Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Harmadik út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Harmadik út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon."— Előadás másolata:

1 Harmadik út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon

2 Hipotézisek a hazai társadalomfejlődés alternatíváiról  Az író nem tartotta könnyen járható útnak a 80-as években az államszocializmusból a fejlett kapitalizmusba való átmenetet,ezért egy új társadalmi formáció kialakulását várta,és ezt nevezte a „harmadik útnak”(„szocialista vegyes gazdaságnak”)

3  A lengyel,a porosz,a magyar értelmiségiek egy évszázadon keresztül a „harmadik út”eszméjének bővületében éltek.  A kelet-európai értelmiségek,akik inkább közép-európainak nevezték magukat a nyugati pénzhajhász és anarchisztikus kapitalizmus és a keleti tradicionalizmus és despotizmus közé szorulva látták magukat.

4  A harmincas években földreformot szorgalmaztak,hogy a családi kisgazdaságok,különösen a piacra termelő kertgazdálkodás felé orientálódjon,mind gazdaságilag és társadalmilag  Kelet-Európa 1949.évi szovjetizálása és a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása hatására úgy tűnt,hogy véglegesen felszámolták egy harmadik út lehetőségét.

5 Magyarország különbözik a többi kelet- európai országtól. 1.Magyarországon az agrártermelés nagyobb hányada származik a családi vállalkozásból. 2.Míg Mo-on a családi agrártermelés részesedése az össztermelésből stabil volt az utóbbi évtizedekben,addig a legtöbb országban csökkent. 3.Elméletünk szempontjából a legfontosabb az,hogy a polgárosodás,a családi vállalkozás újjáéledése K-Európában mintha csak Mo-on lenne megfigyelhető

6 A családi agrártermelés kiterjedése és dinamikája a kollektivizált szocialista gazdaságokban

7 A magyar eset 1.Mo.a 80-as évek közepén befejzte az iparosítást,posztindusztriális korszakba lépve még mindig nagy falusi népességgel rendelkezett s nagy hányada termelt élelmiszert. 2.A családi agrártermelés stabil maradt,a hanyatlás jeleit más vonatkoztatásban ellensúlyozták a növekedési tendenciák. 3.A közelmúlt agrártörténetének legfontosabb eseménye a mezőgazdasági kisvállalkozások megszületése.

8 A szocialista országok a posztindusztriális korszakban Az 1970-es évek elején végzett kutatások meglepő eredményt mutattak a városi-falusi népességeloszlás adataiban.  A falusi népesség lassan csökkent a szocialista extenzív iparosítás folyamán.  Jelentősen lecsökkent a mezőgazdasági népesség aránya

9 A nem mezőgazdasági népesség aránya:  ,3%  ,6%  ,2% Ez abból eredt,hogy az iparosítás és a kollektivizálás hatására sokan az iparban vállaltak munkát,de nem akartak vagy tudtak a városokba költözni,ezért ingázni kezdtek.  1949-ben a falusi lakosság 76%-a volt agrárnépesség,míg a 70-es évek közepén a falusi lakosság többsége a mezőgazdaságon kívül dolgozott. Ez a folyamat az alulurbanizáltság.

10  Az alulurbanizálódást az tette lehetővé,hogy az ipari munkások első generációja,amelyet a kollektivizálás a városi iparba tanított „kárpótlásként” megtarthatta a családi törpegazdaságot.  A családi törpegazdaságok a kollektivizálás után is jelentős szerepet játszanak.  A községi lakosságnak 90,a városinak 30%-a állított elő mg-i terméket 1982-ben  Így a családi agrártermelés szempontjából az első helyen álltunk a szocialista országok között.

11 Változások a családi agrártermelésben az elmúlt évtizedben  Az elmúlt évtizedben a családi vállalkozások száma és a családi művelés alatt álló földterület száma csökkent,míg a szocialista,iparosított,bürokratikusan szervezett nagyüzemi vállalkozás pedig növekedett.  1972-ben és 1982 között a vállalkozások száma 11%-al a művelés alatt álló földterület 23%-kal csökkent.

12 Okok:  A 70-es években pénzbeli kárpótlást vagy takarmányt adtak,ha lemondtak a háztájiról  Sokan áttértek az állattenyésztésre  Az öregek nem léptek be a szövetkezetbe,lassan kihaltak  2 hektáros vagy nagyobb gazdaságok hanyatlása

13 A kollektivizált szocialista mezőgazdaságban folyó családi termelés alternatív elméletei A kollektivizált szocialista mezőgazdaságban folyó családi termelés alternatív elméletei

14 Három különböző elméletet ismerünk:  Proletarizálódási elmélet  Paraszt-munkás elmélet  Félbeszakadt polgárosodás elmélete

15 Proletarizálódási elmélet Ez volt a szovjet típusú mezőgazdaság hivatalos teoterikusainak elmélete.E felfogás szerint a családi agrártermelés átmeneti jelenség.A szocialista mezőgazdaság fejlődése során fokozatosan,de elkerülhetetlenül „iparszerű termelési rendszerré alakul át,a volt parasztság,pedig a teljes proletarizálódás felé halad.

16 A paraszt-munkás elmélet Ide tartoztak azok az ipari munkások,akik megtartották vidéki lakóhelyüket és részt vállaltak a családi agrártermelésben

17 A „félbeszakadt polgárosodás” elmélete  A „polgár” és a „polgárosodás” jelentésváltozásai.A sztálinista időszakban a „polgár” negatív címke volt,jelentését figyelmenkívül hagyták és a kispolgárral vagy a kapitalistával azonosították.

18 Metateorikus következtetések  Ennek a „harmadik utas” stratégiának az a lényege,hogy a gazdaság-és társadalompolitikához a hazai polgári fejlődést hangsúlyozza,célja,hogy a polgárosodó értelmiség mellé felzárkóztasson egy izmosodó,egymással versenyben felnövő nemzeti tulajdonos polgárságot,nem csupán a mezőgazdaságban,hanem a gazdaság minden területén

19 Forrás  Szelényi Iván:Harmadik Út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon

20 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Harmadik út? Polgárosodás a vidéki Magyarországon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések