken (Q'd)

45 Agrárpiaci rendtartás
A kínálat rövid távon nehezen tud alkalmazkodni a kereslet hirtelen változásaihoz A hiány és a felesleg váltakozása veszélyezteti az ellátást, az árszínvonalat – az exportpiacokon piacvesztést okozhat Szervezettség fokozása Termelők – stabil értékesítési lehetőségek Gazdasági verseny fenntartása – hatékonyság ösztönzése Élelmiszertermelésen kívüli jövedelemszerzés a mezőgazdasági erőforrásokkal

46 Agrárpiaci rendtartás
Alapelvek a rendszerváltás után (1991) a mezőgazdaság hosszabb távon pozitívan járulhat hozzá Magyarország fizetési mérlegéhez, olyan mezőgazdaság megteremtése, amely a korábbinál hatékonyabb, jobb az alkalmazkodóképessége és erősebben piacorientált; a hazai fogyasztók jó minőségű élelmiszerrel való ellátása, tekintettel az importversenyre, fenn kell tartani az exportorientáltságot, meg kell őriznie külpiaci versenyképességét; - a versenyképesség csak alapvető változásokkal valósítható meg (privatizációval, a piacorientált termeléssel, kisebb foglalkoztatási szinttel)

47 Agrárpiaci rendtartás feladata
A hazai termékek piaci biztonságának elősegítése (garantált ár és kvóta meghirdetésével, Terméktanácsokkal való együttműködéssel, az export és import szabályozásával, piaci intervencióval); a hazai termékek külpiaci esélyeinek javítása az exporttevékenység támogatásával (exportszubvenció). a szabályozott agrárpiac (termékpálya) kialakítása, a magyar agrárgazdaság ökológiai és ökonómiai potenciáljának hatékony kihasználása, a piaci verseny fenntartása, a bel- és külpiaci igényekhez igazodó gazdaságos élelmiszerkínálat fenntartása.

48 Agrárpiaci rendtartás
Fogalma: Az agrárszféra sajátosságait figyelembe vevő, a biztonságos ellátást, a termelők verseny- és esélyegyenlőségének biztosítását szolgáló intézkedéscsomag

49 Agrárpiaci rendtartás intézményi rendszere
FVM minisztere (esetenként más tárcák minisztereivel együtt) Tárcaközi Bizottság Terméktanácsok Háttérintézmény: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) /a korábbi Agrárrendtartási Hivatal (ARH) és Agrárintervenciós Központból/

50 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Feladatkörök Piaci intézkedések (exporttámogatások, intervenció, belpiaci intézkedések, stb.) Közvetlen jövedelem támogatások Vidékfejlesztési pályázatok EMOGA Orientációs részlegéből EMOGA Garancia részlegéből (kísérő intézkedések, pl.: agrár- környezetvédelmi programok) Halászati intézkedések

51 Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal funkciói
Az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) működtetése Kifizetések engedélyezése, a kifizetendő összeg közösségi előírásoknak megfelelő eljárás keretében történő megállapítása Rendelkezés a Magyar Államkincstár felé a jogosnak ítélt támogatások végső kedvezményezett részére történő átutalásáról EMOGA terhére teljesített kifizetések elkülönített naprakész nyilvántartása, könyvelése Kifizetések alapjául szolgáló adatok ellenőrzése EMOGA javára történő befizetésekkel kapcsolatos feladatok ellátása

52 MVH feladat delegálás Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI)
Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) FVM Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomások Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet (AKII) Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. (ÁT.Kft.) Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft. (MTKI Kft.) Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) Hegyközségek Országos Borminősítő Intézet (OBI) FVM Műszaki Intézet Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) Magyar Agrárkamara

53 Az agrárpiaci rendtartás során felhasználható eszközök
a termelés mennyiségi szabályozása (termelői önkorlátozással és kvótarendszerrel); árrendszer (garantált ár, irányár, küszöbár, zsilipár), exportszabályozás (támogatás, engedélyezés, vámrendszer, lefölözés), importszabályozás (engedélyezés, vámrendszer, lefölözés), agrárintervenció (termékfelesleg, illetve hiány keletkezésekor egyaránt alkalmazható), egyéb jogi szabályozás.

54 A termékpiac szabályozásának módozatai
A közvetlenül szabályozott piacok az agrárpiaci rendtartás eszközrendszerének minden eleme alkalmazható egyedi rendtartások vonatkoznak kontingensektől függően megszabott garantált árak érvényesülnek. Pl. búza, takarmánykukorica, tehéntej, sertés A közvetett szabályozású piacok a szabályozási lehetőségeket a piaci egyensúly biztosítására használják fel, garantált árak és kontingensek Ø Pl. ex-imp szabályozás, tárolási támogatás Pl. vágócsirke, cukorrépa, ipari célú napraforgó. Befolyásolt agrárpiac Ide tartozik az összes többi, a törvény által érintett termék Az árkiegészítésben, közvetlen támogatásban részesülő termékekre vonatkozik, piaci zavar esetén feldolgozás támogatás, stb. – olívaolaj, dohány, vetőmag, stb.

55 Garantált ár – irányár Garantált ár Irányár
az agrártermelés biztonságát szolgálja Az állam garanciát vállal arra, hogy meghatározott mennyiségű és minőségű terméket ezen áron történő felvásárlására értékesítési gondok esetén A gazdálkodók költségei határozzák meg Terméktanácsokkal megkötött egyezmények alapján Nem tartalmaz profitot Irányár a vélelmezhető piaci viszonyok valamint a ráfordítások figyelembevételével prognosztizálható ár a terméktanácsok határoznak meg az egyes termékekre nem nyújt semmilyen garanciát, csak orientálja a termelőt a termelési döntéseinek meghozatalakor, a belföldi fogyasztói ármozgások alapját képezi.

56 Mennyiségi + külker szabályozás
A mennyiségi szabályozás formái a termelés önkorlátozása, állami kvótarendszer (garantált ár jár hozzá). Külkereskedelmi szabályozás exportszabályozás támogatási rendszer, engedélyezési rendszer lefölözés (belföldi hiány ellen). importszabályozás vámrendszer, import lefölözés, egyéb importszabályozás.

57 Intervenciós szabályozás
Az intervenció formái termékfelesleg és termékhiány esetén különbözőek. Termékfelesleg esetén piacról történő végleges kivonás Pl. kényszerexport, állami felvásárlás, megsemmisítés piacról történő ideiglenes kivonás Pl. állami felvásárlás és készletezés, bértároltatás, Termékhiány esetén állami készletek piacra-vitele, import elrendelése, szükség szerinti kedvezményekkel történő belföldi forgalmazása.

58 Az agrárpiaci rendtartás módosítása
Az EU csatlakozás miatt - a CAP átvétele Termékpálya-bizottságok létrehozása (CMO – Common Market Organization) Cél: Piaci zavarokat megelőzve intézkedjenek Eddig hét termékpálya-bizottság jött létre (gabona, tej, hús, cukor, zöldség-gyümölcs, szőlő-bor, dohány Civil szervezetek bevonása a Tárcaközi Bizottság munkájába (MAK, MOSZ, MAGOSZ, ÉFOSZ + terméktanácsok) A kiskereskedők nem értékesíthetnek beszerzési ár alatt, 30 napos fizetési határidőt be kell tartaniuk

59 Termékpálya Bizottságok feladatai
Miniszter felügyelete alatt működő piaci információs rendszerből származó információk alapján a piaci helyzet értékelése Termelési statisztikák elemzése, termésbecslés, mérlegkészítés, előrejelzés Javaslattétel jogszabály alkotására és módosítására Termékpálya-szabályozás hatásainak értékelése EU tagsági viszonyból eredő döntés-előkészítő operatív egyeztetés