Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Információ és közlemény fogalma, kialakulása. Az információ elmélete Az információ elméletével, kódolásával és mérésével az információelmélet foglalkozik.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Információ és közlemény fogalma, kialakulása. Az információ elmélete Az információ elméletével, kódolásával és mérésével az információelmélet foglalkozik."— Előadás másolata:

1 Információ és közlemény fogalma, kialakulása

2 Az információ elmélete Az információ elméletével, kódolásával és mérésével az információelmélet foglalkozik Az információ elméletével, kódolásával és mérésével az információelmélet foglalkozik Megalapozója: Norbert Wiener Megalapozója: Norbert Wiener 1940-ben felfedezte, hogy egy szervezetet az információs rendszere tesz rendszerré 1940-ben felfedezte, hogy egy szervezetet az információs rendszere tesz rendszerré Információs rendszer = alkotóelemek közti információcsere Információs rendszer = alkotóelemek közti információcsere

3 Informatika Az információ keletkezésével, felhasználá- sával és feldolgozásával kapcsolatos tudomány. Az információ keletkezésével, felhasználá- sával és feldolgozásával kapcsolatos tudomány. Alapfogalma: az információ Alapfogalma: az információ Hír, közlemény újdonságértéke, ami a bizonytalanságunkat csökkenti Hír, közlemény újdonságértéke, ami a bizonytalanságunkat csökkenti Valamely személyre, dologra vonatkozó tájékoztatás, értesülés vagy jelentés Valamely személyre, dologra vonatkozó tájékoztatás, értesülés vagy jelentés

4 Adat fogalma Az információ formális alakja Az információ formális alakja Tények, fogalmak feldolgozására alkalmas jelsorozat Tények, fogalmak feldolgozására alkalmas jelsorozat Objektív, a feldolgozótól független Objektív, a feldolgozótól független A számítógépben: információ nélküli jelsorozatként tárolódik A számítógépben: információ nélküli jelsorozatként tárolódik

5 A kommunikációs rendszer modellje adóvevő kódolódekódoló közlemény csatorna (zaj) kódolt (nyelv)

6 Közlemény Minden, ami információt tartalmaz. Minden, ami információt tartalmaz. pl.: szóbeli közlés, apróhirdetés, stb. pl.: szóbeli közlés, apróhirdetés, stb. Tulajdonságai: Tulajdonságai: Jelkészlet jeleiből épül fel Jelkészlet jeleiből épül fel Állhat több vagy kevesebb jelből is Állhat több vagy kevesebb jelből is Csak bizonyos körülmények ismeretében szűrhető ki belőle az információ Csak bizonyos körülmények ismeretében szűrhető ki belőle az információ Megismétlésével a közölt információmennyiség nem nő Megismétlésével a közölt információmennyiség nem nő Más körülmények között ugyanabból a közleményből teljesen más információ szűrhető le Más körülmények között ugyanabból a közleményből teljesen más információ szűrhető le

7 Közlemény információmennyisége Az egyetlen jel hosszúságú közlemény információmennyisége éppen egységnyi  információ alapegysége (bit). Az egyetlen jel hosszúságú közlemény információmennyisége éppen egységnyi  információ alapegysége (bit). 1 bit két értéket vehet fel, 0-át és 1-et 1 bit két értéket vehet fel, 0-át és 1-et 1 byte = 8 bit 1 kilobyte (kB) = 1024 byte (2 10 ) 1 megabyte (MB) = 1024 kilobyte (kB) 1 gigabyte (GB) = 1024 megabyte (MB) 1 terrabyte (TB) = 1024 gigabyte (GB)

8 Kódolás A közleményben lévő adatok formai átalakítása A közleményben lévő adatok formai átalakítása kódrendszer = jelkészlet + formai szabályrendszer Jel: valamilyen fizikai jellemző (fényáram, elmozdulás, áramváltozás), mely információt hordoz Jel: valamilyen fizikai jellemző (fényáram, elmozdulás, áramváltozás), mely információt hordoz Az információt vagy a fizikai jellemző mértéke, vagy annak változása hordozza. Az információt vagy a fizikai jellemző mértéke, vagy annak változása hordozza.

9 Jelek csoportosítása Analóg jel: egy T időintervallumon belül minden minimum és maximum közé eső értéket felvesz Analóg jel: egy T időintervallumon belül minden minimum és maximum közé eső értéket felvesz Digitális jel: egy T időintervallumon belül csak néhány konkrét értéket vehet fel Digitális jel: egy T időintervallumon belül csak néhány konkrét értéket vehet fel Bináris jel: egy T időintervallumon belül csak a minimum és maximum értékeket veheti fel Bináris jel: egy T időintervallumon belül csak a minimum és maximum értékeket veheti fel

10 Digitalizálás A mai számítógépek digitális működésűek, azaz az információt számjegyes alakban tárolják. A mai számítógépek digitális működésűek, azaz az információt számjegyes alakban tárolják. A számítógép nem tud végtelen sok adattal dolgozni (analóg jellel) A számítógép nem tud végtelen sok adattal dolgozni (analóg jellel) Digitalizálás: az analóg jelből digitális jelet készít Digitalizálás: az analóg jelből digitális jelet készít

11 Digitalizálás lépései 1. Mintavételezés: Az analóg jelből (adatból) bizonyos időközönként mintát veszünk. Shannon bebizonyította, hogy a mintavételezett adatokból visszaállítható az eredeti infromáció Shannon bebizonyította, hogy a mintavételezett adatokból visszaállítható az eredeti infromáció Probléma: végtelen sok mintavételezésnek végtelen sok értéke lehet Probléma: végtelen sok mintavételezésnek végtelen sok értéke lehet

12 Digitalizálás lépései 2. Kvantálás: amíg a mintavételezett értékek egy bizonyos tartományban vannak, addig ugyanazt az értéket rendelik hozzá Ezzel alakítják a végtelen számú értéket véges számúvá  digitalizált jel Ezzel alakítják a végtelen számú értéket véges számúvá  digitalizált jel

13 Dekódolás A jelek értelmezése A jelek értelmezése Közlemény megértése Közlemény megértése

14 Csatorna A közleményt szállító anyagot az informa- tikában csatornának nevezzük A közleményt szállító anyagot az informa- tikában csatornának nevezzükCsoportosítása: Keletkezés szerint: Keletkezés szerint: Természetes csatorna: az a csatorna, amit nem az élő szervezetek építettek a közleményeik továbbítására. Pl.: levegő Természetes csatorna: az a csatorna, amit nem az élő szervezetek építettek a közleményeik továbbítására. Pl.: levegő Mesterséges csatorna: az a csatorna, amit az élő szervezetek építettek a közleményeik továbbítására. Pl.: kábel Mesterséges csatorna: az a csatorna, amit az élő szervezetek építettek a közleményeik továbbítására. Pl.: kábel

15 Csatornák csoportosítása Hatókör szerint: Hatókör szerint: Térbeli csatorna: A közlemény továbbításával távolságot hidal át a feladó. Pl.: levegő, kábel Térbeli csatorna: A közlemény továbbításával távolságot hidal át a feladó. Pl.: levegő, kábel Időbeli csatorna: A közlemény továbbításával időtartamokat, korokat hidal át a feladó. Pl.: papír Időbeli csatorna: A közlemény továbbításával időtartamokat, korokat hidal át a feladó. Pl.: papír

16 Zaj A csatornában lévő, jeleket zavaró tényező A csatornában lévő, jeleket zavaró tényező A csatorna zaja elleni védekezés nagy részét a feladó végzi A csatorna zaja elleni védekezés nagy részét a feladó végzi Két jellemző szintet adhatunk meg: Két jellemző szintet adhatunk meg: Jelszint: a csatornában továbbított jel erőssége (J) Jelszint: a csatornában továbbított jel erőssége (J) Zajszint: a csatorna zajának erőssége (Z) Zajszint: a csatorna zajának erőssége (Z) A közlemény továbbításának szempontjából fontos a jel-zaj arány meghatározása (J/Z) A közlemény továbbításának szempontjából fontos a jel-zaj arány meghatározása (J/Z) A hangtanban, elektronikában és a hírközlésben a jel-zaj arányt decibel (dB) mértékegységben mérik A hangtanban, elektronikában és a hírközlésben a jel-zaj arányt decibel (dB) mértékegységben mérik

17 Zaj elleni védekezés A közleményt a kódoláskor elég terjengőssé, megfelelően „bőbeszédűvé” kell tenni A közleményt a kódoláskor elég terjengőssé, megfelelően „bőbeszédűvé” kell tenni A közleményben az alapvetően szükségesnél több jelet kell használni az információ kódolásánál és átvitelénél (redundancia) A közleményben az alapvetően szükségesnél több jelet kell használni az információ kódolásánál és átvitelénél (redundancia)

18 Zaj elleni védekezés A közlemény legyen kielégítően terjengős ahhoz, hogy a vevő megérthesse A közlemény legyen kielégítően terjengős ahhoz, hogy a vevő megérthesse A közlemény ne legyen szupertömény információ A közlemény ne legyen szupertömény információ Ami csak a legszükségesebb jeleket tartalmazza, azaz nincs redundanciája Ami csak a legszükségesebb jeleket tartalmazza, azaz nincs redundanciája Ami szűkszavú, nem eléggé terjengős (nem eléggé redundáns) Ami szűkszavú, nem eléggé terjengős (nem eléggé redundáns)


Letölteni ppt "Információ és közlemény fogalma, kialakulása. Az információ elmélete Az információ elméletével, kódolásával és mérésével az információelmélet foglalkozik."

Hasonló előadás


Google Hirdetések