Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociális biztonsági rendszerek koordinációja. Szociális biztonsági koordináció létjogosultsága  A tagállami rendszerek között óriási különbségek vannak.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociális biztonsági rendszerek koordinációja. Szociális biztonsági koordináció létjogosultsága  A tagállami rendszerek között óriási különbségek vannak."— Előadás másolata:

1 Szociális biztonsági rendszerek koordinációja

2 Szociális biztonsági koordináció létjogosultsága  A tagállami rendszerek között óriási különbségek vannak  A szociális biztonsági rendszerre fordított költségek különbözőek  A Közösségeknek nincs hatásköre az egységesítésre  A szabályozás hiánya. - anyagi és adminisztratív terhet róhat a munkavállalóra, illetve - jogbizonytalanságot eredményez.

3 A probléma Egy holland áp. Belgiumban él, Franciaországban dolgozik. Milyen szabályok alkalmazandóak rá?  lex patrie (holland) ?  lex domicilii (belga) ?  lex loci laboris (francia) ?

4 Megválaszolt kérdések  A Rendelet – többek között – az alábbi fontos kérdésekre ad választ: –hol kell járulékot fizetni, milyen ellátásra lesz jogosult a közösségi munkavállaló a fogadó államban; –vonatkozik-e a biztosítás arra az esetre is, ha a közösségi munkavállalót baleset éri egy másik tagállamban;

5 Megválaszolt kérdések –a letöltött szolgálati idő alapján hogyan alakul a nyugdíj kifizetése, melyik tagállam lesz kötelezett a nyugdíjas egészségügyi ellátására; –melyik állam fizeti a családi támogatást, ha a közösségi munkavállaló gyermeke egy másik EU tagállamban él;

6 Megválaszolt kérdések –melyik tagállam fizeti a munkanélküli ellátást, ha a közösségi munkavállaló nem abban az államban él, ahol dolgozott, stb.

7 Alapelvek  Az együttműködés szabályai alapján kialakult egy, a következő elveken nyugvó mechanizmus: –a saját és más államok állampolgárai közti egyenlő bánásmód elve, amelynek értelmében az adott tagállam területén tartózkodó személyre a tagállam állampolgáraival azonos kötelezettségek és kedvezmények az irányadóak, az állampolgársági alapon való megkülönböztetés nélkül,

8 Alapelvek –az összeszámítás elve, mely szerint más tagállamokban teljesített biztosítási, munkavállalási és tartózkodási időszakok szükség esetén hozzáadandók a valamely juttatás iránti jogosultság megszerzéséhez szükséges időtartamhoz,

9 Alapelvek –a juttatások exportálhatóságának elve, tehát annak lehetősége, hogy a jogosult számára a kifizetéseket egy másik tagállamban való tartózkodása esetén is teljesítsék,

10 Alapelvek –az alkalmazandó jog meghatározásának elve, amelynek értelmében egyszerre egy tagállam szociális jogszabályai vonatkozhatnak az adott személyre, így az megfelelő szociális védettséget élvezhet, és nem fordulhat elő, hogy egy időben két tagállamban teljesít járulékokat, vagy egyikben sem.

11 KIEGÉSZÍTŐ ELVEK  Az arányosítás elve  Az eltérő ellátások kiegyenlítésének elve (átfedés tilalma) De Felice eset (128/88) Az igénylőnek meg kell kapnia azt a különbséget, amely az igényérvényesítés országában megállapított összeg és valamely más tagállamban - ahol az ellátás összege magasabb - megállapított összeg között van.

12 SZEMÉLYI HATÁLY A szociális biztonsági koordináció alá eső juttatások igénybe vételére mindenki jogosult, aki egy tagállam jogszabályai szerint jogosult. Nem kötődik feltétlenül a határon túli tevékenységhez. A turistaként a másik tagállamba utazókra is kiterjed a rendeletek hatálya.

13 Érintett területek  betegségi és anyasági és egyenértékű apasági ellátások,  rokkantsági ellátások,  öregségi nyugdíj,  hozzátartozói nyugellátások,  temetési segély,  foglalkozási megbetegedések,  munkanélküli ellátások,  családi ellátások.  Nyugdíj előtti ellátások ÉS  Az ezeket kiegészítő, helyettesítő, pótló ellátások és a fogyatékosoknak nyújtott speciális ellátások

14 KIVÉTELEK  egészségügyi és szociális segélyezés (social and medical assistance),  munkavégzéshez kötött ellátások,  a közszférában dolgozók számára létrehozott speciális rendszerek,  a háborús veteránok számára létrehozott szociális ellátások.

15 EGYES SZOCIÁLIS BIZTONSÁGI ALRENDSZEREK

16 Betegség és anyaság  A Rendelet alapján a közösségi munkavállalót megilletik mind a pénzbeli, mind a természetbeni egészségügyi ellátások a biztosítás helye szerinti illetékes intézménytől, az egyenlő bánásmód elve alapján. Az Európai Bíróság a Vaasen-Göbbels esetben definiálta a pénzbeli és természetbeni ellátások fogalmát, kimondta, hogy pénzbeli ellátások alatt az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt kieső bér kompenzációját megtestesítő ellátásokat kell érteni (pl. táppénz). Pénzbeli ellátásnak minősül egy periodikusan járó, a kedvezményezett döntése alapján felhasználható, meghatározott összegű anyagi támogatás. (61/65 Vaasen- Göbbels eset.)  Természetbeni ellátásoknak az orvosi vizsgálatokkal és megtérítésükkel kapcsolatos költségek minősülnek.

17 Sürgősségi és előzetes engedélyhez kötött ellátások  S2 nyomtatvány (340/2013. (IX. 25.) Korm. R.  EEK (Európai Egészségbiztosítási Kártya): Ebtv. –(11) A biztosított által valamely EGT tagállam területén történő ideiglenes tartózkodása során igénybe vett egészségügyi szolgáltatásra – az uniós rendeletek szerint – jogosító, az egészségbiztosító által kibocsátott Európai Egészségbiztosítási Kártyát (a továbbiakban: EU- Kártya), illetve az azt helyettesítő nyomtatványt az egészségbiztosító a biztosított kérelmére, a (12) bekezdésben foglaltak kivételével díjmentesen, a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével bocsátja a biztosított rendelkezésére. –217/97 (XII. 1.) Korm. Rendelet (VHR) 12.§.

18 Kiküldetés jogalapja  EGT területen belül: –883/2004/EK rendelet 12. cikk –987/2009/EK rendelet cikkek –Igazgatási Bizottság A2. sz. határozata –Kiküldetési útmutató (PG)  EGT-n kívül: kizárólag kétoldalú szociális biztonsági egyezmények teszik lehetővé, amelyeknek ugyanaz a célrendszere

19 883/2004/EK  12. cikk:  (1) Az a személy, aki a tagállamok egyikében munkavállalóként végzi tevékenységét olyan munkáltató alkalmazásában, aki tevékenységeit szokásosan abban a tagállamban végzi, és akit az említett munkáltató egy másik tagállamba küld, hogy a munkáltató nevében ott munkát végezzen, továbbra is az előbb említett tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik, feltéve, hogy az ilyen munkavégzés várható időtartama nem haladja meg a huszonnégy hónapot, és a szóban forgó személy kiküldetése nem egy másik személy leváltása céljából történik.

20 Kiküldetés  Jogszabályhely: 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet 24. §-ával kezdődően  NYILATKOZAT 1. –a) munkáltató neve (elnevezése), székhelye (lakóhelye), adóazonosító száma, –b) a kiküldött munkavállaló természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, lakcíme, taj-száma, a kérelmet benyújtó munkáltatóval fennálló munkaviszony kezdete, –c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja, –d) a külföldi vállalkozás (személy) neve és címe, amelynél a kiküldött munkát végez, vagy ennek hiányában a külföldi foglalkoztatás helye (címe), és –e) a kiküldetés tervezett időtartama.

21 Nyilatkozat 2.  a) a munkavállaló a kiküldetés kezdőnapját megelőzően rendelkezik legalább 30 napi biztosítással,  b) a kiküldetés időtartama alatt folyamatosan fenntartja a munkaviszonyt a kiküldött munkavállalóval,  c) a kiküldetés időtartama alatt is folyamatosan teljesíti a járulékkötelezettségeket,  d) a munkavállalót nem abból a célból küldi ki, hogy egy korábban kiküldött munkavállalót felváltson,  e) a kiküldetési időszak lejártával biztosítja a munkavállaló továbbfoglalkoztatását,  f) a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységéhez hasonló, de legalább azzal azonos nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat,  g) Magyarországon jelentős gazdasági tevékenységet folytat, és  h) belföldön nem csak a vállalat irányításában vagy igazgatásában dolgozó irodai alkalmazottakat foglalkoztat.

22 Jelentős gazdasági tevékenység  R. 25. cikke  a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy a nem külföldi gazdálkodásból származó bevétel összes bevételen belüli aránya eléri a 25 százalékot VAGY ezek hiányában  a munkáltató olyan tényeket, körülményeket igazol, amelyből a jelentős belföldi gazdasági tevékenység valószínűsíthető (így különösen, ha a vállalkozás belföldön folyamatos termelőtevékenységet végez).  VAGY a munkáltató legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.

23 Szovjet egyezmény  évi 16. tvr.  4. cikk: A jelen Egyezményben előírt minden természetben és pénzben járó szolgáltatást annak a Szerződő Félnek illetékes szerve nyújtja saját jogszabályai szerint, amelynek területén az igényjogosult személynek állandó lakóhelye van. Ettől eltérően az egyik állam vállalatának dolgozói részére, akiket munka végzésére a másik állam területére küldtek ki, a szociális ellátás szolgáltatásait annak az államnak illetékes szervei nyújtják a reájuk érvényes jogszabályok szerint, amelynek területén a szóban forgó vállalat székhelye van.

24 Példák  Magyar állampolgár dolgozik Oroszországban, milyen módon lehetséges?  Román állampolgár Romániában dolgozik, magyar munkáltatóval áll munkaviszonyban. Hol fizet járulékot?

25 CSALÁDI ELLÁTÁSOK KOORDINÁCIÓJA

26 Célok és eszközök  A család összességében a lehető legmagasabb összegű ellátásokat kaphassa.  A tagállamok arányos teherviselése biztosított legyen.  Elsőbbségi rendszer működik.  Hagy megoldatlan kérdéseket maga után.

27 A rendelet családtámogatásokat érintő kardinális rendelkezése Az elsőbbségi szabályok az alábbiak szerint alakulnak: 1. ha több tagállam különböző alapon fizet ellátást, akkor ezeken belül első helyen a munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenységen alapuló jogosultság áll, a másodikon a nyugdíj folyósításán alapuló ellátások, és végül a lakóhely szerint szerzett jogosultságok következnek,

28 A rendelet családtámogatásokat érintő kardinális rendelkezése 2. ha több tagállam fizet azonos alapon juttatást (két munkavállaló esetében), akkor a kritériumok az egyes alapon nyújtandó kifizetések szerint különböztethetők meg: –1. A munkavállalói vagy önálló vállalkozói tevékenység alapján megnyílt jogosultságok halmozódása esetében a gyermekek lakóhelye szerint járó ellátások járnak.

29 A rendelet családtámogatásokat érintő kardinális rendelkezése –2. A nyugdíjfolyósítás alapján megnyílt jogosultságok összeütközésekor szintén a gyermek lakóhelye szerinti ellátás a mérvadó, figyelembe véve azonban a leghosszabb biztosítási vagy tartózkodási időt. Alapvető, hogy az adott állam jogszabályai szerint nyugdíj legyen fizetendő. –3. A lakóhely alapján megnyílt jogosultságoknál egyértelmű a helyzet: a gyermek lakóhelye szerinti ellátás számít.

30 A rendelet családtámogatásokat érintő kardinális rendelkezése –3. A lakóhely alapján megnyílt jogosultságoknál egyértelmű a helyzet: a gyermek lakóhelye szerinti ellátás számít.

31 Problematikus pontok  Családi ellátással járó egyéb kedvezmények kérdése. –Gyes szolgálati időre és egészségügyi szolgáltatásokra jogosít. Ha más tagállam az illetékes, ez a kedvezmény elveszik. Megoldás: saját jogú fizetés, idő megvásárlása.  Milyen tagállami ellátás számít bele a családi ellátásokba? –Nem mindegy, hogy csak a csp. kerül-e alapul vételre vagy a tes és a gyed is. Megoldás: gyed családi ellátás, tes anyasági.

32 Álláskeresési ellátások  Három személyi kategória van: –Munkanélkülivé váló személy –Hatámenti ingázó –Lakóhelyére visszatérő személy  Eltérő ezekre a szabályozás, hogy melyik tagállam az illetékes az ellátás fizetésére –1: lex loci laboris –2-3. lakóhely

33 Mechanizmus  Jogosultság megszerzése az illetékes tagállam joga alapján történik  Az illetékes tagállam folyósít  Exportálás lehetősége: –Lehet egy másik tagállamban is állást keresni –3 hónapon át, amely 6 hónapra meghosszabbítható az illetékes tagállam által

34 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Szociális biztonsági rendszerek koordinációja. Szociális biztonsági koordináció létjogosultsága  A tagállami rendszerek között óriási különbségek vannak."

Hasonló előadás


Google Hirdetések