Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Integrált nevelés a XIX. századi Magyarországon Szilágyiné dr. Szemkeő Judit 2010. május Debrecen.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Integrált nevelés a XIX. századi Magyarországon Szilágyiné dr. Szemkeő Judit 2010. május Debrecen."— Előadás másolata:

1 Integrált nevelés a XIX. századi Magyarországon Szilágyiné dr. Szemkeő Judit május Debrecen

2 Rövid áttekintés a feldolgozott irodalomról Márki József (bölcsészet- és jogtudor, váltó-és közügyvéd, magyar kir. Képezdei tanár): Módszertan, vagyis útmutatás, miként kelljen a nyilvános elemi oktatásban czélszerűen eljárni, Eggenberger és fia, Pest, Mennyei József: Nevelés- és tanítástan egyházi s világi tanemberek és tanügybarátok, néptanodai tanítók és tanítójelöltek használatára legújabb és legjobb német és franczia kútfők után Ohler Károly tankönyve szellemében kidolgozta. Kalocsa, Három kötet. (2-ik kiadás. Pest, 1869., I. kötet Neveléstan. Tanodaisme. Tanmódisme. 3-ik jav. és bőv. kiadás. Budapest, A m. kir. egyetem által pályadíjazott munka. Erdődi János: Nevelés, Kassa Pannónia Könyvnyomda- és Kiadó Részvénytársaság Currie-Dr. Bihari Péter: Az iskolai nevelés elvei és gyakorlata, Budapest 1875., Aigner Lajos Gyertyánffy István – Kiss Áron (szerk.) A népiskola módszertana Dittes Frigyes nyomán, Budapest, Franklin Nyomda Beszéd- és értelem gyakorlat tervezetek Olvasókönyvek népiskolai szabályzat

3 Az első cigányiskola Érsekújváron Mennyei Józsefet Eötvös József báro miniszter az érsekujvári kir. képző-intézethez kinevezte tanárnak (hol szept. 3. iktattatott be); itten az első czigányiskolát ő szervezte; a város mellett lévő czigányszeren vagy czigány lakott, kik állatkereskedéssel foglalkoztak és a mezei munkánál napszámoskodtak; ezek gyerekeit igyekezett az iskolába terelni; e czélból Csernák József plébános néhány verses nadrágot csináltatott és ha a rajkó eljött az iskolába, felhúzta s abban tanult, majd fehér czipóval csábítgatták őket, de ez iskoláztatás két évnél tovább nem tartott ban az érsekujvári tanítókpző megszűnt és M. okt. a Kalocsán létesített új képzőhöz helyeztetett át; ugyanott 1860-ban igazgató-tanár és a minta-iskola igazgatója lett ben Árva- és Turóczmegyék tanfelügyelőjévé neveztetett ki, (Szinyei József)

4 Rövid áttekintés a módszertani útmutatókban érintett problémákról Különböző képességű gyerekek egy osztályban Különböző életkorú gyerekek együtt- oktatása Különböző családi hátterű gyerekek együtt oktatása Különböző nemű gyerekek együtt oktatása Megjegyzés: Az ajánlott megoldások a tankönyv-központú felfogásba ütköznek.

5 Különböző képességű gyerekek egy osztályban A gyermektől nem kívánhatjuk, hogy olyan dolgokat teljesítsen, amelyekre még nincs meg a képessége. A tanító kötelessége, hogy a tanítandó anyag mennyiségét mérje a gyerekek készségeihez, képességéhez,inkább tanítson kevesebbet, de azt alaposan. Kezdd az oktatást a tanuló álláspontján, s innen vezesd őt folytonosan, megszakadás nélkül, hézagtalanul és alaposan tovább. A tanulókat szoktassuk önmunkálkodásra. A fődolog mindig az, hogy a tanító ne a képzés végpontját tegye kiindulóponttá! A tanító mindenkor igyekezzen a nagyobb számnak használni, anélkül, hogy az egyesről elfelejtkeznék.

6 Különböző életkorú gyerekek együtt oktatása a gyermektől nem kívánhatjuk, hogy olyan dolgokat teljesítsen, amelyekre még nincs meg a képessége, a tanítónak figyelembe kell vennie a gyerek egyéniségét, részletes központi tantervi javaslatok készültek a párhuzamos munkára, érdemes lenne alaposan tanulmányozni ezeket, a gyengébbek számára a folytonos ismétlés lehetőségét biztosítja minősítés nélkül, az önálló munkára szoktatás, a csoportmunka, a tehetségek segítővé kiemelésének módszerei kidolgozottak, érdeklődés és figyelem felkeltésének és fenntartásának eszközei kiemelt fontosságúak.

7 Különböző családi hátterű gyerekek együtt oktatása A gyermek helyzetét a családi nevelés nagymértékben befolyásolja, különösen azért, mert a testi fejlődésükre is hat a család anyagi helyzete, a test megfelelő fejlettsége az értelmi fejlesztés alapfeltétele. Ne taníts semmit, ami a tanulónak akkor, amikor tanulja még semmi, és ne taníts semmit, a mi a tanulónak később sem több a semminél. (korszerű fogalmazásban ez a szociológiai mezők elmélete) „Midőn tehát magas becset tulajdonítunk az oktatásnak, meggyőződve kell lennünk a nevelés elengedhetetlen szükségességéről, főleg ha szegényebb osztályú gyermek van a felügyeletünk alatt. … kell, hogy védelmezve legyenek a szigorú nyomor kísértései alól. Nem ismervén a vagyon és magas állás azon körülményeit, melyekben az előkelő osztályok gyerekei könnyen részesülnek, sokkal feltétlenebbül igénylik ők az egyenes képzést, s ritkán várhatják el ezt mástól, mint tanítójuktól.

8 Különböző nemű gyerekek együtt oktatása Előzetes megjegyzés: ezek a felvetések inkább történeti szempontból érdekesek. A népiskolába a lányoknak is járniuk kell. A két nem közti eltérés iskolai kezelésére vonatkozóan léteznek ugyan elméletek,de „a nemi különbséget sokszor túlságosan is tekintetbe veszik, s abból aztán túlfeszített és mesterkélt elveket következtetnek. Szükséges-e külön lányosztály? Válasz: … nincs bizonyítva, hogy a nemek elkülönítése a népiskolákban sok előnnyel járna. Ha egyáltalán van alapja a nemek gondolkodása közti különbségek feltételezésének, akkor éppen ki kell használni pozitív hatásként az együtt-nevelésüket. Ne legyen eltérés a tanított anyagban, (Brunswick Teréz eleinte az anyák képzésére akart koncentrálni, csak utána döntött az óvodák létesítése mellett.) legfeljebb a gyakorlati oktatásban. A fő problémát a tanítók jelentik, akik fiúkhoz szoktak, és nem találják meg a megfelelő hangot a lányokkal. Fő érv: A lány is jöhet olyan helyzetbe, hogy el kell tartania magát, ezért szüksége van az iskolában megszerezhető tudásra.

9 Helyes és helytelen oktatásmódok Minden oktatásnak két fontos célja van. Az egyik a tárgyi tudás (a tananyagi, „anyagi”),a másik a fejlesztés, nevelés (alaki), amelyeket az ismeretek elsajátítása során megszerezhet. Példa: a matematika tanításával célunk, hogy a gyerek tudjon számolni, de célunk egyúttal az emlékezőtehetség fejlesztése, a logikus gondolkodásra, az összefüggések keresésére nevelés Helytelen oktatásmódok: –A gyermekkel szóról szóra megtanultatni valamit, majd abból, amit nagy nehezen betanult, úgy kérdezni, hogy nem elemezzük, hogy a betanult szövegből mit értett meg. Az ilyen típusú oktatás fejleszti ugyan az emlékező képességet, de keveset gondolkodó emberek kerülnek ki az iskolából, jellemzően tompa gondolkozásúak lesznek. –Helytelen csak a gondolkozást erőltetni, és az emlékező képesség fejlesztését hanyagolni. Az ilyen oktatás hatására szőrszál-hasogató emberek lesznek tanítványainkból, akik mindenkinél mindent jobban akarnak tudni, miközben ismeretük tárháza üres. –Helytelen módszernek tekintjük, ha a gyerekkel előbb tanultatjuk meg a szöveget, és csak utána magyarázunk. A gyerek a szöveget ismeri, ezért a magyarázatra nem nagyon figyel, megszokja, hogy megértés nélkül is elsajátíthatók szövegek. –Helytelen, ha a magyarázat túl hosszú, kevéssé strukturált, és olyan elemeket tartalmaz, amelyek a gyereket nem érdeklik, vagy amelyeket nem is ért. A hosszú és bonyolult, a gyermek előzetes tudását meghaladó magyarázat elveszi a gyerek kedvét attól, hogy figyeljen, és megértse a magyarázatot. (Márki)

10 A figyelem felkeltése A tanult dolgok gyermekek számára is érzékelhető hasznosságának bemutatására kell törekedni. Jókedvű és humoros előadásmódra hangsúlyt fektessen. (kíváncsiság) A tanítónak észre kell vennie, hogy mikor kell „időben” abbahagynia egy téma ismertetését Az önmunkálkodás ébresztése által; különben az ifjúság önmunkásság hiányának következtében a lélek azon álmába süllyed, melynél fogva gondolat-üresen hallgatja tanítójának oktatását. (a tevékenység szeretete) A tanulók figyelmét elterelő tárgyakat, eszközöket el kell távolítani, biztosítani kell a tiszta levegőt, kellemes környezetet. Szemléltetés, megfelelő szemléltető eszközök alkalmazása, lehetőleg tárgyi valóságukban, hogy több érzékszervre egyszerre hasson a tanítás. A figyelmet nem lehet csupán kényszer által biztosítani, a megerősítésére időt kell szánni. Az egyéni különbségekre mindig legyen tekintettel a tanító.

11 Helyes tanítási mód A tanulás megkönnyítése nem abban áll, hogy tanítványait minden munkától megkíméli, minden nehézséget elhárít, hanem –a tanító csak olyan feladatot adjon, amelyhez tanítványai rendelkeznek megfelelő ismerettel. –fokozatosan haladjon, mindig az ismertre építse az ismeretlent, az egyszerűből vezessen az összetett felé. –ne terhelje sok új ismerettel a tanulókat, az ismereteket, készségeket, képességeket sokat gyakoroltassa.

12 Márki József intelme az integrált nevelés eredményessége A tanító mindenkor igyekezzen a nagyobb számnak használni, anélkül, hogy az egyesről elfelejtkeznék. Önálló és a tudást elmélyítő feladatokkal tartsa ébren a figyelmet.

13 Hogyan kezelje az eltérő tudású gyerekeket a tanító? A tanító mindig érthetően és pontosan fogalmazzon. A gyermekeket juttassa el rávezetéssel a helyes válaszig, a gyengébb képességűt soha se szégyenítse meg.

14 A gyermekek feleleteinek értékelése A tanító tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a gyerek ne váljon nevetségessé a társai előtt. Ha a tanító nem kap helyes feleletet, el kell gondolkozni azon, hogy ő maga nem kérdezett jól.

15 Bihari Péter Egészségtani ismeretek teszik képessé az embert arra, hogy a környező tudatlansággal szemben fel tudjon lépni. A polgári kötelességek teljesítéséhez meg kell tanítani a gyereket országa földrajzára, népe történelmére és a saját ország alkotmányára.

16 Gyertyánffy-Kiss A tartalmilag rokon tárgyakat kösd össze. A tananyagot mindig több oldalról mutasd be. Tedd vonzóvá, érdekessé az oktatást. Élőszóval taníts.

17 1905 amit felszínesen tudunk, megterheli az elménket A tanító csökkentse a tananyagot, ha a tanítványainak egy része lassabban halad, de amit tanulnak, azt jól megtanulják, a gyorsabban haladókat a tudásukat elmélyítő feladatokkal lássa el. Az ismereteket kapcsolja össze.

18 A tényleges oktatásra felkészítés során a gondolkodásban és beszédben kell fejleszteni a gyerekeket.(Beszéd- és értelemgyakorlat) Mindig az ismertből induljunk ki, erre lehet ráépíteni az új ismereteket.

19 A gyermekek számára a saját környezetükben hasznosítható tudást is közvetítse a tanító, annak ellenére, hogy kikell előttük nyitni minden továbblépésre a lehetőséget. Játékos küzdelmekkel készítse fel a gyerekeket a küzdésre és az ellenfelek tiszteletére.

20 A házi feladat főleg a városi szülőket érdekli, akik szeretik, ha gyermeküket különórákra szorítják Házi feladatot a kicsiknek nem szabad feladni, mert –a gyermek eleinte nem tud önállóan tanulni, ha mégis házi feladatot adunk neki, az vagy a sikertelenség kínos érzetét keltjük benne, és ezzel önbizalmát csökkentjük, vagy a felszínességre, hibákra szoktatjuk, –a szülők szegénysége miatt sok gyermeknek nincs lehetősége az otthoni munkára, –mert a kisgyermeknek szüksége van pihenésre, kikapcsolódásra.

21 Napjaink elit amerikai- és XIX. századi magyar módszertani javaslatok összevetése The key questions (PYP) are: Form:What is it like? Function:How does it work? Causation: Why is it like it is? Change: How is it changing? Connection: How is it connected to other things? Perspective: What are the points of view? Responsibility: What is our responsibility? Reflection: How do we know? Hogyan oktassunk? A szemléletre alapozzunk, külső megfigyeléssel kezdünk Beszéljük meg, hogy mire használjuk az eszközt. Ha valaminek nem érzi hasznát a gyerek, nem tudjuk felkelteni az érdeklődését, nincs figyelem. Mindig törekedjünk arra, hogy több oldalról világítsuk meg a tanított dolgokat. Az erkölcsi kérdésekre mindig világítsunk rá. A tapasztalattól haladjunk az absztrakt felé.


Letölteni ppt "Integrált nevelés a XIX. századi Magyarországon Szilágyiné dr. Szemkeő Judit 2010. május Debrecen."

Hasonló előadás


Google Hirdetések