Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Alternatív költség (opportunity cost): 1. ÁBRAALTERNATÍV KÖLTSÉG A termékek előállításához erőforrások / termelési tényezők kellenek. Az erőforrások korlátozottan.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Alternatív költség (opportunity cost): 1. ÁBRAALTERNATÍV KÖLTSÉG A termékek előállításához erőforrások / termelési tényezők kellenek. Az erőforrások korlátozottan."— Előadás másolata:

1 Alternatív költség (opportunity cost): 1. ÁBRAALTERNATÍV KÖLTSÉG A termékek előállításához erőforrások / termelési tényezők kellenek. Az erőforrások korlátozottan állnak rendelkezésre Az erőforrások többféle célra hasznosíthatóak Ha az egyik termékből növelni akarjuk a termelést, akkor a másik terméktől kell elszednünk az erőforrásokat A másik megtermelt termék mennyisége csökkenni fog mennyi Y terméket áldoztunk fel. Egységnyi X termék megtermelése érdekében: 1. Fejezet

2 2. ÁBRA Magyarország Dél-Afrikai Közt. Egy mázsa előállításának alternatív költsége két mázsa. Egy mázsa előállításának alternatív költsége három mázsa. Magyarországon olcsóbban lehet -t termelni, mint Dél-Afrikában,tehát Magyarországnak komparatív előnye van a - termelésen Dél-Afrikával szemben. Egy mázsa előállításának alternatív költsége fél mázsa. Egy mázsa előállításának alternatív költsége 1/3 mázsa. Dél-Afrikában olcsóbban lehet -t termelni, mint Magyarországon,tehát Dél-Afrikának komparatív előnye van a - termelésen Magyarországgal szemben. Ha nincs kereskedelem, vagyis autarchia (önellátás) van, akkor egy kompetitív gazdaságban a hazai termelés alternatív költsége fogja meghatározni a termékek árarányát. Tehát a magyar piacokon két mázsa fehérrépát kérnek egy mázsa sárgarépáért. Tehát a dél-afrikai piacokon három mázsa fehérrépát kérnek egy mázsa sárgarépáért. Országok között akkor léteznek komparatív előnyök, ha az egyes termékek alternatív költsége autarch állapotban eltérő. Komparatív előnyök megléte esetén az egyes országok az általuk komp. előnnyel termelhető termékre szakosodnak, és ezt a terméket exportálják a másik országba. Tehát a magyarok mostantól csak sárgarépát termelnek, exportálnak is belőle Dél-Afrikának, fehérrépát pedig onnan importálnak. Tehát a dél-afrikaiak mostantól csak fehérrépát termelnek, exportálnak is belőle Magyarországnak, sárgarépát pedig onnan importálnak. KOMPARATÍV ELŐNYÖK / 1 1. Fejezet

3 3. ÁBRAKOMPARATÍV ELŐNYÖK / 2 (példa) Magyarország Dél-Afrikai Közt. Egy mázsa előállításának alternatív költsége két mázsa. Egy mázsa előállításának alternatív költsége három mázsa. A magyar nyulak termelnek plusz 100 mázsa sárgarépát eközben a fehérrépa-termésük 200 mázsával csökken. A dél-afrikai nyulak 100 mázsával csökkentik sárgarépát-termelésüket és így 300 mázsával növelik a fehérrépa-termésüket. A szakosodás következtében 100 mázsával nőtt a világ nyulainak fehérrépa-termelése, miközben a világ sárgarépa-termelése változatlan maradt. A 100 mázsás fehérrépa-többleten a kereskedelem révén osztozkodhat a két ország: Ha egy mázsa -ért 2,5 mázsa -t adnak a nemzetközi kereskedelemben: A magyar nyulak a plusz 100 mázsa sárgarépát exportálják Dél-Afrikába, akkor cserébe 250 mázsa fehérrépát kapnak importként. A dél-afrikai nyulak a 100 mázsa hiányzó sárgarépájukat importálják Magyarországról és cserébe 250 mázsa fehérrépát kell adniuk exportként. 50 mázsával több fehérrépát kaptak, mint amit előzőleg beáldoztak. 50 mázsa fehérrépa- többletük megmaradt otthon. De ha egy mázsa -ért 2,8 mázsa -t adnak a nemzetközi kereskedelemben: A magyar nyulak a plusz 100 mázsa sárgarépát exportálják Dél-Afrikába, akkor cserébe 280 mázsa fehérrépát kapnak importként. A dél-afrikai nyulak a 100 mázsa hiányzó sárgarépájukat importálják Magyarországról és cserébe 280 mázsa fehérrépát kell adniuk exportként. 80 mázsával több fehérrépát kaptak, mint amit előzőleg beáldoztak. 20 mázsa fehérrépa- többletük megmaradt otthon. 1. Fejezet

4 4. ÁBRAKOMPARATÍV ELŐNYÖK / 3 következtetések A világtermelés növekményéből minden kereskedő ország részesedik, amennyiben a nemzetközi cserearány meghaladja a hazai termelés (autarch) alternatív költségét. A komparatív előnyök kihasználásának eredményéből annál nagyobb egy ország részesedése, minél nagyobb a nemzetközi cserearány eltérése a hazai termelés (autarch) alternatív költségéből. A piaci csere a komparatív előnyök kihasználására ösztönzi a termelőket: hiszen (export)terméküket a világpiacon drágábban veszik, mint otthon. A piaci csere a komparatív előnyök kihasználására ösztönzi a fogyasztókat: Hiszen az importterméket a világpiacról olcsóbban be tudják szerezni, mintha hazai termelőktől kellene megvenniük. A nemzetközi cserearány tehát általában a kereskedő országok hazai alternatív költség értékei közé esik és ezáltal biztosítja, hogy minden résztvevő ország részesüljön a komparatív előnyökből. 1. Fejezet Komparatív előnyök azt jelentik, hogy az egyes országokban az autarchia állapotában eltérnek a termelés alternatív költségei. A kisebb alternatív költség komparatív előnyt, a nagyobb alternatív költség komparatív hátrányt jelent. 1. Fejezet

5 5. ÁBRA Transzformációs görbe (=termelési lehetőségek határa görbe): két termék megtermelhető kombinációit mutatja a rendelkezésre álló termelési tényezők teljes kihasználása és a legjobb technológia mellett. Transzformációs görbék X termék Y termék A transzformációs görbék negatív meredekségűek. A transzformációs görbék meredeksége a termelés alternatív költségét fejezi ki. Ha a transzformációs görbe egyenes (lineáris), akkor a termelés alternatív költsége állandó, vagyis független a termelés mennyiségétől. Ha a transzformációs görbe konkáv (alulról homorú), akkor a termelés növelésével egy termék alternatív költsége egyre emelkedik. X termék Y termék Fejezet

6 6. ÁBRAKözösségi közömbösségi görbék X termék Y termék I1I1 I2I2 I3I3 A társadalom összes tagjának preferenciáit tükrözik. Feltételeznünk kell a jövedelemelosztás állandóságát. Hasonlóan az egyéni közömbösségi görbékhez: - Negatív meredekségűek - Minél távolabb vannak az origótól, annál magasabb hasznossági szintet képviselnek. - Konvexek (csökkenő hely. határráta) 1. Fejezet

7 - Isoincome (egyenlőjövedelem) egyenes: az ország kereskedelmi lehetőségeit fejezi ki. Az ország költségvetési egyenese, meredeksége a világpiaci cserearányt mutatja. 7. ÁBRAAutarchia és kereskedelem állandó alternatív költségek mellett X termék Y termék Autarchia X termék (Mivel az alternatív költségek állandóak, ezért a fogyasztói preferenciák nincsenek hatással az alternatív költségekre, így a termékek árarányára sem.) Állandó alternatív költségek esetén a komparatív előnyök kihasználásával teljes specializáció (szakosodás) alakul ki: Termelési és fogyasztási pont. Y termék Fogyasztási pont. Termelési pont. Isoincome egyenes Kereskedelem 1. Fejezet

8 8. ÁBRAAutarchia és kereskedelem növekvő alternatív költségek mellett X termék Y termék 0 Autarchia Termelési és fogyasztási pont. (Növekvő alternatív költségek esetén a transzformációs görbe mellett a fogyasztói preferenciák is szerepet játszanak az autarch árarány meghatározásában.) Y termék Fogyasztási pont. Termelési pont. Isoincome egyenes Kereskedelem - Mindaddig érdemes X termék termelését növelni, amíg a világpiaci cserearány nagyobb, mint az X termék hazai termelésének alternatív költsége. - B pontban a termelés alternatív költsége megegyezik a világpiaci cserearánnyal. - Az isoincome egyenes mentén fog az ország kereskedni - az egyenes és a legmagasabb köz. görbe C érintési pontja a fogyasztási pont. - A komp. előnyös kereskedelem következtében az ország magasabb közömbösségi görbére került A C A B Növekvő alternatív költségek esetén kivételes esetektől eltekintve a komparatív hátrányos termék előállítása sem szűnik meg, vagyis általában nem alakul ki teljes specializáció. 1. Fejezet

9 9. ÁBRA Ajánlati görbe Y Y X X P W = 1 P W = 1/2 P W = 1 P W = 1/2 P A = 1/4 Az autarch állapot alternatív költségaránya P W = 2 Világpiaci cserearányok: Az origóból húzott egyenesek meredeksége mutatja, milyen arányban cseréli a két ország saját exporttermékét a másik importtermékére. Ajánlati görbe: Ha megnézzük, hogy a különböző világpiaci cserearányok mellett X termékből mennyit exportálunk (és cserébe persze az adott cserearánynak megfelelően mennyi importterméket kapunk), akkor az így kapott pontokat összekötve kapjuk az ajánlati görbét. B A C 1. Fejezet Két egység X exporttermékemről kell lemondanom hogy cserébe a másik országból 1 egység Y importterméket kaphassak. Látható, hogy ez a cserearány kedvezőbb számomra (az X terméket exportáló ország számára), hiszen itt az 1 egység Y importtermékért csak 1 egység X exporttermékemet kell adnom cserébe Az ábrából is jól látható tehát, hogy minél meredekebb a cserearányt mutató egyenes, annál kedvezőbb ez az X terméket exportáló ország, és annál kedvezőtlenebb az Y terméket exportáló ország számára. (Definíció): Egy ország exportkínálatát és importkeresletét a világpiaci cserearány függvényében az ország ajánlati görbéje mutatja. Az ajánlati görbe kiindulóponti meredeksége az autarch cserearány: a hazainál rosszabb, vagy azonos áron nincs miért kereskedni a külfölddel. Minél jobb a cserearány, tehát minél több importterméket kapok egységnyi exporttermékért, annál többet termelek és otthon annyival kevesebbet fogyasztok belőle, aminek következtében egyre több exportárut „vihetek a nemzetközi piacra”. (Ez az ún.. helyettesítési hatás). Ahogy nő viszont a cserearány-javulás következtében a reáljövedelem, a gazdagodó ország egyre többet fogyaszt mind az import-, mind az exporttermékből. Ez a jövedelmi hatás. Az ábrán a B pontig a helyettesítési hatás az erősebb. A cserearány-javulással a jövedelmi hatás egyre erősödik és a B pont utáni visszahajló szakaszban, ahol a javuló cserearány ellenére csökkentették X termék exportját, a jövedelmi hatás már erősebb, mint a helyettesítési hatás. 1. Fejezet

10 10. ÁBRANemzetközi cserearányok meghatározása P W = 1 P W = 1/2 P A1 = 1/4 P W = 2 B A C Y P A2 = 2 X Itt a jövedelmi hatás az erősebb (visszahajlik az ajánlati görbe). 1. Fejezet X terméket exportáló (Y terméket importáló) ország ajánlati görbéje Y terméket exportáló (X terméket importáló) ország ajánlati görbéje A két ország ajánlati görbéjének metszéspontja határozza meg a két ország közt kialakuló kereskedelem cserearányát. A két görbe metszéspontjában az egyik ország pontosan annyi terméket óhajt exportálni a másikba, mint amennyit a másik tőle importálni akar és cserébe pont annyit óhajt importálni a másik ország termékéből, mint amennyit ezen a cserearányon a másik exportálni akar neki. XEXE YEYE A példában a kialakult cserearány éppen egy, tehát a két ország egy az egyben cseréli egymás közt az X és az Y termékeket, méghozzá X E = Y E mennyiségben. Itt a helyettesítési hatás az erősebb

11 11. ÁBRA X termék A példában búza - - Magyarország exportálja Nemzetközi cserearányok változása Y termék A példában rozs - - Csehország exportálja Magyarország ajánlati görbéje Csehország eredeti ajánlati görbéje Csehország új ajánlati görbéje A csehek ugyanannyi búzáért cserébe Eredetileg csak ennyi rozsot adtak Most pedig már ilyen sok rozsot adnak Nemzetközi cserearányok változnak, ha az ajánlati görbék változnak. A példában a csehek ajánlati görbéje módosult. Itt most épp azért, mert megváltoztak a preferenciáik: most jobban kedvelik a búzát, amit importálnak. Az ábrán látható módon így most megnyúlt az ajánlati görbéjük és új pontban metszi a magyarokét. Az így kialakult új cserearány a magyaroknak kedvezőbb, a cseheknek pedig romlást jelent az eredeti állapothoz képest. 1. Fejezet

12 12. ÁBRA 2. Fejezet Komparatív előnyök lehetséges forrásai: q A munka termelékenységének országok közötti eltérései  Adam Smith: abszolút előnyök  David Ricardo: ha minden abszolút előny az egyik országban koncentrálódik is, mégis lehet komp. előnyök alapján kereskedni, ha a termelékenységi előnyök nem azonos arányúak a két termékben. (így az alternatív költségek különbözőek). q Az országok eltérő relatív tényezőellátottsága (Heckscher - Ohlin elmélet) q Fogyasztói preferenciák eltérése az egyes országokban.

13 13. ÁBRA 2. Fejezet A komparatív előnyök ricardoi modellje / 1 Ha Magyarországon növelem 1 egységgel X termelését: akkor 10 munkaórát vonok el az Y termeléséből ezáltal 2 egységgel csökken Y termelése. 1 X termelésének alternatív költsége tehát 2Y. Ez relatíve drágább, mint Csehországban. Ha Csehországban növelem 1 egységgel X termelését: akkor 15 munkaórát vonok el az Y termeléséből ezáltal 1,5 egységgel csökken Y termelése. 1 X termelésének alternatív költsége tehát 1,5Y. Ez relatíve olcsóbb, mint Magyarországon. Csehországnak komparatív előnye van X termékből. Magyarországnak komparatív előnye van Y termékből. Ha Magyarországon növelem 1 egységgel Y termelését: akkor 5 munkaórát vonok el az X termeléséből ezáltal 1/2 egységgel csökken X termelése. 1 Y termelésének alternatív költsége tehát 1/2X. Ez relatíve olcsóbb, mint Csehországban. Ha Csehországban növelem 1 egységgel Y termelését: akkor 10 munkaórát vonok el az X termeléséből ezáltal 2/3 egységgel csökken X termelése. 1 Y termelésének alternatív költsége tehát 2/3 X. Ez relatíve drágább, mint Magyarországon. A példán látható, hogy mindkét termék termeléséből Magyarországnak van abszolút előnye, mivel mindkét terméket alacsonyabb munkaráfordítással állította elő. Így tehát a Smith-féle abszolút termékenységi mindkét termék esetében Magyarországon vannak. Ricardo viszont hosszas gondolkodás után arra a felfedezésre jutott, hogy mégis létezhet kölcsönösen előnyös kereskedelem a két ország között, mivel Magyarország termelékenységi előnyei nem azonosak a két termék esetében. Azt, hogy a komparatív előnyök mely termékből mely országnál vannak, a fenti példából követhető végig: a módszer lényege, hogy az egyik termék termelését egy egységgel növeljük, akkor ezzel elvonom az ehhez szükséges munkaóra-mennyiséget a másik terméktől... A következő ábrán felrajzoltam a két transzformációs görbét is: a példában most mindkét ország mondjuk 30 munkaórával rendelkezik. Ha minden munkaórájukkal csak X terméket termelnek, akkor a magyarok 3 X-et tudnak összehozni, míg a csehek csak 2 X-et. Ha minden erejükkel az Y-ra mennek rá, a magyarok 6 Y-t, míg a csehek 3 Y-t gyártanak. Így jöttek ki a csehek kék, valamint a magyarok piros transzformációs görbéinek X és Y tengelyen mért tengelymetszetei. Látható, hogy a csehek kék görbéje végig beljebb húzódik, mint a magyarok piros görbéje, tehát akár csak X-et, akár csak Y-t, akár a két termék bármilyen kombinációját gyártják is, a magyarok mindig többet tudnak kihozni azonos mennyiségű munkaórából. A komparatív előnyök meglétét az mutatja, hogy a két ország transzformációs görbéi eltérő meredekségűek.

14 14. ÁBRA X Y 2. Fejezet A komparatív előnyök ricardoi modellje / 2 X Y X Y X Y X Y Magyarország transzformációs görbéje Csehország transzformációs görbéje Ha a csehek rendelkezésére álló munkaórákat megnövelnénk és így ugyanannyi X-et tudnának gyártani, mint a magyarok, akkor látszik, hogy Y-ból így is a magyarok alatt teljesítenének, tehát a cseheknek komparatív hátrányuk van Y termék termeléséből. Ha a csehek rendelkezésére álló munkaórákat megnövelnénk és így ugyanannyi Y-t tudnának gyártani, mint a magyarok, akkor látszik, hogy X-ből többet teljesítenének, mint a magyarok, tehát a cseheknek komparatív előnyük van X termék termeléséből. Ha a magyarok rendelkezésére álló munkaórákat lecsökkentenénk és így ugyanannyi X-et gyártanának, mint a csehek,... Ha a magyarok rendelkezésére álló munkaórákat lecsökkentenénk és így ugyanannyi Y-t gyártanának, mint a csehek, akkor látszik, hogy Y-ból többet teljesítenének, mint a csehek, tehát a magyaroknak komparatív előnyük van Y termék termeléséből.... akkor látszik, hogy X-ből kevesebbet teljesítenének, mint a csehek, tehát a magyaroknak komparatív hátrányuk van X termék termeléséből.

15 15. ÁBRA 2. Fejezet Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 1 Vannak munkaigényes, és vannak tőkeigényes termékek. A munkaigényes termékek előállításához relatíve több élőmunkára és kevesebb tőkére van szükség. Munkaigényes termékek pl. a könnyűipari termékek (pl. ruha, cipő). Tőkeigényes termékek pl. a nehézipar termékei: (pl. acéllemezek). Ha egy gazdaságban úgy általában nő a termelés tőkeigényessége (magasabb fokú lesz a gépesítettség, amikor is nem kell annyi munkásember), az egyre automatizáltabb munkaigényes ágazatok továbbra is munkaigényesebbek lesznek az egyre automatizáltabb tőkeigényes ágazatoknál. Vannak munkával relatíve jól ellátott országok. Itt a munka / tőke arány (L/K, Labour / Kapital) nagyobb, mint a világátlag. Vannak tőkével relatíve jól ellátott országok is, ahol pedig a K/L arány nagyobb, mint a világátlag. K L Isocost egyenes Tőkeigényes termék isoquant-görbéje Munkaigényes termék isoquant-görbéje Optimális tényezőkombináció a tőkeigényes termék esetében Optimális tényezőkombináció a munkaigényes termék esetében Népi Kína Munkával relatíve jól ellátott ország. Rengetegen vannak, de ahhoz képest kevés a tőke. Itt olcsó a kínai papucs (kézzel varrt).  munkaigényes termék. Miért?: mert igen kevés kell hozzá a drága tőkéből és sok kell hozzá a munkából, ami viszont olcsó, mert sok van belőle. Ausztrália Tőkével relatíve jól ellátott ország. Jól állnak tőkéből, de ahhoz képest igen kevés a munkáskéz. Itt olcsó az acéllemez.  tőkeigényes termék. Miért?: mert igen kevés kell hozzá a drága munkából és sok kell hozzá a tőkéből, ami viszont olcsó, mert sok van belőle.      

16 16. ÁBRA 2. Fejezet Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 2 Ha drágul a munkaigényes termék ára a tőkeigényes termék árához képest, akkor növekedni fog a munka ára a tőke árához képest. Miért? Ha nő a kézzel varrt papucsok ára az acéllemezhez képest, akkor inkább több papucsot varrunk és kevesebb acéllemezt hengerelünk. De ehhez sok munkáskéz kell, ezért jól megnőtt a munkakeresletünk. Ha pedig nő a munkakereslet, akkor nő a munkabér is. Tőkéből pedig kevesebb kell, mert a tőkeigényes acéllemezt most kevésbé viszik a piacon. Lecsökkent tőkekeresletünk következtében pedig leesik a tőke bérleti díja is (kamat). (A tőkeigényes termék relatív árának növekedésekor persze ugyanígy nő a tőke relatív ára is.) Ha drágul a a munka ára a tőke árához képest, akkor növekedni fog munkaigényes termék ára a tőkeigényes termék árához képest,. Miért? Ha drágul a munkaerő, akkor nőnek a papucsvarrodák költségei, így az eddiginél magasabb áron tudják csak a kézzel varrt papucsokat a piacon kínálni. (A tőke relatív árának növekedésekor persze ugyanígy nő a tőkeigényes termék relatív ára is.) A munka relatív ára W/R (wage / rate of interest) Munkaigényes termék relatív ára P X / P Y A tőke relatív ára R/W ( rate of interest / wage) Tőkeigényes termék relatív ára P Y / P X

17 17. ÁBRA 2. Fejezet Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 3 A kereskedelmi folyamatok eredményeképp előállt állapot:  a kereskedelem mindkét országban kiegyenlíti a termékár-arányokat  a kereskedelem mindkét országban kiegyenlíti a tényezőár-arányokat (W/R) A munka relatív ára W/R (wage / rate of interest) Munkaigényes termék relatív ára (P) P 2-A PwPw P 1-A Tőkegazdag ország autarch állapot:  a tőkéhez viszonyítva kevés a munkáskéz, ezért a munka drága a tőkéhez képest (magas W/R).  ha drága a munka, akkor a munkaigényes termékek is drágák (magas P). Munkagazdag ország autarch állapot:  sok a munkás a kevés tőkéhez viszonyítva: a munka ezért olcsó a tőkéhez képest (alacsony W/R).  ha olcsó a munka, akkor a munkaigényes termékek is olcsók (alacsony P). ( W/R ) 2-A ( W/R ) w ( W/R ) 1-A A2A2 A1A1 B Miért? A munkagazdag népi Kínában az önellátás állapotában tehát olcsó a kézzel varrt papucs és drága az acéllemez, alacsony a munkabér és magas a tőke bérleti díja. Ausztrália tőkegazdag, ezért itt autarch állapotban a tőkeigényes acéllemez az olcsó, viszont a kevés munkáskéz miatt igen drága a kézzel varrt papucs, magas a munkabér és olcsó a tőke bérleti díja.A relatív árarányokat tekintve ez úgy néz ki, hogy Kínában az acéllemez olyan drága, hogy 30 papucsot is elkérnek egyetlen négyzetméter acéllemezért, Ausztráliában pedig már 2 papucsért is boldogan odaadják ugyanazt az acéllemezt. (Fordítva ez úgy hangzik, hogy Kínában a papucs olyan olcsó, hogy csak 1/30-ad acéllapot adnak érte, míg Ausztráliában ennek tizenötszörösébe kerül: 15/30-ad, vagyis egy fél acéllap jár érte.) A két ország kereskedni kezd egymással, Kína papucsot exportál az ausztráloknak, azok pedig acéllemezt exportálnak Kínába. A cserearány a két autarch árarány között lesz, mondjuk 13 papucsot adnak egy négyzetméter acéllemezért. Mostantól tehát mindkét országban ezen a cserearányon kereskednek. Nő a papucs iránti kereslet, a papucs ára tehát jócskán megnőtt Kínában. A papucs-üzletág fellendül, mindenki papucsvarrókat keres, ezért a munkások bére emelkedik. Egész Kínában drágul a munkaerő, ezért minden ágazatban próbálják növelni a termelés tőkeigényességét (új gépeket vesznek, hogy ezzel minél több drága munkást kiválthassanak. Minden ágazatban nő tehát a K/L arány. Mindenütt nő tehát a felhasznált tőke mennyisége a munkához képest, ezért a tőke határterméke csökken.  a tőke reál bérleti díja csökken. Mindenütt csökken tehát a felhasznált munka mennyisége a tőkéhez képest, ezért a munka határterméke nő.  a munka reálbére nő. A munkagazdag országban tehát a kereskedelem következtében a munkások gazdagodtak, a tőketulajdonosok szegényedtek. L - ha a K fix vagy K - ha az L fix Q Parciális termelési függvény Csökkenő, de pozitív határtermék A tényezőár-arányok úgy egyenlítődtek ki, hogy közben sem a tőke, sem a munka nem mozgott az országok között, csupán tőkeigényes, ill. munkaigényes termékekkel kereskedtek.

18 18. ÁBRA 2. Fejezet Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 4 - az eddigiek összefoglalása Népi Kína Munkával relatíve jól ellátott ország. Rengetegen vannak, de ahhoz képest kevés a tőke. Itt olcsó a kínai papucs (kézzel varrt).  munkaigényes termék. Miért?: mert igen kevés kell hozzá a drága tőkéből és sok kell hozzá a munkából, ami viszont olcsó, mert sok van belőle. Drága viszont az acéllemez. Ausztrália Tőkével relatíve jól ellátott ország. Jól állnak tőkéből, de ahhoz képest igen kevés a munkáskéz. Itt olcsó az acéllemez.  tőkeigényes termék. Miért?: mert igen kevés kell hozzá a drága munkából és sok kell hozzá a tőkéből, ami viszont olcsó, mert sok van belőle. Drága viszont a kézzel varrt papucs.     Most elkezdünk kereskedni... új, egységes cserearány a két országban az eredeti autarch árarányok között Új kereslet a papucsra - exportálunk - nő a papucs ára Jön be az import acéllemez - csökken az ára A sok export papucs megvarrásához egyre több munkás kell Nő a munkakereslet - nő a munkások bére A dráguló munka miatt minden ágazatban tőkeigényesebb eljárásokat vezetnek be - nő a K/L arány Nő a tőkefelhasználás - csökken a tőke határterméke Csökken a munkafelhasználás - nő a munka határterméke Csökken a tőke határterméke - csökken a tőke reál bérleti díja Nő a munka határterméke - nő a munka reálbére Új kereslet az acéllemezre - exportálunk - nő az acéllemez ára Jön be az import papucs - csökken az ára A sok export acéllemez legyártásához egyre több tőke kell Nő a tőkekereslet - nő a tőke bérleti díja A dráguló tőke miatt minden ágazatban munkaigényesebb eljárásokat vezetnek be - nő az L/K arány Csökken a tőkefelhasználás - nő a tőke határterméke Nő a munkafelhasználás - csökken a munka határterméke Nő a tőke határterméke - nő a tőke reál bérleti díja Csökken a munka határterméke - csökken a munka bérleti díja   

19 19. ÁBRA 2. Fejezet Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 5 - fejlődő országok / fejlett országok Népi Kína Munkával relatíve jól ellátott ország. Rengetegen vannak, de ahhoz képest kevés a tőke. A munkagazdag országban a kereskedelem révén tehát nőtt a munkások jövedelme / életszínvonala, a tőkések jövedelme viszont csökkent. A munkagazdag (fejlődő) országok ezért szakosodnak általában a munkaigényes termékek exportjára, hiszen alapvető tényezőellátottságuk (relatíve szűkös tőkeforrások a népes munkakínálathoz képest) ezt determinálja. A tőketulajdonosok számára azonban ez nem előnyös, ezért állami iparvédelmi intézkedések bevezetését szorgalmazzák. Ausztrália Tőkével relatíve jól ellátott ország. Jól állnak tőkéből, de ahhoz képest igen kevés a munkáskéz. A tőkegazdag országban a kereskedelem révén tehát nőtt a tőkések jövedelme / életszínvonala, a munkások jövedelme viszont csökkent. A tőkegazdag (fejlett) országok ezért szakosodnak általában a tőkeigényes termékek exportjára, hiszen alapvető tényezőellátottságuk (relatíve bő tőkeforrások a korlátozott munkakínálathoz képest) ezt determinálja. A munkások számára azonban ez nem előnyös, (olcsó külföldi munka versenye) ezért állami kereskedelmi korlátozások bevezetését szorgalmazzák.

20 20. ÁBRA 2. Fejezet Komparatív előnyök: Heckscher - Ohlin modell / 5 Y tőkeigényes termék mennyisége X munkaigényes termék mennyisége Tőkegazdag ország transzformációs görbéje Egybevágó közömbösségi görbe: mindkét országban azonos preferenciák Tőkegazdag ország termelési és fogyasztási pontja Munkagazdag ország transzformációs görbéje Munkagazdag ország termelési és fogyasztási pontja Autarchia X munkaigényes termék mennyisége Tőkegazdag ország termelési és pontja Munkagazdag ország termelési pontja Kereskedelem Autarchiában az egyes országok termelési és fogyasztási pontjai megegyeznek. Bár a fenti ábra azonos preferenciákat szemléltető, közös közömbösségi görbét ábrázol, a két ország mégis eltérő termékösszetételben termel és fogyaszt: a munka- gazdag ország a számára olcsóbb munkaigényes terméket, a tőkegazdag ország a számára olcsóbb tőkeigényes terméket termeli és fogyasztja nagyobb mennyiségben. Közös fogyasztási pont Y tőkeigényes termék mennyisége A kereskedelem megindulása után mindkét ország növelte saját komparatív előnnyel termelhető termékének termelését és csökkentette a komparatív hátrányos termékét. A közös isoincome egyenes mentén kereskednek: az egyenes meredeksége mutatja a cserearányt. A fogyasztási pont a megegyező preferenciák miatt közös - az isoincome egyenest érintő közös közömbösségi görbe magasabban helyezkedik el, mint az eredeti: a kereskedelem nyomán kialakult új optimum tehát magasabb jóléti szintet képvisel.

21 21. ÁBRA 2. Fejezet A fogyasztói preferenciák eltérésén alapuló kereskedelem A fenti ábrán a két ország egybevágó transzformációs görbéjét láthatjuk. A két ország azért termel és fogyaszt autarchiában mégis eltérő szerkezetben, mert mást preferálnak a fogyasztóik: az 1. Országban Y-t kedvelik jobban, a 2-ban pedig X-et. Tekintsük most a 2. Országot! Sok X-et termel, mert azt kedveli jobban. Csakhogy a konkáv transzformációs görbén jobbra haladva az X tengely mentén minél inkább növeljük X termelését, annál nagyobb alternatív költséggel jár az számunkra, annál nagyobb Y-mennyiségekről kell közben lemondanunk. Ha az X-kedvelő 2. Ország visszafogná kicsit az X termelését (és fogyasztását), sokkal olcsóbban tudná azt megtermelni (X termelését jelen helyzete szerint az Y-t kedvelő 1. Ország tudja olcsón megoldani, a 2. Ország pedig pont Y-t tudja komparatív előnnyel, tehát alacsonyabb alternatív költséggel megtermelni.) Miért? Mert saját preferált termékének termelését mindkét ország kissé „túlhajtotta”: a konkáv transzformációs görbe által illusztrált termelési lehetőségeik szerint az egyre növekvő termelési mennyiségeket mát csak egyre drágábban tudják produkálni. Az érintett országok autarchiában mégsem akarnák visszafogni a termelésüket, mert nem kedvező számukra, ha az általuk nem annyira kedvelt termékből nyernének egyre többet vissza, miközben a preferált termék termelését fogják vissza. A kereskedelem lehetőségének tudatában viszont mindkettő visszafogja az általa preferált termék termelését. E lépésükkel mindketten a transzformációs görbe túl nagy alternatív költségeket mutató szakaszán léptek vissza, így az általuk preferált termékből mindkettő viszonylag kis termelés-visszaesést szenvedett el, míg az általuk diszpreferáltból relatíve nagy kompenzációt nyertek cserébe vissza. A közös isoincome egyenes mentén aztán cserélnek: a nagyobb mennyiségű visszanyert nem-preferált terméket visszacserélik a másiknál is nagyobb mennyiségben visszanyert kedvencükre. Így végül a számukra kedvesebb termékből nyertek többet annál, mint amennyit ugyanebből feláldoztak. A közös isoincome egyenest érintő közömbösségi görbéje így mindkét országnak magasabbra került, mint az eredeti: a kereskedelem nyomán kialakult új optimum tehát magasabb jóléti szintet képvisel. Y X 1. Ország termelési és fogyasztási pontja: ők az Y terméket szeretik jobban Autarchia 2. Ország termelési és fogyasztási pontja: ők az X terméket szeretik jobban Y X 1. Ország fogyasztási pontja Kereskedelem 2. Ország fogyasztási pontja Közös termelési pont

22 22. ÁBRA 4. Fejezet Fogyasztói többlet, termelői többlet D S Fogyasztói többlet Termelői többlet pp

23 23. ÁBRA 3. Fejezet4. Fejezet Kis ország vámkivetése S D P Q Vám nagysága 1.) Kis országban a vám teljes összegével megemelkedik az ár 2.) Az áremelkedés hatására csökken a kereslet... 3.)... és emelkedik a hazai kínálat 4.) Így az import visszaesik. 5.) Az áremelkedés hatására a fogyasztói többlet csökken... 8.) A fogyasztókat ért veszteségnek van olyan része is, amit nem nyer meg senki más többlet-bevétel formájában: ezt holtteher - veszteségnek hívjuk. Ha holtteher veszteség keletkezik, akkor biztos, hogy össztársadalmi jóléti veszteség keletkezik. A.B. A. : Fogyasztói holtteher-veszteség: az áremelkedés következtében meg sem vásárolt, így el sem fogyasztott mennyiség. B. : Termelői holtteher-veszteség: a hazai termelők költségeinek növekedése; a vámkivetés lehetőséget adott a komparatív hátrányos termék termelésének növelésére. 6.)... ennek egy részét a hazai termelők veszik el termelői többlet-növekedés formájában... 7.).. másik része az államhoz kerül az import után befizetett vámbevétel formájában A. B.

24 24. ÁBRA 3. Fejezet4. Fejezet Nagy ország vámkivetése / 1 DmDm SxSx DmDm SxSx S’ x Exportőr ország Importőr országVilágpiac D D D D S S SS Exportkínálat: hazai kínálat - hazai kereslet Importkereslet: hazai kereslet - hazai kínálat Az importőr ország vámkivetése csökkenti az exportkínálatot: az exportkínálati görbe pont a vám összegével feljebb tolódott.

25 25. ÁBRA 3. Fejezet4. Fejezet Nagy ország vámkivetése / 2 S’ x SxSx DmDm Importőr kormány vámbevétele Kivetett vám nagysága Fogyasztói holtteher-veszteség az importőr országban: az áremelkedés következtében meg sem vásárolt, el sem fogyasztott termékek mennyisége Termelői holtteher-veszteség az exportőr országban: a vám nem engedi teljesen kiaknázni a komparatív előnyt az exportőröknél. Az exportőr ország cserearány-vesztesége A fogyasztói ár emelkedése az importőr országban

26 26. ÁBRA 3. Fejezet4. Fejezet Nagy ország vámkivetése / 3 DmDm SxSx S’ x P P P QQQ SxSx SxSx DmDm DmDm Rugalmatlan exportkínálat, rugalmas importkereslet: a vámteher nagy részét az exportőr ország viseli cserearány-veszteség formájában. Rugalmas exportkínálat, rugalmatlan importkereslet: a vámteher nagy részét az importőr ország viseli a fogyasztói árszínvonal növekedése formájában. Kis ország esete: az exportkínálat végtelenül rugalmas, mivel az exportőröknek mindegy, hogy a kis ország vásárol-e tőlük, vagy sem. Így a vámteher egészét az importőr ország viseli a fogyasztói árszínvonal növekedése formájában.

27 27. ÁBRA 3. Fejezet4. Fejezet Vámok a Heckscher - Ohlin modellben A munka relatív ára W/R (wage / rate of interest) Munkaigényes termék relatív ára (P) PAPA PVPV PWPW A S V Autarchia Szabadkereskedelem Vám (W/R) W (W/R) V (W/R) A Ez egy tőkegazdag ország. Az A pont az autarch helyzetet mutatja, amikor (relatíve) drága a munka és (rel.) drága a munkaigényes termék is. Ha az ország bekapcsolódik a kereskedelembe, özönlik be a munkaigényes termék, csökken a relatív ára és (rel.) csökkennek a munkabérek is. Ezt a helyzetet mutatja az S pont (szabadkereskedelem). Ha az importra (munkaigényes termékek behozatala) vámot vetnek ki, az importterméket drágítják vele, így csökken iránta a kereslet és nőhet a hazai termelés. A munkaigényes termék relatív drágulásával párhuzamosan tehát újra nőni kezd a munka relatív ára is. (V pont.) Az autarch helyzet (hacsak nem prohibitív vámról van szó, ami olyan magas, hogy lehetetlenné tesz bármiféle importot) nem áll vissza, de az autarch helyzet felé mozdulnak a termék-, ill. a tényezőár-arányok.

28 28. ÁBRA 3. Fejezet4. Fejezet Mennyiségi korlátozás: kvóta S D P Q Kvóta nagysága Importkvóta: az import mennyiségi korlátozása. Ha értéke a szabadkereskedelmi ár melletti importkeresletnél kisebb, akkor a túlkereslet viszi fel az árat addig, amíg az árnövekedés által kiváltott hazai kínálat-növekedés és kereslet-csökkenés különbségeként előálló importkereslet szintje az importkvóta szintjéig nem csökken. Az így kialakult árnövekedés hatásai megegyeznek a vám árnövelő hatása következtében kialakult helyzettel; kivéve a vámbevételt: az állam által beszedett vámbevétel most kvótajáradék, ami az olcsón behozott és itthon drágán eladott importtermékeken realizált nyereség: ez az importengedélyek tulajdonosainak többlet - jövedelme. Termelői többlet növekménye Termelői holtteher-veszteség Kvótajáradék Fogyasztói holtteher-veszteség A fogyasztói többlet csökkenése

29 29. ÁBRA 3. Fejezet4. Fejezet Kvóta és vám P S D Q S’ Ár változatlan Vám P S D Q S’ Az ár csökkent Kvóta P S D Q Az ár nőtt Kvóta D’ Nő a hazai kínálat: csökken ugyan az importkereslet, de import azért még kell; ha pedig van import, akkor marad az importtal növelt ár is. (A hazai termelők is az importtermékek árán kínálják terméküket. ) Nő a hazai kínálat: csökken az importkereslet, így a kvóta a régi áron már túl „bő”: ha az ár csökken, csökken a hazai termelés (kínálat) és nő a kereslet, nő tehát az importkereslet — az ár egészen addig csökken, míg az importkereslet a kvóta mértékéig növekszik. Nő a hazai kereslet: nő az importkereslet is. Ettől a vám összege még a régi, tehát a vámmal növelt ár sem változik. P S D’ Q D Ár változatlan Vám Növekvő import Nő a hazai kereslet: nő az importkereslet is. Az eddigi áron a kvótánál nagyobb lett a kereslet; a túlkereslet felviszi az árat egészen addig, amíg az árnövekedés miatt megnövekedő hazai kínálat és lecsökkenő hazai kereslet végül is az importkvóta szintjére nem zsugorítja vissza az importkeresletet.

30 30. ÁBRA 3. Fejezet4. Fejezet Szubvenció S D P Q S’ Exportszubvenció: az exporttermék termelőinek a kínálat minden egysége után nyújtott támogatás. A hazai termelők kínálati görbéje a szubvenció összegével lefelé tolódik: a kínálat nő. Mivel az ár változatlan marad, a fogyasztói többlet nem csökken. A termelői többlet itt is nő, termelői holtteher-veszteség is keletkezik, de fogyasztói holtteher-veszteség nem. Össztársadalmi szinten e protekcionista eszköznek van a legkevesebb negatív hatása.


Letölteni ppt "Alternatív költség (opportunity cost): 1. ÁBRAALTERNATÍV KÖLTSÉG A termékek előállításához erőforrások / termelési tényezők kellenek. Az erőforrások korlátozottan."

Hasonló előadás


Google Hirdetések