Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 2. előadás Dr. Bartha Dénes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 2. előadás Dr. Bartha Dénes."— Előadás másolata:

1 NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 2. előadás Dr. Bartha Dénes

2 NÖVÉNYFÖLDRAJZI FELISMERÉSEK, JELENSÉGEK I. VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)

3 NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I. VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) Valódi vikarizmus = ugyanazon rokonsági körből származó egységek (pl. taxonok) a térben egymást helyettesítik Típusai: 1. Földrajzi vikariálás a. Horizontális földrajzi vikariálás b. Vertikális földrajzi vikariálás 2. Ökológiai vikariálás

4 NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I. VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) 1. Földrajzi vikariálás a. Horizontális földrajzi vikariálás – Fagus ↔ Nothofagus (Vikariálás két félteke, ill. rokon nemzetségek között.) – Populus deltoides ↔ Populus nigra, Populus tremuloides ↔ Populus tremula, Pinus banksiana ↔ Pinus sylvestris (Vikariálás két kontinens, ill. fajok között.) – Abies pinsapo ↔ A. numidica ↔ A. nebrodensis ↔ A. cephalonica ↔ A. cilicica ↔ A. nordmanniana ↔ A. borisii-regis ↔ A. bornmuelleriana (Vikariálás egy kontinensen belül, ill. fajok között.) – fehér virágú szegfüvek (Dianthus spp.) 5 faja vagy a 3 hunyor faj (Helleborus spp.) (Vikariálás egy nagytájon belül, ill. fajok között.)

5 NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I. VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) b. Vertikális földrajzi vikariálás Példák az alfajok közötti vertikális földrajzi helyettesítésre: Alacsonyabb régiókMagasabb régiók Sorbus aucuparia subsp. aucupariaSorbus aucuparia subsp. glabrata Betula pubescens subsp. pubescensBetula pubescens subsp. carpatica Juniperus communis subsp. communisJuniperus communis subsp. alpina Példák a fajok közötti vertikális földrajzi helyettesítésre: Alacsonyabb régiókMagasabb régiók mézgás éger (Alnus gluticosa)hamvas éger (A. incana) fekete bodza (Sambucus nigra)vörös bodza (S. racemosa) erdei iszalag (Clematis vitalba)havasi iszalag (C. alpina) Pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)vörös tüdőfű (P. rubra) gumós nadálytő (Symphytum tuberosum)szívlevelű nadálytő (S. cordatum)

6 NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I. VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) 2. Ökológiai vikariálás Példák az ökológiai helyettesítésre: Meszes termőhely Mészmentes termőhely Rhododendron hirsutum R. ferrugineum Daphne cneorum subsp. cneorumD. cneorum subsp. arbusculoides fehér fűz (Salix alba) berki fűz (S. × rubens) tarka nádtippan (Calamagrostis varia) szöszös nádtippan (C. villosa) merev sás (Carex. firma)görbe sás (C. curvula)

7 NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I. VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) A különböző szubsztrátumokon való helyettesítésnek szép példája a fodorkák (Asplenium spp.) esete. Más és más fajok találhatók meszes alapkőzeten, mészmentes alapkőzeten, szerpentinen, őskőzeten, vulkáni kőzeten. Szárazabb termőhelyÜdébb termőhely Crataegus monogynaC. laevigata Euonymus verrucosusEu. europaeus Ulmus minor var. canescensU. minor var. minor sárgás sás (Carex michelii)bükksás (C. pilosa) piros gólyaorr (Geranium sanguineum)fodros gólyaorr (G. phaeum)

8 NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I. VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) Álvikarizmus (pszeudovikarizmus) = hasonló környezeti feltételek mellett a nem ugyanazon rokonsági körből származó egységek a térben egymást helyettesítik Példák az álvikarizmusra: – Cactaceae család fajai (Közép- és Dél-Amerika) ↔ Euphorbiaceae család fajai (Afrika) (Álvikariálás kontinensek között, ill. távoli családok között.) – Pinus mugo ↔ Alnus viridis ↔ Juniperus communis subsp. alpina (Álvikariálás régión belül, ill. távoli fajok között.) – Calluna vulgaris ↔Erica carnea (Alpok) (Álvikariálás nagytájon belül, ill. távolabbi fajok között.)

9 NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I. VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS) Vikarizmus – álvikarizmus vegetációs egységek között: – mészkerülő tölgyes ↔ mészkedvelő tölgyes középhegységeinkben, mészkerülő fenyves ↔ mészkedvelő fenyves a magashegységekben (Alpok, Kárpátok) – magashegységi égerliget ↔ középhegységi égerliget ↔ dombvidéki égerliget, magashegységi bükkös ↔ középhegységi-dombvidéki bükkös – középhegységi és dombvidéki bükkösök négy földrajzi változata: az északi-középhegységi, a dunántúli-középhegységi, a dél-dunántúli és a nyugat-dunántúli típus

10 NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK I. VIKARIZMUS (HELYETTESÍTÉS)

11

12 NÖVÉNYFÖLDRAJZI FELISMERÉSEK, JELENSÉGEK II. A DOLOMITJELENSÉG

13 NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK II. A DOLOMITJELENSÉG

14 NÖVÉNYFÖLDRAJZI FELISMERÉSEK, JELENSÉGEK III. AZ ŐSMÁTRA ELMÉLET

15 NÖVÉNYFÖLDRAJZI JELENSÉGEK, FELISMERÉSEK III. AZ ŐSMÁTRA ELMÉLET 1. hegyre való torlódás szakasza 2. hegyről való füvesedés szakasza

16 FLÓRAFELVÉTELEZÉS

17 Flórafelvételezés = egy adott terület flórájáról gyűjtünk terepi információkat, hogy az jellemezhető, elemezhető lehessen (↔ vegetációfelvételezés)

18 FLÓRATÉRKÉPEZÉS

19 Flóratérképezés = egy adott területen meghatározott taxon vagy taxonok elterjedési, előfordulási mintázatát vizsgáljuk és rögzítjük 1. folttérkép = a taxon előfordulási helyeit egy önmagába visszatérő vonal határolja körül 2. ponttérkép = a taxon minden előfordulását egy-egy pont jelöli 3.raszterháló-térkép = valamilyen szabályos rácshálót tartalmaz, amely hálóegységeire értelmezzük a taxonok előfordulását (jelenlétét vagy hiányát)

20 FLÓRATÉRKÉPEZÉS A flóratérképek felhasználási területei: - Termőhelyi tényezők (pl. klímajellemzők, geológiai szubsztrátum, hidrológiai és talajviszonyok) illetve az előfordulás/elterjedés kapcsolatának, összefüggéseinek elemzése. - Flórafejlődési, flóratörténeti kapcsolatok elemzése. - Rendszertani kérdések (pl. alfaji elkülönülés) tisztázása. - Genetikai vetületek (pl. keletkezési központok = géncentrumok, sokféleségi központok = diverzitáscentrumok) kimutatása. - Tájhatárok, növényföldrajzi határok megvonása. - Vegetációs egységek és a taxonok előfordulása, elterjedése közötti kapcsolat elemzése. - Elterjedési (area) térképek készítése.

21 FLÓRATÉRKÉPEZÉS - Flóraváltozások és az antropogén hatások közötti kapcsolat kimutatása (pl. kultúrakövető növények fellépése, inváziós növények előretörése). - Természetvédelmi vonatkozások (pl. védett/veszélyeztetett növé- nyek előfordulása, monitorozása). - Mező- és erdőgazdálkodási vonatkozások (pl. termőhelyjelző fajok alkalmazása, gyomnövények előfordulása, terjedése, ill. vissza- húzódása). - Humánegészségügyi vonatkozások (pl. allergén fajok terjedésének kimutatása). - Kultúrtörténeti vonatkozások (pl. festőnövények, cserzőnövények, gyógynövények, fűszernövények korábbi kultúráinak maradványai, elvadulásai).

22 FLÓRATÉRKÉPEZÉS

23 Acer pseudoplatanus elterjedési területe

24 FLÓRATÉRKÉPEZÉS

25 Salix myrsinifolia elterjedési területe

26 FLÓRATÉRKÉPEZÉS Sanguisorba officinalis előfordulása

27 A FLÓRA ÁTALAKULÁSA

28 A flóraátalakulás okai: 1.természetes okok (pl. kontinensvándorlás, klímaváltozás, nagy természeti katasztrófák) 2.antropogén okok (pl. erdőirtások, erdőhasználatok, gyepfeltörések, gyephasználatok, vizes élőhelyek lecsapolása, folyószabályozások, környezetszennyezés) A flóraösszetétel változásai: a.növényfajok tűnhetnek el (kipusztulások) b.új növényfajok bukkanhatnak fel (alkalmilag vagy meghonosodva)

29 FLÓRATÖRTÉNET

30 Ősnövénytan (paleobotanika) = a (rég)múlt növényvilágának tudománya, vizsgálatának tárgya az ősmaradványok (fosszíliák) Régészeti növénytan (archeobotanika) = a közelebbi múlt emberi hatásnak kitett területein vizsgálódik, vizsgálatának tárgya elsősorban a kultúrflóra Flóratörténet ↔ vegetációtörténet

31 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS

32 Flóraosztályozás = a fennálló hasonlóságok és különbségek, illetve a közös flórafejlődési viszonyok alapján egy nagyobb terület flórájának felosztása Kategóriarendszere: flórabirodalom flóraterület flóratartomány flóravidék flórajárás

33 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS A Föld flórabirodalmai 1. Újvilági trópusi flórabirodalom (Neotropis) – Közép- és Dél- Amerika trópusi-szubtrópusi területei tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Cactaceae, Bromeliaceae, Solanaceae, Yucca spp. (Liliaceae), Agave spp. (Amaryllidaceae), kereskedelmi fafajai: mahagóni (Swietenia spp.), kaucsukfa (Hevea braziliensis). 2. Óvilági trópusi flórabirodalom (Paleotropis) – Afrika és Ázsia trópusi-szubtrópusi területei, Óceánia tartoznak ide, jellemző növény- taxonjai: Araliaceae, Moraceae (Ficus spp.), Anacardiaceae, Dilleniaceae, Dipterocarpaceae, Euphorbiaceae, akáciák (Acacia spp.), bambuszok (Bambuseae), kereskedelmi fafajai: okumé (Aucoumea spp.), paliszander (Dalbergia spp.), mahagóni (Entandrophragma spp.).

34 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS 3. Ausztráliai flórabirodalom (Australis) – Ausztrália területére terjed ki, jellemző növénytaxonjai: Myrtaceae, Proteaceae, kereskedelmi fafajai: eukaliptuszok (Eucalyptus spp.). 4. Északi hideg és mérsékelt övi flórabirodalom (Holarktis) – Az északi félgömb trópusokon-szubtrópusokon kívüli területei tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Ranunculales, Apiaceae, fenyőfélék (Pinaceae), bükk (Fagus), juhar (Acer), hárs (Tilia), mogyoró (Corylus).

35 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS 5. Fokföldi flórabirodalom (Capensis) – Fokföld területére korlátozódik, jellemző növénytaxonjai: Ericaceae, Aizoaceae, innen származó dísznövények: Pelargonium, Kniphofia, Gerbera, Gazzania, Asparagus, Freesia. 6. Antarktikus flórabirodalom (Antarktis) – Antarktisz (Graham- föld), Új-Zéland, Dél-Chile (Valdívia, Tűzföld), szigetek (Atlanti- és Csendes-Óceán déli része) tartoznak ide, jellemző növénytaxonjai: Fuchsia, délibükk (Nothofagus), araukária (Araucaria), páfrányfa (Dicksonia).

36 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS A Föld flórabirodalmai

37 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS Európa erdőtájai (R UBNER szerint) I. Északi (boreális) fenyvesek – LF, EF, NYI, RNY (északkeleten már Abies sibirica, Larix russica, Picea obovata) II. Lombelegyes fenyvesek – LF, EF, KST, KH, KJ III. Közép-európai lombos erdők – KST, KTT, GY, B, KH, EF IV. Nyugat-európai lombos erdők – KST, KTT, GY, B, NYI, Ilex, Hedera, Sarothamnus V. Kelet-európai tölgyesek – KST, EF, KH, MJ, KJ, TJ, MK VI. Délkelet-európai tölgyesek – KST, KTT, MOT, OT, MAT, HT, CS, EH, VK, KGY, Ostrya VII. Alpesi régió – LF, JF, VF, EF, CF, TF, B, HJ, HSZ, NYI, RNY, ZÉ, HÉ VIII. Kaukázusi erdők – Abies nordmanniana, Picea orientalis, Fagus orientalis, Laurocerasus officinalis IX. Örökzöld lombos erdők – Pinus nigra, P. pinaster, P. pinea, P. peuce, P. leucodermis, P. halepensis, Abies cephalonica, Picea omorika, Quercus ilex, Q. suber, Q. coccifera, etc.

38 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS Európa erdőtájai (R UBNER szerint)

39 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS Magyarország florisztikai beosztása A. PANNONICUM – Pannóniai flóratartomány I. Matricum – Az Északi-középhegység flóravidéke 1. Tokajense – Zempléni-hegység 2. Tornense – Aggteleki-karszt és Cserehát 3. Borsodense – Bükk-hegység és környéke 4. Agriense – Mátra, Medves, Karancs és környékük 5. Neogradense – Börzsöny, Cserhát és Gödöllői-dombvidék 6. Visegradense – Naszály és Dunazug-hegység II. Bakonyicum – A Dunántúli-középhegység flóravidéke 1. Pilisense – Pilis, Budai-hegység és Gerecse 2. Vesprimense – Vértes, Velencei-hegység, Bakony, Pannonhalmi- dombság, vasi szigethegyek 3. Balatonicum – Keszthelyi-hegység, Balaton-felvidék, Tapolcai- medence szigethegyei, Somló

40 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS III. Praenoricum – A Nyugat-Dunántúl flóravidéke 1. Laitaicum – Soproni-dombvidék és Soproni-medence 2. Castriferreicum – Alpokalja 3. Petovicum – Göcsej IV. Praeillyricum – A Dél-Dunántúl flóravidéke 1. Saladiense – Zalai-dombvidék, Tapolcai- és Káli-medence, Bakonyalja 2. Somogyicum – Belső-Somogy 3. Kaposense – Külső-Somogy 4. Sopianicum – Mecsek és környéke

41 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS V. Eupannonicum – Az Alföld flóravidéke 1. Arrabonicum – Kisalföld 2. Colocense – Duna-vidék (Mezőföld, Solti-sík, Turján-vidék) 3. Titelicum – Dél-Alföld (Dráva-sík, Mohácsi-sziget) 4. Praematricum – Duna-Tisza köze (Kiskunság, Észak-Bácska, Tengelic, Tiszazug) 5. Crisicum – Tiszántúl (Békés–Csanádi-löszhát, Körös-vidék, Hortobágy, Hajdúság, Heves–Borsodi-sík) 6. Nyírségense – Nyírség 7. Samicum – Észak-Alföld (Bodrogköz, Rétköz, Bereg–Szatmári-sík)

42 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS B. ILLYRICUM – Nyugat-balkáni flóratartomány I. Slavonicum – Szlavón flóravidék 1. Őrtilosense – Zákány–Őrtilosi-dombsor 2. Villanyense – Villányi-hegység C. ALPICUM – Alpesi flóratartomány I. Noricum – Kelet-alpesi flóravidék 1. Ceticum – Soproni- és Kőszegi-hegység nyugati része 2. Stiriacum – Vend-vidék D. CARPATICUM – Kárpáti flóratartomány I. Eucarpaticum – Észak-kárpáti flóravidék 1. Cassovicum – Zempléni-hegység északi része (Milici-tömb)

43 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS A Kárpát-medence florisztikai beosztása

44 FLÓRAOSZTÁLYOZÁS Magyarország florisztikai beosztása

45 VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK Vegetációtani alapfogalmak

46 VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK vegetáció = adott időben, adott helyen lévő vegetációtípusok (azok állományainak) összessége, az adott területet adott időben beborító növénytömeg – egyszerűbben fogalmazva: sok növényfaj populá - cióinak szerveződött együttese flóra = adott időben, adott helyen lévő növényfajok (taxonok) összes - sége – egyszerűbben fogalmazva: sok faj együttese vegetációtípus = a vegetáció tipizált egységei, mivel adott területen belül, illetve egy adott időszakaszon belül, tehát térben és időben is határokat lehet felfedezni

47 VEGETÁCIÓTANI ALAPFOGALMAK egyéb fogalmak: társulás életközösség növényközösség élőhely növényzet csoportosítás: 1. szárazföldi (terresztris) vegetáció 2. vízi (limnikus) vegetáció A. fás társulások (erdők és cserjések) B. fátlan társulások (gyepek és vizes élőhelyek)

48 A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE

49 Vegetációösszetétel = a növényzet összetevőinek (növényfajainak) együttese (= fajkészlet) Eredeti természetes fajkészlet (ETF) = a jelentős emberi beavatko- zások előtti időszakra vonatkoztatható csak, amely a természetes úton változó termőhelyi potenciálhoz rendelhető Rekonstruált természetes fajkészlet (RTF) = már az antropogén beavatkozások időszakában értelmezendő, de továbbra is a természetes úton változó termőhelyi potenciálhoz rendelendő, ahol a természetes úton végbemenő fajkipusztulásokat és fajmeg- honosodásokat figyelembe kell venni, azokkal módosítani kell az eredeti természetes fajkészletet

50 A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE Potenciális természetes fajkészlet (PTF) = a már az antropogén hatások által megváltoztatott termőhelyekhez rendelendő a táj őshonos, termőhelynek megfelelő fajaiból Aktuális fajkészlet (AF) = az antropogén hatások által megváltoz- tatott termőhelyek ember által közvetett vagy közvetlen úton módosított fajkészletét jelenti

51 A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE A fajkészletek típusai és kapcsolataik egymással egy adott területen Jelmagyarázat: ETF - eredeti természetes fajkészlet RTF - rekonstruált természetes fajkészlet PTF - potenciális természetes fajkészlet AF - aktuális fajkészlet

52 A VEGETÁCIÓ ÖSSZETÉTELE A fajkészlet különböző típusainak egymáshoz való viszonya Megj.: A ≠ jel teljes különbözőséget jelöl

53 VEGETÁCIÓSZERKEZET

54 Vegetációszerkezet (vegetációstruktúra) = a vegetációegységek minőségi és mennyiségi elemeinek térbeli rendeződése A. Vertikális struktúra (szintezettség, sztratifikáció) alapegysége: a szint szint = a közel azonos magasságú növényegyedek által alkotott – absztrahált – réteg

55 VEGETÁCIÓSZERKEZET - feltűnőbb, mint a horizontális struktúra - az egyes növényfajok különböző magassága határozza meg → csoportosítás (absztrahálás) → szintek - az egyes szintekben a fotoszintetizáló szervek (elsősorban levelek) fő tömege található - a földfelszín alatt is lehet szintezettségről beszélni - egy-egy szint fajai, különösen az azonos életformákhoz tartozók és hasonló gyökérrendszerűek, szoros kölcsönhatásban állnak (tér-, fény-, víz- és tápanyag-konkurencia)

56 VEGETÁCIÓSZERKEZET - egy többszintes életközösség jobban kihasználja az adott feltételeket, mint egy egyszintes - minél differenciáltabb a vertikális struktúra, annál stabilabb az életközösség - az egyes szintek egymással kölcsönhatásban állnak (főleg a fényviszonyok miatt) - ugyanazon felső szint alatt az ökológiai adottságoknak és a konkurenciaviszonyoknak megfelelően más és más alsó szintek alakulhatnak ki - alsó szintek a felső szintektől függetlenül, változatlanul is megjelenhetnek

57 VEGETÁCIÓSZERKEZET Vízi életközösségek szintezettsége a. emers - szabadon úszó (pl. Lemna, Salvinia, Hydrocharis, Trapa) - legyökerező és úszó (pl. Nymphaea, Nuphar) - legyökerező és víz fölé emelkedő (pl. Sagittaria, Butomus) b. submers - lebegő (pl. Utricularia, Hottonia, Myriophyllum) - legyökerező (pl. Potamogeton, Najas) c. bevonat (pl. kovamoszatok)

58 VEGETÁCIÓSZERKEZET Szárazföldi életközösségek szintezettsége Az állományszintek elkülönítésének alapjai: - magasság (függ az életkortól és a termőhelytől) - gyökérmélység (függ az életkortól és a termőhelytől) - + azonos életformák Koronaszint = faszint - a legfelső szint - fák > 5 m - differenciálódhat: fátyol-, uralkodó (felső)-, második (alsó) alszintre (nálunk)

59 VEGETÁCIÓSZERKEZET Cserjeszint - cserjék + fiatal fák < 5 m - kisebb és nagyobb cserjék külön alszintet alkothatnak Gyepszint (lágyszárú szint, „aljnövényzet”) - lágyszárúak, fél- és törpecserjék, egészen fiatal cserjék és fák < 1.5 m - több alszintre tagolódhat Mohaszint - mohok, zuzmók, gombák és algák alkothatják - a legalsó földfeletti szint

60 VEGETÁCIÓSZERKEZET Alom- és humuszszint - különösen a gombák micéliumai és baktériumok, talajállatok alkotják - elhalt szervesanyag felhalmozódás Gyökérszint - gyökerek és hajtásrészek (rizóma, hagyma, gumó, etc.) alkotják - több alszintre tagolódhat Epifita szint - a lomb-, cserje- és gyepszintben külön-külön is létrejöhet - nem valódi szint, mert az aljzattól (támasztéktól) függ léte

61 VEGETÁCIÓSZERKEZET Erdők, cserjések és gyepek vertikális szerkezete

62 VEGETÁCIÓSZERKEZET Egy észak-argentínai félörökzöld lomboserdő félsematikus növényzetprofilja

63 VEGETÁCIÓSZERKEZET Egy a Maláj-félszigeten található Dipterocarpus erdő vertikális struktúrája

64 VEGETÁCIÓSZERKEZET Egy gyertyános-tölgyes természetszerű és erősen sematizált vegetációprofilja

65 VEGETÁCIÓSZERKEZET Egy gyertyános-tölgyes vertikális vegetációstruktúrája

66 VEGETÁCIÓSZERKEZET Egy félszáraz gyep vertikális szerkezete

67 VEGETÁCIÓSZERKEZET B. Horizontális struktúra (mintázat) alapegysége: a folt folt = egy–egy szintben a többé–kevésbé homogén, viszont a szomszédos területektől (foltoktól) elütő szerkezeti elemek (területi egységek)

68 VEGETÁCIÓSZERKEZET - kevesebb törvényszerűség figyelhető meg, mint a vertikális struktúránál - a foltok létrejötte különböző terjedési módokra, stratégiákra, tűrőképességekre, szelekciós mechanizmusokra, dinamikai folyamatokra, valamint az egyedek kölcsönhatásaira és a termőhelyi mozaikra vezethető vissza - a foltok összessége egy–egy szint mintázatát hozza létre, tehát a mintázat szintenként is értelmezhető

69 VEGETÁCIÓSZERKEZET - három mintázati alaptípust különböztethetünk meg: a. uniform (főként az ember által létrehozott szabályos eloszlású foltok) b. random (pl. a véletlenszerűen odakerülő szaporítóképletekből föl- verődő növények foltjai, dinamikai jelenségek révén létrejött foltok), c. nem random (pl. a termőhelyi mozaikok következtében létrejövő foltok) A térbeli mintázat típusai

70 VEGETÁCIÓSZERKEZET Szociológiai progresszió - a különböző vegetációtípusok sorba állítása struktúrájuk sokfélesége alapján A szociológiai progresszió két végpontjának jellemzése

71 VEGETÁCIÓDINAMIKA

72 Vegetációdinamika = a növénytakaró minden időbeli változása, amely meghatározott helyen játszódik le - a változások módja, tartóssága, iránya és időléptéke szerint több típus különíthető el: a. évszakos ritmus (periodicitás) egy társuláson belül b. vegetációingadozás (fluktuáció) egy társuláson belül c. vegetációfejlődés (szukcesszió) új társuláshoz vezet d. vegetációtörténet (szekuláris szukcesszió) új társuláshoz vezet

73 VEGETÁCIÓDINAMIKA A. Évszakos ritmus (periodicitás) = rövid idejű, évről-évre törvényszerűen ismétlődő változások, melyet az éghajlat ritmikus jelenségei és a növények alkalmazkodottsága együttesen vált ki - Közép-Európában a növények évszakos ritmusát, különösen a vegetációs időszak kezdetét és végét - elsősorban a hőmennyiség (hőösszeg), - másodsorban a nappalok hossza határozza meg Fenofázis = a növényfajok (populációk, társulások) fenológiai jellemzői által meghatározott időszak, melyek minőségileg különböznek egy- mástól

74 VEGETÁCIÓDINAMIKA A lombhullató fásszárú növények fenofázisai

75 VEGETÁCIÓDINAMIKA A magyar zergevirág fenofázisainak változásai különböző időjárású években az újszentmargitai erdőben

76 VEGETÁCIÓDINAMIKA Aszpektus = a növénytársulásoknak az az időbeli összetétele és szerkezete, amely minden évben periodikusan ismétlődik, azaz egy állomány megjelenési képe egy adott időszakban Közép-Európában az alábbi aszpektusokat lehet megkülönböztetni: 1. koratavaszi aszpektus 2. tavaszi aszpektus 3. nyár eleji aszpektus 4. nyár végi aszpektus 5. őszi aszpektus 6. téli aszpektus

77 VEGETÁCIÓDINAMIKA B. Vegetációingadozás (fluktuáció) = a néhány éven át tartó, általában ritmikus változásokat értjük, amelyek egy középállapot körül mozognak, miközben a fajkészlet nem változik, csak az egyedszám (ezzel együtt a borítás-viszonyok), illetve a produktum A vegetációingadozást kiváltó okok: - csapadékviszonyok (mennyiség és eloszlás) változása évről–évre - a vegetációs időszak elején a fölmelegedés kezdete - talajvízszint-ingadozás - az elöntések gyakoriságának és intenzitásának változása - emberi ill. állati beavatkozások

78 VEGETÁCIÓDINAMIKA Egy orchideafaj két populációjában a virágzó egyedek számának változása között

79 VEGETÁCIÓDINAMIKA C. Vegetációfejlődés (szukcesszió) = a vegetációstruktúra (a szintezettség és a mintázat), ill. a vegetáció- összetétel (a fajkompozíció) egyazon helyen hosszabb távon történő, egyirányú megváltozása, melynek eredményeként rendszerint (előbb- utóbb) új társulások (növényközösségek) jönnek létre

80 VEGETÁCIÓDINAMIKA A szukcessziót kiváltó tényezők: 1. Exogén tényezők - fényváltozás (világosabb ↔ sötétebb) - a szubsztrát változása (el- és hozzáhordás, átforgatás) - a laza szerkezet megszilárdulása (kavics-, törmelék-, homokkötés) a felszín közelében - víztelenítés, ill. elárasztás - szikesedés, ill. kiédesedés - tápanyag feldúsulás, ill. elszegényedés (külső okok miatt) - legeltetés, kaszálás, égetés, feltörés, ill. ezek elhagyása - bekerítés (pl. vadkizárás), ill. kerítés-lebontás - imisszió terhelés, ill. annak megszűnése - klímaváltozás

81 VEGETÁCIÓDINAMIKA A szukcessziót kiváltó tényezők: 2. Endogén tényezők - populációdinamikai folyamatok - az ökoszisztéma fejlődése Egy–egy területen az exogén, illetve az endogén tényezők általában nem külön–külön, hanem együttesen váltják ki a szukcessziót.

82 VEGETÁCIÓDINAMIKA A szukcesszió három stádiuma (szakasza) 1. kezdeti (iniciális) stádium 2. átmeneti (köztes) stádium 3. vég (záró) stádium A szukcesszió három stádiumának jellemzői

83 VEGETÁCIÓDINAMIKA A vég (záró) stádium három típusa a. Klimax állapot – a makroklímával van "egyensúlyban". (A klíma- zonális és a klímaregionális vegetációtípusok tartoznak ide.) b. Szubklimax állapot – edafikus természetes tényezők (pl. tápanyag- szegénység, sófelhalmozódás, vízhiány vagy víztöbblet, elöntés, természetes tüzek) hosszabb időn keresztül megakadályozzák a klimaxhoz való eljutást (pl. ligeterdők, láperdők, homoki gyepek, sziklagyepek) c. Paraklimax (diszklimax) állapot – emberi hatás tartósan akadályozza meg a klimaxhoz, illetve szubklimaxhoz való eljutást (pl. fenyőelegyes – tölgyesek, sovány gyepek, üde rétek)

84 VEGETÁCIÓDINAMIKA A szukcesszió tipizálása A tipizálás szempontja lehet: 1. a kiváltó és szabályozó faktor 2. a szukcesszió iránya 3. a területnagyság 4. az időtartam

85 VEGETÁCIÓDINAMIKA A szukcesszió típusai 1. A kiváltó és szabályozó faktor szerint a. endogén szukcesszió (humuszosodás, talajkötés, mikroklíma változás – rendszerint együttes – hatására) b. exogén szukcesszió (emberi beavatkozások hatására, vulkánkitörés után) c. endo-exogén szukcesszió

86 VEGETÁCIÓDINAMIKA 2. A szukcesszió iránya szerint A. progresszív szukcesszió: a szociológiai progresszió irányába mutató a. primer progresszív szukcesszió: természeti katasztrófák, erők hatására megy végbe (pl. vulkánkitörés, szigetkeletkezés, sziklás felszín kialakulása, lejtőtörmelék elmozdulása, visszahúzódó gleccser, homokdűne mozgása, állóvizek feltöltődése, folyók mederváltozása) b. szekunder progresszív szukcesszió: ember által elpusztított vagy átalakított területeken megy végbe B. regresszív szukcesszió: a szociológiai progresszióval ellentétes irányba mutató = degradáció (pl. katasztrófák hatására) C. ciklikus (regresszív + szekunder progresszív) szukcesszió: (pl. tűz, széltörés, tarvágás, károsítók tömeges fellépte, idős állományok összeomlása)

87 VEGETÁCIÓDINAMIKA 3. A területnagyság szerint a. mikro szukcesszió (pl. néhány fa kidőlése) b. lokális szukcesszió (egy állományra vonatkozik) c. regionális szukcesszió (egy nagyobb területre vonatkozik)

88 VEGETÁCIÓDINAMIKA 4. Időtartam szerint a. biotikus (aktuális) szukcesszió: a közelmúltban vagy a jelenben néhány év vagy évtized alatt lejátszódó, többnyire közvetlenül megfigyelhető b. szekuláris (évszázados) szukcesszió: nagy időléptékű, többnyire indirekt úton bizonyítható (átvezet a vegetációtörténetbe)

89 VEGETÁCIÓDINAMIKA Egy tó feltöltődése és a növényzet változása

90 VEGETÁCIÓDINAMIKA Növényzet és talaj regresszív szukcessziója (degradáció) mediterrán magyaltölgyes területen

91 VEGETÁCIÓDINAMIKA A szukcessziókutatás módszerei - vegetációkomplexek összehasonlítása; - jelzőfajok (pl. reliktumok, pionírok, neofiták ill. eutrófizálódást, elsavanyodást, kiszáradást jelzők) értékelése; - állományok korstruktúrájának elemzése; - magbank, pollen és makrofosszília vizsgálat; - talajtípus elemzések; - történeti dokumentumok feltárása; - ismételt vegetációfelvételezés (pl. állandósított mintaterületekkel)

92 VEGETÁCIÓDINAMIKA Példák a progresszív szukcesszióra: 1. Folyóvölgy: természetes pionír növényzet → bokorfüzes → puhafás ligeterdő → keményfás ligeterdő (→ gyertyános – kocsányos tölgyes) 2. Lefolyástalan teknő: hínárvegetáció → nádas → magassásos → lápcserjés → láperdő 3. Hegytető: sziklagyep → lejtőgyep vagy bokorerdő → mész- és melegkedvelő tölgyes → cseres – kocsánytalan tölgyes 4. Domboldal: szántó → gyomnövényzet → pionír cserjés → előerdő (pl. rezgőnyáras) → átmeneti erdő → záróerdő (pl. cseres – kocsánytalan tölgyes)

93 VEGETÁCIÓDINAMIKA Ötvenhárom év változásai a keleméri Nagymohoson

94 VEGETÁCIÓDINAMIKA Progresszív és ciklikus szukcesszió


Letölteni ppt "NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 2. előadás Dr. Bartha Dénes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések