Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szociális esetmunka, mint professzió. 1915. Abraham Flexner – a szociális munka nem létezik, mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szociális esetmunka, mint professzió. 1915. Abraham Flexner – a szociális munka nem létezik, mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani."— Előadás másolata:

1 Szociális esetmunka, mint professzió

2 1915. Abraham Flexner – a szociális munka nem létezik, mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani eszköztára Mary Richmond 1917 Szociális diagnózis 1922 Mi a szociális esetmunka? – válaszként megjelent két szakmai munka

3 Szociális esetmunka kialakulása, iskolái I as évek Diagnosztikus iskola – szociális orvos - pszichoanalitikus modell - egyénen belüli pszichológiai folyamatok - egyéni esetkezelés -pszichiátrián és a kórházakon belüli szociális munka 1930-as évek Funkcionális iskola - hajlékony esetmunka modell - klinikumon kívüli területek fejlődése

4 Szociális esetmunka kialakulása, iskolái II. Szociális munka közös elemei 1929 (Milfordi konferencia) 1960-as évek Ekelktikus eestmunka modell (Hollis Pszichoszociális modellje) - módszertani fejlődés (probléma megoldó modell) - pszichoterápia, pszichiátria, mentálhigiéné hatása - krízisintervenciós eljárások kialakulása és fejlődése -családterápiák térnyerése 1970-es évek Erős törekvés az egység megőrzésére, közös módszertani bázis kimunkálása - szociális munka általános módszertani keretei - generális modell - közösségi szociális munka kiszélesedése - egyéni esetmunka és a specializációk

5 Szociális esetmunka kialakulása, iskolái III as évek Ökológiai rendszermodellek és a szociális esetmunka problémamegoldó modelljének összekapcsolása - szociális esetmunka nem egységes - közvetlen segítő tevékenység továbbfejlesztése - egyéni esetkezelés időhatárolt és strukturált formái (feladatfókuszú esetmunka, krízisintervenció) - pár- és családkonzultációs eljárások - szociális támogatóhálózatokkal folytatott munka -esetmenedzselési feladatok

6 Szociális munka lényege A szociális munka középpontjában az egyén és környezete közötti interakciók állnak. Környezet: egyén számára anyagi, érzelmi és szellemi forrás jelenik meg, szolgáltatásokat nyújt és alkalmakat ad ahhoz, hogy az egyén megvalósítsa életfeladatait (hivatás választás, házasság, gyerekek felnevelése), és a különböző nehézségekkel való megbirkózást – „normál krízisek” (betegség, gyász, válás, anyagi nehézségek stb.) segíti. (Macht és Quam 1986, Compton és Galaway 1989)

7 Szociális esetmunka definíciója A szociális munka az egyén és környezete közötti interakciók közül azokkal foglalkozik: 1. befolyásolják az életfeladatok teljesítését, 2. enyhítik a feszültségeket, 3. szerepet játszanak az egyén törekvéseinek, értékeinek realizálásában. Célja: 1.az egyén „coping”képességének, kapacitásának fejlesztése, 2.az egyén és a szociális forrásrendszerek közötti kapcsolat kialakulásának segítése, 3.szociális rendszerek működésének, hatékonyságának javítása 4.hozzájárulás a társadalom szociálpolitikai tevékenységének alakításához A szakemberek az adott kor társadalma által kialakított szociális- gondoskodási rendszer keretei között valósítják meg. (Pincus és Minahan 1973.)

8 Szociális munka funkciója és feladatai (Pincus és Minahan 1973.) Problémamegoldó és „coping” – kapacitás fejlesztése Forrásrendszerekkel való kapcsolat kiépítése (mikro-, mezo-, exo-, makrorendszerek) Forrásrendszerek közötti kapcsolatok erősítése Forrásrendszereken belüli folyamatok facilitálása Anyagi források elosztása Szociális kontroll-funkció Részvétel a szociálpolitika formálásában

9 Szociálpolitikai áramlatok (szoc. pol. formálása) Három szociálpolitikai áramlat (Macht és Quam 1986.): 1.Konzervatív (szociális jólét és biztonság hatékony gazdaság függvénye, a szoc.pol.szempontjából a legfontosabb egy prosperáló gazdaság – a szociális segítés önkéntes, karitatív, az egyházak dolga – nem pedig professzió.) 2.Liberális keretek – hatalom és a szociális szakemberek közötti szerepmegosztás – szabad szakmai segítési lehetőségek, de lojalitás a hatalom felé, érték és norma közvetítés terén. (Szociális munka művelői kirekesztődtek a szociálpolitikai döntésfolyamatokból.)

10 Szociálpolitikai áramlatok (szoc. pol. formálása) II. Három szociálpolitikai áramlat (Macht és Quam 1986.): 3.Radikalizálódás – megrendült társadalmi értékrendszer, elégedetlenség és a radikális eszmék hordozója – politika formáló küldetés, és szociálpolitikai döntésekben való részvétel igénye (közösségi szociálismunka elterjedése – szociális munka nem más, mint alkalmazott szociálpolitika) 1.Konzervatív irány ismételt megjelenése – 80-as években – fundamentális változásszintje, ahol a főbb szociálpolitikai trendek kialakulnak (politikai-gazdasági folyamatok összjátékában alakulnak ki akár a szociális szakemberek szempontjai kiszorulásával)

11 Szociális esetmunka értékorientációja Szociális munka képviselői a középosztály jellegzetes képviselői Kliensektől idegen értékeket képviselnek és közvetítenek Olyan viselkedést várnak el, amely a hatalmon lévő társadalmi réteg elvárásaihoz igazodnak, annak értékeit szolgálják Szociális munka a társadalmilag és kulturálisan hátrányosabb helyzetben lévőket segíti Érzékenység és tolerancia a másság elfogadására

12 Szociális esetmunka értékorientációja II. Értékek 1.Primer átfogó társadalmi értékek (társadalomnak miként kell viszonyulnia tagjaihoz, milyen kötelezettségei vannak vele szemben – egyénnel való törődés, az egyén és a társadalom közötti kölcsönös függőség és felelősség) 2.Szociális munka gyakorlata szempontjából fontos alapértékek (vannak minden emberre jellemző közös szükségletek, de minden ember alapvetően egyedi, különbözik a másiktól és ezt a különbözőséget, individualitást a társadalomnak tiszteletben kell tartania)

13 Szociális esetmunka értékorientációja III. Értékek megjelenése a szociális munkában: Egyén törekvéseinek segítése, Egyén individualitását, méltóságát respektálja a társadalom Kliens minősítésének, címkézésének, diagnosztikus skatulyába dugásának elkerülése Hagyományos betegségmodell után Kliens erejére, belső potenciájára, fejlődés-lehetőségére támaszkodás Kliens autonómiájának önmeghatározásának fontossága Kliens választási, döntései alternatíváinak kibontakoztatása áll Választás, döntés viszont a kliens dolga Közös konszenzuson nyugvó felelősségvállalás Kliens törekvéseit facilitálja Környezeti feltételek befolyásolása, amelyek ütköznek a kliens belső lehetőségeinek megvalósításával.

14 Szociális munka ismereti bázisa I. Cselekvő, praxis-orientált mesterség Szociálismunkások alkalmazói az elméleteknek Segítés egyedi esetekben valósul meg Gyakorlati tapasztalataik vannak Elmélet alkotás nem jellemző

15 Szociális munka ismereti bázisa II. Általános elmélet, mely a szociális munkához kapcsolódó diszciplináiból táplálkozik (szociológia, pszichológia, antropológia, gazdaságtan, politológia) Praxis elmélete – mindennapi gyakorlati tevékenységet alapozza meg Szociális munka módszertanára vonatkozó ismeretek

16 Szociális szakember identitása, és kompetenciája Szociális esetmunka szakmává váljon: Definiált feladatkör Felkészítési rendszer kidolgozása Képzettség kritériumainak meghatározása A tevékenységi terület művelésének kereteinek meghatározása Ezzel biztosítható, hogy a tevékenységet csak az erre feljogosított kompetens személyek műveljék

17 Szociális esetmunka, mint segítő tevékenység Cél: Szociális esetmunka elkülönítése, más segítő tevékenységtől (pszichoterápia, pszichológiai tanácsadás)

18 Pszichoterápia definíciója Érzelmi természetű problémák kezelése pszichológiai eszközökkel, amely során az erre képzett szakember, a pácienssel kialakított professzionális kapcsolatban erőfeszítéseket tesz a páciens tüneteinek felszámolására, csökkentésére, megváltoztatására, illetve megkísérli a páciens inadekvát viselkedési mintáit pozitív irányba alakítani, személyiség- fejlődését segíteni. (Wolberg, 1977.)

19 Pszichoterápia Páciens belső, pszichés folyamataira, intraperszonális történéseire koncentrál Pszichés zavarokkal, megbetegedésekkel foglalkozik, főként a klinikumban Speciális képzettséget követel Segítő alapszakmára épül, de új szakmaként jelenik meg

20 Pszichológiai tanácsadás főbb jellemzői Felsőfokú tanulmányok során szerezhető meg Rendelkezik szakmai szerveződésekkel, etikai kódex-szel, műveléséhez szükséges jogi szabályozással Tanácsadás személyi, szociális, foglalkoztatási, és oktatási nehézségekkel foglalkozik különböző alkalmazási területeken Azokkal foglalkoznak, akik pszichés funkcióikban normál övezetbe tartoznak, alkalmazkodási, fejlődési vagy szituatív nehézségeik vannak, átmeneti és rövid beavatkozást igényelnek Elméletileg megalapozott, strukturált keretek között folyó tevékenység, felhasználja a pszichológiai elméleteket A tanácsadás olyan segítő folyamat, amelyben a kliens megtanulja, hogyan hozzon döntéseket, formálja viselkedését, érzéseit, gondolkodását Kliens által kívántváltozásra fókuszál Különféle specializációs irányok ragadhatók meg

21 Pszichológiai tanácsadás definíciója Egy időhatáros, elméletileg megalapozott, interperszonális segítő tevékenység, amelyet szakembervégez. Alapvetően egészséges egyénnek nyújt segítséget fejlődési és szituatív problémáinak megoldásában. A segítő munka személyi, foglalkozási és oktatási nehézségekre specializálódhat. A tanácsadó a tevékenységhez felsőfokú képesítéssel és működési engedéllyel rendelkezik. A „coping-kapacitás” személyen belüli tényezőire teszi a hangsúlyt, kevésbé a környezeti tényezőkre, illetve az egyén és a környezete közötti interakciókkal.

22 Szociális esetmunka definíciója Nehézségekkel küzdő egyének, családok és csoportok számára nyújtott pszichoszociális segítséget. Segítő intervenciók a nehézségek biológiai, pszichológiai és szociális tényezőinek vizsgálatán alapulnak, de szemben más segítő tevékenységekkel, a szociális segítő tevékenység során a szociális kontextus figyelembevétele kiemelt hangsúlyt kap. Intervenciók irányulhatnak személyen belüli változásokra, az egyénnek az életterében jelentős személyekkel való kapcsolatára és/vagy szociális környezet változtatására. (Denveri konferencia 1979.)

23 Időkeretek a szociális esetmunkában Intézményi határok A szociális esetmunka megközelítési módja és tartalmi sajátosságai

24 A szociális esetmunka irányzatai

25 Diagnosztikai iskola Dinamikus lélektani megközelítés A pszichoanalitikus modell A szociális esetmunkában Az „én-pszichológia” Hatása a szociális esetmunkára

26 Pszichoanalitikus modell I. Klasszikus pszichoanalízis a neurotikus tünetképzések mögött meghúzódó, rejtett, tudattalan pszichikus tartalmak feltárásával értelmezte a tüneteket Valamilyen fájdalmas, traumatizáló élmény rejtett, tudattalan jelenléte a tünetképző erő A múltbéli élmények felidézése kioldja azok tünetképző erejét

27 Pszichoanalitikus modell II. traumatizáló élmények: Korábban átélt frusztrációk, konfliktusok, megaláztatások – eredeti tartalmuk transzformálódva jelennek meg Kora gyermekkori fantáziák, vágyak, indulatok, érzések – melyek felnőttként nem akceptálhatóak (pl. szülőkkel átélt mikrotraumák) Szexuális ösztönkésztetések kiemelt szerepe

28 Pszichoanalitikus modell III. én-fejlődés folyamata 1923 Freud Ösztön-én, én, felettes-én Az ösztön-én a késztetéseket, tudatelőttesbe került minden élményt, tapasztalatot tartalmaz Az én, a külvilág percepcióját és a realitáskapcsolatot képviseli (meg kell felelnie a külvilágnak, a felettes-énnek és az ösztön- énnek) A szülői tiltás interiorizációja a felettes-én képződése

29 Pszichoanalitikus modell IV. pszichoszexuális fejlődési út „óceán-érzés” Primér nárcizmus Én és a másik differenciálása – én-határok körvonalazódása Orális szakasz – szükséglet kielégítése a szájon át történik – érzelmi élet Anális szakasz – szobatisztaságra szokás – agresszió – autonómia kialakulása Ödipális szakasz rivalizáció, azonosulás – neurotikus személyiség kialakulása Latencia – kifelé fordulás Pubertás – genitális szexualitás kialakulása

30 Pszichoanalitikus modell megjelenése a szociális munkában Korai generális modell Elméletet kínált a képzés és a gyakorlat számára Figyelmet a személyiségen belüli pszichológiai történésekre helyezte Elhanyagolta a szociális környezet jelentőségét Terápiás módszerként rendkívül időigényes és passzív

31 Pszichoanalitikus modell képviselői I. Anette Garrett 1949 „a páciens érzelmi életére irányul az esetmunka, nincs értelme a terápiától való megkülönböztetésre” Gordon Hamillton 1950 „az esetmunka döntően terápiás folyamat”

32 Pszichoanalitikus modell képviselői II. Austin 1956: pszichoterápia három formája: Szupportív terápia – eszközei a környezeti manipuláció érzelmi ventillálás, tnaácsadás, célja a szorongáscsökkentés és támogatás Intermedier terápia – dinamikus megértés,részleges értelmezés a tanácsadás mellett célja bizonyos mértékű belső változás elérése Pszichoanalitikus terápia – teljes rekonstrukció, gyökeres személyiségváltozás

33 Pszichoanalitikus modell képviselői III. Roy Grinker pszichiátria szociális munka – interdiszciplináris jellegű Florence Hollis 1964 – pszichoszociális terápia – Francis Turner 1978

34 Pszichoanalitikus modell képviselői IV. Adler 1911 – gyermek fejlődése a szciális tényezők, a szülői nevelési minták hatása – dinamikus lélektan „kulturális”irányzatának első képviselője – gyermeklélektan, nevelési tanácsadó, tanácsadói és gyermekvédelmi munka

35 Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában I. Heinz Hartnann 1939 – az én-funkciók egészséges körülmények között ösztönkésztetésektől függetlenül, konfliktusmentesen működnek, és primer, autonóm funkciójuk az adaptáció biztosítása a külvilág felé. Én-apparátus velünk született,az ösztön-fejlődéstől független, azzal párhuzamos fejlődésutat mutat.

36 Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában II. Federn 1952 – az én-funkciók fejlődésében a környezeti tényezők jelentősége az én-fejlődésre, én fontos szerepet játszik a külvilághoz való adaptációban, és a realitás-kontroll mellett a a belső pszichikus történések szintézisében, személyiségintegrációjában.

37 Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában III. Erik Erikson 1982 – pszichoszociális fejlődéselmélete Első év – ősbizalom – kapcsolati bizalmatlanság 2-3 év autonómai – inkompetencia, bizonytalanság 4-5 év kezdeményező készség, asszertivitás – bűntudat 6-12 év tanuláshoz kapcsolódó komplex készségek, intellektuális hatékonyság – kisebbrendűségi érzés

38 Erik Erikson 1982 – pszichoszociális fejlődéselmélete (folytatás) év identitás és szerepek kialakítása – identitás- és szerepkonfúzió év intim párkapcsolatok kialakítása – izoláció, kötődési nehézségek év stabil helytállás, következő generáció felnevelése – életpálya megrekedése 50 év után integráció, megfutott életpálya akcptálása, elfogadása – kiábrándultság, életúj sikertelenségének érzése

39 Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában IV. Bellak lényeges én-funkciót írt le:  Realitás kontroll – a külvilág adekvát észlelése  Ítélőképesség – ok-okozati összefüggések, konzekvenciák felismerése  Külvilág és a self realitásának érzékelése  Impulzus kontroll  Tárgykapcsolatok alakításának képessége  Gondolkodási folyamatok érettsége

40 Bellak lényeges én-funkciót írt le: (folytatás)  Adaptív regresszió az én szolgálatában  Olyan védekező funkciók, amelyek én-védő jellegűek  Ingerhatárok a túl erős ingerekkel szemben  Autonóm funkciók, adaptív működése az énnek  Kompetenciát és hatékonyságot az egyén adott fejelsttségi szintjén  Szintetizáló-integratív funkció Én-erő és én-gyengeség fogalma, krízis esetén az én működése átmenetileg elégtelen lehet.

41 Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában V. Goldstein 1984 „Én-pszichológia és szociális munka gyakorlat” Én-szupportív eljárások és Én-módosító eljárások összehasonlítása -kliens kurrens viselkedése áll – itt és most -Cél a kliens adaptív viselkedésében beálló változás -Kapcsolat realisztikus elemét hangsúlyozza

42 Goldstein által idézett technikák: -támasznyújtás technikái -Direkt befolyásolás, szuggesszió, tanácsadás -Kliens érzéseinek verbalizálása, ventillációja, facilitációja -Kliens kurrens helyzetére és kapcsolataira fókuszál -Kliens viselkedésének dinamikus tényezőire irányuló tükrözés -Segítő ösztönzi aklienst, hogy a múltbéli gyökerein is gondolkodjon Környezeti tényezőkkel való foglalkozás, szociális munka esetmenedzselése

43 Az „én-pszichológia” a szociális esetmunkában VI. Hermann Imre 1943 – megkapaszkodási ösztön – tárgykapcsolati iskola képviselője (Melanie Klein, Fairbairn, Winnicott és Tuntrip) self-pszichológia modellje – az egyén önmagáról alkotott belső képének alakulását inegrálódásának folyamatát teszi középpontba (Mahler, Jacobson, Kohut) Kernberg a két irányzat szintézise (Hamupipőke mese)


Letölteni ppt "Szociális esetmunka, mint professzió. 1915. Abraham Flexner – a szociális munka nem létezik, mert nincs kimunkált továbbadható ismereti anyag és módszertani."

Hasonló előadás


Google Hirdetések