Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal konferenciája Budapest, 2007. szeptember 25. A tanárképzés fejlesztése Korreferátum.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal konferenciája Budapest, 2007. szeptember 25. A tanárképzés fejlesztése Korreferátum."— Előadás másolata:

1 A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal konferenciája Budapest, szeptember 25. A tanárképzés fejlesztése Korreferátum Bazsa György, a MAB elnöke

2 Kölcsönzött információk a főcímhez: Az OECD jelentés a közoktatásról (többek között): a magyar iskolarendszer sem csökkenti, sőt nagy mértékben növeli a szociális háttérbeli különbsége- ket a tudás megszerzésében, a továbbtanulásban. A magyar társadalom értékrendje: a pedagógusi- tanári pálya – sok társadalmi ok, pl. jövedelem, megbecsültség stb. miatt – a fiatalok (jelentkezési) rangsorában hátra került. A felsőoktatás „kvalitatív” tapasztalata: egyre gyen- gébb felkészültségű és gyakran szakmai ambíciók nélküli fiatal korosztály – igaz nagyobb korosztályi hányadban – kerül a jórészt tömegképzést folytató felsőoktatásba, így a tanárképzésbe is.

3 A PISA-vizsgálat tanulságai a magyar közoktatás számára (többek között): a tanítás célja – a tudásalapú információs társadalomban – a tudás mechanikus átadása helyett a tanulás megtanítása legyen, az iskola az ismeretek puszta közvetítése helyett készítse fel a tanulókat a megszerzett tudás felhasználására, alkalmazására, a tanulókban fejlesszük ki az új tudás önálló, folya- matos megszerzésének, rendszeres felfrissítésé- nek igényét és képességét.

4 Kölcsönzött gondolatok – az ehhez szükséges – tanárképzéshez aug. 6. Az Európai Bizottság ma javaslatokat terjesztett elő a tanárképzés minőségének javításá- ra az Európai Unióban. A jó minőségű tanítás elő- feltétele a jó minőségű oktatásnak és szakképzés- nek, melyek aztán nagyban meghatározzák Európa hosszú távú versenyképességét, valamint munka- helyteremtésre és növekedésre irányuló törekvései- nek sikerességét. Ha a tagállamok is elfogadják, a ma közzétett javaslatok lehetővé teszik majd az Unió számára, hogy rendelkezzen azzal a jól képzett munkaerővel, amelyre szükség van a XXI. század kihívásaival való szembenézéskor. [Jan Figel oktatási biztos]

5 EU politikák, módszerek, irányvonalak a tanárok számára elérhetővé kell tenni a hatékony tanításhoz szükséges tudást, tanári magatartásformákat és készségeket; gondoskodni kell arról, hogy koordinálják és a meg- felelő forrásokkal lássák el a módszertani képzést és szakmai fejlődést, és hogy azok elemei koherensek legyenek; az önreflexió és a kutatási kultúra terjesztése a tanárok körében; a tanári szakma rangjának és elismerésének növelése, valamint a tanítás professzionalizmusának növelése.

6 Rendszer-, paradigma- és gyakorlatváltás a tanárképzésben (elsősorban közismeretiek) a) Rendszerváltás – a képzési szerkezetben: egységes tanárképzés ← az eddigi főiskolai (felső tagozatos) + egyetemi (felső tagozatos és középiskolai) tanárképzés helyett; kétciklusú (alap- + mesterképzés) ← az eddigi egyciklusú képzések helyett; egyetlen tanári mesterszak 2 szakterületi szakképzettséggel ← az eddigi tanári szakok (szakpárok) helyett; összefüggő szakmai gyakorlat (5. félév) ← Ø

7 A rendszerváltás helyzete: egységes tanárképzés rendszere → megvan, meg lesz, de látszik a főiskolai és egyetemi mentalitás továbbélése; kétciklus → - az alapképzés „alig tanári” (10 kredit) – [és az „alig másfél” szak milyen munkakörre jó?], - a mesterképzés „alig diszciplináris”; egyetlen tanári mesterszak → a 2 szakterület nem egyensúlyú [140 vs. 90 kr]; az összefüggő féléves szakmai gyakorlat → jó és fontos lehetőség, de kidolgozandó.

8 b) Paradigmaváltás – koncepcióban és papíron: ismeretközpontú tanítás helyett kompetencia és tanulási eredmények (learning outcomes) alapú felkészítés a tanári pályára, felkészítés a NAT és az új érettségi rendszer állította követelményekre, az új képzési és kimeneti követelmények ilyen szellemű megfogalmazása.

9 A paradigmaváltás helyzete: kompetencia és tanulási eredmények alapú felkészítés a tanári pályára → elvileg elfogadott, gyakorlata még nem él; felkészítés a NAT szemléletére és az új érett- ségi rendszer állította követelményekre → elsősorban a mesterképzés feladata lesz; az új képzési és kimeneti követelmények ilyen szellemű megfogalmazása → két nekifutás után (szerintem) még mindig aránytalan és „félsiker”.

10 „Olvasva a különböző dokumentumokat, azt tapasz- talom, hogy a tanulási eredmények alapú meg- közelítés nemhogy ezeket a változásokat nem éri el, de még a különböző jogszabályokban sem érvényesül következetesen, a szaklétesítési és szakindítási dokumentumokban pedig végképp csak formálisan jelenik meg. A kompetenciákat, mint szükséges díszletet beírják a szakindítás elejére és a tantárgyleírások elejére is, azonban mindennek semmilyen hatása nincs a szakok tervezetének szemléletére. Abban még inkább kételkedem, hogy a szakok oktatására mindennek jelentős hatása lenne.” (F. I. 2007):

11 c) Gyakorlatváltás – a tanárképző intézmények és oktatók gyakorlatában: az előző kettő megbeszélése és elfogadta- tása a képzést folytatókkal; egészséges – és széles körben elfogadott – arányok kialakítása a pedagógiai-pszicholó- giai-gyakorlati és a diszciplináris (benne szakmódszertani) programok között; ilyen koncepcióban készített szakindítások, ezen belül tantervek.

12 A gyakorlatváltás helyzete: elfogadtatás → eddig inkább legyőzés, mint meggyőzés, arányok → döntés van, részletkonszenzus még nincs szakindítások, tantervek → most érkeztek/érkeznek a MAB-hoz, ahol együttes (párhuzamos) értékelést végzünk MAB 2005: „A mesterképzési szak előtanulmá- nyi feltételei, általános megalapozása, rele- váns ismeretkörei, … biztosítsák a korábbi egyetemi végzettségnek való megfelelést.”

13 Arányváltozások: 111/1997: a szakmódszertan a pedagógiai-pszichológia- gyakorlati képzés része → 15/2006: a szakmódszertan 2×7 kreditje a diszcipli- náris 80 kreditet terheli, s nem a p-p-gy 50 kreditjét; 111/1997: A szakdolgozat olyan szakterületi vagy oktatási- nevelési témájú szakmai feladat megoldása … → 15/2006: a tanári szakdolgozati témákból a szakterü- leti diszciplínák gyakorlatilag ki vannak zárva;. 111/1997: A tanári képesítővizsga a tanári képesítés meg- szerzésére irányuló képzést lezáró záróvizsga, a … tanári szakokon a záróvizsga önálló része. → a záróvizsga felfogásában éles különbségek vannak; a tanároknak reális esélyük volt diszciplináris doktori képzésre és fokozatszerzésre (= a „tudós-tanár” lehetősége) → most csak ped-pszich. témákban esélyesek,.

14 A záró- (vagy) képesítővizsga koncepciója – mint az új tanárképzés szimptómája Ftv. 60. § (3) „A záróvizsga az oklevél megszer- zéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amely- nek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat.”

15 Egy, a MAB-hoz már beérkezett elképzelés a záróvizsgáról Tartalma: pedagógiai és pszichológiai szempontú, de elsősorban a közoktatási tananyagra és gyakorlatra orientált. A közoktatási tananyagok elsajátítottsága, ezen túlmenően különösen a következő témakörökre koncentrál: a tanulói személyiség megismerésének és fejlesztésének pedagógusi kompetenciái; a tanulói csoportok és közösségek alakításának pedagógusi kompetenciái; a pedagógiai folyamat irányításának pedagógusi kompetenciái; a kompetencia-alapú oktatás módszereinek elsajátítása; a folyamattervezés kompetenciája; a tanulás irányítás kompetenciái; az élethosszig tartó tanulás elfogadásának és megvalósítá- sának kompetenciája; a pedagógiai értékelés kompetenciái; a szakmai együttműködés kompetenciái; a pedagógus pálya iránti attitűdök.

16 A záróvizsga bizottság 5 tagja 1.a bizottság elnöke, 2.a pedagógia vagy pszichológia stúdium oktatója, 3.az első szakterületi szakmódszertan oktatója, 4.a második szakterületi szakmódszertan oktatója, 5.a gyakorló-, (vagy egyéb) iskolai mentor (vezető- tanár, iskolaigazgató), aki a hallgató gyakorlati képzésében részt vett. Néhány kérdés: miért nincs záróvizsga a második szakterület = 90 kreditjéből? hol van a 2 szakterület (2 diszciplína) képviselője? kérünk-e így szakmai újat, többletet a kiegészítő mesterképzés záróvizsgáján (a működő tanároktól)?

17 Személyes véleményem – 1993: „A két évtizeddel ezelőtti reform és koncepció úgy is értékelhető, mint határozott kísérlet a korszerű tudomány koncentrált megjelenítésére, besűrítésére a közoktatás anyagába, elsősorban, de nem kizárólag a középiskoláéba. A tantárgyak belső felépítése a tudomány – valamilyen felfogású – logikáját követi, tartalma nagy mennyiségű ismeret- anyagot koncentrál, s ami ennél nagyobb baj, alig van tekintettel a tanulók életkorára, felfogó vagy absztrakció készségére.”

18 Személyes véleményem – 2007: a paradigmaváltásra a tanárképzésben – hazai (és EU-s tapasztalatok miatt is) – szükség van; ennek megfelelő képzési tartalmak és módszerek kidolgozás és terjesztése szükséges; ezek lényegéről a képzőket is meg kell győzni, – érvekkel, vitákban, közös fórumokon; az egyetlen tanári mesterszak olyan felfogását, mint a tanárképzés „közös nevezőjét” elfoga- dom, de mint a szakterületi diszciplínák hát- térbe (ki-) szorításának eszközét ellenzem; egészséges egyensúlyt tartok fontosnak és azt határozottan támogatni tudom.

19 Mi a MAB feladata és lehetősége? A MAB nem egyszerűen könyveli a magyar felsőokta- tás minőségét, hanem a jó gazda szerepét vállalja: „gazdálkodik” [lásd: book keeping vs. management]. Manherz Károly szakállamtitkár (2007): „ [Ez maga után vonja a doktori iskolák felülvizsgálatát], … ez pedig összhangban van a MAB új koncepciójával, amely szerint jobban kell érvényesíteni az akkreditáció oktatáspolitikai szerepét.” „Látni akarjuk a fától az erdőt!” (B. Gy.) MAB 2005: „A mesterképzési szak illeszkedjék a mesterképzések Európában kialakult rendszeréhez, nemzetközileg legyen versenyképes. Ugyanakkor őrizze meg a magyar egyetemi képzés értékeit.”.

20 Szakértői tevékenységünk során feladatunk: a szakindítási kérelmek egyidejű értékelése révén reális összehasonlítások kialakítása; a tantervekben a kompetencia alapú képzési felfogás elemzése, megkérése; a tantervekben a záróvizsga keretében a kimeneti követelmények hasonló értékelése; általában: a magyar felsőoktatás, a tanárképzés minőségének ügyét az intézményi egzisztenciális érdekek fölé helyezni; a kérelmek elbírálása alapján összegző értékelő véleményt és javaslatokat adni az MRK-nak. a későbbi akkreditációk során ezeket értékelni.

21 Köszönöm a lehetőséget és a figyelmet!


Letölteni ppt "A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Az Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal konferenciája Budapest, 2007. szeptember 25. A tanárképzés fejlesztése Korreferátum."

Hasonló előadás


Google Hirdetések