Különleges pénzügyi intézmények 3. előadás

Az előadások a következő témára: "Különleges pénzügyi intézmények 3. előadás"— Előadás másolata:

1 Különleges pénzügyi intézmények 3. előadás
A lakáscélú állami támogatás

2 Az állami beavatkozás indokai és eszközei
Közgazdasági indokok az ország lakásállománya a nemzeti vagyon része, a gazdaságpolitikai döntések lényeges szempontja e vagyonelem milyensége hosszú távú finanszírozási források ösztönzése /jelzálogjog biztosítása, kamattámogatás, garancia stb./ gazdaságélénkítés: az építőipar és kapcsolódó iparágak termelésének növekedése révén élénkíti a gazdaságot Szociális, etikai indokok minimális lakhatási feltételek biztosítása lakástulajdonhoz, lakásbérlethez való hozzájárulás támogatása

3 másokat kizár a juttatások köréből.
Az állam lakástámogatási rendszere újraelosztást jelent a társadalom tagjai között: egyes célcsoportokat jövedelem-vagyon transzferben részesít, másokat kizár a juttatások köréből. Az állam a lakáshitelezési politikában kettős szerepet tölt be: direkt módon beavatkozik a gazdaságba, támogatást nyújt.

4 Elméletek az állami beavatkozásról
„Jóléti állam elmélet” szerint az államnak be kell avatkoznia. A neoliberálisok az ellenkezőjét vallják: az állam feladatát olyan területekre korlátozzák, amit a piacgazdaság nem tud ellátni. A szociális piacgazdaság (vegyes gazdaság) elmélete a kettő közötti utat tartja megfelelőnek: ha krízis van, akkor be kell avatkoznia az államnak, ha elmúlt a krízis, vissza kell vonulnia.

5 A lakáspolitikai célkitűzések elérésének eszközei
(Elméleti megközelítésben a szakirodalom által felsorolt állami beavatkozás eszközök.) kamattámogatás (hátrányai!) törlesztési támogatás garancianyújtás adókedvezmények költségek mérséklése (pl. forgalmi adó visszatérítés, illetékcsökkentés) kedvezmények (pl. gyermekek után, mozgáskorlátozottak) banktámogatás bankszabályozás bérlakásprogram

6 Az alkalmazott eszközök súlya függ a gazdaságpolitika által elérni kívánt céloktól, azaz attól, hogy a lakáspiaci keresletet és kínálatot milyen irányba és milyen mértékben kívánja befolyásolni. Magyarországon jelenleg 4 millió lakás van és a lakások átlagéletkora 100 év. A 100 év alatti megújuláshoz évente 40 ezer új otthonnak kell felépülni és ezzel csak a jelenlegi szintet tartjuk fenn.

7 Lakáshitelezés, lakástámogatási politika a rendszerváltozás előtt
Tervutasításos gazdaság, nem alakultak ki a piaci mechanizmusok. → Igaz a lakásszektorra is: az állam erősen kézben tartotta a lakásszektor mind keresleti, mind kínálati oldalát. A hatvanas évek közepétől kiemelt szerepe van a lakáspolitikának a lakáshiány miatt: nőtt az állami lakáskiadás, felgyorsult a bérlakás építés, saját tulajdonú építés támogatása. Cél: mennyiségi növekedés (mindenki belátható időn belül lakáshoz jusson) ⇨ korszerűsítés, felújítás elhanyagolása.

8 Támogatási formák: Kamattámogatás (hitelkamat 1-6%) Állami bérlakásépítés Lakásszövetkezet, OTP társasház program Vállalati lakásépítési program Szoc.pol. támogatás (pl. a gyermekek után) Nyolcvanas évek elején a lakástámogatás eléri a GDP 3%-át. 1989-re a költségvetési támogatások elérték a GDP 6%-át. Támogatások formái 1989-ben: sajátos modell /Dániel Zsuzsa Közg. Szemle, 1997./ → modell jellemzőit ld. a következő dián

9 A modell jellemzői: luxuslakás ellenes zárt város politikája: tervszerűen végrehajtott iparosítás, munkahelyek, pl. Dunaújváros munkabérek nem fedezik a lakásvásárlás költségeit egy család – egy lakás hiánygazdaság (építőanyag hiány stb.) szigorú foglalkoztatáspolitika közvetlen költségvetési támogatások költségvetésen kívüli támogatások: Világbank számításai szerint 1989-ben 44 milliárd forint

10 Lakástámogatás a rendszerváltozás után
Jellemzők: az állam közvetlen kivonulása a lakásépítésekből kamat piaci alapokra helyeződik /magas kamat/ állami támogatás formái: kiemelt és általános törlesztési támogatás Ifjúsági Betét kölcsöntámogatás szoc.pol. kedvezmény Állami lakásépítés alakulása: ’91-ben 4,7%, ’95-ben 0,7% az összes lakásberuházásból, a többi magánberuházás.

11 Bérlakás-privatizáció
1989 előtti lakáscélú kedvezményes hitelek kamatainak piaci alapú kamatozásra cserélése /kamatadó címen/. A hitelfelvevőknek felajánlották a hitel 50%-ának visszafizetése esetén a többi hitel elengedését. Következménye: Mo. a legkisebb bérlakás-szektorral rendelkező országok közé került. (Ld. táblázatok: a bérlakás állomány 5%, magán-bérlakásoké 3%.) A kedvezményes eladások következményei: Az önkormányzatok vagyonvesztése több száz milliárd forint, bár több száz milliárd forint elmaradt beruházástól szabadultak meg. Ugyanakkor lehetetlenné vált a bérlakások bevonása az önkormányzatok lakáspolitikájába. A kedvezményes vásárlás jelentős terhet rótt az alacsonyabb jövedelmű rétegre (épület és lakásfelújítás). Jelentős feszültség forrása az egy lépcsőházon belüli különböző tulajdonosi formában élők között. A bérlakás-privatizáció vesztesei a saját lakással nem rendelkező, többnyire pályakezdő fiatalok.

12 Lakásfinanszírozás válsága a ’90-es években
Változások a lakásszektorban a rendszerváltás után: az ingatlanpiac gyors átalakulása, a nagy építőipari vállalatok felbomlása, privatizálása, építőanyag kereskedelem liberalizálódása, a tulajdonszerzési korlátok lebomlása, a jelentős mértékű lakásprivatizáció, amelyek a piaci lakásmodell felé mutatnak. Az átalakulási folyamat nem gördülékeny. Ennek jelei: lakásépítés visszaesése, lakásállomány romlása, a felújítás problémái, a lakáskiadások arányának növekedése. A válságjelenségek között a legfeltűnőbb a hitelek szerepének csökkenése. A lakáshitelek szerepe a finanszírozásban a ’90-es években nem egyszerűen alacsony, hanem a relatív alacsony szintről gyakorlatilag a nullára esett vissza.

13 Lakásberuházások finanszírozási szerkezete
Lakásberuházások a GDP százalékában: 1991-ben 1993-ban 1999-ben 3,7 % 2,5 % 2,8 % /Nemzetközi átlag: GDP 5-8 %-a./ Lakásberuházás a beruházások százalékában: 1991-ben 1993-ban 1999-ben 19 % 14 % /Nemzetközi összehasonlításként: %./

14 A lakáshitelek szerepe a folyó beruházások pénzügyi forrásaiban
A lakásberuházások finanszírozási forrásai: készpénz lakásingatlan eladásából származó bevétel hitel támogatás

15 1991 1999 Készpénz 42 % 62 % Ingatlan eladásból 28 % Hitel 10 % 2 %
Támogatás 20 % 8 % A hitel szerepét a készpénz vette át, jelentős a hitelcsökkenés és jelentős a támogatások csökkenése. A lakáshitelezés komoly válságba került: 1991-ben a hitel/beruházás arány 22 %, ez az arány évről évre csökkent: %-ra.

16 Mi magyarázza ezt a folyamatot?
Megállapíthatjuk, hogy a lakáshitelezés komoly válságba került, mivel a hitel/beruházás arány 22 %-ról 3 %-ra esett vissza. Mi magyarázza ezt a folyamatot? A hitelpiac kínálati oldalának magyarázatai: A bankrendszer nem jut hosszú lejáratú forrásokhoz. Vannak hatékonyabb felhasználási lehetőségek. A költségvetés forrásigénye kiszorította a lakosságét. A vállalati szektor hiteligénye megelőzi a lakosságét. Magas a lakáshitelezés kockázata, visszatartja a pénzintézeteket a hitelnyújtástól. A keresleti oldal magyarázatai: Csökkent a fizetőképes kereslet a hitelek iránt, részben a háztartási megtakarítások, részben a támogatási rendszer módosulása miatt. Inflációs környezetben a hitelek iránti fizetőképesség szükségképpen csökken. A verseny gyengesége miatt magas reálkamatok szorítják vissza a lakáshitel-keresletet. A háztartásoknak a hitelekkel szembeni averziója.

17 A kínálati oldal: a bankszektor
A magyar bankszektor jó tulajdonosi hátterű, megfelelő tőkeerejű, jövedelmező, bővül a bankok által kínált szolgáltatások köre. Mégis van egy szegmens, amelyben a bankoknak csak szűk csoportja működik: a lakáshitelezés. Nem jelent vonzó üzletágat a bankok számára a lakáshitelezés. Ennek okai: A jelzáloghiteleknek magas az információs és a kezelési költsége. A jelzálog, mint a hitel biztosítéka nem működik megfelelően. A hitelkockázatuk mérséklése érdekében hosszadalmas a hiteligények elbírálása. A magas hitelezési költség beépül a hitelkamatokba, ezért rendkívül nagy a reálkamat. A lakáshitelek iránti keresletet korlátozza a magas infláció. Bizonytalan piachoz egy magas üzletág kiépítése párosul, ami magas egyszeri és folyamatos fenntartási költséggel jár.

18 Várhelyi: A lakáshitelezés fellendülése a kereslet bővülésétől várható. Kínálati oldal bővülése várható, ha: megfelelő a gazdasági és a jogi környezet, állami támogatás a lakáshitelezéshez, jelzáloghitelezés és a jelzálog érvényesíthetősége.