Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Rákóczibánya bemutatása. Elhelyezkedése Rákóczibánya Nógrád megye északkeleti részén, a Kazár patak mentén fekv ő község. Összes belterülete 52 és fél.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Rákóczibánya bemutatása. Elhelyezkedése Rákóczibánya Nógrád megye északkeleti részén, a Kazár patak mentén fekv ő község. Összes belterülete 52 és fél."— Előadás másolata:

1 Rákóczibánya bemutatása

2

3 Elhelyezkedése Rákóczibánya Nógrád megye északkeleti részén, a Kazár patak mentén fekv ő község. Összes belterülete 52 és fél hektár. A településen 667-en élnek. A település északon Kazár, keleten Nemti községgel, délr ő l és nyugatról pedig Bátonyterenye kisterenyei településrészével határos. Rákóczibányához a vele határos települések közül Kazár esik legközelebb, a két község között mintegy hatszáz méter a távolság.

4 Rákóczibánya a térképen

5 Története A település els ő írásos emlékei 1837-b ő l valók ban kutattak el ő ször szénlel ő helyek után, és a földben rejl ő szénvagyon nagyban meghatározta a település további fejl ő dését, kialakulása is ennek köszönhet ő. Nemti és Homokterenye határában (a kés ő bbi Rákóczibánya területén) 1881-ben nyitott bányákat az Észak- magyarországi K ő szénbánya Rt. Az el ő ször Nemtibányatelep névre hallgató bányakolónia a ”Kalapat d ű l ő ben” épült fel. A kolóniához 1923-ban és 1924-ben építették hozzá az úgynevezett munkatelepet, amelyet 1932-ben, mint Nemti község külterületi lakott helyét, Horthy-telep néven törzskönyvezték. A II. világháború után, 1945-ben a település a Nemtibánya nevet kapta, majd a lakók kezdeményezésére 1948 decemberében Rákóczi-bányatelep néven jegyezték be. A település utolsó nagy fejlesztése ban történt, ekkor épült a Kazár patak jobb partján lév ő „Szénéget ő d ű l ő ben” a nyolcvan bányász ikerlakásból álló, úgynevezett újtelep.

6 A település a bányászat befejezése után 1954-ben Kisterenyéhez csatolták, 1989-t ő l Bátonyterenye város része lett ben lakossági kezdeményezésre megindult az elválás Bátonyterenyét ő l, melynek eredményeként a község Rákóczi-bányatelep (Rákóczibánya) néven 2002-ben önállóvá vált. A bányaépületek közül több felismerhet ő, napjainkban kihasználatlanul és romosan állnak a település határában. A régi kolóniai bányászlakások legtöbbjében ma is laknak.

7 Bányaépületek

8 Bányászlakások

9 Kultúra Rákóczibányán Mivel a település nagyobbik része bányakolóniának lett létrehozva, ezért saját népi kultúrája nem fejl ő dött ki: sem saját népviselete, sem népdalai nincsenek, szemben a szomszédos Kazár napjainkban is virágzó népm ű vészeti örökségével. A kulturális élet egykori központja az 1883-ban alapított kaszinó (kés ő bbi kultúrház) volt, megsz ű nte után az épületben 8 osztályos általános iskola m ű ködött 1972-ig. Ezután a Magyar Állami Földtani Intézet vette át az ingatlant k ő zettár létrehozása céljából, mely a mai napig is m ű ködik. Mára a kulturális élet színtere a községi önkormányzati hivatal épületegyüttese, valamint a templom lett. Az általános iskolai oktatás megsz ű nt, az általános iskolások Kazárra járnak át tanulni.

10 A községi önkormányzat épülete

11 A község központja

12 Az 1920-as években épült templom

13 A címer Álló háromszög pajzs arany mezejét ágas hasítás osztja három részére. A pajzsf ő ben két egymást keresztez ő vörös bányász- kalapács lebeg. A jobb oldali mez ő ben fegyverzett ágaskodó fekete oroszlán lebegve fordul balra, a bal mez ő ben koronás, fegyverzett, fekete sas szárnyait kibontva lebegve fordul jobbra és jobb karmával egy ezüst szablyát ragad meg. A pajzs fels ő élén fekete-arany tekercs nyugszik, aranybojtos vörös fonákú dísze két oldalon lecsüng. A pajzs alatt négyszer hajtott ezüst szalagon a település neve jelenik meg, feketével. A hármas osztás a település kialakulásának id ő szakait jelzik: a régi kolónia telep, az öreg telep, és az újtelep részekre utalva. A bányászkalapácsok és a fekete oroszlán a község történetét meghatározó természeti kincset a „fekete aranyat” és a sok bányász nemzedék kitartását, elszántságát, munkaszeretetét jelenítik meg. A koronás fekete sas a valószín ű síthet ő névadót, azaz a fejedelmi Rákóczi családot idézi.

14 Mindennapok Mint Nógrád megye más részein, úgy Rákóczibányán is 10% felett van a munkanélküliek aránya. Ez meglátszik a település jellegén és lakói életmódján. Optimizmusra ad okot, hogy a településen megindult a csatornázás és az útfelújítás.

15 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Rákóczibánya bemutatása. Elhelyezkedése Rákóczibánya Nógrád megye északkeleti részén, a Kazár patak mentén fekv ő község. Összes belterülete 52 és fél."

Hasonló előadás


Google Hirdetések