Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

TÁJRENDEZÉS,TÁJVÉDELEM II.. KÖRNYEZETHASZNÁLAT- TERÜLETHASZNÁLAT- TÁJHASZNÁLAT.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "TÁJRENDEZÉS,TÁJVÉDELEM II.. KÖRNYEZETHASZNÁLAT- TERÜLETHASZNÁLAT- TÁJHASZNÁLAT."— Előadás másolata:

1 TÁJRENDEZÉS,TÁJVÉDELEM II.

2 KÖRNYEZETHASZNÁLAT- TERÜLETHASZNÁLAT- TÁJHASZNÁLAT

3 TÁJBAN ZAJLÓ FOLYAMATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Az ember a táj potenciális adottságainak kihasználása érdekében környezetét folyamatosan alakítja. Mindenféle beavatkozás közvetlenül vagy közvetve hat az egyes elemekre, elemegyüttesekre. A tájszerkezet, a tájháztartás, a tájkép ezért állandóan változik. A tájnak éppen a változások, a mindenkori társadalom megnyilvánulásainak tükrözése az egyik legfőbb ismérve. Tájhasználat : a természetes rendszerekbe való olyan mesterséges, antropogén beavatkozás, amely a természet adta lehetőségeket tudatos, célirányos, egyéni vagy közösségi célok szolgálatába állítja. Jellege :  ciklikus (megújítható)  egyszeri (nem megújítható)

4 A táji adottságok hasznosítása Az ember környezethasználata tevékenységek, gazdasági ágazatok formájában jelenik meg A hasznosítás fő kategóriái: termelés,gazdálkodás- mezőgazdaság,ipar,szolgáltatás a település- lakás,igazgatás az üdülés-rekreáció,idegenforgalom, a kommunikáció –közlekedés,távközlés stb ELTÉRŐ mértékben igényelnek erőforrásokat VÁLTOZÓ a környezetre gyakorolt hatásuk

5 Az Európai tájak átalakulásában a következő trendek tapasztalhatók,  intenzifikáció és a mezőgazdasági tevékenység növekedése;  a városi népesedéssel párhuzamosan az i nfrastruktúra növekedése;  turisztikai-rekreációs területek növekedése ;  extenzív földhasználat és földfelhagyás vidéki területeken. Mindezen folyamatok legfőbb kiváltó okai :  a városiasodás,  az elérhetőség és  a globalizáció folyamatai.

6 A táj módosulása annak funkciójában vagy a struktúrájában bekövetkezett változást jelenti, míg az átalakulás egy bizonyos földborítottság egy másikra történő kicserélődésére utal. A tájhasználatban bekövetkezett változások következményei, illetve hatásai lehetnek pozitívak, negatívak vagy ezek kombinációi is, az egyén, csoport, közösség vagy társadalmi rendszer szempontjából pozitív hatás lehet egyben negatív is.

7 A tájhasználat-változás kutatása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a döntéshozók jobban megismerjék és ez által hatékonyabban tervezhessék, igazgathassák azt a társadalmi, környezeti, gazdasági rendszert, amelyben élünk. Ezért szükséges meghatározni, hogy milyen optimális tájhasználat alakítható ki lokális szinten és kis léptékben mely módszerek használhatók a leghatékonyabban?

8 Tájhasználati konfliktusok: az optimális társadalmi-gazdasági hasznosítástól eltérően, a táj potenciális értékeit rontó tevékenység megnyilvánulása.(ökológiai,ökonómiai és tájképi érték) Több tájhasználat megjelenése, halmozódása kultúra nélkül előbb-utóbb konfliktushoz vezet. (hulladéklerakóhely forgalmas út,v. lakott település közelében) Valamennyi új tájhasználati mód az ökológiai, az ökonómiai és a tájképi potenciálok közötti egyensúlyt befolyásolja, módosítja. jellegük és időtartamuk szerint eltérőek:  Funkcionális konfliktus: egymást akadályozó, rendeltetését zavaró, egymással konkuráló területhasználatok.  Tájökológiai konfliktus: egymást károsító, pusztító, megszüntető, egymás létét veszélyeztető területi használati módok.  Vizuális-esztétikai konfliktus: a rendezetlenség, a megoldatlanság, a befejezetlenség, a folyamatosság érzékelhető magszakadása, hiánya okozza. (átfedések lehetségesek!)

9 9 Mire jó feltárni a tájhasználati konfliktust? Feltárásuk elősegíti A következmények felismerését A konfliktusok feloldását Újabbak keletkezésének megelőzését

10 10 A tájhasználkati konfliktusok jellege megfordítható:talajdegradáció,taposás megfordíthatatlan:külszíni bánya mérsékelhető:állattartás lakóterületen nem mérsékelhető:fajtaszegényedés időszakos:légvezeték,belvíz tartós:talajszennyező anyagok erős hatása végleges:szabad területek elvesztése,utak, házak építése által

11 11 A tájhasználati konfliktusok feltárása és feloldása I.Környezeti állapot bemutatása: ( Föld, víz,levegő,élővilág,táj,települési szerkezet,) II. Környezeti konfliktusok feltárása: 1. funkcionális konfliktusok: Egymást akadályozó,rendeltetést zavaró,egymással konkuráló területhasználatok(temető mellett szeméttelep, főút átszeli a város központját,mélyfekvésű területek beépítése) 2. környezetártalmi-tájökológiai konfliktusok: Egymás létét veszélyeztető,egymást károsító,pusztító területhasználatok(veszélyes hulladékok kezelésének hiánya,kutyák közterület szennyezése,erózió,defláció

12 12

13 13 3. vizuális-esztétikai konfliktusok: A csúnya látvány,rendezetlenség,megoldatlanság,befejezetlen ség,agyagbánya,pályaudvarok és környékék, III. Környezetvédelmi javaslatok kidolgozása: környezetrendezési müszaki-technológiai szabályozási vizuális-esztétikai

14 14 Gyomaendrőd illegális szemétlerakás védett övezet mellett

15 15 Kert úti bányató Mezőtúr

16 16 „ Nobody ‘s land „

17 17 Kert úti bányató Mezőtúr

18 18 Környezettervezés Azok a tervek,melyek meghatározott terület,vagy térség erőforrás-és területhasználatát,ökológiai és esztétikai állapotát alakítják.

19 19 A tervezés területi egységei Természet alkotta területegységek Nagytájak Középtájak Kistájcsoportok Kistájak

20 20 A tervezés területi egységei Társadalom alkotta területegységek(teületi szintek) 1.Telek 2.Települések igazgatási egységei( Jelenlegi:-beépítésre szánt és –beépítésre nem szánt területek – Régen:külterület-belterület) 3.A település teljes igazgatási határa 4.A kistérség 5.A megye(18) 6.A régió (7) 7.Az ország Kiemelten kezelendő régiók: pl.Balaton üdülőkörzet

21 21 EU Területi Statisztikai Egységek Nomenklaturája (1998) NUTS:HU NUTS 1 – Országrészek NUTS 2 – Régiók NUTS 3 – Megyék és a főváros NUTS 1-3 és LAU 1 – Kistérségek A magyarországi Nomenclature of Territorial Units for Statistics (NUTS, Statisztikai Célú Területi Egységek Nómenklatúrája) az egész Európai Uniót lefedő rendszer része, amelyet az Eurostat fejlesztett ki.Nomenclature of Territorial Units for StatisticsEurópai Uniót NUTS 1-es szinten Magyarország három országrészre oszlik. A NUTS 2 hét tervezési- statisztikai régióból áll, a NUTS 3-as szint (a legalacsonyabb) pedig a megyéknek és Budapestnek felel meg. A LAU 1-es szint (korábbi nevén NUTS 4) 168 statisztikai kistérséget tartalmaz, LAU 2-es szinten (korábban NUTS 5 név alatt) pedig 3152 település található.hét tervezési- statisztikai régióbólmegyéknek Budapestnek

22 22 NUTS 1 Országrészek

23 23 NUTS 2 Régiók

24 24 NUTS 3 Megyék és Főváros

25 25 NUTS 1-3 és LAU 1 – Kistérségek

26 Tájérzékenység A tájnak az az alapvető tulajdonsága, hogy emberi tevékenység hatására a táji adottságoktól függően különböző mértékben, részben vagy egészben megváltozik, a káros hatásoknak kisebb-nagyobb mértékben ellenáll. A tájérzékenységnek van tehát egy „ hatás ” oldala, amit elsősorban a társadalom termelő és/vagy fogyasztó tevékenysége idéz elő. A „ fogadó ” oldalt maga a táj jelenti, amelynek összetevői a tájtényezők, s amelyek a hatásokra eltérő módon reagálnak:  ellenállnak, vagy  kisebb-nagyobb mértékben megváltoznak. Az azonos minőségű és nagyságú antropogén hatásra bekövetkezett eltérő reakciók érzékenység

27 27 Hatások minősítése (1-7): 1.Megszüntető: Nem a tájak fizikai megsemmisülését értjük e kategória alatt, hanem a tájállapot és ezzel összefüggésben a tájpotenciál olyan mérvű megváltozás át, amely a korábbi tájjelleget, a szerkezeti és működési sajátosságokat maradandóan átalakítja és a hasznosítási lehetőségek jelentős részét ellehetetleníti. (pl. az esőerdők nagy kiterjedésű kiirtása, a korábbi viszonyok már gyakorlatilag nem reprodukálhatók). Megszüntető hatásról beszélhetünk akkor is, ha a beruházás pl. egyedi tájértékek, hagyományos, kultúrtörténetileg értékes gazdálkodási formák felszámolásával, vagy a tájkarakter egyes elemeinek megváltoztatásával jár (pl. nedves területek lecsapolása). 2. Károsító : Károsító hatásnak tekintjük, ha egyes tájrészletekre kiterjedően, reálisan vissza nem fordítható, kedvezőtlen folyamatok indulnak be, amelyek következményeként szerkezeti változások is bekövetkezhetnek.

28 28 3.Terhelő: A hatás terhelő, ha a kedvezőtlen irányú állapotváltozás a táj egészére kiterjed, de nem olyan mértékű, hogy a rehabilitáció/természetes regeneráció reális lehetőségét el kelljen vetni (pl. a bányaműveléssel kapcsolatos tevékenységeknél). A terheléssel azonos szintű hatás a zavarás, amely arra utal, hogy a bekövetkező változások az addigi területhasználatok gyakorlását korlátozzák, nehezítik, módosítják. 4.Elviselhető: Ha a változás a táj állapotára és az aktuális területhasználatokra nézve kedvezőtlen, de kezelhető (pl. a területfoglalás miatt csökken a biológiailag aktív felületek nagysága, vagy ha az úthálózat fejlesztése korábban összefüggő területek részleges szegregációjával jár, de pl. vadátjárók létesítésével ezt egyensúlyozzák). 5.Semleges: A hatás semleges, ha a beruházás táji szintű változást nem idéz elő.

29 29 6.Javító: A hatást javítónak értékeljük akkor, ha a változások a táj terhelésének csökkentésével, önszabályozó és rehabilitációs képességének erősítésével járnak együtt, ill. egy természetközelibb, vagy környezetminőségi szempontból jobb tájtörténeti szempontból értékesebb állapot elérését szolgálják (pl. a környezetszennyezéseket csökkentő, korábbi szennyezéseket megszüntető tevékenységek, élőhely-rehabilitációk, stb.). 7.Értékteremtő: A táj esetében általában azt tekintjük értékteremtőnek, ha a tájkarakter gazdagabb, változatosabb lesz, új hasznosítási formák gyakorlására nyílik lehetőség (pl. honos erdőállományok újratelepítése, új élőhelyek, ökológiai folyosók létesítése, korábban degradált területek - hulladéklerakók - rekultivációja). A minősítés során tehát:  egyfelől a táj terhelhetőségét, fenntartható hasznosíthatóságának feltételeit,  másfelől a társadalmi-gazdasági szempontokat kell figyelembe venni.

30 30 A minősítés során a legkritikusabb kategóriába az irreverzibilis folyamatok, ill. a kvázi reverzibilis folyamatok tartoznak (amikor is elvben lehetséges a megújítás, a rehabilitáció, de vagy a költségessége, vagy a szükséges időtáv miatt reálisan nem tervezhető). A hatás árnyaltabb minősítése függ továbbá:  az érintett terület kiterjedésétől (pl. kistáj alatti, kis- közép- vagy nagytáji szintű);  a terhelések komplexitásától;  a terület érzékenységétől;  a terület által képviselt környezeti potenciál unikális (egyedi) vagy kardinális jellegétől. Vizuális esztétikai szempontból a változások objektív minősítése mellett szubjektív elemekkel is számolni kell. A viszonyítási alap mindig a megvalósítás előtti, illetve potenciális állapot.


Letölteni ppt "TÁJRENDEZÉS,TÁJVÉDELEM II.. KÖRNYEZETHASZNÁLAT- TERÜLETHASZNÁLAT- TÁJHASZNÁLAT."

Hasonló előadás


Google Hirdetések