Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

 A heterogén rendszerekben a szétoszlatott részecskék nagysága 1 nm feletti. A rendszerben (mikroszkóppal) látható határfelületek vannak.  A heterogén.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: " A heterogén rendszerekben a szétoszlatott részecskék nagysága 1 nm feletti. A rendszerben (mikroszkóppal) látható határfelületek vannak.  A heterogén."— Előadás másolata:

1

2  A heterogén rendszerekben a szétoszlatott részecskék nagysága 1 nm feletti. A rendszerben (mikroszkóppal) látható határfelületek vannak.  A heterogén rendszerek tehát több fázisból állnak. HETEROGÉN RENDSZEREK KOLLOID DISZPERZ RENDSZEREK DURVA DISZPERZ RENDSZEREK (KEVERÉKEK)

3  A kolloid rendszerekben a diszpergált részecskék nagysága nm.  Méretük miatt a kolloid részecskék nagy felületen érintkeznek a környezetükkel. Diszpergáló fázisDiszpergált fázisA kolloid rendszer neve Gáz Folyadék Szilárd Köd Por, füst Folyadék Gáz Folyadék Szilárd Hab Emulzió SZOL Szuszpenzió Szilárd Gáz Folyadék Szilárd Szilárd hab Zárvány

4  A kolloid részecskék felülete, tömegükhöz viszonyítva olyan nagy, hogy jelentőssé válnak a felületi jelenségek, például az adszorpció, amelyek meghatározzák a rendszer viselkedését. A kolloidkémia a kolloid rendszerek keletkezését és megszűnését, stabilitását és külső erőterekkel (mechanikai, gravitációs, centrifugális, elektromos és mágneses) való kölcsönhatását tanulmányozza.

5 Viszonylag állandók; A részecskék elektromikroszkóppal láthatók; A szűrőpapíron átjutnak, de a membrán (celofán, pergamen) visszatartja őket; Áttetszőek vagy kissé zavarosak és Szórják a rájuk eső fényt.

6 1. Brown-mozgás:  A kolloid részecskék állandó rendezetlen mozgásban vannak, amely során számtalanszor ütköznek egymással és változtatják mozgási irányukat.  A hőmérséklet növekedésével a mozgás intenzívebbé válik, mert nagyobb a részecskék mozgási energiája.  Nem játszódik le ülepedés, a diszpergált részecskék állandó lebegésben vannak a diszpergáló fázisban.

7 2. Szűrés és dialízis:  A kolloid részecskék át bírnak jutni a szűrőpapír pórusain, de a mesterséges, állati vagy növényi membránokon fennakadnak.  Ezek a membránok a valódi oldatban levő ionokat és a molekulákat átengedik.  Ezen az elven alapszik a dialízis is.

8 3. A kolloidok optikai tulajdonságai: (Tyndall effektus) John Tyndall ( ) figyelte meg, hogy a kolloid oldatok oldalról megvilágítva fényszóródást, opalizálást mutatnak. A kolloidméretű részecskéken a folyadékokban a fény szóródik.

9 Tyndall effektus Kolloid oldat fényforrás

10

11 4. Elektroforézis: Elektromos egyenáram hatására a kolloid oldatban a részecskék irányított mozgásba jönnek: a pozitív töltésűek a katód, míg a negatív töltésűek az anód felé mozognak. A mozgás sebessége függ a:  részecske nagyságától;  az oldat pH értékétől;  az elektromos térerősségtől;  a részecske töltésétől és a  hőmérséklettől.

12 Kolloid oldatot kétféleképpen nyerhetünk: 1.Diszperziós módszerrel (kolloid örléssel ún. kolloid malmokban), és 2.Kondenzációs módszerrel (kisebb méretű részecskék asszociációjával).

13 A kolloid részecske két részből áll:  Magból, amely több ion vagy molekula összekapcsolódásával jön létre és  Burokból, amelyet az oldatban levő más ionok, molekulák képeznek.

14

15  Az ún. asszociációs kolloidokban eltérő polaritású részeket tartalmazó, ún. amfipatikus molekulák, ionok hozzák létre az ún. micellákat.  Ezek több molekula (ion) meghatározott irányú összekapcsolódásával jönnek létre.

16 A kolloid részecskék lehetnek:  Liofóbok (taszítják az oldószer részecskéit) és  Liofilek (magukhoz kapcsolják az oldószer részecskéit).

17  Az emulziók a diszperz rendszerek azon típusai, amelyekben a diszpergált rész és a diszperziós közeg egyaránt folyékony halmazállapotú.  Az emulziókat két egymásal nem vagy csak korlátozott mértékben elegyedő folyadék alkotja.  Ezek egyike valamilyen lipofil tulajdonságú olaj, a másik általában víz vagy más hidrofil jellegű folyadék (pl. alkohol).  Attól függően, hogy ezek közül melyik alkotja a folytonos fázist, keletkezhetnek olaj a vízben (O/V) vagy víz az olajban (V/O) típusú emulziók.

18  Az emulzió jellegét (O/V vagy V/O) befolyásolja: az olaj / víz (apoláris / poláris) fázis aránya; az emulgeálószer anyagi minősége és koncentrációja; a hőmérséklet; a szilárd halmazállapotú stabilizátor (Pickering emulziók) esetén a nedvesedési viszonyok. Bancroft szabálya (1912): Emulziók diszperziós közege az a fázis, amelyben az emulgeálószer jobban oldódik.

19 Emulziók  élelmiszerek  kozmetikumok  gyógyszerkészítmények  biológiai rendszerek  járófelületek (bitumen)

20 Egy emulzió három alapvető kelléke tehát: víz, olaj (zsír), illetve egy emulgeátor.

21 Emulgeálószerekkel történik. Ezek legtöbbször tenzidek. A stabilizáció történhet különböző erőhatások kal is, mint: hidratációs erők: O / V sztérikus erők: V / O elektrosztatikus erők: ionos tenzidek polimerek: sztérikus erők szilárd porok: hidrofób erők (+ nedvesedés)

22 Az emulgeátorok fő típusai:  Anionos : negatív töltésű hidrofil csoportokkal rendelkeznek, pl. alkil- és arilszulfátok valamint szulfonátok.  Kationos : pozitív töltéssel rendelkeznek pl. alkil- és arilaminok, foszfinok.  Amfoter : két ellentétes töltéssel rendelkező csoportot vagy csoportokat tartalmaznak pl. proteinek, kazein, tojásfehérje, lizerginsav, pszilocibin. A töltés pH-tól függő.

23 Történhet: ülepítés, centrifugálás, szűrés, termikus koagulálás, elektromos kezelés, ultrahangos kezelés, kémiai adalékok hatására.

24

25

26 emulzió mikroemulzió


Letölteni ppt " A heterogén rendszerekben a szétoszlatott részecskék nagysága 1 nm feletti. A rendszerben (mikroszkóppal) látható határfelületek vannak.  A heterogén."

Hasonló előadás


Google Hirdetések