Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Hazai erdőink. FOGALOM 2 Előszó AZ ERDŐ FOHÁSZA: VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet! ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Hazai erdőink. FOGALOM 2 Előszó AZ ERDŐ FOHÁSZA: VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet! ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon."— Előadás másolata:

1 1 Hazai erdőink

2 FOGALOM 2 Előszó AZ ERDŐ FOHÁSZA: VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet! ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon ÉN VAGYOK tornácod barátságos fedele, amelynek árnyékába menekülsz a tűző naptól és gyümölcsöm oltja szomjadat. ÉN VAGYOK a gerenda, amely házadat tartja, én vagyok asztalod lapja, én vagyok az ágy amelyben fekszel a deszka, amelyből csónakodat építed. ÉN VAGYOK házad ajtaja, bölcsőd fája, a koporsód fedele. NE BÁNTS!

3 FOGALOM 3 3. Használat Ajánlott az alábbi navigáció alkalmazása Fontos kezelési útmutatás: A felületen a képernyőről való vezérlés – a véletlenszerűen előrehaladás kiküszöbölése miatt - nem lehetséges. Ha tovább kívánunk lépni a tananyagrészekben, akkor használjuk. a Page Down billentyűt, az egéren a görgetőt, valamint az akciógombokat és a hiper-hivatkozásokat. FOGALOM 1. dia Használat 3. Főmenü 4 Tananyag dia Vissza Fogalmak 55. TovábbElőző

4 FOGALOM 4 4. A foglalkozások tagozódása I. Cél 1.1 követelmények II. Tartalmi leírás III. Tartalom és tevékenységek IV. Egyéb 1. Fogalmak 2. Irodalom 3. Illusztrációjegyzék

5 FOGALOM 5 1. Cél Megláttatni a hazai erdők szépségét, változásainak sokszínűségét. Felkelteni a tanulók érdek­lődését az erdő életközösségének élőlényei és évszakokhoz kötődő változásai, valamint az élet­közösségekben betöltött szerepük iránt. Alakítani, formálni ökológiai szemléletüket az élőlények és környezetük közötti ok-okozati össze­függések felismerésével, tudatosításával. Megláttatni a hazai erdők jelentőségét, veszély­ez­te­tettségét. Elsajátíttatni olyan magatartásformákat, viselkedésmintákat, melyek az erdei élet­kö­zösség életének zavartalanságát biztosítják. Kialakítani az erdővédelemben való aktív részvétel igényét. Érdeklődést kelteni a hegyvidéki erdeink területén kialakított nemzeti parkok természeti kincsei iránt.

6 FOGALOM 6 I.1. Követelmények, kompetenciák Tudja alkalmaztatni a környezetismeretben, valamint a hazai tájak megismerése során elsajátított fizikai és földrajzi ismereteket. Ismerje fel az erdő legjellemzőbb fás és lágy szárú növényeit. Ismerje meg a növények, növénytársulások hasonlóságait és különbségeit, valamint a baktériumok, gombák és növények szerepét az életközösségekben. Ismerje meg az erdő legjellemzőbb fogyasztó szervezeteinek nevét, szervezetét, életmódját és az életközösségekben betöltött szerepét. Felébreszteni kíváncsiságot a hegyvidéki erdőségek területén kialakított nemzeti parkok értékei iránt és vágyat ébreszteni felkeresésükre.

7 FOGALOM 7 II. Rövid tartalmi leírás 1. Az „ezerarcú” erdő Lombhullató fák és cserjék Az örökzöldek világa Rovarok a fákon és a fában Madarak a lombok között A cserjék rejtekén

8 FOGALOM 8 II. Rövid tartalmi leírás 2. Lombok árnyékában Az erdő gombái Élet az avarban Nagyvadak az erdőben Erdei ragadozók Az erdő haszna és védett értékei

9 FOGALOM 9 ……………………………………… ……III. tananyagtartalom és tevékenységek Hazai erdőink 1. Kép erdő

10 FOGALOM 10 III.1.Motiváció

11 FOGALOM 11 III.2. Korábbi ismeretek aktivizálása 1. A Dunántúli-középhegység DNy-ÉK irányú vonulatai a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig húzódnak. A Dunántúli –középhegységet vetődések hozták létre. Legnagyobb kiterjedésű tagja a Bakony, De hozzá tartozik A Vértes és a Dunazug- hegység. Külön áll tőlük a Velencei-hegység, amely hazánk egyik legrégebbi hegysége. Mészkőből épül fel. A középhegység időjárása hűvösebb és csapadékosabb, mint az Alföldé. Felszínüket erdő borítja. A hegyek lábainál sok a bővizű forrás. Fontos bányakincse a barnakőszén és a bauxit. Két nagy állóvize a Balaton és a Velencei-tó, melyek süllyedéssel keletkeztek.

12 FOGALOM 12 III.2. Korábbi ismeretek aktivizálása 2. Legmagasabb tájunk az Északi-középhegység. Részei: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt. A Kárpátok belső vonulatát képező hegyei vulkáni kőzetekből és mészkőből épülnek fel. Legnagyobbak: a Mátra és a Bükk. A Mátrában található hazánk legmagasabb pontja a Kékes. Az Északi-középhegység a leghűvösebb tájunk. A sok csapadék miatt területén sok a vízfolyás. A hegységeket erdők borítják. A középhegység két nemzeti parkja a Bükki Nemzeti Park és az Aggteleki Nemzeti Park. A hegységek lábánál lignitet, barnakőszenet és rézércet bányásznak ki.

13 FOGALOM 13 III.2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 1. Hol helyezkedik el a Dunántúli-középhegység? Melyek a hegység bányakincsei? Hogyan keletkezett a két nagyobb állóvize és mi a nevük? DNY-ÉK irányban a Zala folyótól a Duna kanyarulatáig húzódik. Barnakőszén, bauxit Balaton, Velencei-tó süllyedéssel keletkezett

14 FOGALOM 14 III.2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 2 Milyen kőzetből épülnek fel az Északi-középhegység vonulatai? Ismertesd az Északi- középhegység részeit! Melyik két nemzeti parkunk helyezkedik el az Északi- középhegység területén? Vulkáni kőzet, mészkő Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység és az Aggteleki-karszt. Bükki Nemzeti Park, Aggteleki nemzeti Park

15 FOGALOM 15 III.3. Új ismeretek feldolgozása 1. World lap, slite World lap, slite World lap, slite World lap, slite World lap, slite 36-40

16 FOGALOM lap Az erdő mint életközösség Hazánk erdői zömmel lombhullatók. A fák alatt és közöttük növények és állatok, gombák és baktériumok élnek. Ezek alkotják az erdő életközösségét. Erdeink leggyakoribb fái a tölgyek, fenyők és a bükkök. Előfordulásuk a domb- és hegyvidékeken magasságtól függően változik. Alul helyezkednek el a fény és melegkedvelő tölgyesek. Fölöttük a tápanyagban szegényebb talajt és hűvösebb éghajlatot is elviselő bükkösök. A legmagasabb régiókban találhatóak a fenyvesek.

17 FOGALOM Az erdő szintjei A növények a lombkoronán átszűrődő fényhez igazodva telepednek meg az erdőben. A Talaj felszínén a mohaszinten élnek a kevés fényigényű zuzmók és mohák. Efölött helyezkedik el a gyepszint: Füvek, lágyszárúak, páfrányok és gombák élőhelye. Cserjeszint: A különböző cserjék élőhelye. Legfelül található a fényben gazdag lombkoronaszint. Az erdő védelme minden ember kötelessége!!!!

18 FOGALOM Lombhullató fák és cserjék Az egyik leggyakoribb erdőalkotó lombhullató a kocsánytalan tölgy. Magassága eléri a métert, dombvidékeken és a középhegységekben m- es magasságig húzódik. Törzse hosszában mélyen repedezett kérgű, levele fényes, sötétzöld, karéjos. Virága barkavirágzat Egylaki növény: ugyanazon a növényen külön fejlődnek a porzós és a termős virágok Termése a makk, melyben két sziklevél helyezkedik el, ezért nevezzük kétszikű növénynek. 2. Kép Karéjos levél, makktermés

19 FOGALOM Cserjék A tölgyerdőben gazdagon nő az aljnövényzet, a fás szárúakat cserjéknek nevezzük. A kökényt a nép tövises szilvának is nevezi kemény, szúrós szára miatt. Tövisben végződő oldalszárait ágtöviseknek nevezzük. Levelei tojásdad alakúak, virágzata apró, illatos. A gyepűrózsa az erdőszéleken él. Hajtásait és a levelek főereit tüskék borítják. Virágzata rózsaszín, illatos. 3. kép:kökény 4. kép: gyepűrózsa

20 FOGALOM Jegyezd meg! Gyakori erdőalkotó fánk a kocsánytalan tölgy. Jellemzői: terebélyes korona, mélyen repedezett középszürke kéreg, karéjos levél, apró,egyivarú virág, szélmegporzás, makktermés. A cserjék fás szára a gyökérzet felett szétágazik. Zömmel fény és melegkedvelők. Védik az erdőt, táplálékot, fészkelő és búvóhelyet adnak az erdő állatainak. Gyakori cserjék: Kökénygyepűrózsa LevélTojásdadösszetett SzárTövisesTüskés VirágApró, fehér rózsaszín Megporzásrovar Terméscsonthéj as csipkebogyó

21 FOGALOM Rovarok a fákon és a fában A fák törzsén, a lombok között és a fa belsejében gazdag a rovarvilág. A fák táplálékot, búvó- és ivadéknevelő helyet is adnak. Legnagyobb védett rovarunk a szarvasbogár. Színe tompa fekete, szárnyfedői és elágazó rágói gesztenyebarnák. A hím 8-9 cm, a nőstény 4-6 cm hosszúra nő. 5. kép: hím szarvasbogár

22 FOGALOM A kifejlett bogarak rövid életűek. Június végén a nőstény a talajba rakja petéit. A kikelő lárvák a fa korhadékával táplálkoznak. Később berágják magukat a fába, és 5 éven át abból élnek. Majd bebábozódnak, és a kifejlett bogarak a 6. év tavaszán jönnek elő. Ezt a fejlődési folyamatot teljes átalakulásnak nevezzük. A szarvasbogár ma már védett állat. Számuk drasztikus csökkenését az esztelen gyűjtés és az ivadéknevelő helyeik elpusztítása okozza.

23 FOGALOM A gyapjas lepke Erdeink egyik legveszedelmesebb rovara a gyapjas lepke. A nőstény piszkosfehér színű, vaskos, lomha mozgású, A hím barnásszürke, karcsú és rendkívül mozgékony. A kifejlett állatok színét kitinpikkelyei adják. A pikkelyes szárny a lepkék legjellemzőbb tulajdonsága. Szájszervük a pödörnyelv, mellyel a növényi nedveket szívogatják. 6. kép: gyapjas lepke

24 FOGALOM A hím és a nőstény a nyár közepém párzik. Ezt követően a nőstény ezernél is több petét rak le, melyet potrohszőrével borít. A tavasszal kikelő lárvákat, a hernyókat könnyű felismerni. A falánk állatok éjjelenként a fák rügyeit, leveleit rágják. Gyorsan fejlődnek, többször vedlenek, majd bábozódnak. Természetes ellenségeik a ragadozó bogarak, denevérek, és a kakukk 7. kép: hernyó

25 FOGALOM Jegyezd meg! Erdeink legnagyobb bogara a szarvasbogár.  Tompa fekete színű teste 6-8 cm,  Kemény fedeles szárnya és rágó szájszerve gesztenyebarna,  Teljes átalakulással fejlődik. Az erdő legveszedelmesebb kártevője a gyapjas lepke. A hím barnásszürke, karcsú, a nőstény piszkosfehér, vaskos testalkatú.

26 FOGALOM madarak a lombok között A legtöbb erdei állat élettere egy-egy növényszinthez kötődik. A madarak azonban a talajtól a lombkoronaszintig mindenütt megtalálhatók, de otthonuknak mégis a fák lombozatát nevezzük. A harkályok családjából hazánk erdeiben a nagy fakopáncs a leggyakoribb. A rigónagyságú állat testét fehér és fekete tollak díszítik. Lába erős, izmos kúszóláb. A támaszkodásban erős gerince és merev farktollai segítik. Véső alakú csőrével a fák kérgét kopogtatva keresi táplálékát. Fiókái fészeklakók. 8. kép: nagy fakopáncs

27 FOGALOM A széncinege éneke jellegzetes, tavasszal a tél múlását jelzi. A veréb nagyságú madár felül zöld,hasán kénsárga. Fején és nyakán fekete a tollazat, arcfoltja fehér. Lába erős, vékony. Főként rovarokat fogyasztanak, de az olajos magvakat is szívesen fogyasztják. Fészekalja 8-14 tojásból áll,fiókái fészeklakók. 9. kép: széncinege

28 FOGALOM Jegyezd meg! Nagy fakopáncsSzéncinege Méret Rigó nagyságúVeréb méretű Tollazat Fekete-fehér, a hím takarója piros Háta olajzöld, hasa kénsárga, feje, nyaka, melle fekete Csőr Véső alakúErős, hegyes Láb KúszólábVékony, erős Táplálék Rovarok, lárvákRovarok, magvak

29 FOGALOM A cserjék rejtekén A cserjék között él a koronás keresztes pók. Nevét utótestének fehér, kereszt alakú rajzolatáról kapta. Testének két testtája az előtest és az utótest. Az előtest hasi oldalán négy pár ízelt láb van, elülső felső részén a nyolc pontszem és a csáprágó található. A csáprágóhoz méregmirigy kapcsolódik. Legyekkel, szúnyogokkal táplálkozik. Petéiből május elején kikelő pókok átalakulás nélkül, gyorsan fejlődnek. A pókok az ízeltlábúak azon csoportját alkotják, melyeket a 2 testtáj, a 4 pár ízelt láb, a csáprágó és az átalakulás nélküli fejlődés jellemez. 10.kép: Koronás keresztes pók

30 FOGALOM A közönséges kullancs a pókok közeli rokonságához tartozik. A parányi élősködő bokrok, levelek alsó oldalán vagy az avarban él. Lapos teste éhesen 4 mm, jóllakottan 1 cm is lehet. Csáprágóival az áldozata bőrén sebet ejt, majd a horgos tapogatólábával megkapaszkodva elkezdi a vérszívást. Csípésével veszélyes betegségeket terjeszthet! 11. kép: kullancs

31 FOGALOM A lombok árnyékában A mohaszinten hűvös van és nedves a talaj A mohaszint egyik legszebb növénye erdeinkben az erdei pajzsika  Összetett levelei, és a vékony sötétbarna gyökerek a föld alatti szárból, a gyöktörzsből erednek  Virágtalan növény, spórákkal szaporodik, melyek a levelek fonákján lévő spóratartó tokban képződnek Lombhullató erdeink mohafajokban gazdagok.  Nincs igazi száruk, gyökerük, levelük. Virágtalanok, spórával szaporodnak. A gombák az erdő életközösségének nélkülözhetetlen részei.  Nem tud önállóan táplálékot készíteni, mert nem fotoszintetizál, más növényekből szívja ki a tápanyagot.  Jelentős szerepe van az életközösség tápanyagainak lebontásában.

32 FOGALOM Élet az avarban Az avar egyik legismertebb lakója az éti csiga Házának anyaga főként mész Belső váz nélküli testén jól elkülönül a fej- és a hasláb Zsigerzacskója a csigaházban rejtve marad A fején két pár tapogató helyezkedik el, a fej hasi oldalán pedig a szájnyílás. A szájban redős állkapocs, alul a reszelőnyelv található Haslába alján nyálkát termelő mirigy nyílik. Házának csúcsában lévő zsigerzacskóra bőrredő és köpeny borul A csiga növényevő Petével, átalakulás nélkül szaporodik Téli álmot alszik 12. kép: Éti csiga

33 FOGALOM Az erdei egér alig 10 cm hosszú állat  Farka szőrtelen, feje és fülkagylója nagy, hátának és hasának szürkésfehér a szőrzete  Mindenevő Az erdei vöröshangya  Főleg fenyvesekben él  Fészkük kúp alakú, gyakran méternyi magas. A boly tagjai a dolgozók, a rövid életű szárnyas hímek és a nagy potrohú királynő 13. kép: Erdei egér 14.kép: Erdei vöröshangya

34 FOGALOM jegyezd meg! Az éti csiga hazánkban védett állat. Testtájai: fej ( tapogatók, szájnyílás), hasláb, zsigerzacskó. Növényevő, petével szaporodó, átalakulás nélkül fejlődő, puha testű állat. A puhatestűek jellemzői: belső váz nélküli test, köpeny és zsigerzacskó Az erdei egér apró testű rágcsáló. Szürkésbarna, hasán világosabb szőrzet, testhossznyi farok, nagy fej és fülkagyló, gumós zápfog, mindenevő. Az erdei vöröshangya bolyban élő, igen hasznos erdei rovar

35 FOGALOM Nagyvadak az erdőben Erdeinkben kevés nagyvad él. A gímszarvast az erdő koronás királyának is nevezik. Testhossza hímeknél 2 m, testtömege kg. Rövid, testhez simuló szőre nyáron vörösesbarna, télen szürkésbarna. A bikák fejét agancs díszíti, mely minden tavasszal lehull. A tömör csontú agancsszár alakja és ágainak száma az állat korától és táplálkozási viszonyaitól függ. 15. kép: szarvasbikák küzdelme

36 FOGALOM A gímszarvas páros ujjú patás állat Nagyon éber, éles hallású, kitűnő szaglású állat. Esténként táplálkozik, majd órákig kérődzik. Friss füvet, leveleket, gombát, különböző szántóföldi növényeket, néha magvakat is fogyaszt. Szeptember-októberben párzanak, ez a szarvasbőgés ideje. Ekkor a szarvasbikák megküzdenek a nőstényért. A szarvastehén nyár elején hozza világra egy vagy két borját. Az újszülöttek fejlettek, és mindenhová követik anyjukat

37 FOGALOM Erdeink másik nagyvadja a vaddisznó Feje hosszúra nyúlt, vaskos, teste két oldalról kissé lapított, lábai erősek. szőrzete durva, barnásfekete, serteszerű. Mindenevő. Táplálékának megszerzésében túrókarimás ormánya és agyara segíti. Az öreg kanok és a malacokat nevelő kocák kivételével kondákban élnek. Ellés ellőtt a nőstény a bozótban puha vackot készít, tavasz végén itt hozza világra 4-10 szürke-fehér csíkos malacát.

38 FOGALOM Az erdő nagyvadjai jelentős gazdasági értéket képviselnek gímszarvasvaddisznó Testalkat karcsúzömök, oldalról lapított Szőrzet testhez simuló, nyáron vöröses-, télen szürkésbarna durva, serteszerű, barnásfekete A fejen agancstúrókarimás ormány, agyar Láb páros ujjú patás Táplálkozás növényevőmindenevő

39 FOGALOM erdei ragadozók A táplálkozási lánc utolsó láncszemei az élő állatokkal táplálkozó ragadozók. Képviselőik közül az erdei fülesbagoly és a róka hazánk valamennyi erdejében él. Az erdei fülesbagoly teste 35 cm, de laza,dús tollazata miatt nagyobbnak tűnik. Feje nagy, tollazata rozsdabarna, fekete foltokkal tarkított. Szemét tollkoszorú veszi körül. Nevét jellegzetes tollfüléről kapta. Éjszaka vadászik. Izmos erős lába hegyes karmokban végződik, külső ujja az ún. vetélőujj. Csőre horgas, hegyes. Hallása és látása kiváló. Fészekalja 4-6 tojásból áll, a fészeklakó fiókákat mindkét szülő neveli. Szigorúan védett madár!

40 FOGALOM Ahol erdő van, ott róka is. Karcsú testét hátoldalán rozsdavörös, hasán, nyakán, fején, és a farka végén szürkésfehér bunda borítja. Feje széles, hosszú, keskeny az orra, szeme ferde vágású és hosszú, farka jellegzetesen lompos. Mozgása gyors, jól lopakodik Zsákmányát szemfogaival fogva tartja, tépőfogaival pedig szétszaggatja. Tápláléka főleg egerekből, pockokból áll. A nőstény kora tavasszal a rókavárban hozza világra 4-6 kölykét.

41 FOGALOM 41 III.3.1. Ellenőrzés, visszacsatolás 1. lap Sorold fel az erdő színtereit! Mi a cserjék szerepe az erdő életében? Mohaszint, gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint Óvják az erdő belsejét a hidegtől, hótól, széltől. Az állatoknak búvó- és fészkelő helyet ad. A sorok behívása a Page Down billentyűvel vagy az egér görgetőgombjával történhet.

42 FOGALOM 42 Ellenőrzés, visszacsatolás 2. lap Ismertesd a szarvasbogár fejlődését! Milyen a csőre a nagy fakopáncsnak? Pete, lárva, bebábozódás, kifejlett bogár a 6. év tavaszán Véső alakú

43 FOGALOM 43 Ellenőrzés, visszacsatolás 3. lap Ismertesd a pók testfelépítését! Milyen fejlődés jellemzi a pókot? Előtest, utótest, 4 pár ízelt láb, csáprágó Átalakulás nélküli fejlődés

44 FOGALOM 44 Ellenőrzés, visszacsatolás 4. lap Mivel szaporodik az erdei pajzsika? Miért nélkülözhetetlen a gombák számára a kész szerves táplálék? Spórával Nem tud önállóan táplálékot készíteni, mert nincs zöld színanyaga

45 FOGALOM 45 Ellenőrzés, visszacsatolás 5. lap Melyek az erdei fülesbagoly küllemének jellemzői? Milyen ujja van a bagolynak? Rozsdabarna, fekete sávokkal tarkított laza tollazat, nagy fej, „tollfül”, a szem körül „tollkoszorú” vetélőujj

46 FOGALOM 46 III.4. Összefoglalás A lecke összegzése 1 lap Lombhullató erdőink mérsékelt övi erdők. A négy évszak miatt rendkívül változatosak. A fák között tavasszal más illatokat hordoz a szél, más virágok nyílnak, más állatok hangjai hallhatók, mint nyáron vagy ősszel. Télen pihen az erdő.

47 FOGALOM 47 Összefoglalás A lecke összegzése 2 lap Hazánk erdőit tölgyesek, bükkösök és fenyvesek alkotják. Növényeik szintekbe rendeződnek, melyhez az állatok is illeszkednek. Legtöbbjük azonban az erdő összes szintjét bejárja.

48 FOGALOM 48 Összefoglalás A lecke összegzése 3. lap Tagolódása ellenére az erdő egységes egész, olyan életközösség, melynek élőlényei egymásra vannak utalva, környezetükkel és egymással kapcsolatban, kölcsönhatásban élnek. Legszembetűnőbb, és legszorosabb közöttük a táplálkozási kapcsolat. A táplálkozási kapcsolatok azt is mutatják, hogy az erőben gombákkal, baktériumokkal éppúgy találkozunk, mint a növény- és az állatvilág képviselőivel.

49 FOGALOM 49 Összefoglalás A lecke összegzése 4. lap Ha az ember nem avatkozik bele az erdő életközösségébe, biztosítják az erdő viszonylagos állandóságát, örökös megújulását. Mindez nagyon fontos, mert az erdő mint életközösség, az ember számára nélkülözhetetlen.

50 FOGALOM 50 Összefoglalás A lecke összegzése 5. lap Fa- és vadállománya gazdasági érték. Jelentős éghajlat-módosító és talajvédő tényező. Ugyanakkor szépsége, csendje, tiszta levegője felüdülést, pihenést nyújt az ember számára. Az erdő e sokrétű feladatnak csak akkor tud megfelelni, ha az ember ismeri és tiszteletben tartja törvényeit, és mindent megtesz védelme érdekében.

51 FOGALOM 51 III.5. Értékelés Megismerkedtünk hazánk erdeivel, a későbbiek során betekintést nyerhettek a vízi, vízparti és a füves területek élővilágába.

52 FOGALOM 52 Kérdések és válaszok Döntsd el az alábbi válaszok helyességét! 1. A kocsánytalan tölgy levele…  A) karéjos  B) tojásdad  C) összetett 2. Az erdő melyik szintjén él az erdei pajzsika?  A) mohaszint  B) gyepszint  C) lombkoronaszint 3. A vaddisznóra jellemző….  A) agancs  B) 2 m-es testhossz  C) túrókarimás ormány 1. Helyes válasz A) 2. Helyes válasz B) 3. Helyes válasz C) A sorok behívása a Page Down billentyűvel vagy az egér görgetőgombjával történhet.

53 FOGALOM 53 Javasolt százalékos határok % % Tudása sajnos nem éri el a megfelelő szintet, javaslom, ismételje át az anyagot akár többször is % % Tudása sajnos nem elég alapos, javaslom, ismételje át az anyagot még egyszer % Tudása közepes szintű, tekintse át, hogy melyik feladatot rontotta el és ismételje át, az ahhoz tartozó részeket % Tudása jó szintű, bár még vannak hiányosságok, keresse ki, hogy melyik feladatot rontotta el, majd ismételje át a megfelelő részeket % % Gratulálunk, tudása kiváló szintet ért el, folytassa a következő leckével!

54 FOGALOM 54 IV. Egyéb

55 FOGALOM 55 IV.1. Fogalmak Egylaki növény Teljes átalakulás

56 FOGALOM 56 IV.2. Irodalom Nyomtatott: JÁMBOR GYULÁNÉ, VÍZVÁRI ALBERTNÉ: TANMENET TERMÉSZETISMERET 6. MAGYARORSZÁG TÁJAI ÉS ÉLETKÖZÖSSÉGEI MOZAIK KIADÓ – SZEGED o., o, o Elektronikus:

57 FOGALOM 57 IV.3. Illusztrációjegyzék A felhasznált médiumok jegyzéke és elérése: 1 animáció 1 hang 1 videó Képek jegyzéke:

58 FOGALOM 58 Készítette: Jónáné Takács Anna Pedagógia szak, levelező tagozat, III. évf. Neptun kód: RQ1TQC


Letölteni ppt "1 Hazai erdőink. FOGALOM 2 Előszó AZ ERDŐ FOHÁSZA: VÁNDOR, ha elhaladsz mellettem ne emelj rám kezet! ÉN VAGYOK tűzhelyed melege hideg, téli éjszakákon."

Hasonló előadás


Google Hirdetések