Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A talajok alapvető jellemzői II.. A talajalkotók arányai.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A talajok alapvető jellemzői II.. A talajalkotók arányai."— Előadás másolata:

1 A talajok alapvető jellemzői II.

2 A talajalkotók arányai

3 A talajok térfogatarányának értelmezése

4 Az alkotók egymáshoz viszonyított arányai víztartalom w = m v / m s homok 5 % agyag % hézagtényező e = V h / V s homok 0,3-0,6agyag 0,5-1,0 telítettség S r = V v / V h talajvíz alatt minden talaj1,0 talajvíz felett homok 0,2-0,4 agyag0,8-0,9

5 Az alkotók térfogatának aránya a teljes térfogathoz hézagtérfogat n = V h / V szemcsetérfogat s = V s / V víztérfogat v = V v / V levegőtérfogat l = V l / V n = 1- s n = v + ls + v + l = 1

6 Térfogatsűrűségek természetes ("nedves") térfogatsűrűség  n = m n / V súly- és nyomásszámításhoz jellemző érték 1,8...2,0 g/cm 3 száraz térfogatsűrűség  d = m d / V tömörségi mutatóként jellemző érték 1,7...2,0 g/cm 3 telített térfogatsűrűség  t = m t / V talajvíz alatti talajra jellemző érték 1,9...2,1 g/cm 3 víz alatti térfogatsűrűség  =  t -  v felhajtóerővel csökkentett súlyból jellemző érték 0,9…1,1 g/cm 3

7 Az állapotjellemzők meghatározása mérhető jellemzők m n nedves tömeg m d száraz (105  C-on kiszárított) tömeg V teljes talajtérfogat ismertnek tekinthető sűrűségek  s szemcsék  v víz  l levegő számítási képletek ábra segítségével és definíciókból kiindulva m = V.  összefüggés felhasználásával figyelembe véve m v = m n - m d víz tömege m s = m d szemcsék tömege

8 A talajok szerkezete

9 Talajszerkezet Szemcsekapcsolatok Szemcse-víz kapcsolat Szemcsék elrendeződése Hézagrendszerek Erőhatások

10 Szemcsekapcsolatok

11 Szemcse-víz kapcsolat Szemcsés talajok vékony hidrátburok szegletvíz kapilláris hatások kapilláris kohézió jelentéktelen szerep Agyagok vastag hidrátburok változó vízmegkötés elektromos felületi erők változó konzisztencia meghatározó szerep

12 A kötött talajok konzisztenciája a konzisztencia definiciója az anyagi összetartás mértéke a konzisztencia változása a víztartalom növekedésével merev  képlékeny  folyós konzisztenciahatárok a változás felmérése sodrási és folyási határ

13 konzisztencia- vagy Atterberg-határok

14 A folyási határ meghatározása a Casagrande-készülékkel

15 Casagrande-készülék

16 KÚPOS PENETROMÉTER a folyási határ megállapítására a Casagrande-készülék helyett MSZE EN ISO/TS Geotechnikai vizsgálatok. Talajok laboratóriumi vizsgálata 12. rész. Az Atterberg határok meghatározása

17 Folyási határ megállapítása penetrométerrel

18

19 finom szemcséjű talajok plasztikus index a képlékeny tartomány hossza a vízfelvevő képesség mérőszáma egy talaj állandó tulajdonsága jellemző értékek –I P  15 % vízérzékeny talaj –I P  25 % nagy vízfelvevő képességű, duzzadásra-zsugorodásra is hajlamos talaj

20 finom szemcséjű talajok konzisztenciaindex az aktuális talajállapot jellemzője szilárdsági index jellemző értékek –I C = 0 folyós állapot (természetes módon nem áll elő csak átgyúrással) –I C ≈ 1,0a természetes fekvésű agyagok e körül vannak –I C  1,5jó teherbírás

21 Talajszerkezet

22 Vegyes összetételű talajok durva szemcsék vázszerkezete kitöltve finom szemcsékkel finom szemcsék mátrixában úszó durva szemcsék

23 durva szemcséjű talajok tömörségi index az aktuális talajállapot jellemzője mechanikai index e max és e min laboratóriumban megállapítható e nehezen állapítható meg, mert nehéz mintát venni I D becslése fúrásból és közvetett mérésekből jellemző értékek –I D = 0 laza állapot (lehulló por) –I D = 1,0tömör állapot(vibrációs tömörítés)

24 A talajszerkezet következményei homokok-kavicsok vázszerkezet csekély összenyomhatóság vibrációs tömöríthetőség súrlódási ellenállás nagy vízáteresztőképesség agyagok sejt-, diszpergált-, pehely- szerkezet jelentős összenyomhatóság gyúró tömöríthetőség kohéziós ellenállás kicsi vízáteresztőképesség

25 A talajtörténet

26 Talajtörténet Keletkezés –tengeri üledékek –folyóvízi üledékek –szélhordta üledékek –reziduális talajok Keletkezés utáni hatások –feszültségváltozások konszolidáció tehermentesülés vízszintingadozások –vízmozgások kiszáradás-elnedvesedés fagyás-olvadás cementálódás –talajmozgások földrengés gravitációs mozgások Jelentősége: a talajok emlékeznek az őket ért hatásokra

27 Keletkezés utáni hatások konszolidáció rétegterhelések, jégkorszaki terhek, korábbi építmények terhei miatt tömörödés, víztartalom-csökkenés, mechanikai jellemzők javulása tehermentesülés lepusztulás szél, víz hatására vagy mesterséges földkiemelés miatt előterhelt állapot (relatíve jobb mechanikai jellemzők) kialakulása talajvízszint-ingadozások felhajtóerő változása miatt változik az alsó rétegekre ható terhelés előterhelt állapot kialakulása kiszáradás-elnedvesedés agyagokban vízmozgás, párolgás miatt duzzadás és zsugorodás a talajszerkezet és a mechanikai tulajdonságok változása fagyás-olvadás iszapokban vízmozgás, jegesedés miatt lazulás és elnedvesedés a talajszerkezet és a mechanikai tulajdonságok változása cementálódás kötőanyagok, ionok vándorlása, kötések kialakulása jobb mechanikai jellemzők földrengés tömörödés vagy fellazulás, tagoltság kialakulása gravitációs mozgások talajkeveredés, gyenge felületek kialakulása


Letölteni ppt "A talajok alapvető jellemzői II.. A talajalkotók arányai."

Hasonló előadás


Google Hirdetések