Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

ATOMOK ELEKTRONSZERKEZETE. A hidrogén atom Bohr-féle modellje 1. Az elektron az atommag körül csak meghatározott sugarú körpályán keringhet. 2. Az adott.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "ATOMOK ELEKTRONSZERKEZETE. A hidrogén atom Bohr-féle modellje 1. Az elektron az atommag körül csak meghatározott sugarú körpályán keringhet. 2. Az adott."— Előadás másolata:

1 ATOMOK ELEKTRONSZERKEZETE

2 A hidrogén atom Bohr-féle modellje 1. Az elektron az atommag körül csak meghatározott sugarú körpályán keringhet. 2. Az adott pályán lévő elektronok energiája meghatározott, s ezeken a pályákon az elektron, sugárzás nélkül kering. 3. Az egyik atom pályáról a másikra történő átmenetnél, az elektron által kisugárzott, vagy elnyelt energia a két pálya közötti energia különbséggel egyenlő.

3 A kvantummechanikai atommodell 1.Az atomban található elektron energiája meghatározott, kvantált. 2.A kvantált energia állapot az elektron hullámtermészetének következménye. 3.Az elektron térbeli helyzete és impulzusa tetszésszerinti pontossággal nem adható meg. (Heisenberg-féle határozatlansági elv) 4.Az elektron legvalószínűbb térbeli tartózkodási helye adható meg az atommag környezetében. A különböző energiájú elektronok eltérő tartózkodási valószínűséggel jellemezhetők. Ezeket tekintjük az elektronok pályáinak, atomorbitáloknak.

4 Atomorbitálok 1. Az s atomorbitál: az s elektron az atomorbitált burkolófelületen belül 99%-os valószínűséggel tartózkodik, amelynek alakja gömb.

5 2. A p-atomorbitál: –A p-orbitálok csak a második héjtól kezdődnek –Minden orbitál két "labdából" áll, amelyek az egyes tengelyekre szimmetrikusak. Pl. a p x orbitál az x tengelyre szimmetrikus atompálya. –mágneses kvantumszám három értéket vehet fel: -1, 0, +1. –Ezért három különböző térbeli eloszlás figyelhető meg.

6 Csomófelület: olyan térrész, ahol az elektron tartózkodási valószínűsége nulla.

7 3.A d-orbitálok: –Ötféle térbeli eloszlása egy gyűrűzött súlyzóra és négy keresztezett súlyzóra emlékeztetnek. –A d-orbitálok a harmadik héjtól kezdődően töltődnek fel. –Az átmeneti fémek tartoznak ide.

8

9 A f-orbitálok: –Hétféle térbeli eloszlása egy kétszeresen gyűrűzött súlyzóra és hat darab három keresztezett súlyzó alakú pálya alkotja. –Az f-orbitálok a negyedik héjtól kezdődően töltődnek fel. –A lantanoidák és aktinoidák tartoznak ide.

10

11 Az elektronhéjak felépülésének törvényei 1. Az energia minimumra törekvés elve: Ha az elektronok a lehető legkisebb energiájú atompályán tartózkodnak, akkor az atom alapállapotú. 2. Pauli elv:Egy atomon belül nem lehet két olyan elektron, amelynek mind a négy kvantumszáma megegyezik. 3. Hund-féle szabály (maximális multiplicitás elve) : az elektronok az alhéjak orbitáljait egyenként azonos spinnel töltik be, s ha félig megtelt, akkor kezdenek kompenzált spinű elektronpárokat képezni.

12 Atompályák feltöltődési sorrendje 1s, 2s, 2p, 3s, 3p, 4s, 3d, 4p, 5s, 4d, 5p, 6s, 4f, 5d, 6p, 7s, 5f, 6d, 7p

13

14 Kvantumszámok Egy atomban lévő összes elektron négy kvantumszámmal írható le, amelyek meghatározzák: –az elektron energiáját, –térbeli elhelyezkedését –a többi elektronnal való kölcsönhatását.

15 1. Főkvantumszám (jele:n) Egy atomban lévő elektron energiáját elsősorban a főkvantumszám határozza meg. Melyik héjon tartózkodik az elektron. Minél kisebb az n értéke, annál közelebb helyezkedik el az elektron az atommaghoz és annál kisebb az energiája. Az n értéke pozitív egész szám. jeleKLMN.... n

16 2. Mellékkvantumszám (jele:l): – Az elektron impulzusmomentumát jellemzi. –Kvantált értékeit a főkvantumszám határozza meg. –Értékei l = 0, 1, 2,...n-1 –Az alhéjakat betűkkel is szokás jelölni (s,p,d,f) –A mellékkvantumszám megadja melyik alhéjon tartózkodik az elektron. jelespdf… l0123…l0123… Az atomban lévő elektronok energiaállapotát a fő- és mellékkvantumszám határozza meg. Pl. 2p atompálya esetén: n = 2 l = 1

17 3.Mágneses kvantumszám (jele: m l ): –Az elektron impulzusmomentumának lehetséges térbeli irányítottságát határozza meg, egy önkényes térbeli koordináta rendszerhez viszonyítva. –Nemcsak a külső mágneses erőtér, de az elektronok mozgása által keltett erőtér is orientálja az atomorbitálok töltéseloszlását. Értékei: -l,..., 0,…,+ l Pl. a p alhéjon: jele p x p y p z m l -10+1

18 4. Spinkvantumszám (jele: m s ): –Nem értelmezhető a hullámfüggvény alapján. –Az elektron saját momentumát jelöli. –Az elektron úgy forog a tengelye körül, akárcsak a Föld. –A forgása közben mágneses erőteret indukál maga körül. –Úgy viselkedik, mint egy kis mágnes, amely északi és déli pólussal rendelkezik. –Lehetséges értékei +1/2 és -1/2.

19

20 Periódusos rendszer Periódusok: a vízszintes sorok. A periódusok száma megegyezik a főkvantumszámmal. Csoportok: a függőleges oszlopok. A csoportok száma az elem külső, azaz vegyértékelektronjainak számával. –főcsoport: az A-val jelölt csoportok –mellékcsoport: a B-vel jelölt csoportok

21

22 s-mező elemei: Az első két főcsoportba tartozó elemek (I.A, II.A): A külső vegyérték konfigurációjuk ns 1, ns 2. – az alkálifémek (I.A) – alkáliföldfémek (II.A) p-mező elemei: A III. A-VIII. A csoportba tartozó elemek (bór-, szén-, nitrogén-, oxigéncsoport, halogének és a nemesgázok.) ns 2 np 1-6 d-mező elemei: I.B-VIII.B mellékcsoportok. Az itt található fémeket átmenetifémeknek nevezzük. f-mező elemei: – Lantanoidák: A 6. periódusban kezdődő 4f alhéj feltöltődése és ezt a csoportot 14 elem alkotja. –Aktinoidák: A 7. periódusban épülnek be az 5f alhéjra az elektronok.

23 Periodikus tulajdonságok Atomsugár –Az atomok méretét a magtöltés és az elektronkonfiguráció szabja meg. –Egy perióduson belül az atomrádiusz balról jobbra csökken. –A periódusos rendszer oszlopain belül fentről lefelé az atomrádiusz nő.

24

25 Ionizációs energia (E i ) Az az energiát, amely ahhoz szükséges, hogy 1 mol gázhalmazállapotú atomból egy külső elektront eltávolítsunk. Al  Al + +e - E i1 = 578 KJ/mol Al +  Al 2+ +e - E i2 =1817 KJ/mol Al 2+  Al 3+ +e - E i3 = 2745 KJ/mol –A periódusokban balról jobbra az első ionizációs energia általában nő. –Ez a növekedés azonban egyenetlen, hiszen az alhéjak telítettsége fokozatosan változik. –Az oszlopokban föntről lefele csökken az első ionizációs energia, mivel az atom mérete nő.

26

27 Elektronaffinitás (E a ) Az az energiaváltozást, melynek során 1 mol gázhalmazállapotú atomból 1 mol gázhalmazállapotú negatív töltésű ion keletkezik. Általában ez az energiaváltozás energia felszabadulással jár. Cl(g)+e -  Cl - (g) E aff = -349kJ/mol

28

29 Elektronegativitás (EN) –Az a kémiai szerkezetben kötött atomnak egy olyan tulajdonsága, amely megmutatja, hogy az illető atom mennyire vonzza a másik atom kötésben levő elektronját. –A legnagyobb elektronegativitási értékkel a fluor rendelkezik (EN=4.0). –A legkisebb értékkel a francium (EN=0.7). –Oszlopon belül az elektronegativitási értékek csökkennek. –Periódusokban balról jobbra nőnek. –A periódusok végét lezáró nemesgázok elektronegativitása nem értelmezhető.

30

31 Mágneses tulajdonság Diamágneses anyagok: mágnesest tér gyengén taszítja (csak párosított spinű elektronok) Paramágneses anyagok: a mágneses tér vonzza (1-2 párosítatlan spinű elektron) Ferromágneses anyagok: Önmagukban is mágneses tulajdonságúak (sok párosítatlan spinű elektron)


Letölteni ppt "ATOMOK ELEKTRONSZERKEZETE. A hidrogén atom Bohr-féle modellje 1. Az elektron az atommag körül csak meghatározott sugarú körpályán keringhet. 2. Az adott."

Hasonló előadás


Google Hirdetések