Apáim nevén szólítanak Hogyan?. ESETISMERTETÉS Nevezzük a nagy I.-t jótevőnek, aki feltette az I-re a pontot. A jól szituált, középkorú hölgyet orvosa,

Az előadások a következő témára: "Apáim nevén szólítanak Hogyan?. ESETISMERTETÉS Nevezzük a nagy I.-t jótevőnek, aki feltette az I-re a pontot. A jól szituált, középkorú hölgyet orvosa,"— Előadás másolata:

1 Apáim nevén szólítanak Hogyan?

2 ESETISMERTETÉS Nevezzük a nagy I.-t jótevőnek, aki feltette az I-re a pontot. A jól szituált, középkorú hölgyet orvosa, aki maga is neves szakember, azzal küldte hozzám, hogy ártani biztosan nem fogok, (nil nocere) ám egy szokatlan látásmód, ebben a speciális esetben, talán még adhat némi esélyt?

3 2 A pszichésen és testileg is leromlott I. annak reményében keresett fel, hogy az AT és a művészet kombinációja segíthet kilábalni a bajából. Gyógyszer megvonást követően (tardiv dyskinesia diagnózissal). állandósuló görcsös belégzési panaszok, szorongásos tünetek kíséretében rendszeresen látogatni kezdte a Valentin Ház csoport foglalkozásait.

4 3 A Valentin ház stábja úgy döntött, hogy nem betegstátuszba vesszük fel, hanem önkéntes adminisztrációs segítőként vesz részt a Ház életében. Kapcsolatunk 2003 tavaszán kezdődött. Állapota folyamatosan javult. Nyáron művésztelepre jött velünk és feleségem TB fürdőjegyével kezdett járni a Széchenyi gyógyfürdőbe.

5 4 Itt az első alkalommal olyan fuldoklást mutatott be, hogy a fürdőmester kimentette a vízből. De erőt vett magán és mind a 15 jegyet felhasználva, többé nem jött rá a fuldoklási roham. Jógára kezdett járni és minden reggel kocogott a háztömb körül.

6 5 Velünk, a látóhegyi kőrakást látogatta és az AT csoportokon vett részt. 2003 telén a vele foglalkozó szakemberek - pszichiáter, orvos, hipnotizőr, pszichológus, jógaoktató, a férj és az AT tréner (jómagam), - egy operatív eszmecserén abban egyezünk meg, hogy a rehabilitációs fázis következő lépése a munkavállalás megszervezése lesz.

7 6 Hivatalosan felvettük adminisztrátornak a Lipótra és a férje aranyér műtétnek vetette alá magát. Az egész folyamat akkor fordult a javulás fázisába, amikor 2003 késő őszén részt vett "volt orvosa" gyászmiséjén. Annyira megviselte az orvos elvesztése, hogy az addig konok ateista I. a gyászmisét követően rendszeres templomjáró lett. Ez a családját nagyon megörvendeztette.

8 7 A férje átköltözött a családi ágyuk másik oldalára és ezen túl jobb lábbal kelt fel. Kisebbik fia, aki "pacemaker" tulajdonos, szintén jobban lett és megszületett másik fiától első fiú unokája. A családban megváltozott a helyzete. Nagymama lett, akire szükség van, akire a beteg férjnek is támaszkodni lehet.

9 8 2004 tavaszán sikerült rendes állást szereznie és tünetei elmúltak. Gyógyultan hagyott el minket. Amikor ezt visszajeleztem pszichiáterének, neurológusának, azt mondták, biztos téves volt a diagnózis, mert a tardiv dyskinesia, olyan idegrendszeri leépülés, ami irreverzibilis…

10 9 A nagy I. jól van, tünetmentes és azt mondta, amikor elbúcsúzott: "Simon, miért nem hozod be a feleségedet a helyemre, magad mellé, olyan jó volt Csorba-Simon Lászlónét játszani az uszodában, hogy ő is jobban érezné magát, ha az adminisztrátort játszaná!"

11 10 10 Tőle hallottam először valami pozitív észrevételt a nevemmel összefüggésben. A terápia, amit alkalmaztam, az volt, hogy ne mint beteg, hanem mint önkéntes vegyen részt a csoportokon. Ő, azzal fizetett, hogy a nevemet viselő asszonyomat irigyelte és rájött, hogy szükség van rá. Eredetileg is az volt a célkitűzése, hogy rendbe jön, mire az unokája megérkezik.

12 11 De semmi jóval sem bíztatták. Orvosa, akiben megbízott elvette a gyógyszereit, egy művészhez küldte, majd váratlanul örökre magára hagyta őt, az eminens beteget, aki minden pénzét orvosra költötte? Az orvos halála vetett véget a nagy I. mélyen rögzült pánikbetegségének (mert ha nem tardív dyskinesia, akkor bizonyosan pánik betegség).

13 12 Az orvos helyette halt meg, most kihez forduljon? Oka fogyottá vált a tünetek és a terapeuták halmozása. Csak jógázni jár, és néha úszni megy. Gyógyszermentesen él családi körben és dolgozik, mint régen. Vezetői beosztást lát el egy új munkahelyen. A régitől emelt fővel távozott, miután évekig táppénzen volt, ez sem lehetett könnyű feladat. Velem a férje tart laza kapcsolatot és feleségem nagyon hálás a nagy I. tanításának, hiszen a hospitaly rendszer titkaiba, pl. általa nyert betekintést.

14 Az a gondolkodásmód ami a problémát felállította, képtelen megoldani a problémát.

15 MIT JELENT SZÁMOMRA AZ ÖNMAGAMRA -TALÁLÁS SAJÁTÉLMÉNYE?

16

17

18

19

20

21 A nagy I tette föl az i-re a pontot, amikor éreztette velem, hogy szereti a nevemet. Apáim nevét, amellyel ötven éven át küzdöttem. 1954-ben fogadott örökbe nevelőapám, dr. Csorba Ede ügyvéd, és 2004-ben a nagy I egy terápia során kezelte azt a sebet, amit vétlenül szenvedtem el… Ez volt az ő paraszolvenciája. Spontán magamra találásom hitelesíti az ő gyógyulását. Köszönöm nagy I…

22

23 BEMUTATKOZÁS ( ez nekem mindig nehezemre esik, miért? ) Édesapám, SIMON LÁSZLÓ fia, SIMON LÁSZLÓ ( SITYA) vagyok és elsőszülött fiam CSORBA-SIMON LÁSZLÓ(CSUMPI) kezdi a gyermekeim sorát, akik szintén öten vannak testvérek, akárcsak mi, de nekik sem könnyebb, mint ahogyan nekünk sem volt könnyű. Nevelőapám dr. Csorba Ede, ügyvéd. Édesanyám Bánó Mária, festőművész. CSORBA-SIMON László, Iván a nevem. Harmadik feleségemmel 2000-ben kötöttem házasságot, az ÚRI utcában és az ottani anyakönyvvezető derítette ki, hogy IVÁN is vagyok. 57 évvel megkeresztelésem után kapok arra magyarázatot, hogy 1991-ben miért futottam el a Bajkál-tóig, az "ivánok" nyomán! Művésznevem nem véletlenül CSORBA SIMON. Ez apáim neve.

24

25 MENTONOPON CSOPORT A KÁLVÁRIÁN

26

27

28

29

30

31

32 N E S E J E T = EPILEPSZIA Egyiptomi hieroglifa, a betegség első írott képe. Jelentése: Isten ostora. A betegség veszélyes. A betegség Istentől jön.

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetet mondok feleségemnek, Juditnak valamint Heinczné Oszkai Juditnak és Havas Petrának az OPNI könyvtárosainak Heinczné Oszkai Juditnak és Havas Petrának az OPNI könyvtárosainak a diák elkészítésében nyújtott segítségükért 2005