Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Különleges pénzügyi intézmények 3. előadás A lakáscélú állami támogatás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Különleges pénzügyi intézmények 3. előadás A lakáscélú állami támogatás."— Előadás másolata:

1 Különleges pénzügyi intézmények 3. előadás A lakáscélú állami támogatás

2 2 Az állami beavatkozás indokai és eszközei 1.Közgazdasági indokok –az ország lakásállománya a nemzeti vagyon része, a gazdaságpolitikai döntések lényeges szempontja e vagyonelem milyensége –hosszú távú finanszírozási források ösztönzése /jelzálogjog biztosítása, kamattámogatás, garancia stb./ –gazdaságélénkítés: az építőipar és kapcsolódó iparágak termelésének növekedése révén élénkíti a gazdaságot 2.Szociális, etikai indokok –minimális lakhatási feltételek biztosítása –lakástulajdonhoz, lakásbérlethez való hozzájárulás támogatása

3 3 Az állam lakástámogatási rendszere újraelosztást jelent a társadalom tagjai között: – egyes célcsoportokat jövedelem-vagyon transzferben részesít, –másokat kizár a juttatások köréből. Az állam a lakáshitelezési politikában kettős szerepet tölt be: – direkt módon beavatkozik a gazdaságba, – támogatást nyújt.

4 4 Elméletek az állami beavatkozásról 1.„Jóléti állam elmélet” szerint az államnak be kell avatkoznia. 2.A neoliberálisok az ellenkezőjét vallják: az állam feladatát olyan területekre korlátozzák, amit a piacgazdaság nem tud ellátni. 3.A szociális piacgazdaság (vegyes gazdaság) elmélete a kettő közötti utat tartja megfelelőnek: ha krízis van, akkor be kell avatkoznia az államnak, ha elmúlt a krízis, vissza kell vonulnia.

5 5 A lakáspolitikai célkitűzések elérésének eszközei (Elméleti megközelítésben a szakirodalom által felsorolt állami beavatkozás eszközök.) kamattámogatás (hátrányai!) törlesztési támogatás garancianyújtás adókedvezmények költségek mérséklése (pl. forgalmi adó visszatérítés, illetékcsökkentés) kedvezmények (pl. gyermekek után, mozgáskorlátozottak) banktámogatás bankszabályozás bérlakásprogram

6 6 Az alkalmazott eszközök súlya függ a gazdaságpolitika által elérni kívánt céloktól, azaz attól, hogy a lakáspiaci keresletet és kínálatot milyen irányba és milyen mértékben kívánja befolyásolni. Magyarországon jelenleg 4 millió lakás van és a lakások átlagéletkora 100 év. A 100 év alatti megújuláshoz évente 40 ezer új otthonnak kell felépülni és ezzel csak a jelenlegi szintet tartjuk fenn.

7 7 Lakáshitelezés, lakástámogatási politika a rendszerváltozás előtt  Tervutasításos gazdaság, nem alakultak ki a piaci mechanizmusok. → Igaz a lakásszektorra is: az állam erősen kézben tartotta a lakásszektor mind keresleti, mind kínálati oldalát.  A hatvanas évek közepétől kiemelt szerepe van a lakáspolitikának a lakáshiány miatt:  nőtt az állami lakáskiadás,  felgyorsult a bérlakás építés,  saját tulajdonú építés támogatása.  Cél: mennyiségi növekedés (mindenki belátható időn belül lakáshoz jusson) ⇨ korszerűsítés, felújítás elhanyagolása.

8 8  Támogatási formák:  Kamattámogatás (hitelkamat 1-6%)  Állami bérlakásépítés  Lakásszövetkezet, OTP társasház program  Vállalati lakásépítési program  Szoc.pol. támogatás (pl. a gyermekek után)  Nyolcvanas évek elején a lakástámogatás eléri a GDP 3%-át.  1989-re a költségvetési támogatások elérték a GDP 6%-át.  Támogatások formái 1989-ben: sajátos modell /Dániel Zsuzsa Közg. Szemle, 1997./ → modell jellemzőit ld. a következő dián

9 9  A modell jellemzői:  luxuslakás ellenes  zárt város politikája: tervszerűen végrehajtott iparosítás, munkahelyek, pl. Dunaújváros  munkabérek nem fedezik a lakásvásárlás költségeit  egy család – egy lakás  hiánygazdaság (építőanyag hiány stb.)  szigorú foglalkoztatáspolitika  közvetlen költségvetési támogatások  költségvetésen kívüli támogatások: Világbank számításai szerint 1989-ben 44 milliárd forint

10 10 Lakástámogatás a rendszerváltozás után  Jellemzők:  az állam közvetlen kivonulása a lakásépítésekből  kamat piaci alapokra helyeződik /magas kamat/  állami támogatás formái: –kiemelt és általános törlesztési támogatás –Ifjúsági Betét kölcsöntámogatás –szoc.pol. kedvezmény  Állami lakásépítés alakulása: ’91-ben 4,7%, ’95-ben 0,7% az összes lakásberuházásból, a többi magánberuházás.

11 11 Bérlakás-privatizáció  1989 előtti lakáscélú kedvezményes hitelek kamatainak piaci alapú kamatozásra cserélése /kamatadó címen/.  A hitelfelvevőknek felajánlották a hitel 50%-ának visszafizetése esetén a többi hitel elengedését.  Következménye: Mo. a legkisebb bérlakás-szektorral rendelkező országok közé került. (Ld. táblázatok: a bérlakás állomány 5%, magán-bérlakásoké 3%.)  A kedvezményes eladások következményei: –Az önkormányzatok vagyonvesztése több száz milliárd forint, bár több száz milliárd forint elmaradt beruházástól szabadultak meg. Ugyanakkor lehetetlenné vált a bérlakások bevonása az önkormányzatok lakáspolitikájába. –A kedvezményes vásárlás jelentős terhet rótt az alacsonyabb jövedelmű rétegre (épület és lakásfelújítás). –Jelentős feszültség forrása az egy lépcsőházon belüli különböző tulajdonosi formában élők között.  A bérlakás-privatizáció vesztesei a saját lakással nem rendelkező, többnyire pályakezdő fiatalok.

12 12 Lakásfinanszírozás válsága a ’90-es években  Változások a lakásszektorban a rendszerváltás után:  az ingatlanpiac gyors átalakulása,  a nagy építőipari vállalatok felbomlása, privatizálása,  építőanyag kereskedelem liberalizálódása,  a tulajdonszerzési korlátok lebomlása,  a jelentős mértékű lakásprivatizáció, amelyek a piaci lakásmodell felé mutatnak.  Az átalakulási folyamat nem gördülékeny. Ennek jelei:  lakásépítés visszaesése,  lakásállomány romlása,  a felújítás problémái,  a lakáskiadások arányának növekedése.  A válságjelenségek között a legfeltűnőbb a hitelek szerepének csökkenése.  A lakáshitelek szerepe a finanszírozásban a ’90-es években nem egyszerűen alacsony, hanem a relatív alacsony szintről gyakorlatilag a nullára esett vissza.

13 13 Lakásberuházások finanszírozási szerkezete 1991-ben1993-ban1999-ben 3,7 %2,5 %2,8 %  Lakásberuházások a GDP százalékában: /Nemzetközi átlag: GDP 5-8 %-a./ 1991-ben1993-ban1999-ben 19 %14 %  Lakásberuházás a beruházások százalékában: /Nemzetközi összehasonlításként: %./

14 14 A lakáshitelek szerepe a folyó beruházások pénzügyi forrásaiban  A lakásberuházások finanszírozási forrásai: –készpénz –lakásingatlan eladásából származó bevétel –hitel –támogatás

15 Készpénz42 %62 % Ingatlan eladásból28 % Hitel10 %2 % Támogatás20 %8 %  A hitel szerepét a készpénz vette át, jelentős a hitelcsökkenés és jelentős a támogatások csökkenése.  A lakáshitelezés komoly válságba került: 1991-ben a hitel/beruházás arány 22 %, ez az arány évről évre csökkent: %-ra.

16 16  Megállapíthatjuk, hogy a lakáshitelezés komoly válságba került, mivel a hitel/beruházás arány 22 %-ról 3 %-ra esett vissza.  Mi magyarázza ezt a folyamatot?  A hitelpiac kínálati oldalának magyarázatai: 1.A bankrendszer nem jut hosszú lejáratú forrásokhoz. 2.Vannak hatékonyabb felhasználási lehetőségek. 3.A költségvetés forrásigénye kiszorította a lakosságét. 4.A vállalati szektor hiteligénye megelőzi a lakosságét. 5.Magas a lakáshitelezés kockázata, visszatartja a pénzintézeteket a hitelnyújtástól.  A keresleti oldal magyarázatai: 1.Csökkent a fizetőképes kereslet a hitelek iránt, részben a háztartási megtakarítások, részben a támogatási rendszer módosulása miatt. 2.Inflációs környezetben a hitelek iránti fizetőképesség szükségképpen csökken. 3.A verseny gyengesége miatt magas reálkamatok szorítják vissza a lakáshitel-keresletet. 4.A háztartásoknak a hitelekkel szembeni averziója.

17 17 A kínálati oldal: a bankszektor  A magyar bankszektor jó tulajdonosi hátterű, megfelelő tőkeerejű, jövedelmező, bővül a bankok által kínált szolgáltatások köre.  Mégis van egy szegmens, amelyben a bankoknak csak szűk csoportja működik: a lakáshitelezés.  Nem jelent vonzó üzletágat a bankok számára a lakáshitelezés. Ennek okai: 1.A jelzáloghiteleknek magas az információs és a kezelési költsége. 2.A jelzálog, mint a hitel biztosítéka nem működik megfelelően. 3.A hitelkockázatuk mérséklése érdekében hosszadalmas a hiteligények elbírálása. 4.A magas hitelezési költség beépül a hitelkamatokba, ezért rendkívül nagy a reálkamat. 5.A lakáshitelek iránti keresletet korlátozza a magas infláció. 6.Bizonytalan piachoz egy magas üzletág kiépítése párosul, ami magas egyszeri és folyamatos fenntartási költséggel jár.

18 18  Várhelyi: A lakáshitelezés fellendülése a kereslet bővülésétől várható.  Kínálati oldal bővülése várható, ha:  megfelelő a gazdasági és a jogi környezet,  állami támogatás a lakáshitelezéshez,  jelzáloghitelezés és a  jelzálog érvényesíthetősége.


Letölteni ppt "Különleges pénzügyi intézmények 3. előadás A lakáscélú állami támogatás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések