Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az abszorpció  Fizikai abszorpció, amikor a gázkomponens csak egyszerűen oldódik az abszorbensben. Ilyenkor a komponens oldódását az egyensúlyi viszonyok,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az abszorpció  Fizikai abszorpció, amikor a gázkomponens csak egyszerűen oldódik az abszorbensben. Ilyenkor a komponens oldódását az egyensúlyi viszonyok,"— Előadás másolata:

1 Az abszorpció  Fizikai abszorpció, amikor a gázkomponens csak egyszerűen oldódik az abszorbensben. Ilyenkor a komponens oldódását az egyensúlyi viszonyok, tehát a gáz parciális nyomása és folyadékban lévő koncentrációja szabják meg („Henry-törvény”). Ilyen esetek pl. széndioxid oldódása vízben, szerves oldószergőzök elnyeletése vízben.  Kemoszorpció (kemiszoprció), amikor a gáz abszorpcióját a folyadékfázisban kémiai reakció követi, és az abszorpció nem tekinthető egyensúlyi folyamatnak. Ilyen pl. széndioxid elnyeletése nátrium hidroxid oldatban, füstgázok meszes vízzel történő mosása. Kemoszorpció esetén elvileg teljes elnyeletést lehet megvalósítani. A keletkező reakciótermék felhasználásáról ill. elhelyezéséről gondoskodni kell.

2 Fizikai abszorpció  Az x a ~ p a összefüggést a „Henry-törvény” írja le, általános alakja:  ahol H az ú.n. Henry-állandó [N/m2]. Kéndioxid-levegő-víz rendszer egyensúlyi görbéje 20°C-on

3 Az abszorpciót hőjelenségek is kísérik. Az abszorpciós hő három fő rész összege: kondenzációs hő, oldáshő, hígítási hő. A hígítási hő az első kettőhöz képest elhanyagolható. A gyakorlatban előfordul izotermnek tekinthető abszorpció is, ahol a hőjelenségek elhanyagolhatók, pl. szénhidrogének abszorpciója olajban. Forró gázok abszorpciója esetén, ha az abszorbens hőmérséklete alacsonyabb a gáz(ok) kondenzációs hőmérsékleténél, akkor a gázok „belekondenzálnak” az abszorbensbe, és jelentősen felmelegítik annak hőmérsékletét. Az abszorpció hőjelenségeit figyelembe kell venni, mert a hőmérséklet emelkedésével a gázok oldékonysága, abszorpciója romlik.

4 Anyagátbocsátás abszorpciónál, „a” komponensre nézve

5 Egyfokozatú abszorpció  Különlegesen jól oldódó gázok esetében célravezető. A gázt és folyadékot intenzíven érintkeztetjük, majd fizikailag szétválasztjuk. Az érintkezés alatt megtörténik a komponensek diffúziója ill. megoszlása a fázisok közt. Ideális esetben beáll a fázisok közt a gáz-folyadék egyensúly, és a fokozatot elhagyó anyagáramok (gáz és folyadék) egymással egyensúlyban vannak. Ilyenkor ez az egy fokozat egy egyensúlyi egység, melyet abszorpció esetében elméleti tányérnak is nevezünk.

6 Egyfokozatú ellenáramú abszorpciós egység A komponensmérleg, bármely „i” komponensre: ahol L, G a folyadék és gázáramok, (mól vagy tömeg/idő),  x i i. komponens mól vagy tömegtörtje a folyadékfázisban,  y i i komponens mól vagy tömegtörtje a gázfázisban,  n a komponensek száma. L 1 – L 0 = G 1 – G 2

7 Többfokozatú abszorpció  Az abszorpció hatékonyságát növelhetjük, ha azt több egyensúlyi fokozatban hajtjuk végre.  Több egyfokozatú abszorpció egymás után, ahol az anyagáramok ellenáramban haladnak.  Minden egyes fokozatban beáll az egyensúly, tehát a fokozatot elhagyó gáz- és folyadékáramok egymással egyensúlyban vannak.  Az így létrehozható szétválasztás mértéke nagyobb, mint egyetlen fokozat esetén. Az egyfokozatú esethez hasonló módon az anyag és komponensmérleg felírható a többfokozatú ellenáramú egységre.

8 ADSZORBCIÓ A szilárd és folyadék halmazállapotú anyagok felületén levő részecskék (ionok, molekulák) egyoldalú erőhatásnak vannak kitéve a fázis belseje felé ható vonzó hatásnak, így saját vonzóerejük egy része szabadon marad, melyek más anyagok megkötését teszik lehetővé. Felületi erők hatása: •Különböző szilárd anyagok felületei között – adhézió (tapadás, ragasztás) •Szilárd anyag felületén gáz molekulák megkötődése – adszorpció •Szilárd anyag felületén oldatból részecskék (ionok, molekulák) megkötődése – adszorpció •Oldott anyag erősebben köt – adszorpció •Oldószer erősebben köt – negatív adszorpció (az oldott anyagra nézve)

9 ADSZORBENSEK Olyan nagy felületű anyagok, melyek felületükön jelentős mennyiségben képesek más anyagokat a felületükön megkötni. •Sok apró szemcséből állnak •Porózus anyagok A megkötő felület az adszorbens, a megkötött anyag az adszorptívum. Az adszorpciót befolyásoló tényezők :  hőmérséklet (T emelésével nő a részecskék hőmozgása, csökken az adszorpció)  nyomás (növelése növeli az adszorpciót) (gáz!)  adszorbens minősége (lyukacsos, érdes felület kedvez, illetve a felület polaritása is befolyásol, „hasonló a hasonlót köt meg” elv)  oldószer minősége : részint ő maga is lehet adszorptívum, részint az adszorbeálódó anyag oldhatóságát befolyásolja.

10 KOLLOIDOK   Többkomponensű rendszerek molekuláinak eloszlása alapján a rendszereket homogén (tökéletes elegyedés, egyetlen fázis) rendszerek és heterogén rendszerek (makroszkopikus elkülönülés, pl.csapadékot tartalmazó oldat) csoportjára tudjuk felosztani.   A gyakorlatban azonban vannak olyan rendszerek, amik nem tartoznak egyik kategóriába sem, ezek a rendszerek a kolloidok, melyek nm (esetleg 500 nm) szemcseméretű részecskét tartalmaznak. A kolloidok, bár méretük alapján átmenetet képeznek a homogén és heterogén rendszerek között, valójában mégsem jelentenek átmenetet, mert szemcseméretük miatt sok csak a kolloidokra jellemző tulajdonsággal bírnak. Az új és egyedi tulajdonságok megjelenése a rendszer fajlagos felületének (felület/térfogat) jelentős növekedésével indokolható.   Kolloid oldatnak nevezzük egy anyagnak (diszpergált fázisnak) egy másik fázisban (diszperziós közegben) való egyenletes eloszlását, oly módon, hogy a diszpergált részecskék mérete sokkal nagyobb az ionok, vagy a különálló molekulákénál, de nem képeznek külön fázist.

11 A kolloid rendszerek csoportosítása a diszpergált fázis és a diszperziós közeg halmazállapota szerint A diszpergált részek halmazállapota RendszerGázFolyékonySzilárd aeroszol-kolloid köd (pl:légköri köd) kolloid füst (pl:dohányfüst) lioszolkolloid hab (szappanhab) emulzió (pl: tej) szuszpenzió (pl:kolloid kénoldat) xeroszolszilárd hab (zárványokban) folyadékzárvány (pl: a vaj) szilárd szól (rubinüveg, ötvözetek)

12 ADSZORBENSEK - KOLLOIDOK A kolloidok tipikus nagy felületű anyagok, melyek felületükön jelentős mennyiségben képesek más anyagokat a felületükön megkötni. •Sok apró szemcséből állnak (pl. kolloid oldat) •Porózus anyagok (liogél, xerogél) Azokat a kolloidokat, melyek felületükön oldószer molekulákat képesek megkötni, azok a liofil kolloidok, amelyek oldószer molekulákat nem képesek adszorbeálni, azok a liofób kolloidok.

13 Felületaktív molekulák elhelyezkedése a vizes és olajos fázisok határán olajos fázis vizes fázis poláros csoport apoláros rész

14 Felületaktív molekulák

15 Detergens (latin:letörlő) hatás- mosás A szennyeződés a textíliákhoz vagy más tárgyakhoz főleg olajos film közvetítésével tapad. Az olajos felületeket a víz nem nedvesíti, a felületaktív anyag azonban közvetíteni tud a két fázis között. A lipofil rész jól adszorbeálódik az olajos felületre, az így kialakult új felület pedig – a hidrofil csoportokon keresztül – jól nedvesíti a víz. A felületaktív molekulák mozgásban lévő víz segítségével fokozatosan behatolnak a szennyezés és a szennyezett anyag közé, majd az így szabaddá vált szennyrészecskéket emulzió formájában a vizes oldatba viszik.

16 Detergens hatás A felületről tehát a detergens nedvesítő hatása választja le a szennyrészecskéket, és emulgeáló hatása tartja azokat emulzió formájában a vizes oldatban. Ezt a kettős hatást nevezzük együttesen detergens hatásnak.

17 szenny- részecske H2OH2OH2OH2O H2OH2OH2OH2O

18 Adszorpció (kutatás)  A neh é zf é mek mobilit á sa  t á panyaggazd á lkod á s  k ö rnyezetv é delem  A neh é zf é mek oldhat ó s á ga, ionform á i f ü ggnek a pH-t ó l  A talaj, mint nagy fel ü letű (v á ltoz ó fel ü let t ö lt é ssel rendelkező) adszorbens jelentősen befoly á solja az oldhat ó s á got  Modell: Langmuir izoterma (hidrogén – Pt)

19 Cu megk ö tőd é s bentoniton pH 4 pH 5 pH 6 pH 7 pH 8

20  Az adszorpci ó s maximum pH f ü gg é se Cu megk ö tőd é s bentoniton

21 Növényvédőszerek megkötődése talajon Növényvédőszer lebomlás MikroszervezetekOxigén Tartózkodási idő a humuszos rétegben Megkötődés – lebomlás Kimosódás – talajvízszennyezés Adszorpciós vizsgálatok

22 A vizsgált növényvédőszer Imidacloprid 1-[(6-Chloro-3-pyridinyl)methyl]-4,5-dihydro-N-nitro-1H-imidazol-2-amine

23 Imidacloprid adszorpciója barna erdőtalajon

24 Adszorpció modell Langmuir izoterma Levezetés: Alapösszefüggés – - kémiai egyensúly az oldatban és a felületen kötött anyag között E + nC =F a = e +f, átrendezve e = a - f Átrendezve:

25 3 lépcsős izoterma

26 Köszönöm a figyelmet


Letölteni ppt "Az abszorpció  Fizikai abszorpció, amikor a gázkomponens csak egyszerűen oldódik az abszorbensben. Ilyenkor a komponens oldódását az egyensúlyi viszonyok,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések