Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A természetes nyelvű tartalmi feltárás. 2 ismétlés 1.: információkereső nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv  természetes nyelven alapulók.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A természetes nyelvű tartalmi feltárás. 2 ismétlés 1.: információkereső nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv  természetes nyelven alapulók."— Előadás másolata:

1 1 A természetes nyelvű tartalmi feltárás

2 2 ismétlés 1.: információkereső nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv  természetes nyelven alapulók  szabályozott nyelvű: tárgyszavas, deszkriptoros rendszerek  mesterséges nyelvű: ETO

3 3 ismétlés 2.: osztályozáselméleti iskolák tudományfelosztáson alapuló osztályozások korlátaik:  szigorú logikai elvek határozzák meg  nem lehet átfedés: !! egy tudományág : egy hely  egy könyv : egy hely !!  nehézkessé válhatnak /nehezen fejleszthetőek

4 4 ismétlés 3.: osztályozáselméleti iskolák 2. nyelvészeti irányzat  információkeresõ nyelvek: 20. század elejétõl  szavaik: szövegből vett szavak  címszó  kulcsszó: az információ lényegére jellemzõ, a tartalmi feltárásra alkalmas tárgyszó: a tartalmat röviden, egyértelmûen kifejezõ, természetes nyelvű szó deszkriptor: a legáltalánosabb információkeresõ nyelvi kifejezés nemdeszkriptor: az információk feldolgozására és keresésére közvetlenül nem használható kifejezés  osztályozási táblázat, tárgyszójegyzék, tezaurusz: az információkeresõ nyelvek szavai rendszerezett jegyzéke, vagy listája („szótár”)

5 5 kötetlen rendszerek  keresőszavak a szöveg elemeiből tetszőlegesen (szövegszavak, kulcsszavak, címszavak)  nincs szabályozott szótár, szójegyzék

6 6  a keresőszavak: szabványos, ellenőrzött, kötött szókészletből  keresőnyelvi szótárak alapján pl. tárgyszójegyzék, a tezaurusz, osztályozási táblázat mutatói kötöttszavas rendszerek

7 7 átmeneti / vegyes rendszerek pl. betűrendbe sorolt tárgyszóláncok előnyök:  egyszerű  rugalmas hátrányok:  az egyes tárgykörök fogalmai szétszóródnak az abc- rendben  szemantikai problémák jelennek meg  a fogalmi struktúra gyenge

8 8 természetes nyelvű információkeresõ nyelvek szabályozása  szóalakok összevonása  homonímák megkülönböztetése  szinonímák elemzése tárgyszavak kialakítása

9 9 tárgyszó  nyelvtanilag szabványosított formájú  természetes nyelven alapuló annál egyszerűbb kifejezés  a dokumentum, információ lényegének, leírására alkalmas  rövid, tömör, egyértelmű  tárgyszójegyzék, tárgyszórendszer alkotóegysége lehet

10 10 szabad tárgyszó / tárgyszólista / tárgyszórendszer szabad tárgyszó: bármely szó bármely alakban bármely új szó nincs lista

11 11 szabad tárgyszó / tárgyszólista / tárgyszórendszer Civil organizations and regional identity in the south Hungarian great plain / István Murányi et al. 1. Civil szervezetek 2. Regionális Identitás 3. Dél-Alföld 4. időföldrajz

12 12 szabad tárgyszó / tárgyszólista / tárgyszórendszer Magyarország litosztratigráfiai alapegységei : Táblázatok és rövid leírások = Basic Litostragigraphic units of Hungary : Charts and short descriptions / Magyar Állami Földtani Intézet 1. Magyarország 2. Litosztratigráfiai alapegységek 3.Litosztratigráfia 4. általános földtan

13 13 szabad tárgyszó / tárgyszólista / tárgyszórendszer tárgyszólista:  tárgyszavak, sorrendben  alakjuk nem szabályozott  utalások a szinonimákról tárgyszavakra AGY - AIDS - AKUPUNKTÚRA - ALAPELLÁTÁS - ALKOHOLIZMUS - ÁLLATORVOSTAN - ÁLLATORVOSTUDOMÁNY – ÁLLATTAN - ALLERGIOLÓGIA ÉS IMMUNOLÓGIA - ANALITIKAI KÉMIA - ANATÓMIA - ANDROLÓGIA - ANESZTEZIOLÓGIA - ANTIBIOTIKUMOK - ANTROPOLÓGIA - ANYAGCSERE

14 14 szabad tárgyszó / tárgyszólista / tárgyszórendszer tárgyszórendszer tárgyszavak magyarázatok kapcsolatok

15 15 a tárgyszórendszer elemei: tárgyszavak kategóriái  téma: tudományszakok, tudományos elméletek, tudományos problémák, eljárások neve, tudományos szakkifejezések ( történettudomány, mérés, belgyógyászat stb.)  objektumok, élőlények, dolgok nevei ( Parlament, híd, cserje, kézirat )  nevek: személy/testület /intézmény ( Bach-család, Szegedi Tudományegyetem, Alkotmánybíróság )  földrajzi hely ( Békés megye, Alföld, Kárpátok )  idő: korszak / időpont /időtartam ( Középkor, 1997, i..e. 2. évezred )  tartalmi és formai tulajdonságok ( antológia, törvény, bibliográfia )  események nevei ( Mohácsi csata )  közismert rövidítések ( MTA, NATO )

16 16 a tárgyszórendszer elemei: tárgyszavak szófaja lehetőleg főnév pl. „ oktat, oktatni, oktató  Oktatás egyes szám - többes szám:  többes számú alak gyűjtőfogalom Növények, Kutyák ….(magyar fajták) De: Kutya, stb. (pl. tacskó, tenyésztés)

17 17 a tárgyszórendszer elemei: tárgyszavak szófaja jelző: csak szerkezetben  inverzió: jelző hátravetése Kutyanevek, magyar  a természetes nyelvi forma megtartása Magyar kutyanevek

18 18 a tárgyszórendszer elemei: tárgyszavak alakja  többtagú kifejezések ? Kvantitatív analízis Kelta civilizáció

19 19 a tárgyszórendszer elemei: tárgyszavak alakja rövidítések, mozaikszók? NATO, ENSZ, MÁV

20 20 a tárgyszórendszer elemei: magyarázatok  a homonimák szétválasztása, pl. - Komló (növény) - Komló (város)  a tárgyszó jelentésének pontosítása, egyértelművé tétele Gyermek (kamaszkorú)

21 21 a tárgyszórendszer elemei: kapcsolatok hivatkozások: tárgyszavak és tárgyszavak közötti kapcsolatok „Lásd még” hivatkozás logikai, hierarchikus katcsolatok: a tárgyszavak közötti egy adott kifejezés kapcsolata(i):  nem-faj  egész-rész  rokonsági kapcsolatok

22 22 a tárgyszórendszer elemei: kapcsolatok utalók: tárgyszóként nem használt kifejezések a szinonimák jelölésére : az azonos jelentésű kifejezések egyike tárgyszó a többi nem használható tárgyszóként $a Pedagógia $a Neveléstudomány  lásd $a Neveléselmélet  lásd még $a Nevelésfilozófia  lásd még

23 23 tárgyszórendszer szerkezete tiszta tárgyszórendszer:  rendező elv: betűrend  következetes szóalak-használat  tárgyszó: főnév/főnév elöl

24 24 tárgyszórendszer szerkezete rendszerező tárgyszavas rendszer:  átfogó fogalmak  altárgyszavak  az azonos témakörökkel foglalkozó információk egy helyen találhatók  rendszerező tárgyszókatalógusok: egy-egy csoporton belüli bontás formai földrajzi időbeli tárgyi szempontok alapján

25 25 tárgyszórendszer szerkezete rendszerezett: alárendelő: rendezőelv: tartalmi jegy bokrosító: klasszikus, bokrosítva a tartalmilag összetartozó kifejezések együtt vannak Kémia, szerves Kémia, szervetlen

26 26 tárgyszórendszer szerkezete vegyes szerkezet rendezőelv: betűrend+felbontás permutált: tárgyszókifejezések ciklikus forgatása

27 27 tárgyszórendszer szerkezete lánceljárás: tárgyszókifejezések tagjai a fogalmi szintek sorrendjében United States - Foreign relations United States - Foreign relations - Juvenile literature United States - Foreign relations - Japan United States - History

28 28 tárgyszórendszer szerkezete tárgyszóláncok = alosztályozás (idő, formai, tematikus, földrajzi) Kelta mondák, Wales és Írország Macedón irodalom, novella, antológia Magyarország története, , tanulmányok Neveléstörténet, cseh, , kiállítási katalógus Számítógéphálózat, World Wide Web, segédprogram

29 29 a tárgyszórendszer kialakításának szempontjai  a feldolgozandó állomány típusa / mérete  felhasználói igények, szóhasználat  tematikus kapcsolatok  lehetőség a folyamatos frissítésre  a fejlesztés lehetőségei

30 30 tezaurusz  egy-egy szakterület fogalmai szótár formában adott, természetes nyelvű szókészlet felhasználásával  alkotóelemei a deszkriptorok : szabványos nyelvi formában megfogalmazott tárgyszavak tágabb, szűkebb, valamint rokon fogalmaik vannak

31 31 tezaurusz tezaurusz részei  főrész lexikai egységei a deszkriptorcikkek (tezauruszcikkek), nemdeszkriptorcikkek vezérdeszkriptor:  meghatározza a deszkriptorcikk helyét  rá vonatkoznak a deszkriptorcikkben meghatározott relációk szinonimák (H : helyette, helyettesít, helyette is)  szakcsoportos / szakrendi részek  lexikai egységek betűrendes mutatója

32 32 tezaurusz  a rendszerező tárgyszókatalógusok továbbfejlesztett formái  természetes nyelven kifejezett fogalmak szótára  tartalmilag szabályozott  szükség szerint változtatható  a legfontosabb fogalmi összefüggéseket is tartalmazza  hierarchikus  elsősorban a számítógépes információkeresésben és - feldolgozásban használatosak

33 33 tezaurusz-hivatkozások OSZK-tezaurusz: F = Lásd még általánosabban A = Lásd még specifikusabban T = Lásd még átfogóbban P = Lásd még részletesebben R = Lásd még oksági összefüggésben E = Lásd még okozati összefüggésben X = Lásd még egyéb összefüggésben

34 34 index  általános értelemben: mutató eredetileg név- és szómutató tágabb értelemben a jellemzõk rendezett jegyzéke  különbözõ osztályozási mûveletek végtermékei  eszköze a tárgyszó  indexkifejezés : olyan tárgyszó, melyek az eredeti forrás valamely fontos tartalmi, tárgyi, személyi, földrajzi, idő, formai aspektusát mutatja  indextétel: egy forrásra vonatkozó tárgyszavak a tárgyszavak egymáshoz kapcsolódásával keletkezik az eredeti forrás tárgyi-tematikus reprezentációja

35 35 index  az osztályozási kifejezéseket valamilyen szövegkörnyezet, tárgyszólánc stb. feltüntetésével adja meg  az osztályozási kifejezések rendezésére ciklikus permutációt használ  három nagy csoport: címindex, tárgyindex hivatkozási index

36 36 az indexelés funkciói  a szabályozott keresőnyelv szavaival le kell tudnia írni a dokumentumok / tartalmak lényeges vonásait  a tárgyszavak rendje segítségével határozza meg a tárolási-keresési rendszert katalógus, OPAC-tárgyszómodulja bibliográfia, adatbázis tárgyszóindexe stb.  tegye lehetővé a böngészést a keresőképek / keresőkérdések / a keresés témáinak a leírását


Letölteni ppt "1 A természetes nyelvű tartalmi feltárás. 2 ismétlés 1.: információkereső nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv  természetes nyelven alapulók."

Hasonló előadás


Google Hirdetések