Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK."— Előadás másolata:

1 1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK

2 A jelek és a nyelv2 VÁZLAT: I.A jel fogalma. II.A jelek felosztása. 1. Természetes jelek – mesterséges jelek. 2. Felosztás a jel és a jeltárgy viszonya szerint. 3. Felosztás a jelek konzisztenciája szerint. III. A nyelv mint jelrendszer.

3 A jelek és a nyelv3 I. A jel fogalma: Jelnek azt nevezzük, ami önmagán túl mást is jelent. Például: Egy fénykép önmagában különböző élettelen anyagok összessége. Ezen túl azonban elsősorban azt jelenti, amit ábrázol.

4 A jelek és a nyelv4 A jel alapvető funkciója a kommunikációban az, hogy reprezentáljon és felidézzen valamilyen jelen nem lévő dolgot. A jel minden esetben egyszerűbb, könnyebben kezelhető az általa reprezentált dolognál. Pl. egy térkép mindig kisebb és vázlatosabb az általa megjelenített földrajzi egységnél.

5 A jelek és a nyelv5 II. A jelek felosztása Létrejöttük szerint: természetes jelek – mesterséges jelek A jel és a jeltárgy viszonya szerint: ikon – index – szimbólum A jel konzisztenciája (állaga) szerint: folytonos (analóg) jel – diszkrét (digitális) jel

6 A jelek és a nyelv6 II. 1. Természetes jelek – mesterséges jelek Természetes jelek: nem akaratlagosan létrehozott jelek. Pl. a füst mint a tűz, a láz mint a betegség jele. A természetes jeleket szimptómáknak is szokás nevezni. Mesterséges jelek: akaratlagosan, közlési szándékkal létrehozott jelek. A kommunikáció bármely jele (pl. kézlegyintés, beszéd, írás, kacsintás stb.) mesterséges jel.

7 A jelek és a nyelv7 II. 2. Felosztás a jel és a jeltárgy viszonya szerint Ikon A jel hasonlít a jeltárgyára (jelentésére). Pl. fénykép, rajz. Az ikonok leginkább a vizuális érzékelési tartományhoz kötődnek, de elvileg a többi négy érzékelési tartományban is előfordulhatnak (hangikonok, szagikonok, íz- ikonok, tapintási ikonok). Az ikonok értelmezését nem szükséges külön tanulnunk.

8 A jelek és a nyelv8 Index A jel valamilyen formában utal a jeltárgyára, vagy anyagbeli, térbeli, ok- okozati (esetleg egyéb, logikailag megragadható) összefüggésben van vele. Indexek pl. a rendőri forgalomirányító karjelzések, a hívó kézmozdulat, az irányjelző nyilak stb. Az indexeket részben tanulnunk kell, de jelentésük ki is található.

9 A jelek és a nyelv9 Index

10 A jelek és a nyelv10 Szimbólum A jel és a jeltárgy sem hasonlósági, sem ráutalásos kapcsolatban nincs egymással. A jel és a jeltárgy kapcsolata önkényes, egyezményes. Szimbólumok a nemzeti zászlók, címerek, pártlogók, és alapvetően szimbólumokból álló jelrendszer a nyelv is. A szimbólumok értelmezését mindenképpen tanulnunk kell.

11 A jelek és a nyelv11 FONTOS!!! Egy konkrét jel sosem lehet ‘vegytisztán’ ikon, index vagy szimbólum. Egy konkrét jel valamilyen mértékben mindig kevert. Pl. egy fénykép dominánsan ikon, de a mérete és kétdimenziós volta csak utal a jeltárgy nagyobb méretére és háromdimenziós voltára – ezek pedig indexikus vonások.

12 A jelek és a nyelv12 A nyilak indexek, mert utalnak az irányokra, amelyek felé szabad a haladás. A kék szín a KRESZ-ben a megengedés jele. Mivel a kék szín és a megengedés fogalma között sem hasonlósági, sem ráutalásos viszony nincs, a kék szín itt szimbólumnak minősül. Tehát az adott konkrét jel (KRESZ-tábla) részben index, részben szimbólum.

13 A jelek és a nyelv13 FONTOS!!! Ugyanaz a jel minősülhet az egyik befogadó számára szimbólumnak, a másik számára indexnek. Pl. a kereszt számunkra index, mert Jézus kivégzésére utal. A keresztény mitológia részleteiben járatlan személy számára viszont inkább szimbólum, amely az európaiak és amerikaiak vallásának a jelképe.

14 A jelek és a nyelv14 II. 3. Felosztás a jelek konzisztenciája (állaga) szerint Folytonos (analóg) jelek Csak hierarchiában, viszonyrendszerben értelmezhetők, nincsenek világosan megvonható határaik. Az analóg órán a mutatók egymáshoz való viszonya adja a jelentést. A nyelvben ilyen jel az intonáció (hangszín, tempó, hangerő stb.). A folytonos jeleket hosszabban őrzi az emlékezet. Diszkrét (digitális) jelek. Pontosan meghatározható értékkel rendelkeznek. A nyelvben ilyen jelek a beszédhangok, a szavak, mondatok – a világosan elkülöníthető elemek.

15 A jelek és a nyelv15 III. A nyelv mint jelrendszer A nyelv primer (szóbeli) formájában akusztikus, dominánsan szimbolikus jelrendszer. A nyelvben találhatók indexikus elemek (pl. a névmások, amelyek csak ráutalással nyerik el a jelentésüket), továbbá ikonikus elemek is (hangutánzó szavak). Az egynyelvű anyanyelvi beszélő, különösen a kisgyermek, hajlamos anyanyelvének szavait ikonoknak tekinteni.

16 A jelek és a nyelv16 „ A tej számomra csakugyan tej, mert harminchat éves múltja van, ahány éve élek, de a Milch bennem csak huszonhat éves, a lait, a latte és a milk pedig alig húsz. Néha nem is hiszem el, hogy valóban tej-et jelentenek.” (Kosztolányi Dezső)

17 A jelek és a nyelv17 A nyelv heterogén jelek rendszere: a beszédhangok, szavak, mondatok stb. diszkrét jelek, az intonáció (hangszín, hangerő, tempó stb.) folytonos jelek. A nyelv jelrendszer, mivel egy nyelvi jel lényegét nem az adott jel szubsztanciája (pl. hangzása) adja, hanem az, hogy miként viszonyul a többi jelhez. A nyelv nem lényegek, hanem különbségek, eltérések rendszere. (Saussure sakkhasonlata)


Letölteni ppt "1. tétel: A JELEK ÉS A NYELV Dr. habil. Benczik Vilmos főiskolai tanár, ELTE TÓK."

Hasonló előadás


Google Hirdetések