Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Illés Dóra 2012. November 23. Generációk diskurzusa a regionális tudományról, Győr.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Illés Dóra 2012. November 23. Generációk diskurzusa a regionális tudományról, Győr."— Előadás másolata:

1 Illés Dóra November 23. Generációk diskurzusa a regionális tudományról, Győr

2 Az előadás felépítése  Az Európa 2020 Stratégia  A kohéziós politika  Európa 2020 és kohéziós politika kapcsolata, a kapcsolat értékelése  A területi kohézió érvényesülése az Európa 2020 Stratégiában és a kohéziós politikában, értékelés  Javaslatok az Európa 2020 és tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére

3 Az Európa 2020 Stratégia

4 Az Európa 2020 Stratégia és Lisszaboni Stratégia összehasonlítása Lisszaboni Stratégia Európa 2020 Stratégia  Túl sok és néha ellentmondó célkitűzés  Elsősorban versenyképességi és foglalkoztatási stratégia  Eszközök hiánya  Kormányzás: a„nyitott koordináció módszere” nem bizonyult elegendőnek Szankciók hiánya Elkötelezettség hiánya  Kevesebb, fókuszáltabb célkitűzés  Összehangoltabb eszközrendszer (bár saját eszközei most sem lesznek)  Kormányzás: top-down megközelítés tagállamok nagyobb elkötelezettsége  Integráltabb megközelítés: több gazdaságpolitikai, makro dimenzió nemcsak versenyképesség  szegénység csökk., korai iskolaelhagyás Legfontosabb cél mindkét stratégia esetében: gazdaságpolitikák összehangolása, a versenyképesség és foglalkoztatás növelése

5 integrált stratégia, amely így kezelni kívánja a versenyképességi szempontokat, innovációt, a környezeti fenntarthatóságot, a társadalmi felzárkózást, a szegénységben élők csökkentését Fő célja:  gazdaságpolitikák összehangolása  versenyképesség és foglalkoztatás növelése Prioritások:  innováció és tudásalapú növekedés,  fenntartható növekedés  befogadó társadalom erősítése

6 Uniós szinten meghatározott számszerű célok  A 20–64 évesek legalább 75 %-ának munkahellyel kell rendelkeznie;  Az EU GDP-jének 3 %-át a K+F-re kell fordítani;  Energia/klíma: ÜHG gázok kibocsátásának 20%-os csökk. Energiahatékonyság 20%-os növelése Megújuló energia részaránya 20%-os növelése  Az iskolából kimaradók arányát 10 % alá kell csökkenteni, és el kell érni, hogy az ifjabb generáció 40 %-a rendelkezzen felsőoktatási oklevéllel;  20 millióval csökkenteni kell a szegénység kockázatának kitett lakosok számát

7 A kohéziós politika

8 Kohéziós politikai jogszabálycsomag 1. Meghatározó elemek:  Források csökkenése, kiemelten érinti Magyarországot  Európai Bizottság szerepe: nő, tagállami kompetencia csökken, több szankcionálási lehetőség  Stratégiai programozás: stratégiaibb szemlélet  Tematikus koncentráció: Európa 2020 stratégia céljaihoz kapcsolódó, fókuszált témák

9 Kohéziós politikai jogszabálycsomag 2.  Kondicionalitások rendszere: COM a támogatásokat bizonyos feltételekhez köti, mint szakstratégiák, koncepciók megléte  Területi dimenzió: helyi fejlesztések és a városfejlesztési dimenzió hangsúlyos megjelenése  Connecting Europe Facility (infrastruktúra-alap): nagyobb összeurópai közlekedési, távközlési és energetikai beruházások számára

10 Európa 2020 és kohéziós politika kapcsolata, a kapcsolat értékelése

11  Európa 2020 Stratégia: Prioritásai, céljai nagymértékben befolyásolják a kohéziós politika megvalósítását  Kohéziós politikai jogszabálycsomag: A as költségvetési időszak kohéziós politikájáról szól Európa 2020 céljaihoz kapcsolódik, beruházási prioritásai az Európa 2020 Stratégia céljain alapulnak Hazai tervezésnek is a Nemzeti Reform Programon kell alapulni

12  Strukturális Alapok szerepe elsődleges fontosságú az Európa 2020 Stratégia (célok, kezdeményezések) megvalósításában  Másrészről a kohéziós politika nagy mértékben támaszkodik az Európa 2020 célokra, végrehajtására 12

13  Versenyképesség vs. Kohézió → visszatérő probléma: ellentétes vagy kiegészítő fogalmak? a felzárkózásnak és versenyképességnek ki kell egészíteni egymást  Felzárkózási szempont hiánya az Európa 2020 Stratégiában  Területi dimenzió hiánya az Európa 2020 Stratégiában Problémák

14 Európa 2020 Európa 2020 Stratégia nem korlátozható csak a fejlett területekre. Olyan tevékenységeket kell támogatni, amelyek a regionális és helyi lehetőségeket a legjobb mértékben használják ki. Kohéziós politika Nem lehet szigorúan csak támogatáspolitikává, segélypolitikává csökkenteni. Minden országban, régióban vannak feladatok, amelyeket a kohéziós politika keretein belül szükséges megoldani

15 15  Fejletlenebb régiók felzárkózását nem tartalmazza az Európa 2020 (A kohéziós politika „eredeti” célja: a szegényebb országok, régiók felzárkóztatása)  Tagállamoknak más prioritásaik is lehetnek, mint az Európa 2020 céljai (pl.alapinfrastruktúra, egészségügy)

16 Az Európai Szociális Alap 1.  Az új fejlesztési programban az Európai Szociális Alap a korábbiaknál nagyobb szerepet fog játszani  A városok és régiók képviselői az infrastrukturális programokra többet költöttek, mint az emberi erőforrások fejlesztésére

17 Európai Szociális Alap 2.  A következő programozási időszakban a Szociális Alap aránya az EU alapok között 25%-ra, 84 milliárd euróra növekszik. A legnagyobb aránya - 55% - a fejlett országokban és régiókban lesz.  Az ESzA-n belül 20%-ot minden országban a társadalmi befogadás, a legszegényebb rétegek, ill. más hátrányos helyzetű csoportok felzárkóztatására kell fordítani.

18 A területi kohézió érvényesülése az Európa 2020 Stratégiában és a kohéziós politikában, értékelés

19 19 “Területi kohézió”: a kohéziós politika új horizontális eleme  Minden tevékenység térben valósul meg, figyelembe kell venni a térbeli környezetet  → Európa 2020 Stratégia integrált stratégia, s nem ágazati célok gyűjteménye, amelynek magába kell foglalnia a területi kohéziós szempontokat

20 20  Európa 2020 céljait csak úgy lehet megvalósítani, ha figyelembe vesszük a területi célokat mind uniós szinten, mind tagállami szinten  A zászlóshajó kezdeményezések szintén rendelkeznek területi elemekkel (pl. iparpolitika)

21 Európa 2020 célkitűzéseinek területi vonatkozásai Foglalkoztatás  nagyobb városok szociálisan hátrányos részei,  hátrányos helyzetű vidéki térségek  EU szinten: Közép-Kelet- Európa, Dél-Európa alacsony fogl.  Mo.-n: Észak-Alföld, Észak- Mo. K+F  nagy városok, egyetemi központok  EU-ban: legfejlettebb régiók  Mo.-n:KMR régió (kisebb mértékben egyetemi központok)

22 22

23 23

24 Európa 2020 célkitűzéseinek területi vonatkozásai Korai iskolaelhagyás  hátrányos helyzetű vidéki térségek, szociokulturális tényező meghatározó  EU-szinten:Dél-Európa, Kelet-Európa  Mo.: Észak-Alföld, Észak- Mo. Felsőfokú végzettség  nagyobb városok, egyetemi központok;  vidéki térségekben meg kell teremteni a diplomások foglalkoztatását, hogy kiegyensúlyozottabb legyen a területi megoszlás

25 25

26 Európa 2020 célkitűzéseinek területi vonatkozásai Szegénység számának csökkentése Mo.-n:  leghátrányosabb helyzetű térségek  Cigányok által magas arányban lakott térségek Energia:  Kevésbé területspecifikus  Energiahatékonyság különösen lakóépületek, panelházak esetében fontos  Mo. esetében különösen fontos a lakóépületek felújítása, amely ennek kapcsán támogatható

27 Új város- és területfejlesztési konstrukciók A Bizottság olyan új konstrukciókat ajánl, amelyek jobban illeszkednek az országok fejlesztési céljaihoz:  Integrált területi fejlesztések, városfejlesztés, - Integrált Területi Beruházások, - Közösségvezérelt Helyi Fejlesztések,  Európai Területi Társulás,  Európai Területi Együttműködés

28 Területi kohézió a kohéziós politikában között 1. Integrált területi beruházások  egy vagy több OP különböző prioritási tengelyeinek támogatásai kombinálhatók  meglévő területi stratégiák végrehajtását szolgáló eszköz  MO-n például városfejlesztés,Balaton, Duna, Tisza, városfejlesztések Közösségvezérelt helyi fejlesztések  LEADER-modell  Alulról jövő kezdeményezés, közösségi részvételen alapul, valós partnerség  Régió alatti, helyi szint, régióhatárokon átnyúló  MO-n például LHH kistérségek

29 Területi kohézió a kohéziós politikában között 2.  Előrelépés a as programidőszakhoz képest  Európa 2020-nak és a Nemzeti Reform Programoknak is integrálni szükséges ezeket a területi beruházásokat, városfejlesztéseket  Több tagállam nemzeti reform programja tartalmaz számos területi intézkedést ↔ a magyar NRP-ben nagyon kevés területi kapcsolódás, intézkedés található, az egyik legkevesebb

30 Területi kohézió a kohéziós politikában között 3. Városfejlesztés  Területi kohézióhoz és Európa 2020 stratégiához egyaránt hozzájárul  Eszközei: Városfejlesztési platform Fenntartható városfejlesztési kezdeményezés Tagállami nemzeti ERFA allokáció 5%-át kellene ITI keretében városfejlesztésre fordítani

31 A Közép-Magyarországi Régió esete 1.  Az EU szabályai szerint a KMR fejlettsége alapján csökken a rendelkezésre álló forrástömeg,  Beruházásainál maximum 50%, a többi 6 régió 85% EU támogatásra jogosult,  Az ország termelő, de különösen fejlesztési és innovációs kapacitásának nagy hányada a KM régióban van,  A régió fejlesztése igen nagy saját hozzájárulást igényel, ami a költségvetés számára is nagy terhet jelentene,  Veszélyezteti a nemzeti EU 2020 célok megvalósítását és a felzárkóztatást különösen a K+F és a felsőoktatás területén.

32 A Közép-Magyarországi Régió esete 2.  A célkitűzések közötti átcsoportosítási lehetőség csak 2%,  A régiók közötti határ megváltoztatása bürokratikus hosszú folyamat,  Mivel az ország teljes támogatása a kezdettől rögzített, a problémát a belső határok változtatása sem oldaná meg,  Bizonyos eszköz-átcsoportosítás a KMR és a többi régió között mégis indokolt lenne a költségvetési hozzájárulás mérséklése miatt.

33 Javaslatok az Európa 2020 és tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére

34 Javaslatok az Európa 2020 és a tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére  Fókuszált beavatkozások szükségesek  Mo. számára az alábbi területeken (célkitűzéseken) van szükség leginkább fókuszált beavatkozásra: KKV-fejlesztés Alap infrastruktúra → az Európa 2020-ba közvetlen kevésbé fér bele Foglalkoztatási szint növelése Szegénység csökkentése

35 Javaslatok az Európa 2020 és a tagállami fejlesztéspolitika összeegyeztetésére  Integrált, komplex megközelítés fontos, ESZA alapok kihasználása  Földrajzi, helyi szempontok figyelembevétele  Valódi fejlesztés-központú beavatkozások, s nem mindig a top-down, Kormány által meghatározott intézkedések vezetnek az előrelépéshez  Ugyanakkor figyelembe szükséges venni a helyi, regionális alapú fejlesztések méretgazdaságosságának korlátait

36 Összegzés  Az EU kohéziós politika feladata hogy egyszerre szolgálja a tagországok és az EU Bizottság érdekeit és céljait. Ez lehet a „hozzáadott értéke” az EU szintű politikáknak általában és a kohéziós politikának különösen.  Az Európa 2020 Stratégia egy olyan eszköz, amely révén – remélhetőleg ez az európai szintű hozzáadott érték valóban hasznosítható. Az eddigi legfontosabb tanulság annak felismerése, hogy a különböző tervezési tevékenységek jobb koordinációjára és harmonizációjára van szükség, hogy e tevékenység valóban hozzájáruljon egy egységes európai jövő megteremtéséhez.

37


Letölteni ppt "Illés Dóra 2012. November 23. Generációk diskurzusa a regionális tudományról, Győr."

Hasonló előadás


Google Hirdetések