Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A talajok általános tulajdonságai, osztályozásuk.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A talajok általános tulajdonságai, osztályozásuk."— Előadás másolata:

1 A talajok általános tulajdonságai, osztályozásuk

2 A talajok felépítése, tulajdonságaikat meghatározó jellemzők

3 A talaj alkotórészei Főalkotók •szemcsék-szilárd fázis •víz -folyékony fázis •levegő- légnemű fázis Egyéb alkotórészek •szerves anyagok •mész vagy más kötőanyagok

4 A talajtulajdonságokat meghatározó jellemzők •Az alkotók saját tulajdonságai •Az alkotórészek aránya (állapotjellemzők) •Az alkotók kapcsolatrendszere (szerkezete) •A talajt érő hatások (keletkezés, talajtörténet)

5 A talajokalkotók tulajdonságai

6 A szemcsék tulajdonságai •méret •alak •anyagi összetétel •sűrűség •fajlagos felület

7 A szemcsék mérete •névleges átmérő “nagy” szemcséknél a szita lyukbősége, melyen még átesett “kis” szemcséknél folyadékban azonos sebességgel ülepedő (azonos anyagú) gömb átmérője •frakciók görgeteg kavics homok hliszt iszap agyag d  mm  ,1 0,02 0,002 •szemeloszlás szemcsék, ill. frakciók súlyaránya

8 A szemcseméretek beosztása SzemcsecsoportSzemcsefrakcióJelölés Szemcseméret (mm) Nagyon durva KőtömbLBo> 630 GörgetegBo> 200–630 MacskakőCo> 63–200 Durva KavicsokGr> 2,0–63 Durva kavicsCGr> 20–63 Közepes kavicsMGr> 6,3–20 Apró kavicsFGr> 2,0–6,3 HomokokSa> 0,063–2,0 Durva homokCSa> 0,63–2,0 Közepes homokMSa> 0,2–0,63 Finom homokFSa> 0,063–0,2 Finom IszapokSi> 0,002–0,063 Durva iszapCSi> 0,02–0,063 Közepes iszapMSi> 0,0063–0,02 Finom iszapFSi> 0,002–0,0063 AgyagCI  0,002

9 A szemcseösszetétel jellemzése •szemeloszlási görbe valamely d átmérőnél kisebb szemcsék súlyszázaléka legtöbb információt adó ábrázolás •számszerű paraméterek százalékos összetétel K, H, Hl, I, A% egyenlőtlenségi mutató U=d 60 /d 10 mértékadó átmérőd m hatékony átmérő d h •szemeloszlás vizsgálata szitálás hidrometrálás

10

11

12 Szemeloszlás vizsgálata szitálással és hidrometrálással

13 Szemcsealak •geometriai forma zömök - lemezes - hosszúkás - tűszerű •felületi érdesség éles - érdes - legömbölyödött - sima

14 Anyagi összetétel ásványfajták •kavics kőzettörmelék, kvarc •homokkvarc •agyagagyagásványok jelentősége •kavics, homok mechanikai szemcsekapcsolat, a víz szerepe a kapcsolatban jelentéktelen •agyagok elektrosztatikus szemcsekapcsolat erős kapcsolódás a vízhez is

15 Szemcsesűrűség •jele, mértékegysége  s g/cm 3 •mérése piknométeres módszer - ritkán •felvehető értéke 2,65 2,70 2,75 kavics, homok iszap agyag

16 Fajlagos felület •definíciója egységnyi súly szemcse felülete •szélsőséges értékei kavics 1 cm 2 /g agyag 1millió cm 2 /g •jelentősége a felületi erők szerepe nő •jellemzője hatékony szemcseátmérő d h  d 10

17 A víz fizikai tulajdonságai •gyakorlatilag összenyomhatatlan •viszkozitása Newton törvénye szerint •felületi feszültség •kapilláris emelkedés a csőátmérővel fordítottan arányban •halmazállapotváltozások a nyomástól és a hőmérséklettől függően

18 Newton viszkozitási törvénye •  dinamikai viszkozitás N·s/mm 2 •  kinematikai viszkozitás m 2 /s

19 A kapilláris feszültség oka, nagysága és következménye a kapilláris emelkedés

20 A szegletvizekben fellépő kapilláris feszültség következménye a szemcséket összehúzó erő, s ezek „összesége” a kapilláris kohézió, mely értelemszerűen telítődés vagy kiszáradás esetén eltűnik.

21

22 A víz kémiai tulajdonságai •dipólus jelleg oka következménye: hidratáció •disszociáció - pH elektrolitikus viselkedés koncentráció jelentősége

23 A víz- molekulák dipólus jellege és annak következ- ményei

24 Disszociáció szétesés OH és H ionokra semleges vízben 22  C-on C = mól/dm 3 H (és OH) ion pH = - log C(H) pH = 7 semleges kémhatás pH < 7savas kémhatás pH > 7lúgos kémhatás elektrolitikus viselkedés koncentrációkiegeynlítődés

25 Felszín alatti vizek típusai

26 A talajokalkotók aránya

27 A talajok térfogatarányának jellemzői

28 Az alkotók egymáshoz viszonyított arányai •víztartalom w=m v /m s homok 5 % agyag % •hézagtényező e=V h /V s homok 0,3-0,6agyag 0,5-1,0 •telítettség S r =V v /V h talajvíz alatt minden talaj1,0 talajvíz felett homok 0,2-0,4 agyag0,8-0,9

29 Az alkotók térfogatának aránya a teljes térfogathoz •hézagtérfogat n=V h /V •szemcsetérfogat s=V s /V •víztérfogat v=V v /V •levegőtérfogat l=V l /V n=1-sn=v+ls+v+l=1

30 Térfogatsűrűségek •természetes ("nedves") térfogatsűrűség  n =m n /V súly- és nyomásszámításhoz •száraz térfogatsűrűség  d =m d /V tömörségi mutatóként •telített térfogatsűrűség  t =m t /V talajvíz alatti talajra •víz alatti térfogatsűrűség  =  t -  v felhajtóerővel csökkentett súlyból

31 Az állapotjellemzők meghatározása •mérhető jellemzők m n nedves tömeg m d száraz (105  C-on kiszárított) tömeg V teljes talajtérfogat •ismertnek tekinthető sűrűségek  s szemcsék  v víz  l levegő •számítási képletek ábra segítségével és definíciókból kiindulva m = V.  összefüggés felhasználásával •figyelembe véve m v = m n - m d m s = m d

32 A talajokalkotók kapcsolata, a talajszerkezet

33 Talajszerkezet •Szemcsekapcsolatok •Szemcse-víz kapcsolat •Szemcsék elrendeződése •Hézagrendszerek •Erőhatások

34 Szemcsekapcsolatok

35 Szemcse-víz kapcsolat Szemcsés talajok •vékony hidrátburok •szegletvíz •kapilláris hatások •kapilláris kohézió jelentéktelen szerep Agyagok •vastag hidrátburok •változó vízmegkötés •elektromos felületi erők •változó konzisztencia meghatározó szerep

36 A kötött talajok konzisztenciája •a konzisztencia definiciója az anyagi összetartás mértéke •a konzisztencia változása a víztartalommal folyós képlékeny merev •konzisztenciahatárok a változás felmérése sodrási és folyási határ

37 konzisztenciahatárok

38 Casagrande-készülék

39 KÚPOS PENETROMÉTER a folyási határ megállapítására a Casagrande-készülék helyett MSZE EN ISO/TS Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata 12. rész. Az Atterberg határok meghatározása

40 Talajszerkezet

41 Vegyes összetételű talajok durva szemcsék vázszerkezete kitöltve finom szemcsékkel finom szemcsék mátrixában úszó durva szemcsék

42 A talajszerkezet következményei szemcsés talajok vázszerkezet • csekély összenyomhatóság • vibrációs tömöríthetőség • súrlódási ellenállás • nagy vízáteresztőképesség agyagok sejt-, diszpergált-, pehely- szerkezet • jelentős összenyomhatóság • gyúró tömöríthetőség • kohéziós ellenállás • kicsi vízáteresztőképesség

43 Talajtörténet

44 •Keletkezés –tengeri üledékek –szélhordta üledékek –folyóvízi üledékek –reziduális talajok •Keletkezés utáni hatások –konszolidáció –tehermentesülés –vízszintingadozások –kiszáradás –földrengés –fagyás-olvadás –cementálódás –csúszások Jelentősége: a talajok emlékeznek az őket ért hatásokra

45 A talajok osztályozása

46 Talajosztályozás •Megnevezés •Állapotminősítés •Szervesség értékelése •Szín megadása •Geológiai eredet leírása •Egyéb jellemzők leírása

47 Szemcsés talajok osztályozása a régi MSZ szerint •Név annak a frakciónak a neve, amelyből a legtöbb van benne •Jelző kavics, homok és homokliszt 20% felett iszap és agyag 10% felett

48 Plasztikus index I p =w L -w P

49 MSZ :2006 Az osztályozás alapja •szemeloszlás alapján, ha S 0,063  40 % és I P  10 % •plasztikus index alapján, ha S 0,063 > 40 % és I P > 10 % •szemeloszlás és plasztikus index együttes értékelésével, ha S 0,063 és I P ellentmondó

50 MSZ EN MSZ :2006

51

52 Szemcsés talajok tömörségének minősítése tömörségi index = relatív tömörség Kötött talajok konzisztenciájának minősítése konzisztenciaindex Állapotminősítés

53 MSZ EN ISO Finom szemcséjű (kötött) talajok állapota Az iszapok és agyagok konzisztenciája Konzisztencia index I C Nagyon puha< 0,25 Puha0,25 – 0,50 Alakítható0,50 – 0,75 Kemény0,75 – 1,00 Nagyon kemény> 1,00

54 MSZ EN ISO Durva szemcséjű (szemcsés) talajok állapota I D = T re

55 Szervesség jellemzése Talaj A szervesanyag-tartalom (  2 mm) száraz tömeg százalékában Kissé szerves2 – 6 Közepesen szerves6 – 20 Nagyon szerves> 20

56 Szervesség MSZ EN ISO •Szerves talaj –dominálnak a szerves anyagok, szilárd összetevő aránya csekély –fekete szín és jól látszó növényi maradványok

57 A talajok felismerésének módszerei MSZ EN ISO •Szemcsés talajok a szemcseméret megítélése szemrevételezéssel •Nedves kötött talajok késsel vágott felület (iszap matt, agyag fényes) rázogatás, nyomogatás (az iszap gyorsan az agyag lassan adja le és veszi fel a vizet) Száraz kötött talajok szétesés vizsgálata rög vízbemártásával (iszap gyors, agyag lassú) Kötött talaj konzisztenciája sodrással (morzsalékos kemény, vékony szál puha)

58 Osztályozási példák •sárgásbarna, legömbölyödött, pleisztocén, dunai, tömör homokos kavics •kissé szerves, kékesszürke, pannon kemény közepes agyag •szürke finom homokerekkel átszőtt barna, holocén puha közepes agyag


Letölteni ppt "A talajok általános tulajdonságai, osztályozásuk."

Hasonló előadás


Google Hirdetések