Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Tartalmi feltárás II. tárgyszavazás Keveházi Katalin 2008. március 27.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Tartalmi feltárás II. tárgyszavazás Keveházi Katalin 2008. március 27."— Előadás másolata:

1 Tartalmi feltárás II. tárgyszavazás Keveházi Katalin március 27.

2 osztályozási nyelv a természetes nyelvnél kevésbé gazdag redukált alapkategóriákat (tartalom, személy, intézmény, hely, idő, forma) képes szabályozottan kifejezni rendszerbe szervezhető

3 fejlődési szakaszok középkor-17/18. század: egyetemi, főúri, egyházi könyvtárak 19. század eleje: Martin Schrettinger 19.század második fele: public library: Charles Cutter 20. század első fele: könyvtár, bibliográfiák, referáló folyóiratok, repertóriumok, dokumentáció 20. század második fele: adatbázisok, OPAC-ok, Internet 21. század : szemantikus web

4 természetes nyelvű információkeresõ nyelvek 1. kötetlen, szabadszavas keresőrendszer keresőszavak a szöveg elemeiből tetszőlegesen (kulcsszavas keresés) nincs szabályozott keresőnyelvi és egyéb szótára / szabályozott kód- és névjegyzéke

5 természetes nyelvű információkeresõ nyelvek 2. kötöttszavas keresőrendszer a keresőszavai szabványos, ellenőrzött, kötött szókészletből keresőnyelvi szótárak: tárgyszójegyzék, tezaurusz, osztályozási táblázat mutatói tartalmuk: keresőnyelvi szavak (tárgyszavak, deszkriptorok, osztályozási jelzetek) ezek kapcsolatai

6 természetes nyelvű információkeresõ nyelvek előnyök: egyszerűség, kényelem rugalmas: új témakörök sokkal szabadabban vezethetők be hátrányok: az egyes tárgykörök fogalmai szétszóródnak az abc- rendben (böngészőlistáknál zavaró lehet ) a fogalmi struktúra gyenge: a betűrendbe kerülő tárgyszavak közötti kapcsolatok kiépítése gyakran nagyon nehéz szemantikai problémák jelennek meg: nincsenek kódok, gyakoriak az összetett szavak

7 tárgyszó fajtái abszolút szabad tárgyszó bármely új szó felhasználható szabályozott tárgyszó nyelvi szabványosítás szinonimák / homonímák szabályozása (utalók) logikai szabványosítás tárgyszólánc alá/fölérendelés

8 tárgyszórendszer tartalma tárgyszavak magyarázatok (értelmezések) tárgyszavak és nem tárgyszavak közötti kapcsolatok (utalások: a tárgyszóként nem használt alosztások, szinonimák, kváziszinonimák) tárgyszavak és tárgyszavak közötti kapcsolatok (hivatkozások): logikai és egyéb kapcsolatok kifejezése

9 tárgyszórendszer követelmények felhasználói igények, elvárások + a felhasználók szóhasználata alapján tematikus-diszciplináris kapcsolatokat fejezze ki naprakészség szervezés, működtetés, fejlesztés, szabványosítás elveinek meghatározása együttműködési követelmények

10 tárgyszómeghatározás elvei a használók igényei, szóhasználata hézagtalan lefedés minőségi követelmények: nyelvi, logikai (előre) meghatározott fejlesztési elvek

11 általános tárgyszórendszerek általános gyűjtőkör nyilvános könyvtárakban: Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere Új Könyvek tárgyszórendszere OSZK tezaurusz /köztaurusz Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár tárgyszórendszere a MÁTRIKSZ program

12 speciális tárgyszórendszerek speciális gyűjtőkörű könyvtárakban, információs központokban : Pedagógiai tárgyszórendszer : Pedagógiai Adatbázis (OPKM) Mezőgazdasági tárgyszórendszer: Országos Mezgazdasági Könyvtár Orvosi tárgyszórendszer: Országos Orvostudományi Könyvtár Műszaki tárgyszórendszer: BME– OMIKK - Magyar Műszaki és Gazdasági Repertórium

13 alapvető tárgyszókategóriák tárgyi/tematikus tárgyszavak személyi/intézményi tárgyszavak földrajzi tárgyszavak időtárgyszavak formai tárgyszavak

14 tárgyi/tematikus tárgyszavak tudományszakok, tudományos elméletek, tudományos problémák, eljárások neve, tudományos szakkifejezések ( történelem, historizmus, objektivitás, minőségellenőrzés ) események nevei (Mohácsi vész, ősrobbanás) alkotások nevei (Teremtés) közismert rövidítések (UNESCO, MÁV)

15 személynevek egyes, konkrét személyek (Széchenyi István, Platon) személyek csoportjai, életkorok, nem, stb. szerint (felnőtt, gyermek) társadalmi osztályok, rétegek nevei (értelmiség) intézményi, testületi nevek intézmények, testületek, szervezetek típusai (könyvtár, színház) konkrét intézménynevek (Magyar Könyvtárosok Egyesülete, Szegedi Tudományegyetem)

16 földrajzi tárgyszavak földrajzi helyek (Európa, Nílus, Wittenberg) elképzelt / kitalált helyek (Paradicsom, Pokol) természeti képződmények (hegyvidék, tenger, torkolat, sivatag)

17 időtárgyszavak konkrét időszak, időpont (19. század, 1526) időszak általában (évszázad, év, nap, pillanat) időszakok elnevezése (jégkorszak, középkor, rendszerváltás)

18 formai tárgyszavak a dokumentum formai tulajdonságainak megnevezése (esszé, egyetemi tankönyv, adattár) a dokumentum tartalmának formai megközelítése: műfaj (dráma, interjú, fotó, törvény, végrehajtási utasítás)

19 tárgyi melléktételek a MARC-ban 600-as mezők: személynév testületi név rendezvénynév egységesített cím tárgyszó (tárgyszó rendszerből) földrajzi név szabad tárgyszó formai tárgyszó (a dokumentum műfaja) dokumentum célja, rendeltetése oktatási tárgyszó

20 tárgyszavak nyelve emlékeztet a természetes nyelvre szókincsében alaktanában mondattanában kötöttebb, szabványosítottabb

21 nyelvi szabályozás szófaj: főnév igék, melléknevek főnévi alakban osztályoz, osztályozni, osztályozott  osztályozás

22 nyelvi szabályozás egyes szám - többes szám: többes számú alak: gyűjtőfogalomként növények, kutyák

23 nyelvi szabályozás alakjuk szerint: egyes, különálló szavak, összetett szavak kéttagú kifejezések többtagú kifejezések információs társadalom, nyelvi struktúra

24 nyelvi szabályozás rövidítések használata? SZTE, HEFOP, TISZAVOLÁN North Atlantic Treaty Organization vagy NATO különféle módon: Új Könyvek: rövidített alak (egyszerűbb) LOC, MNB IKER: teljes alak (nemzetközi, szabványos megnevezés)

25 nyelvi szabályozás: jelzős szerkezetek inverzió: jelző hátravetése gépek, háztartási vagy természetes nyelvi forma megtartása háztartási gépek lásd utalás szükséges

26 tárgyszavak értelmezése az értelmezők két funkciója: a homonimák szétválasztása Komló (növény) Komló (város) a tárgyszó jelentésének pontosítása, egyértelművé tétele, pl. gyermek (16 éves korig)

27 szinonimák a jelentések azonossága, a jelölő nyelvi kifejezések különböznek: az azonos jelentésű kifejezések egyike lesz tárgyszó a többi használata tárgyszóként tilos utalóként szerepelnek (az elfogadott tárgyszóhoz) az elfogadott tárgyszótól visszautalás a kiiktatott névalakokra

28 tárgyszavak jelentéstani szabályozása Pl. növény-és állatnevek: tudományos (latin, görög) megnevezések Nemtoidea Lepidoptera ismert, magyar megnevezések fonálférgek, lepkék

29 szinonimák előfordulásai tudományterületek szavai objektumok, jelenségek tudományos és népszerű nevei rövidítések és a teljes megnevezések anyagok, vegyületek tudományos nevei és szerkezeti képletei, köznyelvi változataik

30 logikai kapcsolatok: hivatkozás felhívja a figyelmet egy adott témával, tárggyal, stb való kapvsolatra: nem-faj, egész – rész, rokonsági kapcsolatok aranyhalak lásd még halak fajtái: Lásd még speciálisabban Lásd még átfogóbban Lásd még részletesebben Lásd még oksági összefüggésben Lásd még okozati összefüggésben Lásd még egyéb összefüggésben

31 a tárgyszórendszer szerkezete mechanikus betűrendes besorolás: tiszta tárgyszórendszer, mechanikus tárgyszórendszer, klasszikus tárgyszórendszer pl. Anyagszerkezet Anyagszilárdság Anyagtakarékosság Apaságvizsgálat Balaton

32 a tárgyszórendszer szerkezete vegyes szerkezet alapvetően mechanikus, de bokrosít: a tartalmilag összetartozó kifejezések együtt tartása pl. kémia, szerves kémia, szervetlen (UK tárgyszórendszer)

33 a tárgyszórendszer szerkezete rendszerező szisztematikus: a műveket ismeretáganként csoportosítja nemfogalmak alá sorolja a fajfogalmakat pl: kémia szerves kémia aciklikus vegyületek macskafélék, macska, perzsamacska

34 a tárgyszórendszer gondozása szabályzaton alapuljon legyen folyamatos építsen a hasonló funkciójú könyvtárakkal való együttműködésre

35 a tárgyszavas indexelés az indexelés az eredeti forrás tartalmának leképezése eszköze a tárgyszó indexkifejezések: az eredeti forrás valamely fontos tartalmi, tárgyi, személyi, földrajzi, idő formai aspektusát mutatják az egy forrásra vonatkozó tárgyszavak indextételt alkotnak indextétel a tárgyszavak egymáshoz kapcsolódásával keletkezik az eredeti forrás tárgyi-tematikus reprezentációja

36 a tárgyszavas indexelés funkciói leírja a dokumentumok lényeges vonásait meghatározza a tárgyszavak rendje segítségével a tárolási-keresési rendszert (katalógus, OPAC-tárgyszómodulja, bibliográfia, adatbázis tárgyszóindexe) lehetővé teszi a böngészést lehetővé teszi a keresőkérdések a keresés témáinak leírását

37 a tárgyszavas indexelés alapkövetelményei tömörség a dokumentumnak megfelelő specifikusság lényegkiemelés szabályozottság, rendezettség összhang a tárgyszórendszer és indexelés között relációk megőrzése

38 tárgyszavas indexelés az eredeti szöveghez képest a tárgyszavas indextétel mindig „szegényebb” az indexelés mindig veszteséggel jár

39 koordináltság prekoodinált indexelés: az indexkifejezéseket egymáshoz rendeli mondatszerű láncba szervezi a természetes nyelv mondatainak analógiájára az indextételen belüli elemek sorrendjét kidolgozza aszabályt következetesen betartja posztkoordinált indexelés: az indexkifejezéseket megadja, DE nem kapcsolja össze, a felhasználó a kereséskor rendeli egymáshoz (a keresési célnak megfelelően)

40 fejlesztés Új Könyvek osztott katalogizálási és egyéb fejlesztési formák a VOCAL tárgyszó-adatbázis célja, használata a MÁTRIKSZ program céljai, eredményei


Letölteni ppt "Tartalmi feltárás II. tárgyszavazás Keveházi Katalin 2008. március 27."

Hasonló előadás


Google Hirdetések