Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szeptember 16. Az Ózonpajzs Világnapja. Montreal 1987. 1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szeptember 16. Az Ózonpajzs Világnapja. Montreal 1987. 1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali."— Előadás másolata:

1 Szeptember 16. Az Ózonpajzs Világnapja

2 Montreal szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali jegyzőkönyvet, amelyhez azóta több mint 160 ország csatlakozott, köztük Magyarország ben. Az egyezmény értelmében a csatlakozó országok vállalták, hogy megszüntetik a magas légköri ózont lebontó klórozott vegyületek gyártását, kereskedelmét, és használatát.

3 Mi az ózon? Három atomból álló oxigén- molekula,ami a természetben a levegő kétatomos oxigénjéből keletkezik és könnyen el is bomlik. Keletkezése ultraibolya sugarak (napsugár, kvarclámpa), elektromos szikrák, villámlás, hegesztés és számos kémiai reakció hatására történik. Az ózon egy csekély mennyisége a talaj közelében található, míg 90%-a km magasságban a sztratoszféra ózonpajzsát alkotja.

4 Jó ózon és rossz ózon A sztratoszférában található ózonréteg létfontosságú, a Nap UV sugárzásának legfőbb elnyelője A troposzférában az ózon ártalmas légszennyező, szerepe van a szmog kialakulásában

5 Ozone can be good or bad. It all depends on where it is. Ozone is good when it is high up in our atmosphere. It protects us from sunburn. Ozone is bad when it is near the ground where we can breathe it in.

6 A magas légköri ózon keletkezése A sztratoszférában természetes módon a napsugárzás hatására a levegő oxigénjéből fotokémiai reakció során három oxigénatomos ózonmolekula keletkezik. Az ózon nagyobb hullámhosszú fény hatására újra elbomlik és természetes körülmények között az ózon keletkezése és bomlása egyensúlyban van. A légkörben lévő ózon túlnyomó része a km közötti magasságokban, a legnagyobb koncentrációban azonban a 15 és 25 km-es magasságok között található. Ezt a réteget nevezzük ózonpajzsnak, ózonrétegnek. Az ózont a légáramlatok a keletkezésétől messze elsodorják, ezért az ózon több-kevesebb mennyiségben mindenütt jelen van.

7 Az ózonréteg, a Föld napszemüvege Az ózonpajzs természetes szűrőként fogja fel a Nap által kibocsájtott, az élőlényekre káros ultraibolya sugarak döntő többségét. Az oxigén csak a 0,28 mikronnál rövidebb hullámhosszú UV-sugarakat képes blokkolni, addig az ózon hatékonyan fogja fel a 0,28-0,32 mikron tartományban érkező sugárzást. A légkört elérő 0,4 mikronnál rövidebb hullámhosszú sugárzás 0,95%-át képes elnyelni az ózon. Ez komponensekre bontva a következőket adja: - az UVC sugárzást teljes mértékben, - az UVB intenzitását nagymértékben, - az UVA sugarak intenzitását pedig kisebb mértékben abszorbeálja az ózonréteg.

8 Az ózon mértékegysége: Dobson Egység. Jele: DU (Dobson Unit). Ha azt mondjuk, hogy az ózon -tartalom 300 DU, akkor az azt jelenti, hogy az összes ózon 3 mm vastag réteget képezne a felszínen Az ózonréteg vastagsága eltérő a sztratoszférában: trópusokon DU az év minden szakában mérsékelt égövön erős az ingadozás, akár feletti érték is lehet „ózonlyuk”: az ózonszint 220 DU alá csökken

9 A tudósok a '70-es években észlelték először, hogy a légkör ózonrétege vékonyodik. Elkezdték vizsgálni, mi lehet az oka ennek, és hamar rájöttek, hogy a kiváltó ok összefüggésbe hozható az ember gyártotta kémiai anyagokkal. A hűtőberendezésekhez, kozmetikai és háztartási spray-k hajtógázához használt gázokról van szó. Ezek a klór-fluor- karbonok (CFC-k – CF2Cl2, CFCl3) A stabilitásuk miatt a CFC- k megmaradnak a környezetben és molekuláik a sztratoszférába jutnak, ahol több láncreakció eredményeként elpusztítják az ózonréteget.

10 A különféle klórvegyületek, a levegőbe, majd onnan a sztratoszférába jutva megbontják az ózonmolekulákat. Egyetlen klórmolekula ózonmolekulát képes lebontani. A klór ózonbontó teljesítménye -43°C alatt éri el a maximumát!

11 A CFC-k ózonromboló mechanizmusa

12 Az ózonréteg elvékonyodása Eleinte csak az Antarktisz felett alakult ki az ózonlyuk, mivel ott a legalacsonyabb Földünkön a hőmérséklet, de a 1990-es évek közepén az Északi sarknál is észlelték az ózonpajzs vékonyodását. Európa bizonyos részei fölött eddig soha nem tapasztalt mértékű volt az ózonritkulás, ezért az UV-B sugárzás is tetemesen felerősödött februárjában 37%-kal csökkent az ózonréteg vastagsága. Az európai rekordot, 47%-os ózonritkulást Nagy-Britannia fölött mérték. Ez azt jelenti, hogy az UV-B sugárzás erőssége ott szinte a duplájára nőtt. Ennek az emberre és más élőlényekre is komoly hatása van.

13

14 Az ózonréteg elvékonyodásának következményei UV-A és UV-B sugarak átengedése bőröregedés leégés fényallergia immunrendszer gyengülése bőrrák szürkehályog káros mutációk megjelenése

15 Világméretű összefogás Svédország – aeroszolok betiltása, 1978 A keretegyezményt Bécsben írták alá 1985-ben, a kötelezettségeket a montreali jegyzőkönyv (1987) tartalmazza ben lépett hatályba, miután 30 fél ratifikálta, akik ekkor az ózonkárosító anyagok 82 %-át használták fel. Egyezmény célja: CFC-k és halonok gyártásának fokozatos megszűntetése megszabott határidőn belül, HCFC-k teljes kivonása 2030-ra. konferenciák, módosítások: 1990-ben Londonban kiegészítették és szigorították, 1992-ben Koppenhágában, 1995-ben Bécsben, 1997-ben ismét Montrealban, 1999-ben pedig Pekingben további szigorításban egyeztek meg az aláírók. ózoncsökkentő gázok teljes kivonása, 1997 tagországok száma: 193

16 Jelenlegi helyzet Az ózonkárosító anyagok mintegy 97 százalékát már kiváltották világszerte, ebből hazánk is jelentősen kivette részét. Ennek köszönhetően becslések szerint mintegy 20 millió bőrrákos megbetegedést és 130 millió szürkehályog esetet sikerült megelőzni. A legtöbb CFC-t az 1987-es montreáli egyezmény értelmében kivonták a forgalomból, de hosszú életidejük miatt még sok-sok évet vehet igénybe, mire teljesen kiürülnek a légkörből. Óvatos becslések szerint 2075-re teljesen eltűnhet az Antarktisz felett minden évben kialakuló ózonlyuk.2075-re teljesen eltűnhet Save our sky!


Letölteni ppt "Szeptember 16. Az Ózonpajzs Világnapja. Montreal 1987. 1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a sztratoszférikus ózonréteg védelmét szolgáló montreali."

Hasonló előadás


Google Hirdetések