Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szövegtan 2. A szövegtan mint tudomány Bevezetés a szöveg elméletébe.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szövegtan 2. A szövegtan mint tudomány Bevezetés a szöveg elméletébe."— Előadás másolata:

1 Szövegtan 2. A szövegtan mint tudomány Bevezetés a szöveg elméletébe

2 2.3. Szövegszemantika Szövegszemantika Szövegszemantika = szövegjelentés = szövegjelentés ↓↓ kifejtettkifejtetlen kifejtettkifejtetlen (explicit)(implicit) (explicit)(implicit) litterális jelentés=implikátum= szó szerinti jelentésbennfoglalt jelentés inferencia= kikövetkeztethető jelentés

3 2.3. Szövegszemantika A szöveg szemantikai összetartó ereje= szövegkohézió Szemantikailag összefüggő szöveg = kohezív szöveg

4 2.3. Szövegszemantika A szövegkohézió eszközei A szövegkohézió eszközei ↓↓ globális lineáris globális lineáris tematikai egység tematikai lánc tematikai egység tematikai lánc – izotópia (tem. szövegháló) – azonosság – izotópia (tem. szövegháló) – azonosság – cím – mezőösszefüggés – cím – mezőösszefüggés – fókuszmondat – asszociációs mező – fókuszmondat – asszociációs mező – tételmondat – (mellérendelő) kötőszók – tételmondat – (mellérendelő) kötőszók – indító- és zárómondat – szemantikai hiány (ellipszis) – indító- és zárómondat – szemantikai hiány (ellipszis) – kulcsszó – kulcsszó – tematikus progresszió – tematikus progresszió – kronotopológia – kronotopológia

5 2.3. Szövegszemantika  A globális kohézió = a szövegegész szemantikai kapcsolata  Az izotópia (tematikus szövegháló): olyan szemantikai viszony, amely nyelvi elemek által megnevezett fogalmak közös tartalmi jegyeinek alapján jelentésbeli egységet hoz létre. Tematikus (név)szó (témajelölő névszó, ált. főnév) Tematikus (név)szó (témajelölő névszó, ált. főnév) – megnevezi a témát (nomináció) – referenciálisan utal rá (nominális referencia, történésreferencia stb.) – valamely formájú ismétlődésével fenntartja a témát (témaszók)

6 2.3. Szövegszemantika Egyizotópúság: egy izotópiasíkEgyizotópúság: egy izotópiasík minimálisan szükséges a szövegben „Magyarország Közép-Európa keleti részén fekszik. Területe km 2 lakóinak száma nem egészen 10 millió. Az ország fővárosa Budapest. Ezenkívül azonban több nagyvárosa is van, pl.: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr.” „Magyarország Közép-Európa keleti részén fekszik. Területe km 2, lakóinak száma nem egészen 10 millió. Az ország fővárosa Budapest. Ezenkívül azonban több nagyvárosa is van, pl.: Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs, Győr.”

7 2.3. Szövegszemantika Többizotópúság: több izotópiasíkTöbbizotópúság: több izotópiasík↓ Izotópiatörés: szemantikailag összeférhetetlen izotópiasíkok→ oszcillálás „ Lelkes lény minden szó, hangulatai vannak: és minden pillanatban más erő lehet ugyanaz a szó. Szavaink, amiket adunk vagy kapunk, mint rétjáró méhek, megrakodnak mézzel és hímporral, hogy rájuk ismerjünk.” (Szabó Lőrinc: Szavak kémiája és a kimondott világ)

8 2.3. Szövegszemantika  A cím A témamegadással: globális kohéziót teremtA témamegadással: globális kohéziót teremt A szövegre utalással: deiktikus ésA szövegre utalással: deiktikus és kataforikus funkciójú kataforikus funkciójú A címek funkciójuk szerint:  Témamegjelölő: Az európai irodalom története  Címkeszerepű: Iszony, Irgalom, Gyász  Reklámszerepű: Add el magad!  Műfajjelölő: Levél a hitveshez, Óda, Elégia egy rekettyebokorhoz, Himnusz A cím a szöveg sajátos része.

9 2.3. Szövegszemantika  A fókuszmondat : a szöveg lényegét integráló mondat Arról, mi az élet igazi élménye Az igazi élmény az ember számára tehát elsőrendűen ennyi: önmagának megismerése. A világ megismerése érdekes, hasznos, gyönyörködtető, félelmes vagy tanulságos; önmagunk megismerése a legnagyobb utazás, a legfélelmesebb felfedezés, a legtanulságosabb találkozás. Rómában vagy az Északi Sarkon járni nem olyan érdekes, mint megtudni valami valóságosat jellemünkről, tehát hajlamaink igazi természetéről, a világhoz, a jóhoz és rosszhoz, az emberekhez, a szenvedélyekhez való viszonyunkról. Mikor értelmem eléggé megérett erre, már csak ezt az élményt kerestem az életben. (Márai Sándor: Füves könyv)

10 2.3. Szövegszemantika  A tételmondat: a bekezdés legfontosabb mondata „Jelenczki István komoly érdeme, hogy több olyan személyiséget is képbe hozott, akik mertek is, tudtak is beszélni azokról a gazdasági visszásságokról (bűnökről), amelyek a nemzet kifosztásához vezettek. Bencze Izabella, Bogár László, Ángyán József, Éger István, Kovács Zoltán, Mándoki Andor, Varga István, Zlinszky János hitelt érdemlően számol be mindarról, amit személyes tapasztalataik vagy tudományos kutatásaik alapján korunk társadalmi és gazdasági mozgásaival kapcsolatban felismertek.” (Lőcsei Gabriella filmismertetése)

11 2.3. Szövegszemantika  Az indító- és zárómondat – kohézióteremtő Hazádnak rendületlenűlLégy híve rendületlenűl Légy híve, ó magyar;Hazádnak, ó magyar: Bölcsőd az s majdan sírod is,Ez éltetőd, s ha elbukál, Mely ápol s eltakar.Hantjával ez takar. A nagy világon e kivűlA nagy világon e kivűl Nincsen számodra hely;Nincsen számodra hely; Áldjon vagy verjen sors keze:Áldjon vagy verjen sors keze: Itt élned, halnod kell.Itt élned, halnod kell. […] […] (Vörösmarty Mihály: Szózat)

12 2.3. Szövegszemantika  A kulcsszó – a tartalmi középpontban álló témajelölő szó, amely teljesen vagy részben többször ismétlődik a szövegben. "Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi jelekből. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetően." (Márai: Fűves könyv)

13 2.3. Szövegszemantika  A progresszió: a szöveg szemantikai szerkezete: jelentéselemek kölcsönviszonyának hierarchikus szerkezete Módjai: Rész → egész, egész → részRész → egész, egész → rész Egyes → általános, általános → egyesEgyes → általános, általános → egyes Tény → következmény, ok → okozat, okozat → okTény → következmény, ok → okozat, okozat → ok IdőrendIdőrend RészletezésRészletezés Tartalomváró és tartalomadó szavak, mondatokTartalomváró és tartalomadó szavak, mondatok

14 2.3. Szövegszemantika Rész → egészRész → egész Gémes kút, malom alja, fokos, Sivatag, lárma, durva kezek, Vad csókok, bambák, álom-bakók A Tisza-parton mit keresek? (Ady: A Tisza-parton) Egész → részEgész → rész Ezt itt a Bencze, látod-e, Szelid, széles domb s méla lanka. Tán klastrom állt itt egykoron, Bencze-nap éjén köd-torony Fehérlik s kong sülyedt harangja (Ady Endre : Séta bölcsőhelyem körül)

15 2.3. Szövegszemantika Egyes → általánosEgyes → általános Anyám volt, apró, korán meghalt, Mert a mosónők korán halnak. (József Attila: Anyám) Általános → egyesÁltalános → egyes A kínba még csak most fogunk, mi restek, De te már aláírtad művedet. (József Attila: Kosztolányi)

16 2.3. Szövegszemantika Tény → következmény, ok → okozatTény → következmény, ok → okozat Pukkadozunk a röhögéstől, amikor egyszerre, kívülről, csönd szakad ránk. Megüti érdes ujjával szívünket az Isten. (→) Megtorpanunk. (Eszterházy Péter: A szív segédigéi) Hirtelen nagy robbanást hallottunk. (→) A következő másodpercben mindenki a kapualjban volt. Okozat → ok Okozat → ok Pukkadozunk a röhögéstől, amikor egyszerre, kívülről, csönd szakad ránk. (←) Megüti érdes ujjával szívünket az Isten.

17 2.3. Szövegszemantika IdőrendIdőrend Össze akarom állítani életem aktáit, mielőtt még egyszer elaludnék. Mindenről pontos jegyzeteim vannak. Az életem olyan volt, mint egy álom, és az álmaim olyanok, mint az élet. Az életem szép volt, mint egy álom; ó, bár lett volna az életem szerencsétlen, és az álmaim lettek volna szépek! (Babits Mihály: Gólyakalifa)

18 2.3. Szövegszemantika Részletezés Részletezés Köszönök mindent. Odafigyelést, szeretetet, azt, hogy gondolsz rám, hogy törődsz azzal, hogy mi van velem, hogy mire gondolok, hogy hogy érzem magam, és segítesz. Mindent adsz, és mindent elveszel. Reményt adsz, és eloltod az utolsó kis gyertyaszálat is, de mindig van Nálad egy tartalék gyufa. Állsz a ködben és vársz, néha meg-megvillantod a zseblámpádat, majd elfutsz és magamra hagysz az átláthatatlan szürkeségben... De vagy nekem. És én is Neked. Bárhova is sodorjon az élet. Itt maradsz. Mélyen bennem. (Blogbejegyzés)

19 2.3. Szövegszemantika Tartalomváró és tartalomadó szavak, mondatok Tartalomváró és tartalomadó szavak, mondatok Tartalomváró: jelentéssel telítődést kívánó Tartalomváró: jelentéssel telítődést kívánó Tartalomadó: jelentéssel telítődést megadó Tartalomadó: jelentéssel telítődést megadó Tegnap délután az történt, amire nem is gondoltunk. 3-kor beállított hozzánk egy hattagú család, akikkel már régen nem találkoztunk. Este el kellett menni velük színházba, éjszakára is maradtak, ma meg még meg akarják nézni a várost.

20 2.3. Szövegszemantika  A helyet és időt jelölő szemantikai kapcsolóelemek: kronotopológia Helyet jelölő szemantikai elemekHelyet jelölő szemantikai elemekhelymegnevezésekhelyhatározó/szók helyhatározói kötőszók Hatvani hóstya – A városrészt kettészeli a 25-ös főút, attól északra nagyrészt emeletes házak, délre inkább családi házak találhatók. Itt találjuk Eger egyetlen református templomát, valamint a városi stadiont.

21 2.3. Szövegszemantika Időt jelölő szemantikai elemekIdőt jelölő szemantikai elemek időpontok megadása időhatározó/szók időhatározói kötőszók A Hagen-ház (Almagyar utca 16., hrsz.: 6526) 1772-ben épült barokk lakóépület. Két korábbi ház helyén építette Hagen József kőfaragó ben felújították, és ekkor fedélszékét, ajtóit és ablakait, vakolatát, burkolatát teljesen kicserélték. barokk

22 2.3. Szövegszemantika  Lineáris kohézió = a fogalmi kategóriák lineáris egymásba épülése által létrejövő jelentésbeli kapcsolat  Korreferencia  Mezőösszefüggés  Asszociációs mező  Mellérendelő szemantikai-logikai kapcsolatok  Szemantikai hiány (ellipszis)

23 2.3. Szövegszemantika  Korreferencia – a teljesen vagy részben azonos referensre utaló nyelvi jelek jellemzője. Korreferenciaviszony (v. korreferencia): a korreferens (szemantikailag ekvivalens) lexémák között áll fenn. IsmétlésIsmétlés Szinonimával,Szinonimával, egyéb helyettesítővel,egyéb helyettesítővel, proformával való helyettesítésproformával való helyettesítés

24 2.3. Szövegszemantika Ismétlés Ismétlés Lexikai elem változatlan vagy részleges ismétlődése Minden emberi lény között talán őt szerettem legjobban. Édesapám- nak az idősebb nővére volt; nem ment soha férjhez, és ott lakott nálunk. Nekem úgy tűnt fel mindig, mintha ezüstből volna. Kis fején a haja csalódásig ezüst; az arca oly finom, gyengéden fehér arcszí- nével, diszkréten fénylő mosolyával, mint ezüst filigránmunka; és mosolya fénye az ezüst fénye volt, és hangjánál tisztább ezüst- csengést sohasem hallottam. De a legezüstösebb a lelke volt, és a hangja a lelke csengése, mosolya lelke fénye. (Babits Mihály: A gólyakalifa)

25 2.3. Szövegszemantika Szinonímia: szinonim jelentésű szavakkal, kifejezé- sekkel való helyettesítés Szinonímia: szinonim jelentésű szavakkal, kifejezé- sekkel való helyettesítés A grófi szérűn ott zokog Egy egész koldus-sereg. Siratják a semmit, másét. (Ady: A grófi szérűn) Alkonyult. Az árnyak nőttek. (Vajda János: Újabb költemények)

26 2.3. Szövegszemantika Egyéb helyettesítők Egyéb helyettesítők Azonosítás Azonosítás A Dunántúl közepén terül el a Balaton. Ez Magyarország legnagyobb tava. Értelmezés (parafrázis) értet ts ige Úgy tart, emel, stb. valamit, hogy ez valamihez ér(jen). (ÉKsz.) Körülírás (perifrázis, tkp. szinonim kifejezés) Igaz, mögmondta, hogy őtet azért hozza magával,hogy figyeljen. Többször is megmondta, hogy osztán nyitva lögyön a szömöd. (Móricz: Rózsa Sándor a lovát ugratja)

27 2.3. Szövegszemantika Proforma Proforma Szakadatlanul értékelnek bennünket, szavakkal. Ezek jelzik napi árfolyamunkat. Érzékeny füllel halljuk meg őket. Tüstént felelünk rájuk, akár közvetlenül, akár közvetve. (Kosztolányi Dezső: Udvariasság)

28 2.3. Szövegszemantika  Mezőösszefüggés – azonos jelentésosztály-beli szavak összefüggése Tematikai mező: hiperonima ↑ kohiponima – hiponima – kohiponima kohiponima – hiponima – kohiponima Vannak rímek, amelyekben egy egész kedélyvilág, egy egész világszemlélet megnyilatkozik. Vannak hősi rímek, édes rímek, keserű rímek, vidám rímek s halálosan-szomorú rímek is. (Kosztolányi: A rím elemzése)

29 2.3. Szövegszemantika  Asszociációs mező – a szavak asszociációs erőtere által létrehozott, a jelentésmezőnél tágabb összefüggés Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad. Nyűdd szét díszeid - a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad. Pazarold el izmaid - az erő legyél te magad. Oltsd ki lángjaid - a szerelem legyél te magad. Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad. Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad. Törd át gátjaid - a világ legyél te magad. Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad. (Weöres Sándor: Tíz lépcső)

30 2.3. Szövegszemantika  Mellérendelő szemantikai-logikai kapcsolatok Folytatásos szövegmondatok kapcsolódása: Folytatásos szövegmondatok kapcsolódása: Egy kiváló emberpéldányt a gyarlóságai is fölékesítenek, ami persze nem igazság, mégis rendben van így. Az erények viszont nem díszítenek fel senkit, csak gyanússá tesznek. (Ancsel Éva: Százkilencvennégy bekezdés az emberről) RABOK LEGYÜNK VAGY SZABADOK? – Utóbbi időben több politikus is elmélkedett arról, hogy egy (azaz egy) hajóban evezünk, és így tovább, nyitottan, toleránsan, vélhetően liberálisan. [De] Angyalkáim! Nó hajó: csolnak. [Mert~Ugyanis] Aki hajóban evez, annak gályarab a neve. (Esterházy Péter: Egy kék haris)

31 2.3. Szövegszemantika  Szemantikai hiány (ellipszis) A szemantikai hiány, a tartalmi „hézag” kohézióteremtő erejű lehet. Nagy darab húsok voltak a töltött káposzták közé téve ráadásnak. És Kis János, amint a három hatalmas töltelék után egy ilyen darab szívós, fövetlen, rágatlan húsdarabot le akart gyűrni – rémülten állott fel. [A húsdarab megakadt a torkán] A szeme kidagadt, szinte kiugrott a szemöldökei alól, nyakán az erek kötélvastagságra dagadtak. (Móricz: Tragédia)

32 2.4. Szövegpragmatika Szövegpragmatika = a szöveg pragmatikai megközelítése: Szövegpragmatika = a szöveg pragmatikai megközelítése: a szövegjelentésnek, a szövegalkotónak és a befogadónak, valamint a kommunikációs környezetnek (szituáció, kontextus) a viszonya kommunikációs környezet ↓↓ kontextus szituáció kontextus szituáció (szövegkörnyezet) (közléshelyzet) (szövegkörnyezet) (közléshelyzet)

33 2.4. Szövegpragmatika Pragmatikailag összefüggő szöveg: koherens Pragmatikailag össze nem függő szöveg: inkoherens

34 2.4. Szövegpragmatika  A szövegpragmatika fő elméleti forrásai ↓↓↓ kommuniká-beszédaktus- interakció- cióelméletelmélet elmélet (Jakobson:(Austin, Searle:(Grice: komm. Modell) a beszéda társalgás cselekvés is) logikája és az implikatúrák)

35 2.4. Szövegpragmatika  A sikeres kommunikáció legfontosabb pragmatikai tényezői 1)A szövegértéshez szükséges nyelvi tényezők 2)A szövegértelmezéshez szükséges nem nyelvi tényezők

36 2.4. Szövegpragmatika 1) A szövegértéshez szükséges nyelvi tényezők a) Közös nyelvűség b) A kontextus c) A nyelvi-pragmatikai kötőelemek d) A pragmatikai előfeltevés (preszuppozíció) e) A pragmatikai implikáció f) A pragmatikai következtetés g) A szövegalkotó nézőpontja

37 2.4. Szövegpragmatika a) Közös nyelvűség – egy nyelvi közösséghez tartozás közös gondolkodás (kognitív közösség) közös gondolkodás (kognitív közösség) b) A kontextus – nyelvi szövegkörnyezet szűkebbtágabb Kontextualitás: szövegbe ágyazottság

38 2.4. Szövegpragmatika c) A nyelvi-pragmatikai kötőelemek – Az aktuális tagolás – Az aktuális tagolás – A deixis – A deixis – A pragmatikai jellegű kötőszók – A pragmatikai jellegű kötőszók – A módosítószók – A módosítószók

39 2.4. Szövegpragmatika – Az aktuális tagolás – a mondatnak a szövegben aktuálizált, kontextuális kötöttsége szerinti tagolása téma – réma topic – komment az ismert részaz újságoló rész amiről beszélünkamit mondunk róla a hangsúlytalan résza hangsúlyos rész

40 2.4. Szövegpragmatika Kati I megírta a leckét. T – R Győző is I megírta.R – T Fókusz : a réma legfontosabb, kiemelt része A versenyen Ágnes elmondta a Krúdy-szöveget. A Krúdy-szöveget I Ágnes mondta el a versenyen. Ágnes I a versenyen mondta el a Krúdy-szöveget. Ágnes I a Krúdy-szöveget mondta el a versenyen.

41 2.4. Szövegpragmatika – A deixis, ha szövegen kívülre utal: referenciális deixis (↔ textuális deixis) Ez itt falu, az én falum, Innen jöttem, és ide térek. (Ady: Séta bölcsőhelyem körül) Most érkeztem a Sárrétről, s tele vagyok benyomásokkal. (Móricz: Kép a Sárrétről)

42 2.4. Szövegpragmatika – A pragmatikai jellegű kötőszók : nem a szöveg mondatainak jelentését kötik össze, hanem az egyes beszédaktusokat. Legtipikusabb: így Így hát most már nem volt mit tenni mást, hárman mentek tovább… pr. funkc.: az előző események és az abból következő cselekvés összekapcsolása És, de, vagy stb. Mondok valamit kedveském: Szeretlek! Vagy ezt tudod már? (Szabó Lőrinc: A legrövidebb vezeték) Pr. funkc.: ellenőrzi a korábban mondottakat

43 2.4. Szövegpragmatika – A módosítószók : mindig pragmatikai jellegűek Az elnöki jogkört értelmező döntésben felfedezni véltem a mindkét irányú politikai nyomás hatását. Talán ennek köszönhető, hogy szinte maga az értelmezés is értelmezésre szorul, hiszen annyira bonyolult a fogalmazása. (Interjú Göncz Árpáddal. Mozgó Világ, nov. 3.) pr. funkc.: bizonytalanságot fejeznek ki

44 2.4. Szövegpragmatika d) A pragmatikai előfeltevés (preszuppozíció): „olyan implicit jelentés, amelyet a beszélő adottnak, igaznak tekint” (Kiefer F.) – nyelvi elemhez kötődik Kovács Tamás lázas volt a mérkőzés előtt. Ennek ellenére vállalta a játékot a selejtezőn, és jó teljesítményt nyújtott. lázas: ‘a lázas állapot gyengévé tesz’ ‘nagy erőfeszítéssel ilyenkor is lehet jó fizikai teljesítményt nyújtani’

45 2.4. Szövegpragmatika e) A pragmatikai implikáció: pragmatikai meghatáro- zottságú logikai bennfoglalás, amely se nem része, se nem következménye a megnyilatkozásnak, a világról való tudásunkból származik. A jövendő jogász vizsgázik: – Mi a bigámia büntetése? – Két anyós! A vizsgáztató konvencionális implikációja: a büntetés éveinek számát várja A vizsgázó konverzációs implikációja: a házasságban a legnagyobb büntetés az anyós

46 2.4. Szövegpragmatika f) A pragmatikai következtetés (inferencia): a szótári jelentésen kívüli, a szövegből kikövetkeztetett jelentés Bizonyára emlékszik a barátomra. A múltkor beszéltem róla.

47 2.4. Szövegpragmatika g) A szövegalkotó nézőpontja: a szöveg deiktikus középpontja Funkciója: pragmatikai jelentéseket meghatározó, szöveg- szervező eljárás Nyelvi reprezentációi: 1., 2. vagy 3. személyű igealakok, tudatosságot, érzést, észlelést jelölő igék (ért, érez, lát, hall) Pl. a Halotti Beszéd

48 2.4. Szövegpragmatika 2) A szövegértelmezéshez szükséges nem nyelvi tényezők a)Közös előismeretek b)Közös előzmény c)A szituáció d)A nonverbális eszközök

49 2.4. Szövegpragmatika a)Közös előismeretek: a világról való általános tudás Tegnap Ausztriából záport, zivatart, sőt néhány helyről felhőszakadást jelentettek. Ma reggel már a Dunántúl nyugati részén is megeredt az eső. ‘Magyarországra az esős idő általában nyugati széllel, Ausztria felől szokott jönni.’

50 2.4. Szövegpragmatika b) Közös előzmény: a beszédpartnerek közös tudása az előzményről – Hova tetted? – A helyére! c) A szituáció: minden valós és fiktív beszédhely-zet, a kommunikálók tulajdonságaival, társ. helyzetével, a közlés témájával, céljával stb. együtt. A szöveg mindig szituatív (szituativitás = beszédhelyzeti függőség). d) A nonverbális eszközök: a nyelvhasználó szándékát hor- dozzák (gesztus, mimika stb.– írásban az ezeket jelentő szavak, pl.: bólogat, ordít, morog)

51 2.5. A szöveg szerkezete A szöveg alkotóelemeinek hierarchikus egymásra épülése → szövegszerkezet Minden szöveg szerkesztett, de a művészi szöveg strukturált. de a művészi szöveg strukturált.

52 2.5. A szöveg szerkezete A szövegszerkezet egységei: szövegegész makrostruktúrák makrostruktúrák ↓ ↓ ↓ bevezetés tárgyalás befejezés bevezetés tárgyalás befejezés mikrostruktúrák mikrostruktúrák ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ ↓ bekezdés „konstrukció-mondattömb szövegmondat bekezdés „konstrukció-mondattömb szövegmondat típus” típus”

53 2.5. A szöveg szerkezete Makrostruktúra globális összefüggést mutat szövegtípusfüggőMikrostruktúra lokális összefüggésekből formálódik független a szövegtípustól + szupestruktúra: a nagyon kidolgozott műfajok esetében, pl.: epigramma

54 2.5. A szöveg szerkezete A makroszerkezeti egységek funkciója: Bevezetés: témafölvetés, hangulatteremtés Tárgyalás: a téma alapos kifejtése Befejezés: a következmény, az eredmény közlése vagy összefoglalás, érzelmi lezárás

55 2.5. A szöveg szerkezete Mikroszerkezeti egységek: Bekezdés: Bekezdés: szemantikai-logikai, szemantikai-logikai, szintaktikai-intonációs (-tipográfiai) szintaktikai-intonációs (-tipográfiai)szövegegység Gerince: a tételmondat

56 2.5. A szöveg szerkezete Konstrukciótípus: Konstrukciótípus: A bekezdésnél kisebb, a mondatnál nagyobb tartalmi logikai egység – az argumentatív szövegekben „ Frei Tamás szerintem nagy televíziós lesz, ha megéri. De azért jó, hogy ez az új Hét két szám után megszűnik. Mert ugyan a sok hóttkomoly küldetéstudat után jó látni, ha hülyülnek a politikusokkal…” (Esterházy Péter: Egy kék haris)

57 2.5. A szöveg szerkezete Mondattömb: a bekezdésnél kisebb (bármilyen jellegű) tartalmi-logikai egység Mondattömb: a bekezdésnél kisebb (bármilyen jellegű) tartalmi-logikai egység „[1.]Az 53 éves korában, 1992 májusában robbanásos merényletben meggyilkolt Giovanni Falcone valóságos szimbólum volt: a maffia első számú ellensége. [2.] A maffiaellenes vizsgálatok vezetőjeként 13 évet töltött a palermói törvényszéki épületben. [3.] Kikezdték minden oldalról: a sikereire féltékeny kollégák, a maffiával kacérkodó, annak szolgálatait elfogadó politikusok, s természetesen a Cosa Nostra, a félelmetes szicíliai bűnszövetkezet.” (HVG, /45.) (1 – 2) → 3

58 2.5. A szöveg szerkezete Szövegmondat: a szöveg minden mondata a maga egészében Szövegmondat: a szöveg minden mondata a maga egészében Tipikus szövegbe épülési formája: a folytatásos szövegmondat (l. előző dia) Nem tipikus szövegbe épülési formája (ált. irodalmi szövegekben): a nem folytatásos (izolált) szövegmondat: „Amit itt szépségként érzékelünk, egyszer igazságként lép majd elénk. Én vagyok az utolsó szalmaszál, nekem aztán simon. Én vagyok az utolsó szalmaszál, nekem aztán simon. Beteg vagy. Gyógyulj meg. És felejts el. Ezt, de csak körmönfontan, nincsen bennem szeretet. Beteg vagy. Gyógyulj meg. És felejts el. Ezt, de csak körmönfontan, nincsen bennem szeretet. (Garaczi László: Mintha élnél)

59 3. A szövegtipológia  Szövegtipológia: a szöveg típusokba sorolásának tudománya Szövegtípus: a feladó és a címzett között meghatározott kapcsolatot feltételező, sajátos beszédhelyzetben születő, megszabott célú, témájú, jellegzetes felépítésű és stílusú hagyományos szövegfajta.  szövegek fölötti kategória: absztrakció eredménye: tipológiailag lényeges tulajdonságok foglalata

60 3. A szövegtipológia  Elméleti kerete: pragmatikai természetű oA kommunikációban betöltött szerep oA mindennapi szövegeknél a beszédaktus-elmélet oA művészi és tudományos szövegeknél a szemiotikai megközelítés Milyen legyen egy tipológia? oÉrvényesítse következetesen a tipizálási szempontokat oEgy szöveget csak egy típusba soroljon be, de ismerje el az átmeneti típusokat oLegyen igaz minden szövegfajtára

61 3. A szövegtipológia  Szövegtipológia-fajták 1. oSzövegtípus-kritériumokat állít fel: zárt oA szövegtípusokat nem objektíve létezőnek, hanem az interakcióban megteremtődőnek fogja fel: nyitott 2. oInkább a szöveg belső jellemzőit, szerkezetét veszi figyelembe oInkább a szövegen kívüli tényezőket veszi figyelembe oA kettőre egyaránt tekintettel van

62 3. A szövegtipológia  A szövegek többféle tudományos osztályozása a magyar szakirodalomban: pl.: Deme László, Balázs János Szilágyi N. Sándor rendszere Szilágyi N. Sándor rendszere I. Nyelv szerint: magyar – nem magyar II. A közlemény közege szerint: szóbeli – írott III. A közlemény célja és szerepe szerint: kapcsolatteremtő, ismeretközlő, érzelemkifejező, felhívó

63 3. A szövegtipológia IV. A közlemény jellege szerint: köznapi – poétikai V. A közlemény tárgya szerint: a) Külső tárgy  Általános  Sajátos: tudományos, műszaki, jogi, hivatalos, filozófiai stb. b) A tárgy maga a nyelv: metanyelvi VI. A beszélő és a hallgató társadalmi hovatartozásának kifejeződése szerint a) nem csoport jellegű b) csoport jellegű: zsargon, argó, szleng + Az információ iránya: monológ, dialógus

64 Szövegelemzési módszerek  Szövegtani  (Hermeneutikai)  (Stilisztikai) stb.


Letölteni ppt "Szövegtan 2. A szövegtan mint tudomány Bevezetés a szöveg elméletébe."

Hasonló előadás


Google Hirdetések