A MEZŐGAZDASÁG SZEREPE A GAZDASÁGI FEJLŐDÉSBEN /KRITIKAI ELEMZÉS/ Dr. Vasa László.

Az előadások a következő témára: "A MEZŐGAZDASÁG SZEREPE A GAZDASÁGI FEJLŐDÉSBEN /KRITIKAI ELEMZÉS/ Dr. Vasa László."— Előadás másolata:

1 A MEZŐGAZDASÁG SZEREPE A GAZDASÁGI FEJLŐDÉSBEN /KRITIKAI ELEMZÉS/ Dr. Vasa László

2 A mezőgazdaságnak jelentős szerepe van a gazdaság fejlődésében  Fokozhatja a gazdasági növekedést, de korlátozhatja is.  A nemzetgazdaságok többsége esetében megfigyelhető, hogy meg kell oldaniuk az agrárium problémáit ahhoz, hogy a növekedésük kiegyensúlyozottá és fenntarthatóvá váljon.  A növekedés típusa és minősége attól függ, mely agrárproblémákat és hogyan sikerült kezelni.

3 Elméleti megközelítések (mg. növekedésben betöltött szerepe) 1. A mezőgazdaság passzív szerepe a gazdaság erőforrásainak biztosításában (Lewis, Fei-Ranis, Jorgenson; 1950-60) 2. A mezőgazdaság aktív szerepe a gazdasági növekedésben a speciális sajátosságainak köszönhetően (Mellor; 1970-90) 3. A mezőgazdaság aktív szerepe a fenntartható gazdasági növekedés biztosításában (FAO, 2000)

4 Az első megközelítés a klasszikusok dualista szemléletén alapul  A mg. fejletlen szektor, miközben az ipar modern és fejlett.  Technikai lemaradás az intézményi és a társadalmi korlátok miatt; a termelékenységi és jövedelmi különbségek oka ebben rejlik.  A technikai elmaradottság az oka annak, hogy a mg. A gazdasági növekedésben alárendelt szerepet játszik.

5 A mg. többletet termel, amelyet a gazdaság többi szektora (is) hasznosít) Élelmiszerek és nyersanyagok Munkaerő Tőke és devizapiac

6 Ez a szemlélet a következő hipotéziseken alapul:  A mg. saját szükségleteinél többet termel  A mezőgazdaságban létezik egy nem-produktív munkaerő réteg amely szabadon mozog a szektorok között (lásd 50-es évek iparosítása M.o.-on)  A parasztok képesek megtakarításokra, amelyek aztán a gazdasági növekedésben felhasználhatók (mint banki forrás)  A mezőgazdaság nemzetközi kereskedésre alkalmas javakat termel (pl. gabona)

7 Ez a megközelítés szolgáltatott elméleti alapot a fölöslegek kezelésére  Anglia empirikus tapasztalatai hozzájárultak az elmélet fejlődéséhez  DE  Figyelmen kívül hagyja Anglia történelmi sajátosságait.  A mezőgazdaság hosszú távon történő tönkretételének a kockázata figyelmen kívül lett hagyva (pl. USSR „szűzföld” program).  A fölöslegek kezelésének költségeit nem vette figyelembe.

8 A fölöslegek kivonása több problémát okozott  Csökkent a gazdálkodók ösztönzése (piacképes javak termelése, piaci rések, stb.)  Meggyorsította a mezőgazdaság hanyatlását, amelynek komoly következményei lesznek a környezetre és a társadalomra  Növelte a vidéki szegénységet és az ellátás bizonytalanságát

9 A megközelítés „puhább” verziója  A mg. többletet termel  DE a ‘hagyományos’ mezőgazdaság nem képes többlet termelésére és így nem tudná ellátni a többi gazdasági ágazatot  Ebből következik, hogy a többletet először meg kell termelni…  …és erre csak a modern mezőgazdaság képes

10 A modernizáció magába foglalja gazdaság egyéb erőforrásainak felhasználását a mg.-ban  A célok  Növelni azz erőforrások termelékenységét  Megvalósítani a technikai változást  A termelés piacorientálttá tételét  A modern mezőgazdaság abban a helyzetben van, hogy többletet termeljen ezáltal hozzájárulva a gazdasági növekedéshez

11 A második megközelítés a dualista felfogásra épít, DE  Feltételezi, hogy a mg. modernizációja az első, a kezdő lépés a többlettermeléshez  Szükségesnek tarja a közösségi (kormányzati) intervenciót a modernizáció ösztönzéséhez

12 A mg. aktív szerepét hangoztató megközelítés az alábbi hipotéziseken alapul  A szektorok szervesen kapcsolódnak egymáshoz  A szektorok közötti kapcsolatokat a piac aktiválja  A mezőgazdaság is kapcsolódik más szektorokhoz (lásd ÁKM vagy input-output analízis)  A kapitalista országokban a mezőgazdaság fontos kapcsolódási pontjai az input és az output piacok által határozódnak meg

13 J. Mellor (1976) elmélete a növekedési kapcsolatokról (példa: Zöld Forradalom – India)  A kormányzati beavatkozás mg. modernizálásába növelte a gazdálkodók jövedelmét  A gazdálkodók növelték fogyasztásukat, mind az input, mind az output piacokon (fogyasztási cikkek)  A növekvő kereslet hozzájárult a helyi cégek fejlődéséhez, amelyek elkezdték termelni a szükséges javakat  végeredményben, a kezdeti beavatkozás a mezőgazdaságba a vidéki gazdaság kiegyensúlyozott növekedéséhez vezetett

14 A vidéki gazdaság a kiegyensúlyozott növekedés fő tényezője  Növeli a nem mg. foglalkoztatottságot azáltal, hogy a primer szektort elhagyó vagy alacsony szinten foglalkoztatott munkavállalókat felszívja.  Csökkenti a városokra és nagyvárosokra nehezedő belső migrációs nyomást, kordában tartva a környezetszennyezést  Kihasználja a tipikusan tradicionális képességeket  Kihasználja a vidéki területek költségekben megmutatkozó versenyelőnyeit (munkaerő és infrastruktúra olcsósága)

15 A vidéki gazdaság differenciált  Több szektor létezik/működik ugyanazon territóriumon  A szektorok ugyanazon erőforrásokon osztoznak, különböző mértékben, az igények függvényében  A szektorok integrálódtak a piacba (input és output piacok)

16 A növekedési kapcsolatok modellje és a kormányzati beavatkozás a mezőgazdaságba  A mezőgazdaság fejlesztése (modernizációja) fontos szerepet játszik  DE ezzel kapcsolatban sok probléma merül fel:  Mellor modellje a modernizáció jelentőségét a technológiai váltás fontosságával hangsúlyozza, de a technológiai váltás csupán egy aspektusa a „modern” mezőgazdaságnak  A nem-technológiai modernizáció ugyanolyan fontos  A piaci jelekre adott reakció nagyon fontosak a gazdasági tevékenység során, de az önellátás is fontos cél

17 A mezőgazdaság modernizációja és a problémák  Környezeti  Ipari szennyezés  A természeti erőforrások kihasználása/elhasználása/pazarlása  Társadalmi  Nyomás a családokon és a közösségeken  Migráció (vidékről a városokba)  Gazdasági  Élelmiszerellátás bizonytalansága  Élelmiszer függőség

18 A fölöslegek kivonásának és a mezőgazdaság modernizációjának együttes hatásai  Vidéki és városi szegénység  Növekvő egyenlőtlenségek falu és város között  Városokba áramló migráció  Nyomás az urbanizált terek infrastrukturáján  A szürkegazdaság kiterjedése

19 A harmadik megközelítés az alábbi hipotéziseken alapul  A mezőgazdaság társadalmi, gazdasági és térbeli rendszer egyszerre  Ilyen módon sokféle szerepe van  Multifunkcionalitása miatt, a mezőgazdaság többféle módon járul hozzá a jóléthez, nem csupán mint fölösleg-termelő vagy a különböző javak vásárlója.  Régebben számos szempont a fentiek közül nem lett figyelembe véve, mivel ezek nem értékelhetők piaci alapon

20 A FAO (2000) két fő kategóriát hangsúlyoz a nem-”hagyományos” mg. szerepe kapcsán  A mg. elsődleges funkcióján túlmutató gazdasági szerepe, amelyet a piac alulértékel  A mg. elsődleges funkcióján túlmutató, nem gazdasági jellegű szerepe, amelyet a piac teljesen figyelmen kívül hagy

21 A mg. nem hagyományos szerepei miatt hozzájárul a kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez  Gazdasági funkciók, amelyeket a piac alulértékel  jövedelemgenerálás  szegénység csökkentése  élelmiszerbiztonság  Nem gazdasági funkciók, amelyeket a piac figyelmen kívül hagy  A természeti erőforrások konzerválása és menedzsmentje  Szociális kohézió és stabilitás  A kultúra megőrzése a rurális térségben