Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Eredetvédelem az EU-ban Védett magyar eredetmegjelölések.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Eredetvédelem az EU-ban Védett magyar eredetmegjelölések."— Előadás másolata:

1 Az Eredetvédelem az EU-ban Védett magyar eredetmegjelölések

2 VÁZLAT 1)AZ EU EREDETVÉDELMI RENDSZERÉRŐL ÁLTALÁBAN 2)JOGFORRÁSOK 3)AZ 510/2006/EK RENDELET MEGHOZATALA MÖGÖTT ÁLLÓ JOGI ÉS GAZDASÁGI ÉRVEK 4)A KÖZÖSSÉGI FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK FAJTÁI 5)KIZÁRÁSOK A FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK OLTALMÁBÓL 6)TERMÉKLEÍRÁS 7) BEJEGYZÉS IRÁNTI KÉRELEM 8)A BIZOTTSÁG ÁLTAL VÉGZETT VIZSGÁLAT 9)KIFOGÁS BENYÚJTÁSA

3 FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK VÉDELME AZ EURÓPAI UNIÓ 1)Az EU eredetvédelmi rendszeréről általában. A földrajzi árujelzők erőteljes verenyfunkciók- kal rendelkeznek. Ebből a szempontból ki kell emelni az eredetmegjelöléseket. Mint ahogy az közismert, az EU eredetmegjelölései erőteljes minőségjelző és garanciális funkciókkal rendel keznek. A bajor sörök (Paulaner, Augustiner, Löwenbrau stb.), a francia borok (Beaujolais, Chablis, Anjou stb.), az olasz vermutok (Martini, Cinzano,

4 Riccadonna stb.) gyártásához és forgalmazásához évszázados jó hírnév járul. A földrajzi árujelző értékes hirdetési eszköz és a fogyasztó számára is hiteles ajánlást jelent. Az említett termékek kedveltsége erőteljes árfelhajtó hatással bírnak, elsősorban azért, mert jelentős az áruk presztízs fogyasztása. A "márkás" francia cognac-ért (Otard, Martell, Henne- ssey stb.), vagy a skót whisky-ért (Ballantines, Chivas Regal, Johnny Walker stb.) nyilvánvalóan magasabb árat lehet kikötni, mint a közönséges kommersz termékek vonatkozásában. A versenytársak tekintetében a földrajzi árujelzők jelentős

5 élénkítő hatással bírnak. Az Európai Unióban a földrajzi árujelzők szabá lyozására a Közös Agrárpolitika keretében került sor.Az EU eredetvédelme nem egysé - ges, mert külön-külön kerültek szabályo- zásra a nyers és feldolgozott agrártermé - kek,a borok és a magas alkoholtatalmú szeszes italok. A földrajzi árujelzők által védett termékek döntő többsége mezőgazdasági termék illetve élelmiszer. Az ipari (döntően manufakturális) és más termékek közösségi szabályozására mindezideig nem került

6 sor.Ezek szabályozása a Lisszaboni Megálla podás keretében valósult meg vagy nemzeti hatáskörben maradt. Az Európai Unió agrártermékek illetve élelmiszerekre vonatkozó tevékenysége túlmutat a földrajzi árujelzők szabályozásán, és magába foglalja még pl. a hagyományos kü - lönleges termékekre továbbá a biogazdálko- dásra vonatkozó szabályozást is. Az eredetvédelem területén az egységes közösségi rendszer létrehozatala 1992-ben megelőzte a többi területen kialakuló

7 egységes rendszerek kialakítását, fogyelem - bevéve hogy a közösségi védjegyrendszer 1994-ben,a közösségi formatervezési mintarendszer 2002-ben jött létre. A borok nyilvántartásának, közösségi rend - szere már 1987-ben kialakult, a bor közösségi piaci forgalmazásáról szóló 822/87 EGK sz. bizottsági rendelet kiadásával.A magas alko - holtartalmú szeszesitalok egységes közös- ségi szabályozása már 1989-ben kialakult a szeszesitalok meghatározásáról, megjelölé-

8 sének és kiszerelésének általános szabályairól szóló 1576/89 EGK sz. bizottsági rendelet révén. A 2081/ sz. EGK bizottsági rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek föld- rajzi elnevezéseinek védelméről egyságes nemzetek fölötti közösségi elbírálási rend - szert hozott létre, amely 1992 óta működik. Ezt a rendeletet modernizálta a Tanács 510/2006/EK rendelete, március 20, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek

9 és eredetmegjelöléseinek oltalmáról. (továbbiakban Rendelet) Az 510/2006/EK rendelet alkalmas a nemzetek feletti közösségi integráció bemutatására. 2)A közösségi eredetvédelem jogforrásai A) Közösségi jogszabályok A Közösség alapjogszabálya a földrajzi árjelzők vonatkozásában a Tanács 510/2006/EK rende- lete, március 20,(továbbiakban Rendelet) a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról.

10 Az EU rendeletek közül az alábbiak érdemelnek különös figyelmet, rámutatva az általuk védett magyar földrajzi megjelölésekre: --a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredet megjelöléseinek oltalmáról szóló 510/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabá- lyok megállapításáról szóló, 1898/2006/EK bizottsági rendelet; Közösségi eredet megjelöléssel védett magyar termékek: a Szegedi (téli) szalámi, a Szegedi fű- szerpaprika-őrlemény, a Hajdúsági torma, a Makói (vörös) hagyma, Alföldi kamillavirágzat.

11 Közösségi földrajzi jelzéssel védett agrártermé- kek: Budapesti téliszalámi, Gyulai kolbász, Csabai kolbász, Gönci kajszi barack, a Magyar szürke marhahús (OFJ). --a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezete; Közösségi oltalomban részesült a Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskemé- ti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmá ri

12 szilvapálinka, az Újfehértói meggypálinka, a Göcseji körtepálinka, a Pannonhalmi törkölypálinka, valamint a pálinka és a törkölypálinka.(2012) --a borpiac közös szervezéséről, az 1493/1999/EK, az 1782/2003/EK, az 1290/2005/EK és a 3/2008/EK rendeletek valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet IV. fejezete. --A Tanács 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyesA Tanács 1234/2007/EK rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes

13 mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet")mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről ("az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet") --A Bizottság 114/2009/EK rendelete az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borokra való hivatkozás tekintetében, a 479/2008/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról ben közösségi oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel védett borok: Neszmély, Badacsony, Balaton, Balatonboglár, Balaton-

14 felvidék, Balatonfüred-Csopak, Bükk, Csong - rád, Debrői Hárslevelű, Duna, Eger, Etyek- Buda, Hajós-Baja, Izsáki Arany Sárfehér, Káli, Kunság, Mátra, Mór, Nagy-Somló, Pannon, Pannonhalma, Pécs, Somlói, Sopron, Szek- szárd, Tihany, Tokaj, Tolna, Villány, Zala ben közösségi oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel védett borok: Balaton melléki, Duna- Tisza közi, Dunántúli, Felső-magyarországi, Zempléni. B) Nemzetközi jogszabályok - Az ipari tulajdon oltalmára létesült Párizsi

15 Uniós Egyezmény – 1883 (PUE) –Magyar országon kihirdette az évi 18. tvr. - A szellemi tulajdon kereskedelmi vonatkozású aspektusairól szóló Egyezmény (TRIPS) - Magyarországon kihirdette az évi IX. tv. - Az eredetmegjelölések oltalmáról és nemzetközi lajstromozásáról szóló Lisszaboni Megállapodás – – Magyarországon kihirdette az évi 1. tvr.; Nemzeti jogszabályok

16 A nemzeti jogszabályok a közösségi eredetvédelmi rendszer szerves részét képezik és Magyar ország legfontosabb jogforrása az évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról évi XI. törvény a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról 3)Az 510/2006/EK rendelet meghozatala mögött álló jogi és gazdasági megfontolások

17 A) a Rendelet preambuluma 2. pontjába foglalt indokolás értelmében a földrajzi árújelzők védelme útján ösztönözni kell a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét, annak érdekében, hogy a piacokon javuljon a kínálat és a kereslet közötti egyensúly. A bizonyos jellemzőkkel rendelkező termékek támogatása jelentős előnyökkel jár a vidék gazdaságában – különösen a kedvezőtlen helyzetű vagy távoli területeken –azáltal, hogy növeli a gazdálkodók jövedelmét, és meg tudja tartani a vidéki népességet e területeken.

18 B) A minőségileg kiemelkedő eredetvédett termékek iránt jelentősen megnőtt a kereslet. Egyre több fogyasztó a mennyiség helyett inkább az élelmiszerek minőségének tulajdonít nagyobb fontosságot. Ez a meghatározott termékekre irányuló igény növekvő keresletet támaszt az azonosítható földrajzi eredetű mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek iránt.(A Rendelet preambulumának 3.pontja) C) A Rendelet preambulumának 6.pontjába fog lalt indokolás szerint a védelmi rendszer lehe tővé teszi a földrajzi jelzések és az eredetmegje lölések számára a fejlődést

19 azáltal, hogy egységesebb megközelítést nyújtva egyenlő versenyfeltételeket biztosít az ilyen megjelöléssel ellátott termékek termelői között,valamint erősíti a fogyasztókban a termékek megbízhatóságával kapcsolatos meggyőződését. D) A rendelet hatályát egyes olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre kívánják korlátozni, amelyek esetében funkcio nális kapcsolat áll fenn a termék vagy az élel- miszer jellemzői és annak földrajzi eredete között.(a Rendelet preambulumának 8. pontja)

20 E) A Rendelet preambulumának 10. pontja értelmében a földrajzi árujelzővel ellátott mező - gazdasági termékeknek és élelmiszereknek meg kell felelniük a termékleírásokban meghatározott feltételeknek. F) Annak érdekében, hogy a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések a tagállamokban oltalmat élvezhessenek, azokat közösségi szinten kell bejegyezni. G) A rendszer nyitott, a bejegyzéshez kötött, a Rendelet által biztosított oltalom nyitva áll a harmadik országbeli földrajzi jelzések előtt,

21 amennyiben ez utóbbiak a származási országban oltalom alatt állnak. H) Annak érdekében, hogy a bejegyzett közösségi elnevezések megfeleljenek a Rendelet által megha tározott feltételeknek az érintett tagállam nemzeti hatóságainak meg kell vizsgálniuk a kérelme ket. A nemzeti hatóságoknak a nemzeti és közösségi rendelkezések alapján kifogásolási joga van. J) A Rendelet preamuluma 14. pontjába foglalt értelmezés szerint a bejegyzési eljárásnak le- hetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendel-

22 kező természetes és jogi személy számára, hogy kifogásának benyújtásával érvényesítse a jogait. K) A Preambulum 16. pontja kiemelkedő fontosságot tulajdonít az ellenőrzés feladatának 4/ 510/2006/EK rendelet 1. cikke határozza meg a Rendelet tárgyi hatályát A Rendelet hatálya kiterjed emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékekre (élemiszerekre,és a szokványos termékekre -sörökre,

23 -növényi kivonatokból készített italokra, kenyérre, péksüteményekre, cukrászsüteményekre, és egyéb pékárura, -természetes mézgákra és gyantákra, -mustárpépre, -tésztákra, -sóra.(a Rendelet I.melléklete szerint) A Rendelet hatálya alá tartoznak az alábbi nyers mezőgazdasági termékek is - széna, - illóolajok, - parafa,

24 - kármin (állati eredetű nyerstermék), - virágok és dísznövények, - gyapjú, - fűz, - tilolt len, - gyapot.(a Rendelet II.melléklete szerint) A rendeletet ugyanakkor – a borecet kivételével – a szőlészeti-borászati termékekre és a sze -szes italokra nem kell alkalmazni. A Rendelet tehát nem vonatkozik sem borokra

25 sem magas alkoholtartalmú szeszes italokra. Ezek a fentiekben feltüntetet közösségi rendeletek az irányadók. 4)A közösségi földrajzi árujelzők fajtái: eredetmegjelölés és földrajzi jelzés A Rendelet 2. cikke határozza meg e két legfontosabb alapfogalmat. a fő különbség az, hogy az eredetmegjelölés felső kategóriát jelent, azaz a földrajzi származás és az adott agrártermék kiváló minősége között Az eredet megjelölés és a földrajzi jelzés között

26 lényegesen erősebb, szervesebb és funkcionálisabb kapcsolat áll fenn, mint a földrajzi jelzések esetén. A) Az eredetmegjelölés fogalma Az eredetmegjelölés valamely régiónak, meghatározott földrajzi helynek, vagy – kivételes esetben – országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely: - e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, - minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhető, és

27 - a termelése, feldolgozása és előállítása meghatározott földrajzi területen történik. Közösségi eredetmegjelöléssel védett magyar termékek: a Szegedi (téli) szalámi, a Szegedi fűszerpaprikaőrlemény, a Hajdúsági torma, a Makói (vörös) hagyma, Alföldi kamillavirágzat. B) A földrajzi jelzés fogalma A földrajzi jelzés valamely régiónak, meghatározott helynek, vagy –kivételes esetben – országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely:

28 -e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, és - különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható, és - a termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása meghatározott földrajzi területen történik. Közösségi földrajzi jelzéssel védett termékek: Budapesti téliszalámi, Gyulai kolbász, Csabai kolbász, Gönci kajszibarack, a Magyar szürke marhahús (OFJ).

29 C) Hagyományos jelzések A Rendelet elismeri a hagyományos jelzéseket is. Ennek értelmében eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek kell tekinteni a mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket jelölő olyan hagyományos földrajzi vagy nem földrajzi elnevezéseket is, amelyek megfelelnek az e - redetmegjelölés vagy földrajzi jelzés fogalmának. D) Az eredetmegjelölések kiterjesztő értelmezése

30 Az egyes földrajzi elnevezéseket akkor is eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az érintett termékek bizonyos nyersanyagai a feldolgozási területnél nagyobb, vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, feltéve hogy a) a nyersanyagok termelési területe meghatározott; b) a nyersanyagok termelésére különleges feltételek vonatkoznak; c) ellenőrzésre vonatkozó szabályok biztosítják a nyersanyagok termelésére vonatkozó

31 különleges feltételek betartását. További feltételként ezeket az elnevezéseket a származási országban eredetmegjelölésként május 1-je előtt el kellett ismerni. 5)Kizárások a földrajzi árujelzők oltalmából A Rendelet 3. cikke határozza meg a kizárásokat Ki vannak zárva a földrajzi árujelzők oltalmából:

32 A) szokásos megjelölések, B) összetéveszthető növény- és állatfajták elnevezései, C) azonos alakú szavak, D) megtévesztő megjelölések Ad A) Szokásos megjelölések Nem lehet bejegyezni a szokásossá vált elnevezéseket. A rendelet alkalmazásában a szokásossá vált elnevezés a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer

33 olyan elnevezése, amely – bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – a Közösségben egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer általá- nosan elterjedt nevévé vált. Annak megállapítására, hogy az elnevezés szokásossá vált-e, minden tényezőt figyelembe kell venni, különösen: a) a tagállamokban és a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

34 b) a vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat. A szokásos elnevezések kifejezetten gyakoriak húskészítményeknél: pl.prágai sonka, debreceni (kolbász) veronai,(felvágott), párizsi (felvágott), bécsi virsli, de más élelmi- szereknél sem ritkák: dijoni mustár, linzer (tészta), camembert (sajt),liptai turó,stb. Ad B) Összetéveszthető növény-és állatfajták elnevezései

35 Az elnevezés nem jegyezhető be eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, ha valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat. Ad C) Azonos alakú szavak Az már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú, vagy részben azonos alakú elnevezés bejegy zése során kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, és

36 Z az összeütközés tényleges kockázatát. Különösen: a) az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot ébreszti, hogy a termékek egy másik területről származnak, nem jegyez hető be akkor sem, ha az adott mezőgaz dasági termékek vagy az élelmiszerek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos;Oportó,Medoc

37 b) a bejegyzett azonos alakú elnevezés használata akkor engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére. Ad D) Megtévesztő, védjeggyel ütköző megjelölések Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem jegyezhető be, amennyiben – figyelemmel valamely védjegy jó hírnevére, elismertségére

38 és a használatának tartósságára – a bejegyzés a termék tényleges azonossága tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas. 6)Termékleírás A termékleírásra vonatkozó megjelöléseket a 4. cikk tartalmazza A termékleírásnak azért van kardinális jelentősége mert egyrészt tartalmazza a védett termék

39 lényeges jellemzőit, másrészt pontosan meghatározza azt a földrajzi területet, ahol a termék termelése, feldolgozása és előállítása folyik, valamint meghatározza a termék azon tulajdonságait, amelyek a földrajzi származásnak tulajdoníthatók. Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára való jogosultsághoz a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek meg kell felelnie a termékleírásban foglaltaknak.

40 A termékleírásnak legalább a következőket kell tartalmaznia: A) a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést tartalmazó elnevezése; B) a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer leírása, beleértve – adott esetben – a nyersa-nyagokat, valamint a termék vagy az élelmiszer főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzői; C) a földrajzi terület meghatározása és – adott esetben – a hagyományos megjelölésekkel

41 kapcsolatos követelmények teljesítését igazoló adatok; D) annak igazolása, hogy a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzéssel jelölt földrajzi területről származik; E) a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer előállítási módjának, adott esetben az autenti- kus és változatlan helyi előállítási módnak a meghatározása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok, amennyiben az 5. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmező csoportosulás úgy dönt, és megindokolja, hogy a

42 csomagolásnak a meghatározott földrajzi területen kell történnie a minőség megőrzése, vagy a származás garantálása vagy pedig az ellenőrzés biztosítása érdekében; F) az alábbiakat igazoló adatok: i. a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer minősége vagy jellemzői és az eredetmegjelö- lés vagy földrajzi jelzés által jelölt terület szerinti földrajzi környezet közötti kapcsolat; vagy adott esetben ii. a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer meghatározott minősége, hírneve vagy más jel

43 benyújtandó kérelemmel kapcsolatos előírásokat a Rendelet 5. cikke tartalmazza. A) A földrajzi árujelzők jogosultja csoportosulás Az eredetmegjelöléshez és földrajzi jelzéshez fűződő jogosultság mindig kollektív jog. Be- jegyzés iránti kérelem benyújtására kizárólag cso portosulás jogosult. E rendelet alkalmazásában csoportosulás – tekintet nélkül annak jogi formá jára vagy összetételére – az ugyanazon mező gazdasági termékkel vagy élelmiszerrel foglal kozó termelők vagy feldolgozók társulása.

44 A csoportosulásban egyéb érdekelt felek is részt vehetnek. Természetes vagy jogi szemé - lyek együttesen ismerhetők el csoportosulás- ként. Határokon átnyúló földrajzi területet megjelölő elnevezés vagy határokon átnyúló földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos elnevezés esetében több csoportosulás a közös kérel - met nyújthat be. A csoportosulás kizárólag olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer tekintetében nyújthat be bejegyzésre irányuló kérelmet, amelyet maga termel vagy állít elő.

45 B) A bejegyzés iránti kérelem kellékei, egységes dokumentum A bejegyzés iránti kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia: a) a kérelmező csoportosulás neve és címe; b) a termékleírás; c) egységes dokumentum, amely a következőket tartalmazza: i. a termékleírásban szereplő alapvető adatok: a termék neve, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó

46 külön előírásokat és a földrajzi terület tömör meghatározását; ii. a termék és az eredetmegjelölés, illetve földrajzi jelzés által megjelölt földrajzi környezet vagy földrajzi származás közötti kapcsolat összegző leírása, adott esetben beleértve a kapcsolatot alátámasztó termékleírás egyedi adatait vagy előállítási módot. Ha a bejegyzés iránti kérelem egy adott tagállam földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet ennél a tagállamnál kell benyújtani. A tagállam megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az

47 510/2006/EK rendelet feltételeinek. C) A tagállamok által végzett vizsgálat A vizsgálat során a tagállam nemzeti szinten kifogással kapcsolatos eljárást vezet be, és gon- doskodik a kérelem megfelelő közzétételéről, továbbá ésszerű határidőt állapít meg, a melyen belül minden jogos érdeket igazoló és a tagál- lam területén székhellyel rendelkező lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy (továbbiakban személy) kifogást nyújthat be a kérelemmel szemben. A tagállam dönt a beérkezett kifogások elfogadhatóságáról.

48 Ha a tagállam megítélése szerint e rendelet követelményei teljesülnek, a tagállam kedvező határozatot hoz, és a Bizottsághoz továbbítja az előírt dokumentumokat végleges határozat meghozatala céljából. Ellenkező esetben a kérel met elutasítja. A tagállam gondoskodik a kedvező határozat közzétételéről, továbbá arról, hogy minden sze- mély, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogor - voslati lehetőséggel élhessen. A tagállam egyuttal gondoskodik a termékleírás közzététe - léről, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

49 A tagállam – kizárólag átmeneti jelleggel és a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal – az elnevezésre e rendelet alapján nemzeti oltalmat adhat. A rendelet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának napján az átmeneti nemzeti ol- talom megszűnik. D) A tagállam által az EU Bizottsága számára megküldendő adatok: Az 5. cikk (7) bekezdés alapján tagállam kedvező határozatai vonatkozásában az érintett

50 tagállam a következőket juttatja el a Bizottsághoz: a) a kérelmező csoportosulás neve és címe; b) egységes dokumentum; (bejegyzés iránti kérelem kellékei l. jelen tanulmány 7/B pontja) c) a tagállam nyilatkozata arról, hogy a csoportosulás által benyújtott és kedvező határozat alapjául szolgáló kérelem megítélése szerint megfelel a 510/2006/EK/ rendeletben foglalt feltételeknek; d) a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozás. A tagállamoknak kellett március 31-ig

51 megalkotniuk és hatályba léptetniük a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, a melyek a 510/2006/EK rendelet nemzeti alkalmazásához szükségesek voltak. A bejegyzés iránti kérelem harmadik országban található földrajzi területre is vonatkozhat. 8)A Bizottság által végzett vizsgálat A 6. cikk a tagállamokban az oltalom vonatkozásában hozott határozatoknak a Bizottság által végzett vizsgálatára vonatkozik.

52 A Bizottság megvizsgálja, hogy a bejegyzés iránti kérelem megalapozott-e, és megfelel-e az 510/2006/EK rendeletben foglalt feltételeknek. E vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A Bizottság minden hónapban közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben megjelölt elnevezések listáját, valamint a Bizottsághoz történő benyújtásuk időpontját. Ha az elvégzett

53 vizsgálat alapján a Bizottság megállapítja, hogy az e rendeletben előírt feltételek teljesülnek, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére vonatkozó információt. Ellenkező esetben a Bizottság dönt a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról. 9) Kifogás előterjesztése A kifogás előterjesztésének lehetőségéről a 7. cikk (1)-(3) bekezdései rendelkeznek. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel napjától számított hat hónapon belül

54 bármely tagállam vagy harmadik ország kifogással élhet a javasolt bejegyzés ellen a Bizottsághoz benyújtott, kellően indokolt nyilatkozat útján. Kifogást előterjeszthet egyrészt egy másik tagállam, azaz bármely jogos érdeket igazoló, nem a bejegyzést kérelmező tagállam (jogi vagy természetes személy közreműködésével). Az EU-n kívüli természetes vagy jogi személy kellően megalapozott nyilatkozat benyújtásá- val szintén kifogást emelhet a javasolt bejegy- zés ellen.

55 Valamely tagállam személyei a szóban forgó tagállamhoz, az EU-n kívüli személyek a Bizottsághoz nyújtják be a kifogást tartalmazó nyilatkozatot. A kifogást tartalmazó nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok az Az Európai Unió Hiva - talos Lapjában történő közzététel napjától szá- mított hat hónapon belül beérkeztek a Bizottsághoz és: A) igazolják az eredetmeglelölésekkel, földrajzi jelzésekkel, hagyományos megjelölésekkel szemben támasztott követelmények be nem tartását; vagy

56 B) kimutatják, hogy a javasolt elnevezés bejegy- zése összetéveszthető növény-és állatfajták elnevezéseivel, azonos alakú szavakkal, vagy megtévesztő a megjelölés. D) azt jelzik, hogy a javasolt elnevezés bejegy zése veszélyeztetné egy részben vagy egészben azonos elnevezés vagy védjegy, illetve olyan termékek létét, amelyeket a közzététel napját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmaztak; E) olyan adatokat tartalmaznak, amelyek arra engednek következtetni, hogy a bejegyzés tár- gyát képező elnevezés szokásos elnevezés.

57 –A bizottság megvizsgálja a kifogások elfogadhatóságát. A B), C) és D) pontjában említett feltételeket a Közösség területe vonatkozásában értékelik.


Letölteni ppt "Az Eredetvédelem az EU-ban Védett magyar eredetmegjelölések."

Hasonló előadás


Google Hirdetések