Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 3. előadás Dr. Bartha Dénes.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 3. előadás Dr. Bartha Dénes."— Előadás másolata:

1 NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 3. előadás Dr. Bartha Dénes

2 ERDŐDINAMIKA

3 VEGETÁCIÓDINAMIKA A közép-európai természetes erdődinamika modellje

4 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET

5 Vegetációtörténet = a vegetáció szekuláris szukcesszió következtében fellépő nagy idő- léptékű, a geológiai korokkal, korszakokkal kapcsolatba hozható változása Földtörténeti korok, korszakok és az akkor élt jellemző növénycsoportok

6 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A Wegener-féle kontinensvándorlás

7 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A vegetációtörténet segédtudományai - palinológia (pollenelemzés) - xylotómia (faanyagelemzés) - anthrakotómia (faszénelemzés) - dendrokronológia (évgyűrűelemzés) - areálgeográfia (elterjedéselemzés)

8 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Pollendiagram

9 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Izopollentérkép a bükk utolsó jégkorszak utáni elterjedéséről

10 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Jégkorszakok - oka a Földpálya elemeinek változása - általános lehűlés - sarki és magashegységi jégsapkák alakulnak ki - eddig mintegy 6 jégkorszak lehetett a Föld életében (cca. 1/10) - a jégkorszakokon belül glaciálisok (eljegesedések) és interglaciálisok váltakoznak - a glaciálisokon belül stadiálisok és interstadiálisok különböztethetők meg - a jégkorszakokra a vándorkövek (nunatak), végmorénák, a lápokban megőrződő mikro- és makrofossziliák, löszképződés, reliktum fajok utalnak

11 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Az utolsó jégkorszak = pleisztocén - mintegy 2.5 millió éve kezdődött, 600 ezer éve csúcsosodott ki, 10 ezer évvel ezelőtt ért véget - előtte a harmadkori (tercier) flóra melegkedvelő fajai népesítették be az északi féltekét - glaciálisai: (Biber) – (Donau) – Günz – Mindel – Riss – Würm - a növényvilág ismétlődő észak-dél irányú vándorlása jellemző, amit Európában kelet-nyugat irányú földrajzi akadályok (pl. Pireneusok, Alpok, Kárpátok, Kaukázus) nehezítettek meg - a glaciálisok alatt déli refúgiumokban talált menedéket a flóra jelentős része (pl. Pireneusi-félsziget, Appenninek, Balkán-félsziget)

12 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A pleisztocén korbeosztása és klímaviszonyai a júliusi átlaghőmérséklet tükrében

13 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Európa az utolsó eljegesedés hidegmaximuma idején

14 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Európa uralkodó növényzete az utolsó eljegesedés hidegmaximuma alatt

15 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Európa növényzete tízezer évvel ezelőtt (késő glaciális vége – holocén eleje)

16 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Európa növényzete ötezer évvel ezelőtt (szubboreális bükk I. fázis kezdete)

17 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Az Alpok gleccseresedése a Riss és a Würm eljegesedés idején

18 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A Keleti-Andok vegetációrégiói az utolsó jégkorszakban és jelenleg

19 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A Kárpát-medence pleisztocén kori képe - a Kárpát-medence pszeudoperiglaciális terület - a Kárpátokban kis területű eljegesedések voltak - a glaciálisok idején az alföldön hidegkedvelő száraz puszta és fás tundra uralkodott, a középhegységekben kevésbé záródott vörösfenyő, cirbolyafenyő, törpefenyő, erdeifenyő állományok lehettek - az integlaciálisok idején a déli területekről melegkedvelő fajok törtek be - a jégkorszak előtti flóra néhány faja és bizonyos később betörő melegkedvelő fajok hőforrások környékén, dolomitterületeken napjainkig átvészelhettek (preglaciális reliktumok) - a glaciálisok néhány jellemző faja szikla- és szurdokerdőkben, lápokban napjainkig fennmaradhatott (glaciális reliktumok)

20 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A Pannon-medence posztglaciális vegetációtörténete

21 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET A Pannon-medence növényzete az utóbbi 15 ezer évben

22 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Keménylombos fafajok jégkorszak utáni migrációja Észak-Amerikában

23 VEGETÁCIÓTÖRTÉNET Keménylombos fafajok jégkorszak utáni migrációja a Brit-szigeteken

24 VEGETÁCIÓKOMPLEXEK

25 Vegetációkomplexek = különféle vegetációtípusok térbeli elrendeződése, ahol az állományok éles vagy elmosódott határokkal kapcsolódnak egymáshoz Típusai: 1. mozaikkomplexek 2. sáv(zonáció)komplexek

26 VEGETÁCIÓKOMPLEXEK Mozaikkomplexek = szabálytalanul, de rendszeresen fellépő vegetációtípusok egy adott területen Kiváltó okok: - termőhelyi mozaik - a mikrodomborzattól függő talajvízszint - kitettségbeli különbségek - antropogén hatások

27 VEGETÁCIÓKOMPLEXEK Felláp mozaikkomplex a Fekete-erdőből

28 VEGETÁCIÓKOMPLEXEK Sáv(zonáció)komplexek = egy ökológiai gradiens mentén, arra merőlegesen, sávokban létrejövő vegetációtípusok Ökológiai gradiensek: - talajnedvesség-gradiens (talajvízszint, -ingadozás, elöntés gyakoriság) - sógradiens (sótartalom és éves ingadozása) (pl. szik, tengerpart) - tápanyag-gradiens (pl. folyók öntésterülete) - fénygradiens (pl. erdő – erdőszegély – fátlan terület) - hőmérsékleti gradiens (pl. horizontálisan az egyenlítőtől a sarkok irányába, vertikálisan a síkvidékektől a magashegységekig) - mechanikai terhelés (pl. szél- és hullámverés, utak széle) - károsító anyagok (pl. imissziók, vulkáni tevékenység) Megj.: a vegetációegységek szabályos térbeli egymás melletti volta nem mindig jelent időbeli egymásutániságot, hanem csak ökológiai (termőhelyi) fokozatokat

29 VEGETÁCIÓKOMPLEXEK Tavi és tóparti sávkomplex

30 VEGETÁCIÓKOMPLEXEK Példák a vegetációkomplexekre (egy adott – nagyobb – területen): a. lucfenyvesek régiója: lucfenyvesek, sziklai fenyvesek, lápi fenyvesek, patakmenti ligeterdők, tőzegmohalápok, sovány gyepek együttese b. bükkösök régiója: bükkösök, szikla-, szurdok- és törmeléklejtő- erdők, patakmenti ligeterdők, üde rétek együttese c. gyertyános – kocsánytalan tölgyesek régiója: gyertyános – kocsánytalan tölgyesek, szikla-, szurdok- és törmeléklejtő-erdők, patakmenti ligeterdők, üde rétek együttese d. cseres – kocsánytalan tölgyesek régiója: cseres – kocsánytalan tölgyesek, mész- és melegkedvelő tölgyesek, bokorerdők, szikla- és lejtőgyepek, félszáraz gyepek együttese

31 VEGETÁCIÓKOMPLEXEK e. ártéri területek: természetes pionír zátonynövényzet, bokorfüzesek, puhafás ligeterdők, keményfás ligeterdők, mocsárrétek, a holtágakban hínarasok, mocsárnövényzet együttese f. lápterületek: síklápok, láprétek, lápcserjések és láperdők együttese g. homokterületek: homoki tölgyesek, (gyertyános - kocsányos tölgyesek, borókás - nyárasok), homoki gyepek, láprétek, az elhagyott folyómedrekben keményfás ligeterdők, a mélyebb foltokon láperdők és lápcserjések, a szikesedő részeken sziki gyepek együttese h. löszterületek: lösztölgyesek, pusztai cserjések, löszgyepek, a szikesedő részeken sziki gyepek együttese i. szikes területek: sziki gyepek, szikes mocsarak, szikes tavak, sziki tölgyesek együttese Megj.: A fenti felsorolásban egy adott területen nem szükséges valamennyi vegetáció- típusnak jelen lennie.


Letölteni ppt "NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 3. előadás Dr. Bartha Dénes."

Hasonló előadás


Google Hirdetések