Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Püspökladány Készítette: Vér Krisztina SZIE-GTK-GM-BA Levelező képzés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Püspökladány Készítette: Vér Krisztina SZIE-GTK-GM-BA Levelező képzés."— Előadás másolata:

1 Püspökladány Készítette: Vér Krisztina SZIE-GTK-GM-BA Levelező képzés

2 Fekvése Általános adatok Püspökladány 3 nagy tájegység a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagysárrét találkozási pontján jött létre. A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán Debrecentől 45- km-re fekszik. Lakosainak száma fő (2001-es népszámlálás), a népsűrűség 85,79 fő/km2, területe 186,95 km2. A település rangja város. Forrás: tarsulas.hu/telportal/(cprh3yzwh1t3gt45spjcpzj4)/app/startlap.aspx?ascx=_Controls/koszonto.a scx&tel_id=1290

3 Megközelíthető A város vasúton vagy közúton az ország bármelyik pontjából könnyen megközelíthető. A várostól Budapest 180 km-re, Debrecen 45 km-re, az ukrán határ 180 km-re, a román határ pedig 60 km-re található. Püspökladányból a buszjárat segítségével a térség minden települése elérhető. Vasúti közlekedés Itt halad át a Budapest-Záhony, a Budapest-Nagyvárad és a Püspökladány-Békéscsaba vasútvonal, így Budapestről indulva a Keleti és Nyugati Pályaudvarról is indulhatunk. Közúti közlekedés Püspökladányon keresztül halad át a 4-es és a 42-es számú főközlekedési út. Forrás::

4 Történet Püspökladány már lakott hely volt időszámításunk előtt. Erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-ház korából is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan. Ez feltehetően a X-XI. századra tehető. Az első írásos emlék a városról a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely LADAN formában említi a mai név utótagját. A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban levő úgynevezett Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a XIX. század elején az udvar József nádornak adományozta. A város fejlődése a XIX. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek ben a tatárok betelepülésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ban már dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt. Ám ismét elpusztult, és csak az 1660-as évek elején népesült be újra.

5 Történet A XVII. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik. A vásártartási engedélyt és a mezővárosi rangot hivatalosan 1847-ben kapta meg. A város fejlődésének további lendületet adott a Széchenyi és Vásárhelyi által kezdeményezett nagy folyó- és vízszabályozási munka, amely a múlt század utolsó évtizedeiben hozta meg eredményét, ugyanis 1892-ben készült el a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán épült Hortobágy- Berettyó főcsatorna püspökladányi szakasza. Szintén a XIX. század második felében következett be a közlekedés jelentős fejlesztése. A városon halad át a Budapest-Debrecen, illetve a Budapest-Nagyvárad közötti vasútvonal ( ), és 1872-ben a nyugat-keleti országos közúti főútvonal szintén ezt az irányt követi. Így Püspökladány a XIX. századra közlekedési csomóponttá vált, bekerülve az ország vérkeringésébe. Mindezek ellenére a település agrárjellegű maradt. A két világháborúban a város emberveszteségei igen súlyosak voltak, maga a város azonban nem szenvedett anyagi kárt. A termelőszövetkezetek az 1960-as évek végére megerősödtek, szerényebb mértékben az ipar is fejlődött. Kiépült a városi típusú intézményrendszer. A hajdan volt mezővárost január 1-jén várossá nyilvánították.

6 A város nevének eredete A város nevének eredetét homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja. (Vorovszky tézis). A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik. A települést 1901-ig Püspök- Ladányként említik, a mai név használata ezen időponttól él.

7 Nevezetességek Karacs Ferenc Múzeum, mely 1959-ben iskolamúzeumként indult. Karacs ferenc térkép és rézmetsző illusztrátorról nevezték el. Évente 4-5 alkalommal tartanak időszaki kiállítást, az állandó kiállításon a bihari Nagy-Sárrét története tekinthető meg. A múzeum fotóarchívummal és könyvtárral is rendelkezik. Római katolikus templom, melyet a Szent Imre szobrával díszített park vesz körül és előtte a II. világháború áldozatainak emlékműve áll. Református templom, ami a város jelképévé vált műemlék jellegű épület.

8 Kikapcsolódás, szórakozás Püspökladányi Gyógyfürdő, amely négy évtizede közkedvelt pihenőhely a környék lakosai és a távolabbról érkezők számára ben a termálvizet gyógyvízzé minősítették. Szoborpark, melyből a városban kettő is található. Itt hazai alkotók mellett külföldi művészek alkotásai is megtalálhatók.

9 Térképe


Letölteni ppt "Püspökladány Készítette: Vér Krisztina SZIE-GTK-GM-BA Levelező képzés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések