Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alma ( Malus Xdomestica). Táplálkozásbiológiai érték Víztartalom: 90%, Almasav tartalom: 0,4-1,0 g/100 g, C- vitamin tartalom: 5 mg/100 g, B- vitamin.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alma ( Malus Xdomestica). Táplálkozásbiológiai érték Víztartalom: 90%, Almasav tartalom: 0,4-1,0 g/100 g, C- vitamin tartalom: 5 mg/100 g, B- vitamin."— Előadás másolata:

1 Alma ( Malus Xdomestica)

2 Táplálkozásbiológiai érték Víztartalom: 90%, Almasav tartalom: 0,4-1,0 g/100 g, C- vitamin tartalom: 5 mg/100 g, B- vitamin tartalom: 100 yg/100 g. Makro és mikroelem tartalom, Rosttartalom 1,3%.

3 Alma ( Malus Xdomestica) Táplálkozásbiológiai érték A gyümölcs táplálkozásbiológiai értékét nem a beltartalmi értékek adják, hanem azok egymás közötti aránya, amely kiváló ízt ad a gyümölcsnek. A friss alma fogyasztásnak kedvező az étrendi hatása, általában étkezés után desszertként szolgálják fel. A római időktől napjainkig számos írás számol be az almának az emberi egesség megőrző hatásáról.

4 Alma ( Malus Xdomestica) Táplálkozásbiológiai érték Jól ismert az aforizma mi szerint: ”Naponta egy alma, az orvost távol tartja.” Ime néhány ezen előnyös hatások közül: karban tartja a fogakat,elősegíti az emésztést, magas pektin tartalmának köszönhetően méregteleníti a szervezetet, a magas rost tartalom segíti a perisztaltika mozgását, a sav tartalomnak frissítő hatása van, serkenti az agy működését, hatékonyabbá teszi a pihenést, diétás táplálék.

5 Alma ( Malus Xdomestica) Táplálkozásbiológiai érték Almából nagyon sok feldolgozott termék készíthető: ivólé, sűrítmény, aszalvány, fagyasztott szelet, befőtt, szósz, bor, bábiétel stb. A szakácsok és a cukrászok ugyan csak széles körűen használják: héjjal vagy héj nélkül megfőzve, sülve, pirítva, párolva, egészben, szeletelve, reszelve, pépként, töltve hidegen vagy melegen tálalva, de lehet belőle készíteni süteményt, tortát, zselét, édességet, gyümölcskrémet, likőrt, dzsemet stb.

6 Alma ( Malus Xdomestica) Génforrások Rendszertanilag az alma a Rosaceae család Pomoidae alcsaládjába tartozik. A házi alma egy összetett hibrid. A termesztett alma fajták kialakulásában nagyon sok fajnak volt szerepe. A legjelentősebbek kerülnek felsorolásra.

7 Alma ( Malus Xdomestica) Génforrások Malus sievesii - Kizil alma Nagyvalószínűséggel a termesztett alma fő őse. Közép-Ázsiából, a Kaszpi- tenger és a Tien-Shan hegység közötti térségből származik. Nagy forma gazdagság jellemzi. Malus orientalis – Keleti vagy kaukázusi alma A Kaukázus vadon élő alma faja. Fája tövistelen, m magas. Gyümölcse sokáig eltartható, kesernyés ízű. Malus silvestrys – Európai vadalma Nagy-Britannia - Balkán hegységek – Észak- Törökország közötti térség őshonos vadon élő alma faja. Fája közepes méretű (10m magas). Gyümölcse apró, fanyar, zöldessárga. Az európai vadalma és az ázsiai fajok keresztezéséből származnak a kesernyés- édes ízű alma fajták.

8 Alma ( Malus Xdomestica) Génforrások Malus baccata – Szibériai vadalma Lelőhelye Kelet-Ázsia. Fája közepes méretű (10m magas). Gyümölcse kisméretű (1cm átmérő), savanyú, csészéje lehulló. Rendkívüli fagyreziszteciával redndelkezik. Malus prunifolia –Kínai vadalma Kelet-Ázsiai alap faj. Fája kis vagy közepes méretű. Termése 2 cm átmérőjű, kis csővé összenövő és a gyümölcsön maradó csészével rendelkezik. Malus mandzsurica - Mandzsuriai vadalma Termésének átmérője 1 cm, csészéje lehulló.

9 Alma ( Malus Xdomestica) A fajtaelőállítás módszerei és céljai Az alma bolygónk nagyon régi növény faja. A Biblia a bűnbeesés szimbóluma ként említi. Maga az alma termesztés is több évezredes múltú. Jerikónál, a Jordán völgyében valamint Anatóliában végzett ásatásoknál is kerültek elő alma maradványok. Az európai alma termesztés a kezdete a rómaiakhoz kötődik, általuk jutott el az alma Európába, és ők telepítették az első almaültetvényeket Franciaország, Spanyolország és Nagy-Britannia területén a III században.

10 Alma ( Malus Xdomestica) A fajtaelőállítás módszerei és céljai A XII században kezdődött az alma termesztés széleskörű terjedése kontinensünkön. A XVII században Franciaországban, magvetésből származó magoncokból fajtákat különítettek el (’Kalvil’, ’Renet’). Keresztezéssel először Thomas Andrew Knight (1759 – 1835) állított elő almafajtát. Ez időtől kezdve napjainkig az alma nemesítésben a következő módszereket alkalmazták: Ismert vagy ismeretlen magoncok szelekciója. Az ily módon elő állított fajták közül a legismertebbek a ’Golden Delicious’ Jonathan’, ’Red Delicious’.

11 Alma ( Malus Xdomestica) A fajtaelőállítás módszerei és céljai Keresztezéses nemesítés. Az alma árutermesztésben megismert előnyös tulajdonságok megörökítése hibridizáció útján. Két útja lehetséges: ismert anya- és apa fajták keresztezése, (pl. ’ Jonathan’ x ’Golden Delicious’ = ’Jonagold’), ismert anyafajták szabadbeporzású magoncainak felnevelése, (pl a ’Jonathan’ magoncokból kiemelt ’Éva’ Magyarországon.) A hibridizáció ma is nagyon elterjedt a legjelentősebb betegségekkel szemben rezisztens fajták előállításában. A szülőfajták kiválasztásakor gyakran a rezisztencia gént vagy géneket megörökítő vad fajokat kel (lett) alkalmazni, a nem rezisztens kultúrfajták szülőként való felhasználásával, - un. módosított visszakeresztezések alkalmazásával- állították elő a ma ismert rezisztens almafajtákat. Az öröklésmenet a tulajdonságok többségénél nem kiszámítható, mivel az almaöröklés dominanciai viszonyai alig ismertek.

12 Alma ( Malus Xdomestica) A fajtaelőállítás módszerei és céljai Természetes mutációk kiemelése. Az almánál nagyon gyakori a rügyek örökletes megváltozása. Ez a változás gyakran egyetlen génre vezethető vissza. Ilyen például az intenzívebb piros szín megjelenése a ’Jonagold’- ból keletkezett ’Jonagored’ fajta esetében. Gyakori a növekedési jelleg megváltozás pl. a ’Golden Delicious’ fajtából keletkezett mérsékelt növekedésű, gyengébb elágazású, rövidebb ízközű ’Golden Spur’ vagy a ’McIntosh’ fajtából keletkezett oszlopos habitusú ’Wijcik’ esetében. A mutáció nem csak pozitív, hanem negatív irányú is lehet, ami állandó jellegű fajtafenntartó nemesítést tesz szükségessé az alma esetében, a pozitív tulajdonságok meg őrzése céljából Történhet „nagy” vagy „óriás” mutáció is, amikor nem a gén, hanem a ploiditás változik meg. Az óriás mutációk a tetraploidok, a szülőfajta kromoszómaszámának kétszerezésével keletkeznek.

13 Alma ( Malus Xdomestica) A fajtaelőállítás módszerei és céljai Indukált mutáció. Az almánál a szomatikus sejtek genetikai tulajdonságainak megváltoztatása leggyakrabban röntgen-, gamma-, és neutronsugárzással, vagy kémiai anyagokkal (pl. kolchicin)való beavatkozással történik, elemben gyakori a reverzió és az előnytelen kísérő jelenségek (rálosodás). Ilu módon állították elő a ’Golden Delicious’-ból a ’Lysgolden’ és a ’Golden Haidegg’ fajtákat, amelyek kevésbé parásodnak. Klónszelekció. A közelmúltban fajtajavításra és vírus mentesség elérésére használták. Honosítás. A külföldi árufajták hazai termesztésben alkalmazhatóságának az ellenőrzése. Biotechnológia. Napjaink legkorszerűbb nemesítési módszere. Több biotechnológiai módszert, kutatási területet foglal magába.

14 Alma ( Malus Xdomestica) A fajtaelőállítás módszerei és céljai Mikroszaporítás: ez a módszer az alma saját gyökerén való termesztét tenné lehetővé. Az eddigi eredményekben a rejuvenilitás folytán a termőre fordulás késői. Szomatikus embriogenezis: alkalmazásakor különböző növényi részekből (mag, virág, gyökércsúcs) indulnak ki. A kutatások még nem eredményeztek életképes magoncot. A módszer alkalmazása esetében az embriómentés a távoli hibridizációt volna hivatott szolgálni. Molekuláris markerek a fajtaazonosság meghatározásában adtak figyelemre méltó eredményeket, az izoenzim szétválasztási technikák alkalmazása segítségével. Napjainkban 20 izoenzim marker ismeretes, és segítségükkel gazdaságilag fontos tulajdonságok (lisztharmat rezisztencia, varasodás rezisztencia) genetikai hátterének megismerése vált lehetővé.

15 Alma ( Malus Xdomestica) A fajtaelőállítás módszerei és céljai Növény transzformáció az egy gén által meghatározott tulajdonságok elérésében jelentős. Sikeres génátvitel volt már alma esetében a ’ McInt1osh’, ’Greenleeves’, ’Tenroy’, ’Delicious’ fajtáknál, és az M.7, M.26 alanyoknál. A végső kívánt cél elérése egyenlőre még várat magára.

16 Alma ( Malus Xdomestica) A nemesítő és fajtaminősítő munka főbb céljai: korai termőre fordulás, jó termőképesség valamint nagy termésbiztonság, a gyenge vagy közepes növekedési erély, a jó vagy közepes gyümölcskötődési erély, valamint a koronán belül a természetes hajlamból eredő gyümölcsberakódás, kiváló gyümölcsminőség, úgy frissfogyasztás, mint ipari feldolgozás esetén, választékbővítés az érési szezon teljes időszakában, jó tárolhatóság, és pulton tarthatóság, ökológiai tűrőképesség, Tartós rezisztencia a legjelentősebb betegségek kórokozóival szemben, A legveszélyesebb kártevőkkel szembeni tolerancia, környezettudatos termesztésre való alkalmasság

17 Alma ( Malus Xdomestica) A nemesítő és fajtaminősítő munka főbb céljai: Különleges nemesítési célok: egyedi koronaforma vagy művelési rendszerre való alkalmasság az oszlopos növekedési habitus és a partenokarpia párosítása, alacsony téli hidegigény.

18 Alma ( Malus Xdomestica) Környezet igény Hőmérséklet igénye C, évi középhőmérséklet C, tenyészidőben átlagosan C. A fás részek károsodása C már bekövetkezik, a tavaszi fagykárok – 4 – (- 7) 0 C jelentkeznek. Víz igénye 600 – 800 mm évi, a vegetáció ideje alatt 350 – 500 mm csapadék. Fény igény tekintetében nem mondható kifejezetten igényesnek, de rossz fényellátottság esetében romlik a termőrügyekkel való berakodottság.

19 Alma ( Malus Xdomestica) Környezet igény Talaj igénye: pH érték 5,7 – 7,6; kötöttségi szám 25 AR – 50 AR humusztartalom 1- 2%, min 0,5%, A túl homokos alacsony szerves anyag tartalmú területek, a nehezen felmelegedő agyagos, a túl magas szerves anyag taralmú fekete földek és a lösztalajok nem alkalmasak a jövedelmező alma termelésre.

20 Alma ( Malus Xdomestica) Környezet igény Tengerszint feletti magasság tekintetében a Holland tengerszint alatti területektől a Dél Tirol 1000m magas hegyei közötti szinteken találhatók alma ültetvények. Domborzat szemszögéből a környezetből kissé kiemelkedő teljesen sík, legfeljebb 1 – 2% lejtéssel rendelkező területek a legmegfelelőbbek. Kitettség szempontjából a déli, dél-keleti és a dél-nyugati fekvés a legmegfelelőbb.

21 Alma ( Malus Xdomestica) Környezet igény Az almafajtákat ökológiai igényeik alapján három csoportba sorolhatjuk: kozmopolita fajták, bármely termesztő tájegységbe ajánlható, pl.’Jonathan’, ’Idared’, szélsőséges ökológiai adottságokat rosszul viselő fajták, pl. a ’Red Delicious’ a tenyészidőszak alatti lehűlésre érzékeny, még a ’ Gloster’ ellentétben a forró nyarakat nem kedveli, speciális termőhelyi igényű fajták, pl. a ’McIntosh és a ’Cox narancs renet’ amelyek hűvös és csapadékos időjárást igényelnek.

22 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok A jövedelmező alma ültevényekben termesztett almafajták gyökereit és a törzs talajhoz közeli részét az alany adja. Az alma esetében az alany növekedési erélyben megnyilvánuló hatása a fajtára kifejezett, ezt az ismérvet: az alany és a fajta megfelelő párosítását különös képen figyelembe kel venni, és összekel hangolni az alkalmazni kívánt művelési rendszerrel. Az almafa 6 – 10 m magas hajtásrendszert növeszt, kétféle alaptípust képezve: bokorszerű és koronás fa. A bokorszerű fa a főleg a díszfajok, még a lombos korona főképpen a termesztett fajok jellemzője. A vázág rendszer elhelyezkedése és elágazása alapján ( az oszlopos habitussal kiegészítve) hat korona habitust különböztetünk meg az almánál ( 1. ábra).

23 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok A vázág rendszer elhelyezkedése és elágazása alapján ( az oszlopos habitussal kiegészítve) hat korona habitust különböztetünk meg az almánál ( 1. ábra).

24 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok Az almafajták természetes elágazási rendszerébenben is különbség van. Az alapi (bazitóniás) – főleg a spur fajták jellemzője - és a csúcsi (akrotónia) – pl. ’Ganny Smith’, ’Rome Beauti’ – között még három átmeneti típus különböztethető meg: a) ’Red Delicious’, ’Gloster’, b) ’Golden Delicious’, c) ’Jonathan’. A bazitóniás égrendszerű fák jellemzője: hogy az alsó oldalelágazások a legerősebbek, valamint az oldalelágazások és a sudár közel azonos erősségűek.

25 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok Az átmeneti típusok jellemzője: hogy a sudárnak határozott dominanciája van az oldalelágazásokkal szemben. Az ilyen fáknak általában piramidális alakú koronájuk van. Az akrotóniás típus esetében a korona csúcsi része a leg erősebb, az alsó elágazások legyengültek és a koronának hengeres alakja van.

26 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok A fajták között különbség tapasztalható a tekintetben is, hogy a termőrészek illetve a termések a fa melyik részén képződnek. Az alapi dominancia esetében a termőrészek főleg az idősebb alapokon, a rövid termőrészeken fejlődnek. Csúcs dominancia esetében a termőrészek a fák végein lévő fiatal termő alapokon, főleg a hosszú veszők végein képződnek.

27 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok Az eddig leírtak figyelembe vételével (elágazás és terméshozás jelleg) öt csoport különíthető el. Oszlopos fajták („O” típus). A tovább növekedés kizárólag csúcsi irányú. Oldal elágazás szinte nincsen. Gyakorlatilag a sudár képezi a termő alapot. A hajtásokon az ízközök nagyon kicsik, a levelek elhelyezkedése örvös. Az alternációra való hajlam kifejezett. A típus jellegzetes képviselője a’Wijcik’ valamint a Ballerina fajták.

28 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok Spur típusú fajták („S” típus). A bazitóniás jelleg a meghatározó: az alsó elágazások erősek, kúp szerűek, a sudár dominaciája fajtánként eltérő, de kifejezetten sohs sem erős, a termővesszők legnagyobb része a két éves és az ennél idősebb alapokon képződnek. Az ízközek aránylag rövidek, a függőlegesen álló termő alapok is aránylag gyorsan berakodnak termőrészekkel, amelyeknek többsége rövid. Hajlamosak az alternáciára. A rendszeres terméshozáshoz szükséges a termésritkítás rendszeres alkalmazása. A spur típusú fajták alkalmasak intenzív koronaforma kialakítására, de nagy figyelmet kel szentelni az alany megválasztásnak, valamint az alkalmazott metszés módra, mert hajlamosak a gyors elöregedésre. Az „S” fa típus jellegzetes képviselői a: ’Redspur Delicious’, ’Wellspur Deicious’,’Starkrimson Delicious’, ’Golden Spur’ fajták.

29 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok Téli aranyparmen típus („T” típus). Az „S” tzpushoz viszonyztva a bazitőniás jelleg csökken. A sudár dominanciája erősebb, scak alső vázágak íesülnek erősen és nagy vázágszöggel a sudárhoz, a termőrészek legnagyobb része a két – három éves alapokon képződik. Az elágazás jellegét figyelembe véve (terméshozás jelleget nem) a típus jellegzetes fajtái a ’Gloster’ és a ’Red Delicious’ fajták.

30 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok „Standard Golden” típus („G”típus) A sudár az oldalágakhoz viszonyíitva határozott dominanciával rendelkezik, a korona alakja kúpszerű ( még metszés nélkül nevelve is), a termőgallyak 60 – 909 szögben közvetlen a sudárhoz ízesülnek, nagy számú rövid hajtás fejlődik, a termőrészek többsége az 1 – 2 – 3 éves termőalapokon képződnek. Az e csoportba tartozó fajták ideálisak kis térállású orsófák nevelésére. A jelenleg termesztésben levő árú fajták legnagyobb része ehhez a típushoz tartozik ’Golden Delicious’, ’Jonathan’.

31 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok Végentermő típusú fajták („V” típus). A csúcs dominancia kifejezett, a korona alsó részében kevés számú elágazás képződik, az erősebb oldalágak a sudár felső harmadában vannak, a korona jellegzetesen hengeressé válik, az oldalágak elágazási hajlama kicsi (nagy a felkopaszodás veszélye), a termőzóna idővel a fa palástja felé tolódik, a termő vesszők zöme az egy és két éves termőalapokon fejlődik. A típus jellegzetes képviselője a ’Granny Smith’ és a ’Red Rome’ fajták.

32 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok

33 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok Az alma termőrészei. Az almára jellemző, hogy termőrügyei különböző korú termőalapokon, de mindég egy éves hajtásképleteken alakulnak ki. Változó a termő vesszők hossza, és a rövid un. ”nyeles”és a 80 cm hosszúság között minden méretben előfordulnak. A vesszők csúcsán többségében termő rügy van, amely tartalma szerint vegyes rügy. A vesszők oldalán szórt állásban többségében hajtás rügyek helyezkednek el. A vessző hosszának növekedésével növekszik az ízköz hossza is. Az egy cm hosszúságig terjedő hajtások oldalán csak levélripacsok vannak.

34 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok A szakmai szóhasználatban az éves termővesszőkre a következő elnevezések alkalmazottak. Dárda: max. 5 cm hosszúságú, csúcsán rendszerint termőrügy van, oldalán fejletlen hajtásrügyek vagy levélripacsok vannak. Sima termőnyárs hosszúsága 20 cm-ig terjed, végén leggyakrabban vegyes rügy található, oldalán fejletlen hajtásrügyek találhatók. Középhosszú termő vessző hossza 20 – 50 cm, vastagsága nem éri el a ceruza vastagságot, végén rügy van, amely nagy gyakorisággal vegyes rügy. Oldalán hajtásrügyek vannak, de esetenként előfordulhatnak vegyes rügyek is.

35 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok Hosszú termő vessző középhosszú termő vesszőtől csak méreteiben különbözik: hossza 60 – 80 cm, vastagsága 0,5 cm (ceruza vastagságú). Termőkalács. Az almatermésűekre jellegzetes képződmény. Kialakulásának alapja, hogy a termés vegyes rügyből képződik. A vegyes rügyből egy 5-15 mm hosszú hajtás képződik melynek csúcsán van a virágzat, e hajtás és a virágzattengely együttes megvastagodásával képződik a termőkalács. A megvastagodott részen még a termőkalács kialakulásának évében másodrendű képződményként különböző hosszúságú termő vesszők képződnek.

36 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok Termőbog az elágazott termőkalács. Az almának bogernyő virágzata van. A vegyes rügyből általában 5 virág fejlődik, mindég a középső virág nyílik ki először. A virágszirmok hosszúsága és elhelyezkedése fontos fajta jellemző.

37 Alma ( Malus Xdomestica) Növekedési sajátosságok Termőbog az elágazott termőkalács. Az almának bogernyő virágzata van. A vegyes rügyből általában 5 virág fejlődik, mindég a középső virág nyílik ki először. A virágszirmok hosszúsága és elhelyezkedése fontos fajta jellemző.

38 Alma ( Malus Xdomestica) Fenológiai jellemzők Az alma gyökérrendszerének aktivitása a gyökérzónában mért 7 0 C talajhőmérsékletnél kezdődik. A rügypattanás ideje általában március második harmadik dekádja. A virágzás ideje április harmadik és május második dekádjában van. A lombosodás a rügypattanást követő napon kezdődik. A termés fejlődésében morfológiailag osztódási és megnyúlási szakaszok különíthetők el.

39 Alma ( Malus Xdomestica) Fenológiai jellemzők A hajtásnövekedésnek három szakasza különíthető el: tavaszi szakasz, mely lombosodástól május közepéig tart, Jánosnapi hajtásnövekedés, mely július végéig tart, A harmadik szakasz augusztus vége szeptember hónap ( nem kívánatos), általában valamilyen előnytelen külső hatás váltja ki. A virágrügyek diferenciálódása július közepe augusztus eleje között történik. A lombhullás október harmadik és november első dekádjában történik.

40 Alma ( Malus Xdomestica) Fenológiai jellemzők Virágzás- és termékenyülésbiológiai sajátosságok Az idősebb termőalapokon levő termő vesszők virágai nyílnak ki leghamarabb, még a középhosszú termő vesszők oldalán levő termőrügyek virágzanak legkésőbb. A virágzás kezdete alapján az almafajták csoportosíthatók: korai, középkorai, középkései és kései virágzásúakra. Az alma fajták rendelkeznek bizonyos öntermékenyülési hajlammal, de gyakorlatilag önmeddőnek kell őket tekinteni. A partenokarpia az almára nem jellemző. Az almánál gyakori a metaxénia, leggyakrabban az alakformánál és a színeződésnél jut kifejezésre.

41 Alma ( Malus Xdomestica) Fenológiai jellemzők Faj - és fajta társítás A fajta társításnál a biológiai és a technológiai tényezőket kell össze hangolni. A biológiai tényezők: együttvirágzás mértéke, termékenyülést gátoló tényezők. Technológiai szempontok: érési idő, környezetvédelmi szempont (integrált- biotermesztésre való alkalmasság), hasonló növényvédelmi és agrotechnikai igény.

42 Alma ( Malus Xdomestica) Fenológiai jellemzők Az almafajták telepítése az alábbi fajtatársítási változatokban telepíthetők: legalább két diploid árufajta, triploid fajta vagy fajták legalább két diploid árufajta, Fajtiszta ültetvény Malus sp. pollenadókkal. Az első változatnál két fajt akkor elegendő, amennyiben a virágzásuk teljesen fedi egymást, ellenkező esetben több fajta szükséges. (5-6 sor+1 sor) a pollenadó fajta 16-20%. A második esetben azért szükséges a két diploid fajta, mert triploid pollen nem fertil. (5-6 sor+1 sor) a pollenadók %. A harmadik esetben fajtatiszta ültetvényt létesítünk és 5-10% díszalmafát teszünk minél jobb elosztásban (beszúrunk).

43 Alma ( Malus Xdomestica) Pomológiai jellemzők Az alma alak gazdagsága igen nagy, Mérete szerint az igen kicsi (80g) és az igen nagy (350 g) között 9 kategória van. A gyümölcs alakja tekintetében három fő alakcsoport van: lapított, gömbölyded és a megnyúlt. A kocsány hosszúsága és vastagsága lehet: nagyon rövid, a kocsánymélyedésnél nem,vagy alig hosszabb, igen hosszú. A gyümölcs színe lehet egyszerű vagy összetett. A gyümölcs héja lehet sima,de boríthatja a felületét különböző parásodás, hamvasság viasz réteg.

44 Alma ( Malus Xdomestica) Pomológiai jellemzők Az alma alak gazdagsága igen nagy, Mérete szerint az igen kicsi (80g) és az igen nagy (350 g) között 9 kategória van. A gyümölcs alakja tekintetében három fő alakcsoport van: lapított, gömbölyded és a megnyúlt. A kocsány hosszúsága és vastagsága lehet: nagyon rövid, a kocsánymélyedésnél nem,vagy alig hosszabb, igen hosszú. A gyümölcs színe lehet egyszerű vagy összetett. A gyümölcs héja lehet sima,de boríthatja a felületét különböző parásodás, hamvasság viasz réteg.

45 Alma ( Malus Xdomestica)

46

47 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!


Letölteni ppt "Alma ( Malus Xdomestica). Táplálkozásbiológiai érték Víztartalom: 90%, Almasav tartalom: 0,4-1,0 g/100 g, C- vitamin tartalom: 5 mg/100 g, B- vitamin."

Hasonló előadás


Google Hirdetések