Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az európai integráció története 11. előadás. A 90-es évek, mint az integráció történetének legmozgalmasabb évtizede  A Maastrichti Szerződés A három.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az európai integráció története 11. előadás. A 90-es évek, mint az integráció történetének legmozgalmasabb évtizede  A Maastrichti Szerződés A három."— Előadás másolata:

1 Az európai integráció története 11. előadás

2 A 90-es évek, mint az integráció történetének legmozgalmasabb évtizede  A Maastrichti Szerződés A három pilléren nyugvó Európai UnióA három pilléren nyugvó Európai Unió Egységes európai piac – Egységes Európai Gazdasági TérEgységes európai piac – Egységes Európai Gazdasági Tér A pénzügyi unió megteremtésének lépéseiA pénzügyi unió megteremtésének lépései A Szociálpolitikai JegyzőkönyvA Szociálpolitikai Jegyzőkönyv  Az agrárpolitika 1992-es reformja

3 A Maastrichti Szerződés  Az EEO 1986-ban a gazdasági, pénzügyi, politikai unió megvalósításának lehetőségei Hátrány a gazdasági integráció alacsony foka az USÁ-val szemben – négy szabadság elvének megvalósítása = egységes belső piacHátrány a gazdasági integráció alacsony foka az USÁ-val szemben – négy szabadság elvének megvalósítása = egységes belső piac Monetáris unió megvalósításaMonetáris unió megvalósítása A politikai unió a legproblematikusabbA politikai unió a legproblematikusabb Kelet-európai változások nyomásaKelet-európai változások nyomása  december Európai Tanács előterjesztett javaslata (Davignon-jelentés – szerény külpolitikai együttműködés)  Szükséges a pénzügyi unió második szakaszának beindítása, közös kül- és biztonságpolitika kialakítása  február 7. Maastrichti Szerződés (módosította és tovább fejlesztette a Római Szerződésben és az 1986-os Egységes Okmányban elfogadott működési elveket.  Cél: az integráció további fejlesztése és elmélyítése, a demokratikus deficit felszámolása, a gazdasági és monetáris unió létrehozásaaz integráció további fejlesztése és elmélyítése, a demokratikus deficit felszámolása, a gazdasági és monetáris unió létrehozása

4 A három pilléren nyugvó Európai Unió  Első pillér: a kiterjesztett jogokkal rendelkező Európai Közösségek az integráció addig elért eredményei,az integráció addig elért eredményei, nemzetek feletti alapon való működésnemzetek feletti alapon való működés Döntéshozatalában többségi elvDöntéshozatalában többségi elv

5  Második pillér: a tagországok kül- és biztonságpolitikája (kormányközi egyezetések szintjén) – délszláv válság (Dayton november) fős Eurocorps60000 fős Eurocorps  Harmadik pillér: bel- és igazságügyi együttműködés (kormányközi hatáskörben) Európai Rendőrségi Szervezet - EUROPOLEurópai Rendőrségi Szervezet - EUROPOL Europol Kábítószer Egység (kábítószer, nukleáris anyagok, bevándorlás, emberkereskedelem)Europol Kábítószer Egység (kábítószer, nukleáris anyagok, bevándorlás, emberkereskedelem) Europol Konvenció (1995. július) – terrorcselekmények, pénzmosás - információcsereEuropol Konvenció (1995. július) – terrorcselekmények, pénzmosás - információcsere Schengeni Megállapodás (1985) (személyek szabad, korlátozástól mentes mozgása érdekében) – külső határforgalmi ellenőrzés erősítése (BENELUX, Fro., NSZK)Schengeni Megállapodás (1985) (személyek szabad, korlátozástól mentes mozgása érdekében) – külső határforgalmi ellenőrzés erősítése (BENELUX, Fro., NSZK) Schengeni Egyezmény (1990) a belső határok nélküli Európa – 1997 Amszterdami Szerződés az Egyezményt acquis communitaire-ré tetteSchengeni Egyezmény (1990) a belső határok nélküli Európa – 1997 Amszterdami Szerződés az Egyezményt acquis communitaire-ré tette Európai UnióEurópai Unió

6 Egységes európai piac – Egységes Európai Gazdasági Tér  Az egységes európai piac terve 1992 végére megvalósult. ( ) Fizikai akadályok megszűntetése január 1. egységesen működő uniós állampolgárság; szabad mozgás és letelepedési jog; szavazási lehetőség, ahol letelepedett; bármely tagállam diplomáciai és konzuli védelmének igénybevétele; az Európai Parlamenthez, ill. az ombutszmanhoz intézhető petíció1993. január 1. egységesen működő uniós állampolgárság; szabad mozgás és letelepedési jog; szavazási lehetőség, ahol letelepedett; bármely tagállam diplomáciai és konzuli védelmének igénybevétele; az Európai Parlamenthez, ill. az ombutszmanhoz intézhető petíció  Technikai akadályok megszűntetése Nemzeti szabványok és előírások egységesítéseNemzeti szabványok és előírások egységesítése A hitel és tőkepiacok egységesítése lehetővé tette, hogy az állampolgárok pénzüket bármely más tagország valutájában, bankjában tartsák, hiteleket vehetnek fel; liberalizálás a közúti szállítás, a biztosítási piac, légi szállítás területénA hitel és tőkepiacok egységesítése lehetővé tette, hogy az állampolgárok pénzüket bármely más tagország valutájában, bankjában tartsák, hiteleket vehetnek fel; liberalizálás a közúti szállítás, a biztosítási piac, légi szállítás területén

7  Pénzügyi akadályok megszűntetése: A forgalmi adózás (VAT) egységesítése; a közvetett fogyasztási adók közötti különbségek fokozatos csökkentéseA forgalmi adózás (VAT) egységesítése; a közvetett fogyasztási adók közötti különbségek fokozatos csökkentése Cecchini-jelentés (1988): az egységes piac előnyeinek népszerűsítése

8  Csábító erő az EFTA országok számára  Fokozatos közeledés  Európai Gazdasági Tér (1992): az akkori 12 uniós állam + 6 EFTA tag (Ausztria, Finnország, Izland, Norvégia, Svájc, Svédország) – életbe lépése: január 1. Svájc kivételével  A világ legnagyobb ipari szabadkereskedelmi övezete jött létre: a világtermelés 30 %-a, a világkereskedelemi forgalom 45 %-a)  Az EFTA tagok továbbra is megőrizték szuverenitásukat  1995 Ausztria, Finnország, Svédország csatlakozása az EU- hoz  Az EGT az EU-tól független intézményeket alakított ki.

9 A pénzügyi unió megteremtésének lépései  Az első pillér megerősítése érdekében  1993 januárjától létrejött az egységes európai belső piac  Igény a közös valutára  Első szakasz: (1990. július december 31.) nyolc tagállam (Benelux, Dánia, Franciao., Nagy-B., Németo., Olaszo.)kezdte meg a teljes tőkeliberalizáció megteremtését, négy állam )Görögo., Portugália, Spo., Íro.) 1992 végéig átmeneti könnyítéseket kapott.

10  Maastrichtban,meghatározták a monetáris unióba történő belépés feltételei – konvergencia kritériumok Árszint stabilitás kritériuma: a tagország inflációs rátája legfeljebb 1,5%-kal haladja meg a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagát.Árszint stabilitás kritériuma: a tagország inflációs rátája legfeljebb 1,5%-kal haladja meg a három legalacsonyabb inflációjú ország átlagát. Költségvetési fegyelem kritériuma: a ktgvetési deficitje nem lépi túl a nemzeti össztermék 3 %-át, ill. az államhts felhalmozott adóssága nem haladja meg a GDP 60 %-át.Költségvetési fegyelem kritériuma: a ktgvetési deficitje nem lépi túl a nemzeti össztermék 3 %-át, ill. az államhts felhalmozott adóssága nem haladja meg a GDP 60 %-át. Valutastabilitás kritériuma: az ország nemzeti fizetőeszk-ét valuta övezetbe lépés előtt két évvel nem értékeli leValutastabilitás kritériuma: az ország nemzeti fizetőeszk-ét valuta övezetbe lépés előtt két évvel nem értékeli le Kamatlábak közelítésének kritériuma: a hosszúlejáratú kmtláb szintje legfeljebb 2 % ponttal haladja meg a három legalacsonyabb értékkel rendelkező ország átlagát.Kamatlábak közelítésének kritériuma: a hosszúlejáratú kmtláb szintje legfeljebb 2 % ponttal haladja meg a három legalacsonyabb értékkel rendelkező ország átlagát.

11  „Az árstabilitás a monetáris politika fő célja.”  Második szakasz: (1994. január 1. – december 31.) Európai Monetáris Intézet létrehozása (Frankfurt): a tagországok monetáris együttműködésének segítése, az ECU minél szélesebb körű használataEurópai Monetáris Intézet létrehozása (Frankfurt): a tagországok monetáris együttműködésének segítése, az ECU minél szélesebb körű használata 1995-ben döntés a közös valuta elnevezéséről1995-ben döntés a közös valuta elnevezéséről Az EiB és az Európai Monetáris Intézet közzététele: 11 ország vált alkalmassá az euró használatára (NB, Dánia, Svédo. nem kívántak részt venni a valutaövezetben) – Görögo átmenti elutasításaAz EiB és az Európai Monetáris Intézet közzététele: 11 ország vált alkalmassá az euró használatára (NB, Dánia, Svédo. nem kívántak részt venni a valutaövezetben) – Görögo átmenti elutasítása 1998 december 31.én rögzítették az átváltási arányokat.(ECU-euro 1-1, euro-dollár 1-1,6)1998 december 31.én rögzítették az átváltási arányokat.(ECU-euro 1-1, euro-dollár 1-1,6)

12  Harmadik szakasz: január 1- től Európai Központi Bank – közösségi árstabilitás megőrzéseEurópai Központi Bank – közösségi árstabilitás megőrzése Központi Bankok Európai Rendszere – az Unió monetáris politikájának meghatározója és végrehajtójaKözponti Bankok Európai Rendszere – az Unió monetáris politikájának meghatározója és végrehajtója A pénzügyminiszterek meghatározták az euró fizetőeszközként történő bevezetésének menetrendjétA pénzügyminiszterek meghatározták az euró fizetőeszközként történő bevezetésének menetrendjét

13  Bevezetési menetrend: január december 31. – az euró a nemzeti valutákkal párhuzamosan számlapénzként működik1999. január december 31. – az euró a nemzeti valutákkal párhuzamosan számlapénzként működik január június 30. – a nemzeti valuták elveszítették törvényes fizetőeszköz funkciójukat2002. január június 30. – a nemzeti valuták elveszítették törvényes fizetőeszköz funkciójukat július 1.-től kizárólagossá vált az euró2002. július 1.-től kizárólagossá vált az euró Megszületett a monetáris unióMegszületett a monetáris unió

14  Külön szerződés az euró használatáról Monacóval, San Marinóval, Vatikánnal  Hivatalos fizetőeszköz a francia tengerentúli megyékben: Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion, Azori-, Kanári- és Madeira-szigetek  Hozzájárulás nélkül: Koszovó, Montenegró

15 A Szociálpolitikai Jegyzőkönyv  Angol elutasítás  Fehér Könyv 1993  Szociálpolitikai Fehér Könyv 1994  Fehér Könyv a közép- és kelet- európai országok számára 1995  Az Amszterdami Szerződés külön fejezete 1997  Luxemburgi foglalkoztatási csúcs 1997

16 Az agrárpolitika 1992-es reformja  60-as évek elején bevezetett KAP – sok pozitívum és negatívum  Előny: az alkalmazott ártámogatási rendszer mellett megnőtt a termelés volumene, a termelői bevételek nőttek  Hátrány: túltermelés, növekvő raktári készletek  között a foglalkoztatottak száma 46 %-kal csökkent

17  McSharry reform: Ár- és a jövedelempolitika következetes szétválasztása – a közvetlen kifizetések előtérbe kerüléseÁr- és a jövedelempolitika következetes szétválasztása – a közvetlen kifizetések előtérbe kerülése A változtatásokat az un. nagykultúrák esetében volt érdemes végrehajtani (gabonafélék, olajos magvak, vágómarha, baromfi, sertés)A változtatásokat az un. nagykultúrák esetében volt érdemes végrehajtani (gabonafélék, olajos magvak, vágómarha, baromfi, sertés) Felvásárlási árak drasztikus csökkentéseFelvásárlási árak drasztikus csökkentése A gazdák vállalhatták, hogy termőterületük egy részét meghatározott időre ugaron hagyják – terület- támogatásA gazdák vállalhatták, hogy termőterületük egy részét meghatározott időre ugaron hagyják – terület- támogatás A termelés mennyiségi növelése helyett a gazdálkodás külterjessé tételére ösztönözte a gazdákatA termelés mennyiségi növelése helyett a gazdálkodás külterjessé tételére ösztönözte a gazdákat Igyekezett gátat szabni a természeti környezetet is károsító mennyiségi termelésnek.Igyekezett gátat szabni a természeti környezetet is károsító mennyiségi termelésnek. Az érintettek szabadon dönthettek a programcsomag egyes elemeihez való csatlakozás idejérőlAz érintettek szabadon dönthettek a programcsomag egyes elemeihez való csatlakozás idejéről Korengedményes nyugdíjKorengedményes nyugdíj


Letölteni ppt "Az európai integráció története 11. előadás. A 90-es évek, mint az integráció történetének legmozgalmasabb évtizede  A Maastrichti Szerződés A három."

Hasonló előadás


Google Hirdetések