Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

04 1848/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk. 289-290. o.] 10. Itália.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "04 1848/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk. 289-290. o.] 10. Itália."— Előadás másolata:

1 /1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8. Az évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk o.] 10. Itália 1848-ban (az 1848-as forradalmak, az évi piemonti alkotmány, a törvényhozó hatalom, a kormányforma, a rugalmas alkotmány) [Tk o.] Forrás: Szabó István: Német alkotmányfejlődés Budapest: SzIT, Mezey Barna – Szente Zoltán: Európai parlamentarizmus- és alkotmánytörténet. Budapest: Osiris, 2003.

2

3 Das Heilige Römische Reich, 1789, forrás:

4  962-ben a szétvált Frank Birodalom keleti részéből jön létre  Hadipajzsrendszer, választófejedelmek, birodalmi széttagoltság  1648: Westfáliai Béke: fenntartja a birodalom széttagoltságát (300 kisebb-nagyobb államocska)  Napóleoni háborúk: B. N ben ultimátumot intéz a német-római császárhoz, aki leteszi a koronát (1806)

5 A Rajnai Szövetség 1806 Forrás: s/d/d6/Rheinbund_1806%2C_political_map.png

6  Napóleon által létrehozott államszövetség (konföderáció)  Célja: segítséget nyújtani N. keleti hadjárataihoz  Tagállami jogok: törvényhozás, igazságszolgáltatás, rendészet, hadügyek (valójában ez utóbbiak csorbulnak)  Szövetségi Gyűlés: a) királyok és nagyhercegek kollégiuma, b) fejedelmek kollégiuma (soha nem ült össze)  VH: protektor (a francia császár): feladata a biztonság szavatolása, külügyek, hadügyek intézése  Napóleon bukásával (1813) megszűnik

7 A Német Szöv Forrás: pedia/commons/6/6c/Deutscher_ Bund.png

8  A R. Sz. volt 40 tagállama hozza létre, szintén államszövetség  Célja: külső és belső biztonság fenntartása, a német államok függetlenségének és sérthetetlenségének megőrzése  Teljes nemzetközi jogképesség  Minden tagállamban kötelező a rendi alkotmány! (népképviseleti alsóház lehet, de főrendi felsőházzal)  Kilépni tilos!

9  Állandó szövetségi szerv: Szövetségi Gyűlés :  Székhely: Frankfurt  „követek kongresszusa”: tagállamukat képviselik, kötött mandátummal  Lakosságarányos szavazás a plénumon  A „szövetségi törvényeket” a tagállamok hatóságai hajtják végre  Adókat nem vethetett ki, hanem megállapította a kiadások mértékét, s ezt felosztotta a tagállamok között

10  NINCS külön szövetségi VH  A külügyi és hadügyi hatáskörök nem kizárólagosak: a tagállamok maguk is köthetnek nki szerződéseket, folytathatnak önállóan háborút  Van azonban „szövetségi háború” is: ilyenkor a Szövetségi Gyűlés választ közös főparancsnokot

11  SZÖVETSÉGI BEAVATKOZÁS : a tagállamokban fennálló kormányzati rendszerek stabilizálására  Ha valamely tagállam belső rendjét veszély fenyegeti, akkor a tagállam kormányának kérésére szövetségi beavatkozásra kerülhet sor:  A Szövetségi Gyűlés biztost küld, aki akár katonai megszállásról, rögtönítélő bíráskodásról, szab. jogok korlátozásáról, tagállami parlament feloszlatásáról is dönthet, s maga bocsáthat ki törvény erejével bíró rendeleteket  (Pl.: Luxemburg 1830 – hannoveri katona tesz rendet)

12  SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÁS:  Ha egy tagállam nem tartja be a szövetségi normákat, a Sz. Gy. rendelhet el vele szemben sz. vh-t  Felhívás, s ha eredménytelen, egy nem érdekelt tagállami kormányt kérnek fel a rendtételre (hasonló intézkedéseket tehet, mint a szöv. beavatkozásnál)  (Pl. 1866: Poroszországgal szemben, mikor bevonult az Ausztria érdekkörébe tartozó Holsteinbe, de a Szövetség itt alul maradt, fel is bomlott)

13  1848 február: a párizsi forradalom hírére Németországban is forradalmi folyamatok:  A német tagállamokban polgári kormányok  A Német Szövetségbe küldött delegáltakat leváltották vagy új utasításokat adtak nekik  Két célkitűzés: polgári átalakulás, német egység  Ennek megfelelően:  Erősebb német központi hatalom  Hatalmi ágak megosztása  Polgári szabadságjogok

14  Két vonalon indul az alkotmányozó mozgalom:  Heidelberg: a délnyugat-német régió liberális és demokrata csoportjaiból összegyűlik 51 képviselő, akik elhatározzák egy „előparlament” összehívását, amely össze is ül Frankfurtban  Szövetségi Gyűlés: felállít egy bizottságot az alkotmány előkészítésére és határozatot hoz az Alkotmányozó Nemzetgyűlés felállításáról  Frankfurtban tehát egyszerre két testület ülésezik: „előparlament” + Szövetségi Gyűlés

15  1. kérdés:  Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés milyen választójog alapján üljön össze?  A Szövetségi Gyűlés itt elfogadta az „előparlament” által meghatározott elveket: általános férfi választójog, cenzus nélkül, egyéni kerületi rendszer, lakosonként alkotnak választókerületeket  A két alkotmányozó folyamat közös mederbe jut, megválasztják az Alkotmányozó Nemzetgyűlést (liberális vezetéssel)

16  2. kérdés:  az Alk. Nemzetgyűlés önmaga jogosult-e az alkotmány elfogadására,  vagy ehhez kell a tagállamok hozzájárulása is? Előbbi: a német tagállamokból elkülönült szervezet alkotja meg a Birodalom alkotmányát (baloldali vélemény – az új konstrukció nem utódja a réginek), Utóbbi: az új konstrukció a Német Szövetség átalakítása révén jön létre, ehhez kell a tagállamok jóváhagyása A forradalmi hullám elcsitulása után az utóbbi koncepció győzött (ez lett a veszte a frankfurti kísérletnek).

17  Létrejött az Alkotmányozó Nemzetgyűlés (központi TH)  Kormányzót is választ: János osztrák főherceg (központi VH)  A régi Szövetségi Gyűlés átruházza hatalmát a kormányzóra és megszünteti működését

18  Mint 1789-ben Fr. országban, itt is elsődlegesnek tartják az állampolgári jogok deklarálását:  1848 december: a német nép alapjogairól szóló törvény elfogadása, fő témakörei:  A) Személyes szabadság + törvény előtti egyenlőség  B) Egyesülési és gyülekezési jog, a gondolat és vélemény szabadsága  C) Tanszabadság  D) Tulajdon szabadsága  E) Bírói hatalom önállósága, eljárási garanciák

19  Eldöntendő vitás kérdések:  Szövetségi államberendezkedés  Államforma (monarchia vagy köztársaság, ha monarchia, választási vagy örökletes)  A birodalmi államfő hatásköre  Parlament szerkezete (egy- vagy kétkamarás, ha az utóbbi, milyen típusú második kamara, milyen választójog alapján válasszák az alsóházat)

20  Mindezek mögött politikai okok: Ausztria és Poroszország államszövetségi rendszerben megfér egymás mellett, de közös központi hatalomnál az egyikük rosszul jár  Alapkérdés tehát: kisnémet vagy nagynémet úton jön létre az egység: Poroszország vezetésével, Ausztria nélkül, vagy Ausztria vezetésével, laza szerkezetben  Végül Ferenc József március 4-én kibocsátja az Olmützi Alkotmányt, 9-én pedig ultimátumot intéz a Német Szövetség kormányzójához és az alkotmányozó nemzetgyűléshez, olyan feltételeket támasztva, amelyekből kiderül:  Ausztria nem akar része lenni az egységes német államnak  Az örökletes monarchia keretei között nem valósulhat meg a nagynémet egység (egyik német tagállam dinasztiáját nem lehet a többi fölé emelni örökletes császárnak)

21  A) Szövetségi államberendezkedés:  A baloldal egységes (unitárius) államot képzelt el  A konzervatívok laza államszövetséget akartak  A centrum (többség) a szövetségi állam mellett döntött:  Az állami szuverenitás a központi hatalomé, a birodalomé, amelynek meghatározzák kizárólagos hatásköreit (pl. külügy, hadügy)  A birodalmi jogalkotás megelőzi a tagállamokét

22  B) Az államforma kérdése:  Hét konstrukcióról is tárgyaltak, végül két fordulóban:  Először az államformáról döntöttek: monarchia legyen, a birodalmi államfői hatalmat pedig valamely német tagállam uralkodójára kell ruházni (279:255)  Majd arról döntöttek, hogy örökletes monarchia legyen (267:263)

23  C) Az államfő hatásköre:  Felfüggesztő vétójog (két következő ülésszakon megerősített döntést már nem vethet vissza)  Birodalmi Gyűlés üléseinek összehívása és bezárása, a Népek Házának feloszlatása  Nincs alkotmányjogi felelőssége, de kötelező a miniszteri ellenjegyzés  A birodalmi miniszterek csak neki felelnek, ő is nevezi ki és menti fel őket (nem parlamentáris, hanem alkotmányos monarchia)  Külügyi és hadügyi döntések az uralkodó kompetenciájában  Minden birodalmi hatáskör, amely nem tartozik kifejezetten a birodalmi TH-hoz, a császárnak van fenntartva

24  D) A parlament szervezete:  Kétkamarás Birodalmi Gyűlés, egyenrangú kamarákkal:  Népek Háza: népképviseleti kamara, széles férfi választójoggal (25 éves korhatár, kizártak a szegénységi segélyből élők, tisztán egyéni kerületi rendszer)  Államok Háza:  Tagállamok delegáltjai, 6 éves mandátummal, de rotációs rendszerrel (3 évente felük lecserélődik)  Mandátumukat az alkotmány számszerűen felosztja a tagállamok közt (nagyjából lélekszámarányosan)  A küldöttek felét a tagállam kormánya nevezi ki, másik felét a népképviselet választja  Nincs utasítási joga a tagállamoknak!

25  Bírói hatalom gyakorlása:  Tagállami bíróságok és  Egy központi Birodalmi Bíróság (közjogi bíróság):  Döntés a tagállamok, valamint a Birodalom és a tagállamok közti vitákban  A Birodalmi Kormány és a Birodalmi Gyűlés közti hatásköri vitákban  A tagországokon belüli hasonló hatásköri vitákban  Egyes polgárok jogainak alkotmányellenes megsértése ügyében („alkotmánybíróság”)  Birodalmi vagy országos miniszterekkel szembeni büntető eljárásokban  Birodalommal szembeni felségsértés, hűtlenség ügyeiben  Birodalmi kincstárral szembeni panaszok ügyében

26  Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés március 27-én elfogadja a birodalmi alkotmányt (Ausztria nem részese), majd 28-án megválasztja IV. Frigyes Vilmos porosz királyt német császárnak  A választást azonban a megválasztott személynek el kéne fogadnia – IV. Frigyes Vilmos azonban visszautasítja (nem akar alkotmányos monarchiát!)  Így az alkotmány nem lép hatályba  Poroszország visszarendeli követeit Frankfurtból, s távozásra készteti a Nemzetgyűlést (a Stuttgartba átvonuló képviselőket onnan is kiutasítják)  Megszűnik az 1848 tavaszán felállított ideiglenes államszervezet is (János főherceg átadta a kormányzói funkciót Ausztria és Poroszország uralkodójának)

27  Frigyes Vilmos már 1848-ban kiadott Poroszországra egy oktrojált alkotmányt,  Utóbb bevezette a vagyoni alapon egyenlőtlen háromosztályos választójog (1849)  Meggyengítve az alsóházat az uralkodóval szemben (1850)  A német egység ügyének megoldására 1849 késő tavaszára Berlinbe hívta a királyi rangú fejedelmeket, s kidolgoztak egy új alkotmánytervezetet, amelyet egy Erfurtba összehívandó Birodalmi Gyűlés fogadott volna el (Erfurti Alkotmány)

28  Az erfurti alkotmánytervezet koncepciója:  Poroszország vezetésével szövetségi állammá alakulnának a német államok, Ausztria nélkül  A létrejött Német Birodalom pedig az Osztrák Császársággal államszövetségként együttműködik, közös kül- és gazdaságpolitikával  Ezt azonban Ausztria elutasítja, s 1850-ben 10 német tagállammal feléleszti a Német Szövetséget (Poroszország végül nem bojkottálja) A Német Szövetség 1851-ben felülvizsgálja az 1848 óta hozott törvényeket, s hatályon kívül helyezi a Német Nép Jogairól Szóló Törvényt is

29  Ha megvalósul, egy szövetségi alkotmányos monarchia lett volna  Alkotmányosan korlátozott császári hatalommal, demokratikus berendezkedéssel  Az 1919-es Weimari Köztársaság Alkotmánya, valamint az 1949-es Bonni Alaptörvény merített belőle, főleg az alapvető jogok terén

30

31 Az olasz egység létrejötte ( ) Forrás: taly_unification_1815_1870.jpg

32  Szicíliai forradalom: cél a korábbi, liberális alkotmány visszaállítása és a Nápolytól való elszakadás  Nápolyi felkelés: II. Ferdinánd a felkelés nyomán kihirdeti az 1812-es cádizi alkotmányt  Róma: Mazzini és Garibaldi vezetésével kikiáltják a Római Köztársaságot és alkotmányt hirdetnek  Toszkána: alkotmányt adnak ki  Lombardia és Velence: nemzeti felkelés az osztrákokkal szemben, Velence független köztársaságnak nyilvánítja magát  Szardínia: Károly Albert saját akaratából liberális alkotmányt hirdet (Statuto), a későbbi Olaszország alkotmánya (1922-ig)

33  Osztott szuverenitás: a király hatalma Isten kegyelméből és a nép akaratából származik (e tekintetben minta az 1814-es francia Charte Octroyée)  Osztott TH: király + a parlament két háza:  De költségvetési javaslatot csak az alsóházban lehet benyújtani

34  Alsóház: Képviselői Kamara:  Szűk választójog alapján választott ház, tagjai az egész nemzetet képviselik  Felsőház: Szenátus:  Az uralkodó 21 csoportból nevezi ki tagjait élethossziglan (pl. püspökök, képviselők, bírák, tábornokok, tudományos akadémia tagjai közül)  Minden törvényjavaslatot előzetesen parlamenti bizottságnak kell megvizsgálnia (USA a minta!)

35  „Képviseleti monarchikus kormányzás”  A minisztereket a király nevezi ki, de felelősek mindkét parlamenti kamarának is  A miniszterek maguk is lehettek képviselők  A katolikus vallás államvallás, de a többivel szemben tolerancia érvényesül

36  Uralkodó által kinevezett bírák  A bíróság tagjait 3 év szolgálat után már nem lehet elmozdítani  A törvények értelmezése nem bírói, hanem törvényhozói hatáskör - francia gondolat, Montesquieu: „le juge n’est que la bouche qui prononce les paroles de la loi” (L’Esprit des lois)

37  Rendes törvényhozási úton, egyszerű törvénnyel is módosítható  Gyakran módosítják is  Alkotmányos szokások is rárakódtak:  A király jóváhagyja a mindkét ház által elfogadott törvényeket  A miniszterek lehetőleg alsóházi tagok is legyenek egyben


Letölteni ppt "04 1848/1849 monarchikus alkotmányai: Németország, Piemont 8. Az 1849. évi német alkotmánytervezet (a Frankfurti Alkotmány) [Tk. 289-290. o.] 10. Itália."

Hasonló előadás


Google Hirdetések