Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A talajok alapvető jellemzői I.. A talajok felépítése és a tulajdonságaikat meghatározó fő jellemzők.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A talajok alapvető jellemzői I.. A talajok felépítése és a tulajdonságaikat meghatározó fő jellemzők."— Előadás másolata:

1 A talajok alapvető jellemzői I.

2 A talajok felépítése és a tulajdonságaikat meghatározó fő jellemzők

3 A talaj alkotórészei Főalkotók szemcsék-szilárd fázis víz -folyékony fázis levegő- légnemű fázis Egyéb alkotórészek szerves anyagok mész vagy más kötőanyagok

4 A talajok tulajdonságait meghatározza az alkotók saját tulajdonságai állandó, azonosító jellemzők az alkotórészek aránya állapotjellemzők az alkotók kapcsolatrendszere talajszerkezet a talajt érő hatások talajtörténet

5 A talajalkotók tulajdonságai

6 A szemcsék tulajdonságai

7 méret alak anyagi összetétel sűrűség fajlagos felület

8 A szemcsék mérete névleges átmérő “nagy” szemcséknél a szita lyukbősége, melyen még átesett “kis” szemcséknél folyadékban azonos sebességgel ülepedő (azonos anyagú) gömb átmérője frakciók nagyon durva kavics homok iszap agyag d  mm  ,063 0,002 szemeloszlás szemcsék, ill. frakciók súlyaránya

9 A szemcseméretek beosztása SzemcsecsoportSzemcsefrakcióJelölés Szemcseméret (mm) Nagyon durva KőtömbLBo> 630 GörgetegBo> 200–630 MacskakőCo> 63–200 Durva KavicsokGr> 2,0–63 Durva kavicsCGr> 20–63 Közepes kavicsMGr> 6,3–20 Apró kavicsFGr> 2,0–6,3 HomokokSa> 0,063–2,0 Durva homokCSa> 0,63–2,0 Közepes homokMSa> 0,2–0,63 Finom homokFSa> 0,063–0,2 Finom IszapokSi> 0,002–0,063 Durva iszapCSi> 0,02–0,063 Közepes iszapMSi> 0,0063–0,02 Finom iszapFSi> 0,002–0,0063 AgyagCI  0,002

10 A szemcseösszetétel jellemzése szemeloszlási görbe valamely d átmérőnél kisebb szemcsék súlyszázaléka legtöbb információt adó ábrázolás háromszögdiagramos ábrázolás három frakcióra bontás külföldön elterjedt számszerű paraméterek százalékos összetétel Gr, Sa, Si, Cl % mértékadó átmérőd m egyenlőtlenségi mutató C u =d 60 /d 10 görbületi mutatatóC c =(d 30 ) 2 /(d 60.d 10 ) hatékony átmérő d h

11

12 A BC

13 A szemeloszlási görbe alakja A szemeloszlási görbe alakjának megnevezése CUCUC Lapos> 151 – 3 Elnyúló6 – 15< 1 Meredek< 6< 1 Lépcsősrendszerint nagy akármennyi (rendszerint < 0,5)

14 A szemeloszlás háromszög- diagramos ábrázolása

15 Szemeloszlás vizsgálata szitálással és hidrometrálással

16 Szemcse- alak

17 Anyagi összetétel ásványfajták kavics kőzettörmelék, kvarc homokkvarc agyagagyagásványok jelentősége kavics, homok mechanikai szemcsekapcsolat, a víz szerepe a kapcsolatban jelentéktelen agyagok elektrosztatikus szemcsekapcsolat erős kapcsolódás a vízhez is

18 Szemcsesűrűség jele, mértékegysége  s g/cm 3 mérése piknométeres módszer - ritkán felvehető értéke 2,65 2,70 2,75 kavics, homok iszap agyag

19 Fajlagos felület definíciója egységnyi súly szemcse felülete szélsőséges értékei kavics 1 cm 2 /g agyag 1millió cm 2 /g jelentősége a felületi erők szerepe nő jellemzője hatékony szemcseátmérő d h  d 10

20 A víz tulajdonságai

21 A víz fizikai tulajdonságai gyakorlatilag összenyomhatatlan viszkozitása Newton törvénye szerint felületi feszültség kapilláris emelkedés a csőátmérővel fordítottan arányban halmazállapot-változások a nyomástól és a hőmérséklettől függően

22 Newton viszkozitási törvénye  dinamikai viszkozitás N·s/mm 2 kinematikai viszkozitás m 2 /s

23 A kapilláris feszültség oka, nagysága és következménye a kapilláris emelkedés

24 A szegletvizekben fellépő kapilláris feszültség következménye a szemcséket összehúzó erő, s ezek „összesége” a kapilláris kohézió, mely értelemszerűen telítődés vagy kiszáradás esetén eltűnik.

25

26 A víz kémiai tulajdonságai dipólus jelleg oka következménye: hidratáció disszociáció - pH elektrolitikus viselkedés koncentráció jelentősége

27 A víz- molekulák dipólus jellege és következ- ményei

28 Disszociáció szétesés OH és H ionokra semleges vízben 22  C-on C = mól/dm 3 H (és OH) ion pH = - log C(H) pH = 7 semleges kémhatás pH < 7savas kémhatás pH > 7lúgos kémhatás elektrolitikus viselkedés koncentrációkiegeynlítődés

29 Felszín alatti vizek típusai

30 Egyéb alkotók tulajdonságai

31 A mésztartalom megállapítása sósav cseppentésével vizsgálat 3:1 vagy 10%-os hígítású sósav (HCl) cseppentése pezsgés értékelése értékelés mészmentes (O), ha a HCl-lel érintkezve egyáltalán nincs pezsgés meszes (+), ha a HCl jól érzékelhető, de rövid idejű pezsgést okoz nagyon meszes (++), ha a HCl erős és hosszantartó pezsgést vált ki megjegyzések nedves agyagok pezsgése rendszerint némi késéssel kezdődik nagy száraz szilárdság a mész cementáló hatásának eredménye lehet pontosabb vizsgálat Scheibler-készülékkel a sósav hatására eltávozó széndioxid mérésével

32 A szervesség meghatározása Közelítő vizsgálat izzítási veszteség meghatározásával talajminta kiszárítása 60 ° C-on – tömegmérés m 60 talajminta izzítása 600 ° C-on – tömegmérés m 600 izzítási veszteség számítása I o = (m 60 – m 600 ) / m 60 meszes talaj esetén előzetes vegyi kezelés szükséges Pontos vizsgálat oxidimetriás eljárással (MSZ ) talajoldat kezelése különböző vegyületekkel titrálás Mohr-sóoldattal tömegmérésekl viszonyítás tiszta oldatokhoz

33 Szervesség jellemzése Talaj A szervesanyag-tartalom (  2 mm) száraz tömeg százalékában Kissé szerves2 – 6 Közepesen szerves6 – 20 Nagyon szerves> 20


Letölteni ppt "A talajok alapvető jellemzői I.. A talajok felépítése és a tulajdonságaikat meghatározó fő jellemzők."

Hasonló előadás


Google Hirdetések