Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az Európa Unió története (bevezető előadás) Az Európai Unió szerződései A bővülés folyamata Gazdasági és Monetáris Unió, az EU költségvetése Közös mezőgazdasági.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Az Európa Unió története (bevezető előadás) Az Európai Unió szerződései A bővülés folyamata Gazdasági és Monetáris Unió, az EU költségvetése Közös mezőgazdasági."— Előadás másolata:

1

2 Az Európa Unió története (bevezető előadás) Az Európai Unió szerződései A bővülés folyamata Gazdasági és Monetáris Unió, az EU költségvetése Közös mezőgazdasági politika Érdekes adatok Forrás: FEADEE Forrás: Történetem, Lépcsők június, 3. oldal Győr szeptember 7. Ponácz György Márk SAKK-tréner

3

4

5 Mi az Európai Unió? Az Európai Unió (EU) olyan demokratikus európai országok családja, amelyek a békéért és a fejlődésért dolgoznak együtt. Nem egy állam, amely a létező államok helyébe lép; az EU több, mint bármely más nemzetközi szervezet. Egyedülálló mert tagállamai közös intézményeket állítottak fel, melyekben egyesítik szuverenitásuk egy részét, hogy a közös érdeket képviselő döntések demokratikusan, európai szinten jöhessenek létre. A szuverenitásuk egyesítését „európai integrációnak” is hívják.

6 Az európai integráció gyökerei Az Európai Unió történelmi gyökerei a második világháborúig nyúlnak vissza. Az európai integráció ötletét először Robert Schuman, francia külügyminiszter vetette fel beszédében, az ún. Schuman Deklarációban, május 9-én. Azóta ezt a napot az Európai Unió „születésnapjaként” ünnepeljük minden évben.

7 Előzmények: a három közösség 1: Európai Szén és Acélközösség (Párizsi Szerződés április 18.) 2: Európai Gazdasági Közösség 3: Európai Atomenergia Közösség A résztvevő országok: Belgium, Franciao., Hollandia, Luxemburg, NSZK, Olaszország. Ezt a három közösséget később összevonva Európai Közösségeknek (EK) nevezték. Központi céljuk: Vámunió és közös piac létrehozása. Vámunió: kereskedelmi korlátozások felszámolása és a külső országokkal szemben közös külkereskedelmi politika. Közös piac: olyan terület, amelyen belül az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabadon mozoghat. (A három szervezetet 1967-ben vonták össze.)

8 Az Európai Gazdasági Közösség megalapítása, a Római Szerződés Római Szerződés: Belgium, Hollandia, Luxemburg, NSZK, Franciaország és Olaszország hozták létre 1957-ben az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget. A dokumentumban lefektették az integráció alapjait is, a közös piac létrehozásának szándékát és alapelveit. Ez tartalmazta a "négy szabadság": a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának gondolatát. A Római Szerződés a mai Európai Unió alapító dokumentumának tekinthető.

9 Intézmények fejlődése, szerződések  Maastrichti Szerződés: - létrehozta az Európai Uniót ig létrehozta a monetáris uniót, bevezette a közös európai pénzt, az eurót.  Amszterdami Szerződé: - vízumpolitika, menekültügy, az EU külső határainak ellenőrzése, bevándorlás kezelése  Nizzai csúcs – intézményi reformok, melyek lehetővé tették az új tagállamok felvételét

10 Tagállamok csatlakozása Dánia, Egyesült Királyság és Írország Görögország Portugália és Spanyolország NDK Svédország, Ausztria és Finnország Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Ciprus, Málta

11 1986. Egységes Európai Okmány Az egységes piac programja, amely több év alatt, fokozatosan valósult meg.

12 1997. Amszterdami Szerződés Az európai integráció továbbmélyítését szolgálta. Közösségi politikává vált a vízumpolitika, a menekültügy, az EU külső határainak ellenőrzése, a bevándorlás és az együttműködés polgári jogi kérdésekben. Önálló fejezetet kapott a foglalkoztatás. A közös kül- és belpolitika főképviselője lett az EU "külügyminisztere". Az előkészítő tárgyalások során kiemelt figyelmet fordítottak külpolitikai mozgásterének növelésére; a bel- és igazságügyi együttműködés hatékonyabbá tételére; a közösségi döntéshozatali mechanizmus rugalmasabbá tételére. A szerződés megerősítette az Unió alapelveit, és ezek betartását a tagság előfeltételévé tette. Az Amszterdami Szerződést októberében írták alá és május 1-jén lépett hatályba. Nem sikerült teljes mértékben megoldani a tárgyalás eredeti célját, a bővítéshez szükséges intézményi reformok végleges meghatározását.

13 1992. Maastrichti Szerződés Az 1957-es római szerződések legátfogóbb reformja. Létrehozta az Európai Uniót (EU). Az EU a szerződés értelmében három pilléren nyugszik. Az első, un. "közösségi" pillérbe tartozik az eredeti EK, illetve ennek új intézményei; a második pillér a közös kül- és biztonságpolitika, a harmadik pillér pedig a bel- és igazságügyi politika. A szerződés célja - többek között - az intézmények munkájában a hatékonyság és a demokrácia erősítése; a nemzetgazdaságok egymáshoz közelítése; a belső piac megvalósítása; az uniós állampolgárság létrehozása; az állampolgárok szabad mozgásának biztosítása. Módosították az ESZAK és az Euratom szerződéseket is. A módosítások hangsúlyozták a tagállamok nemzeti önazonosságának tiszteletben tartását, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok melletti elkötelezettséget. A Maastrichti Szerződés módosította a döntéshozatali eljárásokat is, azok minél demokratikusabbá, hatékonyabbá és egyszerűbbé tétele érdekében.

14 2001. Nizzai Szerződés Döntéshozatali mechanizmusok és intézmények reformja, a bővítés lehetővé tétele: 1. Az Európai Bizottság összetétele. 2. Az Európai Parlament képviselőinek száma. 3. A Miniszteri Tanács szavazati súlya

15 Gazdasági és monetáris unió Célja az árstabilitás, a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, valamint az egységes, közös valuta bevezetése. Jelenleg a tizenöt tagországból 12 tagállamban vezették be az eurót. Létrejötte, szakaszai: (Delors) - I. szakasz (1990. július-): tőke szabad áramlása, tőkepiac liberalizálása - II. szakasz (1994. január 1-): az Európai Monetáris Intézet felállítása, a pénzcsere első fázisának végrehajtása, az Európai Központi Bank felállítása, az európai bankok központi rendszerének előkészítése - III. szakasz (1999. január 1-): az euró bevezetése számlapénz formában január 1. az euró bankjegyek és érmék megjelenése

16 Maastrichti konvergencia kritériumok Árfolyamstabilitás: az euró-övezetben részt vevő országok valutáinak piaci árfolyama az árfolyam-mechanizmus által meghatározott ingadozási sávon belül kell, hogy maradjon úgy, hogy nem kerülhet sor a többi tagországgal szemben megállapított középárfolyamok leértékelésére a konvergencia- jelentést megelőző két évben. Fenntartható költségvetési pozíció: A költségvetési hiányra vonatkozó 3%-os, illetve a bruttó államadósságra vonatkozó 60%-os GDP-arányok referenciaértékek a túlzott deficit megállapításának folyamatában. Árstabilitás: a vizsgált tagország inflációs rátája a legfeljebb 1,5 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három inflációs mutatójának átlagát. Kamatkonvergencia: a vizsgált tagország kamatrátája legfeljebb 2 százalékponttal múlhatja felül a legalacsonyabb inflációs rátát felmutató három tagállam hosszú távú kamatainak átlagát.

17 Az Európai Unió költségvetése Bevételek: - vámok - mezőgazdasági lefölözések - ÁFA meghatározott hányada - GNP meghatározott hényada Kiadások: - közös mezőgazdasági politika - belső politikák finanszírozása - külső tevékenység - adminisztratív kiadások - tartalékok - előcsatlakozási eszközök - új tagállamokra elkülönített kiadások Vitás kérdések: közös mezőgazdasági politika kiadásaink túlzott mértéke, elavult finanszírozása, strukturális, kohéziós kiadások mértéke.

18 Közös mezőgazdasági politika  Eredeti céljai: - A mezőgazdasági termelékenység emelése - Megfelelő jövedelem és életszínvonal biztosítása a mezőgazdaságban dolgozók számára - Agrárpiacok stabilizálása, a termelők és fogyasztók védelme - Az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása - A fogyasztói igények kielégítése méltányos áron  Új céljai: - Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése - A vidéki népesség megtartása - Vidékfejlesztés

19 A közös agrárpolitika alapelvei Az 1950-es években fogalmazták meg a közös agrárpolitika három alapelvét: - A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek egységes piaca: Az egységes piacon a tagországokban előállított termékek korlátozásoktól mentesen jelenhetnek meg. - A közösségi preferencia elve szerint biztosítani kell, hogy az egységes piacon a Közösségen belül termelt termékek előnyt élvezzenek a harmadik országokból behozottakkal szemben. - A pénzügyi szolidaritás elve szerint a tagországok a CAP működtetési költségeit mezőgazdasági termelésük nagyságától és nemzetgazdasági súlyától függetlenül, egységes érvényű szabályok szerint megállapított pénzügyi hozzájárulással viselik.

20 A közös agrárpolitika fejlődése, eszközei A magas árak miatt túltermelés alakult ki reformok: szétválasztották az ár-és jövedelempolitikát. Sajnos nem vezetett a kellő mértékben termeléscsökkenéshez, a termelői jövedelem bővüléséhez illetve a versenyképesség növekedéséhez Agenda 2000 program: a versenyképes termelés feltételeinek kialakítása, vidékfejlesztés szerepének erősítése, az agrárkiadások csökkentése. Az agrárpolitika eszközei: vámok, szubvenciók, exporttámogatás, intervenció, a feldolgozás támogatása, közvetlen termelői kifizetések, termeléskorlátozó intézkedések.

21 Minimálbérek egyes országokban

22 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "Az Európa Unió története (bevezető előadás) Az Európai Unió szerződései A bővülés folyamata Gazdasági és Monetáris Unió, az EU költségvetése Közös mezőgazdasági."

Hasonló előadás


Google Hirdetések