Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Városodás és az óriásvárosok Földünkön (1995). Konurbáció (városösszenövés): Nagyvárosi agglomerációk egymás felé történő növekedése és terjeszkedése,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Városodás és az óriásvárosok Földünkön (1995). Konurbáció (városösszenövés): Nagyvárosi agglomerációk egymás felé történő növekedése és terjeszkedése,"— Előadás másolata:

1 Városodás és az óriásvárosok Földünkön (1995)

2 Konurbáció (városösszenövés): Nagyvárosi agglomerációk egymás felé történő növekedése és terjeszkedése, amely révén nagy népességtömörülések, óriásvárosok (mega-city) és városövezetek (megalopolisz) alakulhatnak ki. A városösszenövés típusai az egy-, két- és többközpontú konurbáció. Egyközpontú konurbáció során egy terjeszkedő világváros közigazgatásilag fokozatosan elnyeli, bekebelezi a környező városokat és falvakat (pl. London, Párizs, Moszkva). Két- és többközpontú konurbáció során kettő (pl. Manchester-Liverpool) vagy több (pl. Duisburg, Essen-Bochum-Dortmund) nagyvárosi agglomeráció a főközlekedési utak (autópályák, vasutak stb.) mentén egymás irányába növekszik, majd egy idő után összeérhetnek és térben folytonos városövezetek (pl. Boston-New-York-Philadelphia, Baltimore-Washington) alakulhatnak ki. Megalopolisz (városövezet): Több nagyvárosi agglomerációból álló övezet, amelynek népességszáma rendszerint meghaladja a 10 millió főt. Városövezet városösszenövés (konurbáció) révén jön létre, amikor több világváros, ill. ezek elővárosai a térben összeérnek és egy hatalmas összefüggő városi zónát képeznek. Az így létrejövő városkomplexum nem alkot egységes várost, s számos közigazgatási egységre tagolódik. Földünk legnagyobb városövezete az Egyesült Államok atlanti partvidékén található, a Bostontól Washingtonig húzódó 700 km hosszú megalopolisz („Boswash”), amely 80 millió lakost tömörít. A Nagy-Tavak vidékének megalopolisza a „Chipitts” (Chicago, Detroit, Cleveland, Pittsburg). Anglia megalopolisza: London, Birmingham, Manchaster, Liverpool, Leeds. Hasonló városövezet van kialakulóban Kaliforniában San Francisco és San Diego között („Sansan”), Japánban a Csendes-óceán partján Tokió-Oszaka-Kobe között, Milano-Torino-Genova-Marseille-Firenze, valamint a holland Randstad, a német Ruhr- vidék (Düsseldorf-Duisburg-Dortmund (3D), Rajna-Majna (Frankfurt) és a Rajna-Neckar (Stuttgart) tengely mentén.

3

4 Földünk megalopoliszai, agglomerációi, óriásvárosai éjszakai kivilágításban (sárga fények)

5 2.Szuburbanizáció Az urbanizáció második szakasza, amikor a népesség egyre jelentősebb része elhagyja a nagyvárosok területét és mind nagyobb számban az elővárosokba költözik, egy "városkörüli" fejlődés megy végbe. A szuburbanizáció a városrobbanással szemben egy térbeli dekoncentrációs folyamat. Kiváltó okai a nagyvárosok növekvő zsúfoltságában, a lakókörnyezet leromlásában, a környezetszennyezésben és a romló közbiztonságban keresendők. Lényeges előfeltétele a közlekedési infrastruktúra (pl. gyorsvasút, autópálya) fejlődése, a motorizáció magas szintje. A Föld különböző fejlettségű országai jelentős időbeli eltéréssel lépnek a szuburbanizáció szakaszába, az Egyesült Államokban már az 1930-as évektől megfigyelték, Nyugat-Európa országaiban a szuburbanizáció súlypontja az 1960-as évekre esett, hazánkban az elmúlt tíz év során jelentkezett. A népesség szuburbanizációját egy idő után az ipari majd a tercier funkció szuburbanizációja követi, az elővárosokba kitelepülő ipari üzemek és szolgáltató létesítmények (pl. bevásárlóközpontok) formájában. Jellemzői: Intenzív ipari fejlődés, modern iparágak térhódítása. Az ipar kitelepülése a város (központ)ból. CBD, City-bővülés. Új városközpontok létrejötte. A tercier szektor megerősödése. Fokozódó „blight” jelenségek a városközpontban (zsúfoltság, közlekedési gondok, környezetszennyezés, infrastruktúra, lakásállomány elöregedése, leromlása). Folytatódik a periféria-centrum típusú város terjeszkedése (társadalmi leértékelődés). Slum, szegregáció, gettósodás. Szelektív migráció—> felgyorsuló elővárosi (szuburbán) fejlődés. A vonalas infrastruktúra (főleg közlekedés, szállítás) rohamos fejlődése. Intenzív ingázás.

6 Bolygóváros (szatellit): Nagyvárosok környékén tervszerűen kialakított, a központi település tehermentesítésére szolgáló újvárosok. Az alvóvárosokkal ellentétben a bolygóvárosokba jelentős számú munkahely és szolgáltató intézmény is települ. A bolygóvárosok többségét valamilyen ipari funkció ellátására, egy ipari nagyüzem körül hozzák létre (pl. Budapest környékén Százhalombatta). Az így létrejövő funkcionálisan erősen szakosodott bolygóvárosok úgy veszik körül a nagyvárost, mint ahogy a bolygók keringenek a Nap körül, nevük is innen származik. Bolygóvárosok sorát hozták létre pl. Stockholm, London, Párizs és Moszkva környékén.

7 3.Dezurbanizáció (counterurbanisation: ellenurbanizáció) Az urbanizáció harmadik szakasza, amelyet a legfejlettebb országok (pl. Egyesült Államok, Svédország, Dánia) egyes nagyvárosi térségeiben jelentkezett az es évek vége óta. A dezurbanizáció jellemzője, hogy már nem csak a nagyváros, hanem az őt körülvevő elővárosi övezet népessége is csökkenni kezd, egy "ellenvárosodási" folyamat veszi kezdetét. A jelenség okai a falusi térségek gyors városiasodásában, a vidéki életmód felértékelődésében, a javuló közlekedési és telekommunikációs feltételekben keresendőek, amelyek lehetővé teszik a magasan kvalifikált munkaerő számára, hogy munkáját a nagyvárostól távol végezhesse. Jellemzői: A posztindusztriális gazdasági fejlődés széles körű érvényesülése. A termelékenység gyors ütemű növekedése, a foglalkoztatottak számának fokozatos csökkenése. K+F szektorra, a szellemi munkára, korunk csúcstechnológiájára épülő, „agyigényes” iparágak húzó jellege érvényesül, melyek bárhol megtelepülhetnek, ahol fejlett infrastruktúra rendelkezésre áll. Szelektív migráció a csökkenő népességszámú, többnyire szennyezett környezetű városi régiókból a természetközeli, stressznélküli munka- és lakóhelyet biztosító, felértékelődött, fokozatosan növekvő népességszámú rurális területek felé.

8 4.Reurbanizáció Az urbanizáció negyedik szakasza, amikor a nagyváros népességszáma a szuburbanizáció, majd dezurbanizáció jelentette csökkenés után ismét növekedésnek indul, s egy újabb koncentrációs, "vissza a városba" folyamat veszi kezdetét. Az 1980-as évek közepétől figyelték meg a kutatók a legfejlettebb országok nagyvárosaiban (pl. London, Amszterdam, Philadelphia, Sidney stb.). A reurbanizáció szoros összefüggésbe hozható a korábban lepusztult belvárosi slum negyedek építészeti felújításával, a városrevitalizációval és a világgazdasági koszakváltás társadalmi hatásaival. A posztfordizmus megerősödése révén számban egyre növekvő fiatal, tehetős menedzseri réteg tagjai („Yuppie”-k) egyre nagyobb számban fedezik fel maguknak a városrevitalizáció révén javuló lakókörnyezetet nyújtó belső városrészeket, s ide költözik. A korábban pusztulásnak indult belvárosi lakónegyedek, iparterületek gyors népességcserével együtt járó megfiatalodását, felvirágzását nevezik dzsentrifikációnak.

9 A városnövekedés jelenlegi problémái és a világvárosok szerepe, tipizálása A városnövekedés korlátai, centrifugális erői: Túlnépesedés, közlekedési problémák, növekvő környezetszennyezés, közegészségügyi viszonyok romlása (főként a fertőző megbetegedések révén), deviáns társadalmi magatartás fokozódása, növekvő kriminalitás, kábítószer fogyasztás, növekvő energia ellátási problémák. A város mérete és az egy főre jutó fenntartási költségek közötti összefüggés. Energiaellátás: kb.1mió, egyéni közlekedés: kb.100e, iskola, képzés: kb.0,5mió, tömegközlekedés: 10mió, áruszállítás: 1 millió Összes tevékenység: kb.0,7-1millió Világvárosok az új világrendszerben Napjaink világvárosai: tömegfogyasztó technopoliszok, kereskedelmi innováció központjai, transz- és multinacionális vállalatok székhelyei, világizlés csiholói. A világvárosok jellemzői: Az új munkamegosztásban elfoglalt helyét és funkcióját a világgazdasági integrációja határozza meg. A globális tőke a világvárosokat bázisként használja a termelésben és piaci tevékenységben. A világvárosok globális irányító funkciói a termelésben és foglalkoztatásban jelennek meg. Munkaerőpiacuk kettős: magas szintű professzionalizmus képzetlenség A nemzetközi tőke koncentrálódásának helyszínei (kivétel Tokió) Hazai és nemzetközi migráció célpontjai. A világvárosokban a legerősebb a térbeli és osztály szerinti polarizáció. Növekedésük társadalmi költségei kezdik meghaladni az adott ország pénzügyi kapacitását.

10 A világvárosok ismérvei Cohen, R.B. szerint: Fő pénzügyi központ Transznacionális vállalatok székhelye Nemzetközi intézmények székhelye Gyorsan növekvő üzleti szolgáltatások központja Fontos feldolgozóipari központ Közlekedési csomópont A világvárosok ismérvei Knox, P. szerint: Transznacionális gazdaságok központja Nemzetközi kapcsolatok szerepe Kulturális központ

11 A világvárosok hierarchiája: Cohen, R.B. szerint: 1.Központi országok 1.1. Elsődleges világvárosok: London, Párizs, Rotterdam, Frankfurt, Zürich, New York, Chicago, Los Angeles, Tokió 1.2. Másodlagos világvárosok: Brüsszel, Milánó, Bécs, Madrid, Torinto, Miami, Houston, San Francisco, Sydney 2.Félperiférikus országok 2.1.Elsődleges világvárosok: Sao Paulo, Szingapúr 2.2.Másodlagos világvárosok: Johannesburg, Buenos Aires, Rio de Janeiro, Caracas, Mexikóváros, Hong Kong, Taipei, Manila, Bangkok, Szöul Knox, P. szerint: Elsődleges világvárosok: London, New York, Tokió

12 A tervezés szerepe a települések formálódásában A településtervezés felbukkanásának történeti áttekintése A spontán fejlődés eredményeként már elviselhetetlen, önpusztító környezeti állapotok keletkeztek (pl. ókori Róma, középkori városok, kora kapitalista Anglia esete) A település tudatos telepítési szándék nyomán jött létre (pl. görög kolóniák, középkori városalapítások, 2.világháború utáni városok). Felgyorsul a településfejlődés üteme. A településen belül egy külső erő akaratát kell érvényesíteni (pl. uralkodók, barokk fejedelmek, pápák, új politikai formációk városrendezési akciói). Általában a tervezésre akkor van szükség amikor a település nagysága, áttekinthetősége, a helyi társadalom belső kohéziója és a fejlődés üteme már nem tudja biztosítani a település közérdeknek is megfelelő fejlődését.

13 Területfejlesztési koncepció: Az ország, egyes régiók, települések hosszú távra nyúló fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, mely meghatározza a fejlesztés céljait, a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít a különböző szintű tervezés szereplői számára. A területfejlesztési koncepcióra épülve kerülnek kidolgozásra a terület- és településfejlesztési programok, melyek középtávon reálisan megvalósítható, konkrét projekteket tartalmaznak. A rendezési típusú tervdokumentumok: Tartalmukban tér-műszaki jellegűek Bennük az egyes elhatározások konkrét területhez kötöttek Koordinatív szerepükön túl jogi, hatósági eszközökkel kikényszerítő szabályozó erejük is van Területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996.évi XXI. törvény.

14 Területfejlesztés: Az országra, valamint térségeire kiterjedő társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok megfigyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása. Valamint a rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az ágazati döntésekben. Területrendezés: Az országra, illetve térségeire kiterjedően a terület felhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása e körben: az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetőségének meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése; a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása, továbbá a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása; nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása.

15 Településfejlesztési koncepció: A település társadalmi, gazdasági és térbeli-fizikai helyzetének elemzésére alapozott, a lakosság, a civil szerveződések és az érdekképviseleti szervek bevonásával elkészített, a település hosszú távú fejlődési irányait meghatározó, a települési képviselő-testület által határozattal elfogadott dokumentum. Településfejlesztési program: A településfejlesztési koncepció megvalósítását szolgáló, az önkormányzati választási ciklusra szóló települési középtávú fejlesztéseket tartalmazó, a települési önkormányzat képviselő testülete által határozattal elfogadott dokumentum, amely a várható költségeket és pénzügyi forrásokat is megjelöli. Településfejlesztési terv: A településfejlesztési program megvalósítását szolgáló, a települési képviselő- testület által határozattal elfogadott operatív terv, amely megjelöli a konkrét települési fejlesztéseket, azok ütemezését, lebonyolítási módját, költségeit és forrásait.


Letölteni ppt "Városodás és az óriásvárosok Földünkön (1995). Konurbáció (városösszenövés): Nagyvárosi agglomerációk egymás felé történő növekedése és terjeszkedése,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések