Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."— Előadás másolata:

1 Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

2 A makroökonómia tárgya, céljai és eszközei 11. lecke

3 A makroökonómia tárgya A makroökonómia: aggregált mutatókkal (éves nemzeti jövedelem, összes fogyasztás, infláció … stb.) a gazdaság egészének teljesítményét, fejlődési tendenciáit elemzi. A gazdasági szereplők viselkedésével és a köztük fennálló jövedelmi kapcsolatok elemzésével foglalkozik.

4 A makroökonómia tárgya A közgazdaságtan lehet: –Pozitív közgazdaságtan: Fő kérdése: Milyenek a dolgok? Ténymegállapítások leírása Pl. termelés, infláció, munkanélküliség, jövedelem –Normatív közgazdaságtan Fő kérdése: Minek kellene lennie? Etika, erkölcsi értékítélet Pl: a szegénység méretei, az infláció mértékének elviselése

5 KETTŐS AGGREGÁLÁS: –gazdasági szereplők → szektorok, ágazatok –termékek → termékcsoportok, termékhalmaz, output A makroökonómia tárgya

6 Vegyes piacgazdaság: a gazdasági kapcsolatok legfőbb szervező ereje a piac, de ezzel párhuzamosan az állam is önálló gazdasági tényezőként vesz részt a nemzetgazdaság életében, lényegesen módosítva a piaci szabályozás következtében kialakuló termék- és jövedelemarányokat.

7 A makroökonómia céljai és eszközei Célok: Kibocsátás: - magas szint ű, gyors növekedési ütem Foglalkoztatottság: - magas szint ű, alacsony szint ű kényszer ű munkanélküliség Árszínvonal-stabilitás Külgazdasági mérleg Eszközök: Költségvetési politika Monetáris politika Jövedelempolitika Külgazdasági politika

8 A gazdálkodási folyamatban azonos szerepet betöltő gazdasági egységek összességét gazdasági szektornak nevezzük. –HÁZTARTÁSI SZEKTOR –VÁLLALATI SZEKTOR –ÁLLAM –BANKRENDSZER –KÜLFÖLD A gazdasági szektorok Zárt gazdaság Nyitott gazdaság

9 A gazdasági szereplők kapcsolatainak színhelyei – a piacok  Munkapiac  Árupiac  Pénzpiac  Tőkepiac A piacok

10 Háztartási szektor: azon gazdasági szereplők összessége, amelyek fő célja a szükségletek minél teljesebb kielégítése, a fogyasztás. A szükséglet-kielégítés érdekében a háztartások jövedelmet szereznek, amit a termelési tényezők szolgáltatása fejében kapnak. –Magánháztartás –Nem profitorientált szervezetek A gazdasági szektorok

11 Vállalati szektor: azon gazdasági egységek összessége, amelyek értékesítés céljából árukat termelnek. Költségeiket pénzbevételeikből fedezik, tevékenységük célja a profitszerzés. Állami szektor:-ba a nemzetgazdasági szintű feladatokat ellátó intézmények tartoznak, amelyek nem a piacon keresztül elégítenek ki szükségleteket, és kiadásaikat adókból és egyéb állami bevételekből fedezik. A gazdasági szektorok

12 Bankrendszer: feladata a gazdálkodáshoz szükséges stabil értékű pénz megfelelő mennyiségének biztosítása, valamint a pénzforgalom lebonyolítása Külföldiek:-nek tekintjük mindazokat a természetes és jogi személyeket, akik nem állandó lakói az adott országnak, ill. nem integrálódtak a nemzetgazdaság belső gazdasági folyamataiba. A gazdasági szektorok

13 A jövedelem-áramlási modell vonásai:  Egyik szektor másiknak átadott pénzmozgását követjük nyomon;  Folyó tétel számlákon történő kettős könyvelést végzünk;  Bal oldalon a kiadások (tartozik), jobb oldalon a bevételek (követel) jelennek meg;  Az egyes szektorok jövedelemtételeit az angol szavak rövidítésével jelöljük. A gazdasági szektorok

14 A folyó tétel számlák egyenletei: tartozikkövetel 1.Háztartások: C + S H + T H = W + TR 2.Vállalatok: W + S V +T V = Y (C+I+G+netEX) 3.Állam: TR + G + S Á = T V + T H + T K 4.Külföld: EX + T K + S K = IM 5.Tőke (bank): I = S H + S v +S Á +S K 6.GDP-számla: Y = C + I + G + (EX-IM) Az utolsó egyenlet mutatja az általános összefüggést: a makrogazdasági jövedelem (Y) egyenlő a makrokiadásokkal (C+I+G+EX-IM) A gazdasági szektorok

15 Háztartások: C + S H + T H = W + TR H Fogyasztásnak (C–Consumption) nevezzük a rendelkezésre álló jövedelem azon részét, amelyet a szükségleteket közvetlenül kielégítő javak vásárlására fordítanak. Megtakarítás (S–Saving) a jövedelem el nem fogyasztott része. A makrogazdasági számlarendszer

16 Háztartások: C + S H + T H = W + TR H Az adó (T – Tax): olyan jövedelem amit az állam – törvények alapján és törvényekben meghatározott módon – a saját gazdálkodásához a magánszférától, ill. a külföldtől von el, minden ellenszolgáltatás nélkül. (közvetlen ellenszolgáltatás nélkül) A makrogazdasági számlarendszer

17 Háztartások: C + S H + T H = W + TR H Munkabér (W) a munkából származó jövedelem. (tényezőjövedelem) Transzferkifizetésen (TR) olyan – főleg szociális megfontolásokból keletkezett – jövedelemáramlást értünk, amely az államtól a magánszféra felé tart. A makrogazdasági számlarendszer

18 Vállalatok: W + S V +T V = Y + TR V A makrogazdasági számlarendszer

19 Állam: TR H + TR V + G + S Á = T V + T H Állami vásárláson (G – goverment) olyan jövedelemfelhasználást értünk, amelynek révén a kormányzat vagy más állami szervek termékeket és szolgáltatásokat rendelnek a magánszférától. A makrogazdasági számlarendszer

20 Külföld: EX + S K = IM Exportjövedelem (X): a hazai termékek külföldi piacokon kapott ellenértékét értjük, azaz azt a jövedelmet, amely a szóban forgó termékek külpiacokon történő értékesítéséből, a partnerországtól a hazai gazdaság felé áramlik. Importjövedelem (IM): a külföldi partner hazai piacokon realizált jövedelme, amely a hazai nemzetgazdaságot elhagyva a külföld felé áramlik. A makrogazdasági számlarendszer

21 Tőke (bank): I = S H + S v +S Á +S K Beruházásnak nevezzük azt a tevékenységet, amely a tőkejavak előállítására és beszerzésére irányul. A beruházási kereslet a beruházási tevékenységhez szükséges tőkejavak iránti kereslet. Jele: I (Investment) A makrogazdasági számlarendszer

22 GDP-számla: Y = C + I + G + (EX-IM) Zárt gazdaságban: Y = C + I + G Az utolsó egyenlet mutatja az általános összefüggést: a makrogazdasági jövedelem (Y) egyenlő a makrokiadásokkal (C+I+G+EX-IM) A makrogazdasági számlarendszer

23 A gazdaságban a kibocsátás értékéből jövedelemként felhasználható összeget rendelkezésre álló jövedelemnek nevezzük. Jele: Y DI (Disposable) Y DI = Y + TR – T A makrogazdasági számlarendszer

24 KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc."

Hasonló előadás


Google Hirdetések