Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

EGÉSZSÉGMONITOROZÁS Országos Lakossági Egészségfelmérés.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "EGÉSZSÉGMONITOROZÁS Országos Lakossági Egészségfelmérés."— Előadás másolata:

1 EGÉSZSÉGMONITOROZÁS Országos Lakossági Egészségfelmérés

2 EGÉSZSÉGMONITOROZÁS A rendszeresen gyűjtött adatok alapján képet nyerhetünk a lakosság egész-ségéről, ennek alapján meghatározhatók a népegészségügyi prioritások megítélhetők a prioritások nyomán indí- tott programok a lakosság egészségének javításához nélkülözhetetlen kutatások megindítása

3 EGÉSZSÉGMONITOROZÁS Az egészségmonitorozás lehetővé teszi felmérjük a népegészségügyi szempontból legjelentősebb egészségproblémákat nyomon kövessük azok változását felmérjük földrajzi elterjedésüket és a különféle társadalmi cso- portokban való megjelenésüket adatokhoz jutunk az egészségproblémákkal kapcsolatban álló legfontosabb fizikai, pszichológiai és társadalmi környezeti tényezőkről, valamint azok változásának alakulásáról mennyiségi és minőségi adatokat szolgáltat a rendelkezésre álló egészségügyi szolgáltatásokról, az egészségproblémák miatt igénybevett egészségügyi és más erőforrásokról

4

5 EGÉSZSÉGMONITOROZÁS Komplex Országos Morbiditási Vizsgálat (KOMOV 1979), amelynek célja a népesség nyilvántartott és rejtett morbiditásának a megisme-rése, a morbiditást befolyásoló társadalmi, gazdasági, kulturális és egészségügyi tényezők megismerése Központi Statisztikai Hivatal évi mikrocenzus alapján végzett adat- felvétele, a népesség 2%-ára kiterjedő összeírás kutatói “a 6 éves és idősebb népesség egészségügyi helyzetének, valamint a 14 éves és idősebb népesség egészségkárosító szokásainak, a dohányzásnak és az alkoholfogyasztásnakLegfonto-sabb adatait” gyűjtötték és elemezték A KSH által 1994-ben elvégzett átfogó, kérdőíves Egészségi Állapotfelvétel- ben háztartásban élő 5476, 15 és 65 év közötti személy vett részt, a felmé- rés “azt vizsgálta, hogyan ítélik meg az emberek egészségi állapotukat, mi a szerepe az életmódnak, az egészségre káros szokásoknak, a veszélyeztető kockázati tényezőknek TÁRKI 1991-ben útjára indított Háztartás Panel kutatásgazdasági és pénzügyi stratégiáinak, illetve a háztartástagok demográfiai, munkaerő-piaci helyzetének követésére. A SOTE Magatartástudományi Intézet vezetője, Kopp Mária és munkatársai 1983-ban, 1988-ban, valamint ben végeztek országos felmérést a neurotikus és depressziós tünetegyüttesek és társadalmi, környezeti, szichológiai háttértényezőik összefüggéseinek vizsgálatára

6 Az OLEF 2000 célja A lakosság egészségéről és azt meghatározó tényezőkről rendszeresen adatot gyűjtő egészségfelmérések korszerű és a nemzetközi gyakorlattal harmonizáló módszertanának hazai kialakítása és kipróbálása A népegészségügyi szempontból legjelentő- sebb egészségproblémákra és az azzal kapcso- latban álló tényezőkre vonatkozó adatoknak a Központi Statisztikai Hivatal 1994-es Egészségi Állapot Felvétellel összevethető gyűjtése.

7 Az OLEF 2000 célja

8 Az OLEF célja

9 Az OLEF 2000 célja Mekkora a normálistól eltérő testtömegűek aránya? Milyen a kapcsolat a funkcionalitás, a társadalmi- gazdasági tényezők és az egészségmagatartás között? A funkcionalitás csökkenése mekkora anyagi terhet jelent a családoknak, és mekkorát a társadalomnak? Az egészségi állapottól függetlenül milyen társadalmi- gazdasági tényezők befolyásolják az egészségügyi szolgáltatásokat igénybevételét? Mekkora az alábbi egészségmagatartási tényezők egyes kategóriáinak gyakorisága: egyes táplálkozási szokások, testtömeg-index testmozgás dohányzás

10 OLEF 2000 A kérdőívfelvételéhez a Központi Nyilvántartó és Választási Hivatal nyilvántartásából 7000, véletlenül kiválasztott 18 éves vagy idősebb lakost kerestek fel a közbeszerzési eljárás során kiválasztott Magyar Gallup Intézet kérdezői az ország 440 településén. A kérdezendők kiválasztása úgy történt, hogy minden településnagyság és megye arányosan képviselve legyen a mintában. A október 16.-án kezdődő kérdezés december elején fejeződött be. A mintába került felnőttek mintegy 80%-ával, 5503 fővel sikerült felvenni a kérdőívet. A visszautasítás aránya a lakosok érdeklődése és a megfelelő előkészítés következtében alacsony volt: csupán minden 11. válaszolni képes felkeresett utasította el a részvételt, így a válaszadók a teljes magyar felnőtt lakosságot megfelelően képviselik. A közölt eredmények így a teljes felnőtt lakosságra általánosíthatók.

11 Az OLEF 2000 jellemzői

12 Az OLEF 2000 főbb megállapításai Egészségproblémáik miatt tartósan korlátozott volt a társadalmi életben a középkorú felnőttek negyede és az idős lakosság közel fele. A mindennapi élethez majd minden 10. otthonélő időskorú embernek segítséget kellett igénybe vennie, közülük minden 4. segítség nélkül az ágyból sem tudott felkelni. Olyan mentális egészség-problémákkal küzdött minden 6. nő és minden 11. férfi a kérdezést megelőző két hétben, amelyek akadályozták a tevékenysé- geiben vagy korlátozták a társadalmi életben. Az egészségét rossznak vagy nagyon rossznak minősítette minden 6. felnőtt, ugyanakkor jónak illetve nagyon jónak vélte a felnőttek több mint 40%-a. A keringési rendszer betegségei a középkorúak mintegy 40%-át érintették, az idős korú nők háromnegyedénél, az idős korú férfiak kétharmadánál fordultak elő ilyen betegségek. Nyaki-, háti-, vagy deréktáji fájdalomra panaszkodott a nők kétharmada, a férfiak fele.

13 Az OLEF 2000 főbb megállapításai Túlsúlyos vagy elhízott volt a felnőttek fele. Orvosi ellátást igénylő sérülést vagy mérgezést szenvedett minden 10. lakos a felmérést megelőző egy év folyamán, leggyakrabban otthoni tevékenység közben. Semmit vagy csak keveset tehet saját egészségéért– gondolta csaknem minden 4. nő, míg a férfiak közül minden 5. vélekedett hasonlóképpen. Napi rendszerességgel dohányzott a nők közel negyede, míg a férfiaknak több mint egyharmada. Ritkán vagy soha nem ivott szeszesitalt a nők csaknem háromnegyede, a férfiak több mint harmada. Mértékletesen fogyasztott alkoholt a nők ötöde, a férfiak majd fele. Nagyivónak volt tekinthető minden 20. nő és minden 5. férfi. Az egészségügyi ellátás semmilyen formáját nem vette igénybe az idősek mintegy 10%-a a felmérést megelőző egy évben.

14 Az OLEF 2000 főbb megállapításai Nem volt nőgyógyásznál a felmérést megelőző öt éven belül a középkorú nők ötöde, az idős korú nők kétharmada. Legalább egy terhesség-megszakításon átesett a fiatal, szülőképes korosztályba tartozó nők 28%-a. Nem járt fogorvosnál a felmérést megelőző egy évben a felnőtt lakosság közel kétharmada. A felnőtt lakosság közel 80%-ának mérték vérnyomását a felmérést megelőző egy évben. Természetgyógyászati ellátást a lakosság elhanyagolható töredéke vett igénybe.

15

16

17

18 Fájdalomérzet

19

20

21 A dohányzás gyakorisága

22

23

24

25

26

27 OLEF 2003 Egészségmagatartás Úgy véli, hogy sokat vagy nagyon sokat tehet az egészségéért a férfiak csaknem háromnegyede, a nők több mint kétharmada. Az egészségtudatosság magasabb a fiatalok, az isko- lázottabbak, a jobb anyagi körülmények között élők és a megfelelő társas támogatottsággal rendelkezők körében óta szignifikáns módon növekedett azok aránya, akik úgy gondolják, hogy semmit vagy csak keveset tehetnek a saját egészségükért.

28 OLEF 2003 Egészségmagatartás Dohányzik a nők 27,9%-a, a férfiak 40,5%-a. Többségük napi rendszerességgel rágyújt: a nők csaknem negyede, a férfiaknak több mint harmada. A rendszeres dohányzás esélye magasabb a férfiak, a rossz anyagi körülmények között élők, a társas támogatottság hiányával küzdők és a magukat nem vallásosnak vallók körében. A leszokással eredménytelenül próbálkozott a kérdezést megelőző évben a dohányosok több mint 40%-a. Passzív dohányos a 65 év alatti nemdohányzó nők majdnem harmada, a férfiaknak csaknem fele. A 65 év alatti, munkahellyel rendelkező nemdohányzó nők csaknem ötöde, a férfiaknak pedig majdnem harmada munkahelyi passzív dohányos.

29 OLEF 2003 Egészségmagatartás Nagyivó a nők 2,5%-a és a férfiak 17,7%-a. A nagyivás esélye magasabb a férfiak, az idősebbek, a rossz anyagi körülmények között élők és a társas támogatottság hiányával küzdők körében. Legalább egyszer ült ittasan a volán mögé a felmérést megelőző egy évben minden huszadik nem absztinens férfi (a fiatal férfiak közül minden tizenötödik).

30 OLEF 2003 Egészségmagatartás Egyáltalán nem végez testmozgást a felnőtt magyar lakosság csaknem 8%-a (az idős nők 20,5%-a és az idős férfiak 18,7%-a). A fizikai inaktivitás esélye növekszik az életkorral; férfiak körében a nagyobb településen élők, nők körében pedig a jobb anyagi körülmények között élők szintén kisebb eséllyel végeznek megfelelő gyakoriságú testmozgást. Túlsúlyos vagy elhízott a nők csaknem fele, a férfiaknak pedig több mint fele. A kívánatosnál magasabb testtömeg esélye magasabb az idősebbek, az alacsony iskolai végzettségűek, a jobb anyagi körülmények között élők, a felső vezetők és a gazdaságilag aktívak körében.

31 A dohányzás és az anyagi helyzet kapcsolata Forrás: OLEF OEK

32

33 Az elhízás és az életkor kapcsolata Forrás: OLEF OEK

34 Az egészségügyi ellátás igénybevétele (OLEF 2003) Az időskorúak között közel minden 13. nő, illetve minden 8. férfi semmilyen egészségügyi ellátást nem vett igénybe a felmérést megelőző egy évben. A felmérést megelőző 12 hónapban nem kereste fel fogorvosát a lakosság közel kétharmada, a fiatal korosztályban a nők 40%-a, a férfiak 56,7%-a. A felmérést megelőző 12 hónapban nem kereste fel fogorvosát a lakosság közel kétharmada, a fiatal korosztályban a nők 40%-a, a férfiak 56,7%-a. Nem járt nőgyógyásznál a kérdezést megelőző két éven belül a középkorú nők közel harmada, az idős nők közel háromnegyede. A méhnyakrák szűrésének év közötti célcsoportjában közel minden 3. nő esetében nem végeztek citológiai vizsgálatot a felmérést megelőző két éven belül, ugyanakkor az emlőrákszűrés év közötti célcsoportjában a nők közel háromnegyedénél történt mammográfiás vizsgálat. Nem járt nőgyógyásznál a kérdezést megelőző két éven belül a középkorú nők közel harmada, az idős nők közel háromnegyede. A méhnyakrák szűrésének év közötti célcsoportjában közel minden 3. nő esetében nem végeztek citológiai vizsgálatot a felmérést megelőző két éven belül, ugyanakkor az emlőrákszűrés év közötti célcsoportjában a nők közel háromnegyedénél történt mammográfiás vizsgálat.

35 Az egészségügyi ellátás igénybevétele (OLEF 2003) Saját bevallás alapján közel minden 3. felnőtt nőnek volt életében legalább egy terhességmegszakítása. A felnőtt lakosság 80%-ának mérték a vérnyomását a kérdezést megelőző egy évben. A magasvérnyomás betegségben szenvedők körében közel minden 8. személynek nem ellenőrizték a vérnyomását fél éven belül. Mind a középkorúak, mind az időskorúak közel felének több mint egy éve vagy sohasem mértek koleszterinszintet. A magas koleszterin-szinttel rendelkezők harmadánál nem mérték a koleszterin szintjét fél éven belül. Minden 2. középkorúnak és az időskorúak több mint harmadának vércukorszintjét több, mint egy éve vagy sohasem mérték. A cukorbetegségben szenvedők felének nem ellenőrizték a vércukor szintjét egy hónapon belül, és minden 5. cukorbetegnél nem ellenőrizték fél éven belül.

36 Az egészségügyi ellátás igénybevétele (OLEF 2003) A nők 32%-kal nagyobb eséllyel vették igénybe az alapellátást, mint a férfiak. Az OLEF 2000 eredményével ellentétben az iskolázottság nem befolyásolta az alapellátás igénybevételének az esélyét, tehát az eltelt időben vélhetően csökkentek az igénybevétel társadalmi egyenlőtlenségei. A nők 37%-kal nagyobb eséllyel vettek részt a koleszterinszint- mérésen, és 49%-kal nagyobb eséllyel vércukorszint-mérésen, mint a férfiak. A nőknek a férfiakhoz viszonyítva minden életkorban magasabb volt az esélyük a járóbeteg szakellátás igénybevételére, ez az érték a fiatal női korosztály esetén több mint 3,5-szer, a középkorúaknál közel 2,5- szer, az időskorú nőknél pedig közel 1,5-szer volt nagyobb. Az iskolázottság növekedésével és az anyagi helyzet javulásával emelkedett az esély a járóbeteg szakellátás igénybevételére, tehát ennél az ellátási formánál az alapellátással szemben inkább jelen van egyfajta társadalmi egyenlőtlenség. A férfiaknál az életkor előrehaladtával szignifikánsan emelkedett a fekvőbeteg szakellátás igénybevételének esélye: az idős korúak esetén 2,8-szorosan nagyobb a fiatal korosztály tagjaihoz képest.

37 Forrás: OLEF OEK

38 A vélt egészségre vonatkozó kérdésre válaszadók között az alapellátást igénybe vevők %-os megoszlása

39 Kedvező és kedvezőtlen egészségmagatartású válaszadók között az alapellátást igénybe vevők %- os megoszlása Forrás: OLEF OEK

40

41

42

43 A járóbeteg szakellátás igénybevétele és a nem összefüggése, az életkor módosító hatását figyelembe véve Forrás: OLEF OEK

44 A járóbeteg szakellátás igénybevételének az esélye és az iskolázottság összefüggése Forrás: OLEF OEK

45 A járóbeteg szakellátás igénybevételének az esélye és az anyagi helyzet összefüggése Forrás: OLEF OEK

46 A fekvőbeteg szakellátás igénybevétele és a nem összefüggése, az életkor módosító hatását figyelembe véve Forrás: OLEF OEK

47 A fekvőbeteg szakellátás igénybevételének az esélye és az életkor összefüggése a nők és a férfiak esetében Forrás: OLEF OEK

48 A fogorvosi ellátás igénybevételének az esélye és az iskolázottság összefüggése Forrás: OLEF OEK

49 A fogorvosi ellátás igénybevételének az esélye és az anyagi helyzet összefüggése Forrás: OLEF OEK

50 Funkcionalitás A A nők 36%-ának, a férfiak 29%-ának volt valamilyen fokú funkció- csökkenése, idős korban ez az arány 75%-ra illetve 65%-ra emelkedett. A 65 év alattiak közül minden ötödik ember volt érintett. A nők 6%-a, a férfiak 8,5%-a más segítségét vette igénybe az önellátáshoz. A 65 év felettiek több mint 3 %-a volt ágyhoz kötött. A férfiak több mint 3%-a, a nők 5%-a legfeljebb pár lépést tudott megtenni. A éves korosztályban a férfiak 10%-a, a nők 13%-a legfeljebb 200 métert tudott megállás nélkül megtenni, vagy anélkül, hogy rosszul érezte volna magát. 65 év felett minden harmadik nőnek és férfinak halláscsökkenése volt 65 év felett a nők 20%-ának, a férfiak 16%-ának volt valamilyen fokú vizelettartási zavara.

51 Az életkor hatása a funkcionalitás csökkenésére

52 Az iskolázottság hatása a funkcióképesség csökkenésére

53 Az anyagi helyzet hatása a funkcióképesség csökkenésére

54 Lelki egészség Közel minden tizedik felnőtt magyar lakos funkcionalitás-csökkenést jelentő lelki egészségproblémákkal küzdött a kérdezés idején, a férfiak 7,2%-a, a nők 11,7%-a volt érintett. A felnőtt lakosság 13,2%-a élt meg életében depressziót vagy szorongást az önbeszámolókra alapozott becslés szerint, ebből 9,2%- ban orvos diagnosztizálta a mentális zavart. A kérdezést megelőző évre vonatkozó prevalencia (diagnózissal) 8,1%. A depresszióra, illetve szorongásra vonatkozó mindhárom prevalencia érték (életprevalencia, életprevalencia-diagnózissal, illetve éves prevalencia-diagnózissal) magasabb a nők körében, mint a férfiaknál (17,2%, 12,7% és 11,2% vs. 8,8%, 5,3% és 4,7%). A mentális funkcionalitás csökkenés esélye, illetve a kérdezést megelőző évre vonatkozó depresszió és/vagy szorongás (diagnózissal) előfordulásának esélye magasabb a valamilyen krónikus betegségben szenvedők, illetve a kisebb társas támogatottsággal bírók körében.

55 Az allergiás megbetegedések esélye és az életkor összefüggése

56 A cukorbetegség esélye és a túlsúly/elhízás összefüggése

57 A magasvérnyomás esélye és a túlsúly/elhízás összefüggése

58 A hálapénzt fizetők százalékos aránya 2003-ban ( OLEF 2003 )

59 A lakosság által kifizetett hálapénz százalékos megoszlása (OLEF 2003)

60

61

62

63 Az emlőszűrésen történő részvétel változása

64 Az emlőszűrésen történő részvétel változása ( az iskolázottság hatása )

65 Az emlőszűrésen történő részvétel változása ( a lakóhelynagyság szerepe )

66 Az emlőszűrésen történő részvétel változása ( a régiók szerepe )

67


Letölteni ppt "EGÉSZSÉGMONITOROZÁS Országos Lakossági Egészségfelmérés."

Hasonló előadás


Google Hirdetések