Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika 4-5. Szeminárium Csortos Orsolya, Dévai Krisztina, Maknics Anita,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika 4-5. Szeminárium Csortos Orsolya, Dévai Krisztina, Maknics Anita,"— Előadás másolata:

1 NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika 4-5. Szeminárium Csortos Orsolya, Dévai Krisztina, Maknics Anita,

2 A ZH-ról Jövő héten nincs ZH De 2 hét múlva lesz: Kereskedelempolitika Jövő hét: Kérdések kereskedelempolitikával kapcsolatban Folyó fizetési mérleg

3 A KKOR KEZDJÜK

4 K ERESKEDELEMPOLITIKA Eszközei: Vám: termékek importjára kivetett adó Import mennyiségének korlátozása (importkvóta) Exportkorlátozások: az exportőr ország rendeli az importőr ország kérésére Vám fajtái: Specifikus vám: fix teher az importtermék minden egyes egységére Értékvám: az importált termékek hányadában határozzák meg

5 ...hazai termékek védelme …kormányzat i bevételnövekedés … hazai iparág védelme az erős nemzetközi versenytől …azonban ártorzító és jövedelem-újraelosztó hatású …hatékonysági veszteségek M I CÉLT SZOLGÁLNAK A VÁMOK ?

6 F ELTEVÉSEK 2 szereplő (Belföld és Külföld) A piacok kompetitívek Kereskedelem akkor indul be, ha az árak kereskedelem hiányában eltérőek

7 I MPORTKERESLETI GÖRBE A görbe megegyezik Belföld fogyasztóinak a belföldi termelés mennyiségét meghaladó igényével  MD = D - S

8 E XPORTKÍNÁLATI FÜGGVÉNY A görbe megegyezik a külföldi termelésnek a külföldi fogyasztói igény feletti többletével. XS = S* - D*

9 V ILÁGKERESKEDELMI EGYENSÚLY

10 Külkereskedelem vám mellett

11 A VÁM KÖLTSÉGEI ÉS HASZNA Fogyasztói és termelői többlet

12 Nagy ország ΔFT= -(a+b+c+d) ΔTT= + a Korm-i bev.= + (c+e) + Nettó hatás= e-(b+d)

13 Kis ország: mindenképp költséges a vám bevezetése ΔFT= -(a+b+c+d) ΔTT= +a Korm-i bev.= +c + Nettó hatás= -(b+d)

14 Milyen kereskedelempolitikai eszközök vannak még a vámon kívül? Exporttámogatások Mennyiségi korlátozások Önkéntes exportkorlátozások Belföldi költségek arányára vonatkozó előírások stb.

15 Exporttámogatás Olyan cégnek (vagy személynek) teljesített kifizetés, amelyik (vagy aki) terméket szállít külföldre. Lehet → specifikus → értékalapú Az exportőrök addig a pontig szállítják külföldre az árut, ahol a belföldi ár és az export ár különbsége megegyezik az exporttámogatás összegével. Hatása az árakra a vámokkal ellentétes: növeli az árakat az exportőr országban, csökkenti azokat az importőr országban!

16 Az exporttámogatás jóléti hatása 1. a fogyasztói többlet csökken (a + b)-vel 2. a termelői többlet növekszik (a + b + c)-vel 3. az állami támogatás költsége: (b + c + d + e + f + g) 4. cserearány – veszteség: (e + f + g) 5. a nettó jóléti veszteség: (b + d + e + f + g)

17 Mennyiségi korlátozások Valamely importálható termék mennyiségének közvetlen korlátozása. Mindig növeli az importtermék belföldi árát!! (ugyanannyira növeli meg, mint az a vám, amely ugyanekkora szintre csökkentené az importot) A mennyiségi korlátozás és a vám közti különbség: nem jut bevételhez az állam! (az importengedélyeket kapó cégek/személyek zsebébe jut a pénz) (kvótajáradék) A kvóta alkalmazása tehát mindig veszteséggel jár, e veszteség mindig nagyobb, mint a vámkivetés esetén.

18 Importkvóta jóléti hatásai 1. a fogyasztói többlet csökken (a + b + c + d) 2. a termelői többlet növekszik (a) 3. kvótajáradék (c)

19 Önkéntes exportkorlátozások A mennyiségi korlátozás egyik válfaja. Exportáló ország állapítja meg (általában az importáló ország erőteljes nyomása alatt). Kvóta, amelyben a kvótajáradék az exportáló országhoz kerül. Az importáló ország biztosan rosszul jár.

20 Belföldi költségek arányára vonatkozó előírások Szabályozási rendszer, amely megköveteli, hogy a végtermék bizonyos, előre meghatározott hányadát belföldön állítsák elő. Kormányzati járadékok és bevételek sem keletkeznek!!

21 Egyéb eszközök Exporthitel-támogatások Közbeszerzés Paratarifális importkorlátozások stb. Lásd TK.

22 TESZTEK, FELADATOK

23 Kis nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az alábbi keresleti és kínálati viszonyok mellett állítják elő X terméket: Q X = 10 – P X Q X = 4 + 0,2P X P X W = 4

24 Kis nyitott gazdaság, értékvám a) Mennyi X terméket importál a gazdaság szabadkereskedelem mellett? b) Mekkora lesz szabadkereskedelem feltételezése mellett az X termék belföldi ára? c) Tételezzük fel, hogy a gazdaság 10%-os értékvámot vet ki a termék behozatalára. Mekkora lesz az X termék belföldi ára, s mennyi X terméket importál a gazdaság ilyen körülmények között? d) Ki jár jól és ki jár rosszul a vám kivetésével? e) Mennyivel változik a vám kivetésének hatására a társadalmi jólét?

25 Kis nyitott gazdaság, értékvám a) IM = 1,2 b) P = 4 c) IM = 0,72 d) Belföldi fogyasztó rosszul jár, Belföldi termelő jól jár e) ΔFT = -2,32; ΔTT =1,936; Vámbevétel = 0, 28  Δ Jólét = Σ – 0,096

26 Kis nyitott gazdaság, specifikus vám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az alábbi keresleti és kínálati viszonyok mellett állítják elő X terméket: Q X = 8 – 0,5P X Q X = 2 + 0,4P X P X W = 2

27 Kis nyitott gazdaság, specifikus vám a) Szabadkereskedelem mellett mennyi X terméket fogyaszt a gazdaság? b) Mennyi X terméket állít elő a gazdaság szabadkereskedelem mellett? c) Amennyiben a gazdaság egységnyi specifikus vámmal sújtja az X termék importját mennyi X-et importál majd a gazdaság? d) Mennyivel változik az importvám bevezetésének hatására a fogyasztói, illetve a termelői többlet? e) Mennyivel változik a vám kivetésének hatására a társadalmi jólét?

28 Kis nyitott gazdaság, specifikus vám a) D = 7 b) S = 2,8 (IM=4,2) c) IM’ = 3,3 d) ΔFT = -6,75; ΔTT =3; Vámbevétel = 3,3  e) Δ Jólét = Σ – 0,45

29 Kis nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az alábbi keresleti és kínálati viszonyok mellett állítják elő X terméket: Q X = 100 – 0,5P X Q X = ,25P X

30 Kis nyitott gazdaság, értékvám a) Adja meg az egyensúlyi ár értékét autark állapotban! b) Tételezzük fel, hogy a világpiacon a P X W = 53,333 ár érvényesül, mennyi terméket importál a gazdaság, ha bekapcsolódik a kereskedelembe? c) Tételezzük fel, hogy a hazai termelők védelemben az állam 10%-os vám kivetését fontolgatja. Mekkora lenne ilyen körülmények között az import értéke? d) Ki milyen nyereséget és veszteséget realizál a vám kivetésének következményeként? e) Mekkora lesz a társadalmi nyereség/ veszteség értéke?

31 Kis nyitott gazdaság, értékvám a) P A X = 66,67 b) IM = 10,1 c) IM’ = 6,035 d) ΔFT = -381,69; ΔTT =339,15; Vámbevétel = 31,98  e) Δ Jólét = Σ -10,55

32 Kis nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy az X termék világpiacán P X W = 54 ár érvényesül. A termék belföldi piacának keresleti és kínálati függvénye: Q X = 422 – P X Q X = P X Határozza meg, hogy egy 25%-os vám mekkora társadalmi jólétváltozással jár, ha tudjuk, hogy a gazdaság kis nyitott gazdaság! (Δ Jólét = Σ -455,625)

33 Nagy nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy X terméket mind belföldön, mind külföldön előállítják. A két országra vonatkozó keresleti és kínálati függvények az alábbiak: Q X = 400 – P X Q X = P X Q* X = 100 – P* X Q* X = ,5P* X

34 Nagy nyitott gazdaság, értékvám a) Melyik gazdaság importálja az X terméket? (Erre honnan jöttünk rá?) b) Mekkora lesz szabadkereskedelem esetén az X termék világpiaci ára? c) Mennyi X terméket importál a gazdaság, mely az X terméket importálja? d) Tételezzük fel, hogy a terméket importáló nemzetgazdaság 25%-os vámmal sújtja a termék behozatalát. Mekkora lesz a világpiaci ár és mekkora lesz a termék ára abban a gazdaságban, amely a terméket importálja?

35 Nagy nyitott gazdaság, értékvám (a, b) Belföld: Q X (D) = 400 – P X Q X (S) = P X  P X = 78 Külföld: Q* X (D*) = 100 – P* X Q* X (S*) = ,5P* X  P* X = 53,3 P* X < P W < P X  Tehát belföld importál, külföld exportál Σ D = Σ S  P X – P* X = P X ,5P* X  P W X = 67, 69 Vagy: MD = D – S = 390 – 5P X XS = S* - D* = 1,5P X – 50  Szabadkereskedelem esetén: MD = XS   P W X = 67, 69

36 Nagy nyitott gazdaság, értékvám (c, d) Belföld importja: Q X (D) = 400 – P X = 400 – 67,69 = 332,31 Q X (S) = P X = *67,69 = 280,76  IM = D – S = 51, 55 Vagy: MD = 390 – 5P X =390 – 5*67,69 = 51,55 Ha 25%-os vám bevezetése: P B = 1,25 P’ W 400 – 1,25P’ W P’ W = *P’ W ,5 P’ W P’ W = 56,77 P B = 70, 96 (Vagy: MD = 390 – 5*1,25*P’ W = 1,5 P’ W – 50 = XS ) Belföld importja vám mellett: D ’ = 400 – 70,96 = 329,04 S ’ = *70,96 = 293,84  IM ’ = 329,04 – 293,84 = 35,2

37 Nagy nyitott gazdaság, értékvám (d) ΔFT = - (a+b+c+d) = -(332, ,04)*3,27/2 = ,31 ΔTT = + a = (293, ,76)*3,27/2 = 939,47 Vámbevétel = c + e = (70,96–56,77)*(329, ,84) = 499,48 ΔJólét = -1081, , ,48= 357,65

38 Nagy nyitott gazdaság, értékvám Tételezzük fel, hogy X terméket mind belföldön, mind külföldön előállítják. A két országra vonatkozó keresleti és kínálati függvények az alábbiak: Q X = 200 – 0,25P X Q X = P X Q* X = 70 – 4P* X Q* X = 20 + P* X a) Szabadkereskedelem esetén mekkora lesz a világpiaci ár? b) Amennyiben a terméket importáló gazdaság 10%-os vámot vet ki a termékre, mekkora jólétváltozást könyvelhet el? a) P X = 30; b) Δ Jólét = Σ 52,53)

39 Nagy nyitott gazdaság, specifikus vám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált terméket mind belföldön, mind külföldön előállítják. A két országra vonatkozó keresleti és kínálati függvények az alábbiak: Q = P Q* = 80 – 5P* Q = 8 + 2PQ* = 8 + 2P* a) Szabadkereskedelem esetén mekkora lenne a világpiaci ár? b) Melyik gazdaság és mennyit importál a termékből? c) Tételezzük fel, hogy a terméket importáló gazdaság 2 egységnyi specifikus vámot vezet be. Mekkora lesz a termék ára abban a gazdaságban, amely a terméket importálja? d) Mekkora fogyasztói többlet változást okoz az importvám bevezetése a terméket importáló gazdaságban?

40 Nagy nyitott gazdaság, specifikus vám Belföld: Q X (D) = 60 – 5P Q X (S) = 8 + 2P  P = 7,42 Külföld: Q*(D*) = 80 – 5P*Q*(S*) = 8 + 2P*  P* = 10,28 P < P W < P*  Tehát belföld exportál, külföld importál Σ D = Σ S  P + 80 – 5P* = 8 + 2P P*  P W = 8,85 Külföld importja vám mellett: D = 80 – 5*8,85 = 35,75 S = 8 + 2*8,85 = 25,7  IM’ = 35,75 – 25,7 = 10,05

41 Nagy nyitott gazdaság, specifikus vám Ha 2 egységnyi specifikus vámot vezetünk be: P KF = P’ W +2 Σ D = Σ S 60 –5P’ W + 80 – 5(P’ W +2) = 8 + 2*P’ W ( P’ W +2) P’ W = 7,85 P KF = 9,85 D’ = 80 – 5*9,85 = 30,75 S’ = 8 + 2*9,85 = 27,7  IM’ = 30,75 – 27,7 = 3,05

42 Nagy nyitott gazdaság, specifikus vám ΔFT = - (a+b+c+d) = -(35, ,75)*1/2 = - 33,25 ΔTT = + a = (25,7 + 27,7)*1/2 = 26,7 Vámbevétel = c + e = (30,75-27,7)*2 = 6,1 ΔJólét = -33, ,7 + 6,1 = -0,45

43 Prohibitív vám Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az alábbi keresleti és kínálati viszonyok mellett állítják elő X terméket: Q X = 80 – P X Q X = ,25P X P X W = 40 Mekkora lenne a prohibitív vám?

44 Prohibitív vám Prohibitív vám: az a vám, ahol az import megszűnik. Q X = 80 – P X Q X = ,25P X  P X = 48 P X W = 40 t = 8  Ha 8 egységnél magasabb vámot szabunk ki, akkor az autark állapot felé emelkedik az ár, és ezen az áron saját gazdaságunk is megtermeli a terméket, ezért nem fog importálni külföldtől

45 Optimális vám Tételezzük fel, hogy X terméket mind belföldön, mind külföldön előállítják. A két országra vonatkozó keresleti és kínálati függvények az alábbiak: Q X = 10 – 6P X Q X = 4P X Q* X = 8 – 7P* X Q* X = 2 + 3P* X A terméket importáló gazdaság vámot kíván bevezetni, s a vámteher mértékét optimálisan kívánja meghatározni. Mekkora az optimális vám mértéke?

46 Optimális vám Optimális vám: az a vám, amely biztosítja a társadalmi jólét maximumát. (A nagy országok számára az optimális vám értéke lehet pozitív, ha a cserearány nyereség meghaladja a hatékonysági veszteséget.) Q = 10 – 6P Q X = 4P  P A = 1 Q* = 8 – 7P* Q* = 3P*  P A * = 0,8  Belföld importál Σ D = Σ S  P + 8 – 7P = 7P  P W = 0,9

47 Optimális vám Optimális vám = t  P B = P’ W + t Σ D = Σ S  10 – 6( P’ W + t) + 8 – 7 P’ W = 4*( P’ W + t) + 3* P’ W  P’ W = (18-10t) / 20  P’ W = 0,9 – 0,5t  P B = 0,9 – 0,5t + t = 0,9 + 0,5t S 1 = 4*0,9 = 3,6 S 2 = 4* 0,9 + 0,5t = 3,6 + 2t D 1 = 10 – 6*0,9 = 4,6 D 2 = 10 – 6*(0,9 + 0,5t)= 4,6 – 3t

48 Optimális vám ΔFT = - (a+b+c+d) = -(4,6 + 4,6 – 3t)*(0,5t/2) = -(2,3t – 0,75t 2 ) ΔTT = + a = (3,6+3,6+2t)*(0,5t/2) = +(1,8t + 0,5t 2 ) Vámbevétel = c + e = (4,6 – 3t -3,6 – 2t)*t = + (t – 5t 2 ) ΔJólét = 0,5t – 3,75t 2 Cél: jólét maximalizálása  0,5 – 7,5t = 0 t = 0,0667

49 Kvóta Az általunk vizsgált 2 nemzetgazdaságban az X termék piacán az alábbi keresleti és kínálati összefüggések érvényesülnek: A ország: Q = 11 – P Q = 2 + 2P B ország: Q* = 13 – 0,5P* Q* = 2 + 1,5P*

50 Kvóta a) Melyik nemzetgazdaság importálja a terméket? b) Mekkora lesz az ár szabadkereskedelem mellett? c) Mennyi terméket visz külföldre a nemzetgazdaság, amely szabadkereskedelem mellett exportál? d) Tételezzük fel, hogy a terméket importáló nemzetgazdaság bevezet egységnyi specifikus vámot. Hogyan alakul a termék ára az importáló nemzetgazdaságban? e) Mennyivel változik a vám bevezetésének hatására a termék ára az exportáló nemzetgazdaságban a szabadkereskedelemben érvényesülő árhoz képest?

51 Kvóta f) Jól jár az A nemzetgazdaság a vám bevezetésével? g) Jól jár a B nemzetgazdaság a vám bevezetésével? h) Mekkora kvóta eredményezne ugyanakkora mennyiségi hatást, mint az egységnyi specifikus vám? i) Van-e a terméket importáló nemzetgazdaság szempontjából különbség az egységnyi specifikus vám, illetve az előző pontban meghatározott kvóta között? j) Mekkora lenne az optimális vám?

52 Kvóta (a,b,c) A ország:B ország: Q = 11 – PQ* = 13 – 0,5P* Q = 2 + 2PQ* = 2 + 1,5P*  P = 3  P* = 5,5 P < P W < P*  Tehát (A) exportál, (B) importál Σ D = Σ S  11 - P + 13 – 0,5P* = 2 + 2P ,5P*  P W = 4 Külföld importja szabadkereskedelem esetén: D = 13 – 0,5*4= 11 S = 2 + 1,5*4 = 8  IM = 11 – 8 = 3 = EX

53 Kvóta (d,e,g,h,i) Ha 1 egységnyi specifikus vámot vezetünk be: P*’ = P’ W +1 Σ D = Σ S  13 – 0,5*(P’ W +1) P’ W = 2 + 1,5*(P’ W +1) * P’ W  P’ W = 3,6 ; P*’ = 4,6 (B) Gazdaság importja a vám bevezetése után: D = 13 – 0,5*4,6 = 10,7 S = 2 + 1,5*4,6 = 8,9  IM = 10,7 – 8,9 = 1,8 Tehát q = 1,8 mennyiségű kvótát kell meghatároznunk ahhoz, hogy ugyanezt a termelési-fogyasztási szerkezetet érjük el. B nemzetgazdaság jóléte: ΔFT= - (a+b+c+d) = -( ,7)*0,6/2= -6,51 ΔTT = + a = (8 + 8,9)*0,6/2 = 5,07 Vámb. = c + e = (10,7 – 8,9)*1 = 1,8 ΔJólét = -6,51 + 5, ,8 = 0,36 Ha ugyanezek a mennyiségi változások vannak, csak kvótát vezetünk be  elesünk a vámbevételtől, tehát: ΔJólét = -6,51 + 5, 07 = -1,44  Tehát kvóta esetén a jólét csökkent

54 Kvóta (f,j) (A) nemzetgazdaság jóléte: ΔFT= (7 + 7,4)*0,4/2= 2,88 ΔTT = -(10 +9,2)*0,4/2 = -3,84 ΔJólét= 2,88 – 3,84 = -0,96  Az exportáló (A) gazdaság jóléte csökken a vám bevezetése után Optimális vám : P*’= P’ W + t 13 – 0,5*(P’ W +t) P’ W = 2 + 1,5*(P’ W +t) * P’ W  P’ W = 4 – 0,4t P*’= 4 + 0,6t ΔFT = -(6,6t – 0,09t 2 ) ΔTT = +(4,8t + 0,27t 2 ) Vámb. = + (3t – 1,2t 2 ) ΔJólét = 1,2t – 0,84t 2 Cél: jólét maximalizálása  1,2 – 1,68t = 0  t = 0,72 ΔJólét = 1,2*0,72 – 0,84*0,72 2 = 0,42 (>0,36)

55 Kvóta, kis ország (2.2.6.) Egy kis nyitott gazdaságban valamely importtermek piacán a fogyasztok keresleti- és a vállalatok kínálati görbéje az alábbi formában adható meg: D: Q = 100 – PS: Q = PP(W) = 20 a) Mekkora a termék autark állapotbeli egyensúlyi ára? b) Mekkora szabadkereskedelem esetén a kis ország hazai fogyasztása, hazai termelése az importja? c) A kis ország k = 40 importkvótát vet ki a termék behozatalára. Mekkora lesz ebben az esetben a termék hazai ára, termelése és fogyasztása? d) Mekkora lesz a kvóta jövedelemátcsoportosító- és jóléti hatása?

56 Kvóta, kis ország (2.2.6.) Autarkia: D = S  100 – P = P   P = 50  D = S = 50 Szabadkereskedelem.:  D = 100 – P(W) = 80  S = P(W) = 20  IM = 60 k = 40 kvóta  Olyan, mintha vám hatására csak 40-et importálhatnánk  MD = 40 MD = D – S = 100 – P – P = 40  P = 30  D = 100 – 30 = 70  S = 30

57 Kvóta, kis ország (2.2.6.) ΔFT = - (a+b+c+d) = -( )*10/2 = ΔTT = + a = ( )*10/2 = 250 Kvótajáradék = c = 40*10 = 400 Δ Jólét = -100

58 Kvóta, nagy ország (2.2.8) Egy nagy ország egy termék iránti importkeresleti görbéjének egyenlete: MD = 100 – 0,5P A világ többi országának exportkínálati görbéje: XS = 2P a) Mekkora a két termék világpiaci ára és gazdát cserélő mennyisége szabadkereskedelem esetén? b) A nagy ország k = 60 importkvótát vet ki a termékre. Mekkora lesz most a hazai és a világpiaci ár? c) Mekkora lesz a kvótajáradék és a nagy ország cserearány nyeresége?

59 Kvóta, nagy ország (2.2.8) Szabadkeresk.:MD = XS 100 – 0,5P = 2P  P = 40 MD = 100 – 0,5*40 = 80 XS = 2*40 = 80 k = 60 kvóta ≈ MD’ = – 0,5P = 60  P’ = 80 XS’ = 60 2P = 60  P* = 30 Kvótajáradék = MD’ * (P’ – P*) = 60 * 50 = 3000 Cserearány-nyereség = MD’ * (PW – P*) = 60*(40 – 30) = 600

60 Köszönjük a figyelmet!


Letölteni ppt "NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN Kereskedelempolitika 4-5. Szeminárium Csortos Orsolya, Dévai Krisztina, Maknics Anita,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések