Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Regionális Gazdaságtan 2. előadás 2005. szeptember 16. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Regionális Gazdaságtan 2. előadás 2005. szeptember 16. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési."— Előadás másolata:

1 Regionális Gazdaságtan 2. előadás szeptember 16. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet A GLOBÁLIS GAZDASÁG ALAPFOLYAMATAI

2 1. A globális verseny alapvető jellemzői A gazdaság térbeli működése alapvetően átalakult az elmúlt egy-két évtizedben: térbeli koncentrálódás (globális városok) A fajlagos szállítási költségek csökkentek: a személyszállítás ötödére, a telefonálás huszadára, az adattovábbítás századára stb. Társadalmi, gazdasági háttérfolyamatok: Demográfiai robbanás Technológiai áttörések Új értékek felbukkanása és a társadalmak individualizálódása A globális gazdaság megerősödése Két alapvető folyamat: (a) A deregulációs (liberalizációs) politikák (b) Az információs és kommunikációs technikák és technológiák növekvő gazdasági szerepe

3 A globális verseny 4 fő folyamata : Mindegyik piacon erősödik a verseny A termelés, gyártás az országok széles körére kiterjed A nemzetközi kereskedelem összetétele is megváltozott Növekszik az összefonódások, összekapcsolódások erőssége → teljesen új helyzet állt elő: új térszerveződés

4 A gazdaság összekapcsolódó folyamatai és térszerveződése

5 Öt alapvető folyamat: legfontosabb „új pénzügyi rendszer” (a tőke állandóan keresi a megtérülést: mér, áramlik, kivonul) A globalizációban a vállalati versenyelőnyök miatt három egyenrangú területi szint alakult ki: -Szupranacionális: pl. EU -Nemzetgazdaság -Regionális/lokális  A gazdaság térben „hármas kötődésűvé” vált  A globalizáció új térbeliséget alakított ki, ezért lettek fontosak a régiók  Az EU-ban is gazdasági érdekek miatt kerültek előtérbe szükségszerűen a régiók, a regionális politika („a régiók Európája”), nem a politikai-közigazgatási szempontok miatt Kérdés: mit értünk régión, lokalitáson??

6 A globális-lokális paradoxon főbb jellemzői (vállalati, iparági folyamatok – Michael PORTER) GLOBÁLIS A piaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálissá válik: a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva versenyeznek egymással, a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat. A hagyományos termelési tényezők bármely vállalat részére elvileg korlátlanul elérhetők: a mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók, az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek. A tudásalapú gazdaságból származó új ismeretek és technológiák globálisan terjednek: az új eljárások, eszközök szinte mindegyik ország mindegyik ágazatát átalakítják, a piaci szereplők közötti információk áramlása „egyidejű és határtalan”  globális verseny és piac  bárhonnan-bármit-bárhol-bárhová

7 LOKÁLIS A nemzetek, régiók, városok gazdasági teljesítményében: fennmaradnak a jelentős különbségek, nem a fizikai és pénztőke, hanem főleg a „nem tárgyi javak” válnak döntővé. Bármelyik üzletág vezető globális vállalatainak: „hazai bázisa” egyértelműen megadható, a tulajdonosok országa viszont nem mérvadó. Az ágazatok többségében a világ vezető versenyző cégeinek: kulcsrészlegei, innovációs kapacitásai csak néhány országban, azon belül gyakran néhány centrumtérségben koncentrálódnak, a termelő és kiszolgáló részlegek dekoncentrálódnak a félperifériákon.  új regionális/lokális specializáció  a tartós versenyelőnyök forrásai lokálisak

8 Újjászerveződő regionális specializáció Egy új munkamegosztás van: tudásalapú gazdaság Térbeli koncentráció: magas hozzáadott értékű, stratégiai tevékenységek Térbeli dekoncentráció: sztenderdizálható, alacsony jövedelmezőségű, helyettesíthető tevékenységek Új folyamatok és jellemzőik: Az outsourcing miatt megnövő tranzakciós költségek növekvő szerepe (ez lokális térségben csökkenthető) Koncentrációs-dekoncentrációs folyamatok együtt Olcsóbbá vált (fajlagos) szállítás és közlekedés Megnőtt az üzleti szolgáltatások gazdasági szerepe Felértékelődött a tudásalapú, tudásintenzív gazdaság

9 A kétféle eltérő „ideáltípus” „Egy-pont” gazdaságTérbeli gazdaság Piaci áregységestérben osztott Ráfordításátlagostérben eltérő Versenytökéletestökélet (monopolisztikus) Gazdasági reakciókazonosakeltérőek Informáltságtökéletestérben eltérő (térbeli aszimmetria) Magatartásracionálistérben korlátozott racionalitás Fogyasztói preferenciákhomogénektérben inhomogének Helyettesíthetőségkorlátlantérben korlátozott Gazdasági egyensúlyáltalános egyensúlytérben parciális egyensúly

10 A regionális gazdaságtan tárgya: „a gazdaság általános törvényszerű-ségei térbeni érvényesülésének, a térben létező gazdaság mozgás-törvényeinek feltárása” Kétféle eltérő megközelítés: - gazdasági földrajz: indukció egyediség, komplexitás - regionális gazdaságtan: dedukció árak, költségek, távolság, szintetizálás A regionális gazdaságtan három alapvető vizsgálati témaköre A térbeli elhelyezkedés törvényszerűségeinek vizsgálata: a népesség, a gazdasági tevékenységek, az erőforrások térbeli elhelyezkedésének elemzése, általában elkülönülten, parciális egyensúlyi modellek alkalmazásával. Általános térbeli egyensúlyelmélet megadása és elemzése: a térszerkezet vizsgálata a termelés, szolgáltatás és fogyasztás közötti térbeli összefüggések alapján, különös figyelemmel a településhálózatokra (a népesség, mint munkaerő és mint fogyasztó térbeli elhelyezkedésére). A régiók, mint gazdasági egységek elemzése: a tervezési régiók fejlődése, gazdasági növekedése, a regionális munkanélküliség alakulása, a régiók közötti input-output kapcsolatok vizsgálata.

11 A regionális gazdaságtan főbb részei: (a) Regionális mikroökonómia: a gazdasági tevékenységek térbeli eloszlásával, lokalitásával, az egyes gazdasági tevékenységek elhelyezkedésével és kölcsönhatásaikkal foglalkozik. Területi egységei a mikroszervezetek: vállalati székhelyek, telephelyek, közszolgálati egységek, háztartások. A tér és távolság gazdasági tevékenységre gyakorolt hatásai, az egyes mikroszervezetek térbeli elhelyezkedése áll a középpontban. (lényegében a mikroökonómia térbeli kiterjesztése) (b) Regionális makroökonómia: a gazdasági teljesítmény szintjének térbeli ingadozásaival, az egyes régiók gazdasági teljesítményének, növekedésének, munkanélküliségének, fejlődési problémáinak stb. vizsgálatával foglalkozik. Területi egységei a régiók: egységesnek (homogénnek) feltételezzük, azaz nem foglalkozunk a régión belüli különbségekkel. (lényegében a maikroökonómia térbeli alkalmazása, de! nyitott gazdaságokra)

12 A regionális gazdaságtanon belüli felfogások: - Pozitív regionális gazdaságtan: a pozitív közgazdaságtanhoz áll közel, a térbeli tapasztalati tényeket értékeli, elemzi, és ezek alapján von le következtetéseket. - Normatív regionális gazdaságtan: bizonyos etikai elvek, értékek, a méltányosság normái alapján megfogalmazott térbeli kérdések felvetése és megválaszolása (pl. regionális politika) + regionális gazdaságtan: régiók, térségek (több szomszédos településből áll) + városgazdaságtan: közgazdasági + település-gazdaságtan: önkormányzati


Letölteni ppt "Regionális Gazdaságtan 2. előadás 2005. szeptember 16. Prof. Dr. Lengyel Imre - Bajmócy Zoltán Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési."

Hasonló előadás


Google Hirdetések