Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar."— Előadás másolata:

1 DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár Az általános társadalomföldrajz alapjai I.

2 1. tétel Az általános társadalomföldrajz fogalma, részei, előzményei  Vuics T. 1990: Az általános gazdaságföldrajz alapjai In: Általános gazdaságföldrajz (szerk. Frisnyák S.) Tankönyvkiadó, Budapest. pp  Becsei J. 2004: Népességföldrajz Ipszilon Kft., Békéscsaba  Kovács Z. 2002: A népességföldrajz tárgya, rokon- tudományai; A településföldrajz tárgya, rokontudományai In: Népesség- és településföldrajz ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. pp ; pp  Tóth J. 2002: A társadalomföldrajz alapjai In: Általános társadalomföldrajz I. (szerk. Tóth J.) Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. pp

3 I.szint megnevezése: tudományterület (társadalomtudományok, élettelen természet- és műszaki tudományok, élettudományok) II.szint megnevezése: tudományág (pl. földtudomány) III.szint megnevezése: tudományszak (pl. földrajz) IV.szint megnevezése: tudomány-szakterület (pl. társadalomföldrajz) V.szint megnevezése: tudományszakág (pl. népességföldrajz) FÖLDTUDOMÁNYOK: a Föld fejlődéstörténetét, belső és külső szféráinak anyagát, szerkezetét, a bennük lejátszódó folyamatokat, ezek törvény- szerűségeit, a georendszerek működését és kapcsolatrendszereit tanulmányozó tudományág, beleértve a társadalom és környezete rendszerét is. A tudományok nómenklatúra rendszere

4 A földrajznak általában két fő ágazatát szokták megkülönböztetni, az egyik az ágazati alrendszerekre tagolódó általános földrajz, még a másik a regionális (leíró) földrajz. Az általános földrajzot fel szokták osztani természeti és emberföldrajzra (társadalmi földrajzra). (A magyar földrajzi szakirodalomban előbb az emberföldrajz megnevezés, majd az 1950-es évektől kizárólagosan a gazdasági földrajz megnevezés volt használatban, amely természetesen szemléleti kérdés és nem csupán szubjektív elhatározás ügye volt.) A földrajz (geográfia)

5 A FÖLDRAJZ (geográfia – geo- gör. szóösszetételek előtagjaként a Földdel kapcsolatos, grafein gör. írni) a szilárd kéreg (litoszféra – lito- gör. kő-, kőzet-, szféra gör. gömb, gömbfelület, burok), a víz (hidroszféra – hidro- gör. szóösszetételek előtagjaként vízi-, víz-) és a levegő (atomoszféra – atmo- gör. gőz-) élettel (bioszféra – bio- gör. élet-) átszőtt érintkezési terében (földrajzi burok, földrajzi környezet, geoszféra, földfelszín) a természeti és társadalmi folyamatok hatására, illetve kölcsönhatására kialakult rendszerek (georendszerek) vizsgálatával, különösen azok térbeli elrendeződésének törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány. A földrajz tudomány meghatározása (Borsy Z.)

6 tájékoztató és helyzetfeltáró funkció elméleti és oknyomozó funkció prognosztikai funkció tervezési és döntéshozatali funkció koordináló funkció A földrajz feladata A FÖLDRAJZ azokat az összefüggéseket együttes változásokat elemző tudomány, amelyek a Föld felszínén különböző területi jelenségek és folyamatok között léteznek. (Leszczycki, S., 1973.) Fő funkciói:

7 A földtudomány részdiszciplínái és a társadalomföldrajz helye a földtudományok körében - Földtan - Talajtan - Hidrológia - Meteorológia - Planetológia - Földrajz (társadalom földrajz, természeti földrajz, + regionális földrajz) Szférikus tudományok Alkalmazott földtudományok Geodézia Távérzékelés Térképészet Geoinformatika Szociálgeográfia Terület- és településfejlesztés Társtudományok Általános földrajz Regionális (leíró) földrajz Társadalom földrajz Természeti földrajz Ált. társ. földrajz Ált. term. földrajz Reg. társ. földrajz Reg. term. földrajz

8 környezettudományok alkalmazott földrajz földrajzi információs rendszer (GIS) társadalmi földrajz természeti földrajz regionális földrajz szociológia közgazdaságtan történelemtudományok stb. geológia éghajlattan ásvány- és kőzettan megközelítési módok általánoságazatiterületi (leíró) jelmagyarázat: a földrajztudomány ágai segédtudományok megközelítési módok Forrás: Tóth J., 1995 A földrajz belső struktúrája

9 A földrajztudomány rendszere a német geográfiában

10 Forrás: Uhlig H., 1970 A földrajz rendszere Gazdaságföldrajz

11 A TÁRSADALOMFÖLDRAJZ azokat az összefüggéseket, együttes változásokat elemző tudomány-szakterület, amelyeket az ember, az emberi társadalom hozott létre, s amelyek a társadalomban, valamint a Föld felszínén különböző területi jelenségek és folyamatok között léteznek. (Azonban különbséget kell tennünk a társadalmi földrajz és a társadalomföldrajz fogalmak között, hiszen a szociálgeográfia is társadalomföldrajzot jelent, de a szociálgeográfia nem a társadalmi szemléletű földrajzi ágazatok összessége vagy helyettesítője.) A „társadalmi” kifejezéssel utalni lehet arra, hogy az adott általános földrajzi ágazat milyen jellegű, míg a társadalomföldrajz konkrét tárgyra, nevezetesen a társadalomra utal, így megnevezi a földrajzi vizsgálat tárgyát. Mi a következőkben a társadalomföldrajz megnevezést használjuk. Mi a társadalomföldrajz?

12 Az MTA Földrajz I. Szakbizottsága társadalomföldrajz tagolódására vonatkozó állásfoglalása alapján az alábbi tudomány-szakágakra (részdiszciplinákra) tagolhatjuk tudományunkat: 1.Gazdasági földrajz:  Agrárföldrajz  Iparföldrajz  Turizmusföldrajz  Közlekedés, távközlés földrajza, logisztikai földrajz, telematika  Szolgáltatások földrajza (kereskedelem, bank, stb.) 2.Népességföldrajz:  Migráció földrajza  Etnikai földrajz  Vallásföldrajz 3.Településföldrajz:  Városföldrajz  Faluföldrajz 4.Politikai földrajz:  Választási földrajz  Közigazgatás-földrajz  Regionális geopolitika 5.Szociálgeográfia 6.Viselkedésföldrajz 7.Kultúrföldrajz 8.Orvosföldrajz 9.Bűnözésföldrajz 10.Katona- (biztonság-) földrajz 11.Történeti földrajz

13 REGIONÁLIS- (TÉR)GAZDASÁGTAN TÁRSADALOMFÖLDRAJZ ~EMBERFÖLDRAJZ NÉPESSÉGF. TELEPÜLÉS F. (Városf., Faluf.) GAZDASÁG F. Mezőgazd. f. Ipar f. KÖZLEKEDÉS F.IDEGENFORG F. (Turizmus f.) TELEMATIKA KERESKEDELMI F. (Belk., Külk. fö.) POLITIKAI F. TÖRTÉNETI F. ANTROPOLÓGIA DEMOGRÁFIA STATISZTIKA SZOCIOLÓGIA TELEPÜLÉSTUD. KÖZGAZDASÁGTAN TERMÉSZETI FÖLDRAJZ GEOLÓGIA KARTOGRÁFIA GAZDASÁGTÖRTÉNET PSZICHOLÓGIA KLIMATOLÓGIA- METEOROLÓGIA TALAJTAN TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETV. HUMÁNÖKOLÓGIA GIS INFORMATIAKA TOPONÓMIA ETNOGRÁFIA POLITOLÓGIA GEOPOLITIKA TÖRTÉNELEM TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS REGIONALIZMUS SZOCIÁLGEOGRÁFIA

14  Ókor  Potamikus kultúrák  Főniciaiak  Görögök THÁLÉSZ (i.e ) ANAXIMANDROSZ (i.e ) PÜTHAGORÁSZ (i.e ) HERODOTOSZ (i.e ) HIPPOKRATESZ (i.e ) PÜTHEÁSZ ARISZTOTELÉSZ (i.e ) ERATOSZTHENÉSZ (i.e ) (Geográphia) ARISZTAKHOSZ (i.e ) HIPPARKHOSZ (i.e )  Római Birodalom SZTRABON (i.e. 60-i.sz. 20) = Geographika Pomponius MELA Idősebb PLINUS (23-79) Klaudiosz PTOLEMAIOSZ (90-168) az ókor legnagyobb geográfusa (Alexandria)  Reneszánsz  1438: Firenzei Akadémia  Egyetemek  Giordano BRUNO  Nagy földrajzi felfedezések  Kozmográfiák Sebastian MÜNSTER ( ) Philipp CLÜVER ( ) Bernhard VARENIUS ( ) az első geográfus Geographia generalis (1650)  Államismék BÉL Mátyás ( ) MAGDA Pál ( ) FÉNYES Elek ( )  Felvilágosodás MONTESQUIEU ( ) VOLTAIRE ( ) ROUSSEAU ( ) Milieu-elméletek (deterministák) A földrajztudomány az ókortól napjainkig  Középkor  Arabok  Marco Polo  Skolasztikusak Albertus MAGNUS ( ) Roger BACON ( )

15  Újkor Társadalomtudományok – ipari forradalom Adam SMITH ( ) David RICARDO ( ) Robert MALTUS ( ) Johann Henrich von THÜNEN Kozmológiák Alexander von HUMBOLDT ( ) Kosmos ( ) Carl RITTER ( ) első tanszékvezető professzor: 1820 Berlin Die Erkunde im Vehältnis zur Natur und zur Geschichte des Menschen (19 kötet, 1917, ) – emberföldrajz LOMONOSOV ( ) Alfred HETTNER ( ): leíró tájföldrajz W. GÖTZ ( ): gazdasági földrajz HUNFALVY János ( ) – első földrajzi tanszék Magyarországon Élisée Jean-Jacques RECLUS ( ) La Nouvelle Géographic universelle la terre et les hommes (19 kötet, ) Brüsszeli egyetem tanszékvezetője Karl RICHTHOFEN LÓCZY Lajos Karl ANDRÉE: A világkereskedelem földrajza  Szociálgeográfia D. PARTZSCH (1964) alapkategóriái: 1. lakás 2. munka 3. képzés és kultúra 4. üdülés 5. közlekedés 6. közösségi élet (a társadalom létfunkciói) Karl RUPPERT Friedrich SCHAFFER (1969) „Müncheni iskola” Walter HARTKE A. PREDÖHL: Modern társadalomföldrajzi irányzatok  Emberföldrajz (XIX. sz.) Friedrich RATZEL ( ) „Anthropogeographie” – (1882) Paul VIDAL de la BLACHE ( ) francia tájmonográfiai iskola Alexander VOJEIKOV ( ) „Az ember hatása a Földre” – (1901) Otto SCHLÜTTER ( ) „Az emberföldrajz céljai” (1906) Jean BRUNHES ( ) „La géographie humaine” – (1910)  Kultúrtáj – posszibilizmus H. H. BARROWS Human ecology (1923) – USA I. BOWMAN (Environmentalizmus)  Szociálökológia – Városökológia R. E. PARK – E. W. BURGESS – R. D. McKENZIE (1925) „chicagói iskola” USA Walter CHRISTALLER (1933) H. BOBEK (1948) – EU: Bécs→München

16 CZIRBUSZ Géza ( ) „Anthropo-geographia” (1915) CHOLNOKY Jenő ( ) „Az emberföldrajz alapjai” (1922) TELEKI Pál ( ) „A gazdasági élet földrajzi alapjai” (1936) MILLEKER Rezső ( ) „A politikai földrajz alapvonalai” (1917) MENDÖL Tibor ( ) Szarvas földrajza (1928) Általános településföldrajz (1963) MARKOS György „Magyarország gazdasági földrajza” (1962) ENYEDI György „A Föld mezőgazdasága” (1965)  A mai magyar társadalomföldrajz legkiemelkedőbb képviselője.  Mai magyar társadalomföldrajz BERÉNYI István BELUSZKY Pál PAPP Antal PERCZEL György MÉSZÁROS Rezső TÓTH József SÜLI-ZAKAR István NEMES-NAGY József FRISNYÁK Sándor DÖVÉNYI Zoltán KOCSIS Károly KOVÁCS Zoltán BENEDEK József CSAPÓ Tamás HANUSZ Árpád MICHALKÓ Gábor  Magyar Emberföldrajz  Szocialista gazdaságföldrajz CZIRBUSZ Géza CHOLNOKY Jenő TELEKI Pál MILLEKER Rezső MENDÖL Tibor KOZMA Gábor PAP Norbert KÓKAI Sándor

17 Összefoglalás  A tudományok nómenklatúra rendszer  A földrajz (geográfia)  A földrajz tudományág meghatározása  A földrajz feladata  A földtudomány részdiszciplínái és a társadalomföldrajz helye a földtudományok körében  A földrajz belső struktúrája  A földrajz tudományág rendszere a német geográfiában  A földrajz rendszere  Mi a társadalomföldrajz?  A földrajztudomány az ókortól napjainkig

18 Köszönöm a figyelmet!


Letölteni ppt "DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Prof. Dr. Süli-Zakar."

Hasonló előadás


Google Hirdetések