Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 Tartalmi feltárás bevezetés. 2 könyvtár dokumentum dokumentumok gyűjtése dokumentumok rendszerezése felhasználó információ feldolgozás / feltárás könyvtári.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 Tartalmi feltárás bevezetés. 2 könyvtár dokumentum dokumentumok gyűjtése dokumentumok rendszerezése felhasználó információ feldolgozás / feltárás könyvtári."— Előadás másolata:

1 1 Tartalmi feltárás bevezetés

2 2 könyvtár dokumentum dokumentumok gyűjtése dokumentumok rendszerezése felhasználó információ feldolgozás / feltárás könyvtári szolgáltatás

3 3 a feltárás célja:  nyilvántartása  rend(szer)ezése  megtalálásának biztosítása dokumentumok információk

4 4 bibliográfiai tétel a leírás tárgyát képező dokumentum összes feltárt ismérve  leíró (bibliográfiai) adatok  besorolási adatok  tartalmi jellemzők

5 5 feltárás  formai bibliográfiai feltárás, címleírás  tartalmi tartalmi feltárás / osztályozás / szakozás !! nem különíthető el teljesen egymástól !!

6 6 rendszerezés / formai feltárás  a dokumentumok formai jellemzőit emeli ki  a legalapvetőbb rendezési mód – a betűrendbe sorolás - alapja

7 7 rendszerezés / formai feltárás  rendszó: a besorolás alapjául szolgáló szó a mű szerzőjének (szerkesztőjének, egyéb közreműködőjének) a neve a mű címe a közreadó intézmény neve  betűrend: könyvtári katalógusok (betűrendes / tárgyszó) lexikonok, enciklopédiák, szótárak tárgy- és névmutatók

8 8 rendszerezés / tartalmi feltárás  tartalmi ismérvek, ismertetőjegyek megállapítása  szakozás, osztályozás:  csoportképzés az azonos tulajdonságok alapján  csoportok megkülönböztetése a különbségek alapján  eszköze az osztályozási (információkereső) nyelv

9 9 osztályozási nyelv  rendszer a dokumentum / információ tartalmának meghatározására a dokumentumok / információk ismertetőjegyek szerinti rendszerezésére alapja:  az ismeretek fogalmi felosztása (tudományfelosztás)  a köztük lévő kapcsolatok feltárása (ETO, tezaurusz)  az ismeretek szervezésének egyik módszere  a dokumentumtárolás része

10 10 osztályozási nyelv szavai:  szövegszó  címszó  kulcsszó: tartalmi feltárásra alkalmas szövegszó  tárgyszó: szabványosított kifejezés  deszkriptor (- nemdeszkriptor): információkereső nyelvi kifejezés  szimbólum

11 11 rendszerezés / tartalmi feltárás lehetővé teszi a dokumentumok tartalmuk alapján való visszakeresés ét egy témával kapcsolatos dokumentumok összegyűjtés ét azonos témájú dokumentumok csoportosítás át a kialakított dokumentum-csoportok rendezés ét egyedi tartalmi informácók leírás át szisztematikus katalógusok szerkesztés ét a lekérdezést, böngészést

12 12 osztályozáselméleti iskolák 1.tudományfelosztáson alapuló 2.nyelvészeti 3.statisztikai

13 13 osztályozáselméleti iskolák 1. tudományfelosztáson alapuló osztályozások jellemzőik:  filozófiai tudományfelosztás + természetes logika (a klasszikus logika szabályai szerint)  szerkezetük hierarchikus Dewey tizedes osztályozása, Cutter kiterjesztő osztályozása, Egyetemes Tizedes Osztályozás, Library of Congress rendszere, Ranganathan rendszere stb.  egy adott kornak a dokumentumokban megjelenő ismérveit tükrözik

14 14 osztályozáselméleti iskolák 1. tudományfelosztáson alapuló osztályozások korlátaik:  szigorú logikai elvek határozzák meg  nem lehet átfedés: !! egy tudományág : egy hely  egy könyv : egy hely !!  nehézkessé válhatnak /nehezen fejleszthetőek

15 15 osztályozáselméleti iskolák 2. nyelvészeti irányzat  információkeresõ nyelvek: 20. század elejétõl  szavaik: szövegből vett szavak  címszó  kulcsszó: az információ lényegére jellemzõ, a tartalmi feltárásra alkalmas tárgyszó: a tartalmat röviden, egyértelmûen kifejezõ, természetes nyelvű szó deszkriptor: a legáltalánosabb információkeresõ nyelvi kifejezés nemdeszkriptor: az információk feldolgozására és keresésére közvetlenül nem használható kifejezés  osztályozási táblázat, tárgyszójegyzék, tezaurusz: az információkeresõ nyelvek szavai rendszerezett jegyzéke, vagy listája („szótár”)

16 16 osztályozáselméleti iskolák 3. statisztikai irányzat  matematika szűkebb területeinek felhasználása elméletben és gyakorlatban  elvei: alapja a természetes nyelv ennek statisztikai törvényszerűségeit állapítja meg ezek alapján hozza létre osztályait, a klasztereket.  számítógépek megjelenése  lehetőség szöveges információk nagy tömegének kezelésére  automatikus osztályozás

17 17 1.az alkalmazott nyelv 2.módszerek 3.mélység 4.szerkezet 5.tartalom 6.az automatizálás mértéke 7.a felhasználás célja az információkereső nyelvek csoportosításának szempontjai:

18 18 információkereső nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv  természetes nyelven alapulók  szabályozott nyelvű: tárgyszavas, deszkriptoros rendszerek  mesterséges nyelvű: ETO

19 19 információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv természetes  adott dokumentum eredeti szövegéből való kifejezések, ill.  ezek egységesített formája

20 20 információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv természetes kulcsszó: átmeneti elem a formai és tartalmi feltárás között (pl. címek tartalmilag releváns szavai) könyvtári rendszerekben: címekben, szerzőségi közlésben előforduló szavak tágabb értelemben: tartalmi feltárásból (alcímek) Peter Luhn: Key-Word-In-Context: a jellemző kifejezések előfordulnak /annál többször, minél lényegesebbek

21 21 információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv szabályozott természetes nyelvű kulcsszavak szabályozása: szóalakok összevonása homonímák megkülönböztetése szinonímák elemzése tárgyszó : egy tárgykört vagy annak részletét a legrövidebben megfogalmazó kifejezés szabványosított természetes nyelvű a dokumentum tartalmi jellemzésére felhasználható lehetővé teszi a tárgyi alapú visszakeresést

22 22 információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv szabályozott információs tezaurusz : az osztályozási kifejezések egymás közti (nyelvi/logikai) kapcsolatainak szabályozása fogalmi összefüggéseik feltüntetésével a lexikai egysége a deszkriptor:  az információk feltárására és keresésére közvetlenül alkalmazható,  tartalmilag kitüntetett kifejezés

23 23 információkeresõ nyelvek csoportjai 1. szempont: az alkalmazott nyelv mesterséges információkereső a dokumentumok tartalmát kódokkal, szimbólumokkal írja le pl. számokkal: Dewey, ETO

24 24 információkeresõ nyelvek csoportjai 2. szempont: az osztályozás módszerei  mellérendelő  alá/fölérendelő

25 25 információkeresõ nyelvek csoportjai 2. szempont: az osztályozás módszerei mellérendelő a nyelv fogalmai  önállóak (kulcsszó, tárgyszó)  egymástól függetlenek  természetes nyelvűek  egy-két szintig bármely kapcsolatot ki tudnak fejezni

26 26 információkeresõ nyelvek csoportjai 2. szempont: az osztályozás módszerei hierarchikus  az osztályozandó fogalmak: egyetlen egész  hierarchia: a legáltalánosabb fogalomtól lefelé  alapjuk: filozófiai tudományfelosztás  további bontás: természetes logikával  a fogalmak közötti alá/fölérendeltségi összefüggések kifejezése  az alá- és fölérendeltséggel kialakított hierarchia- szinteket terminológiailag is megkülönböztetik egymástól: ETO: főosztály, osztály, alosztály, szakcsoport stb.

27 27 információkeresõ nyelvek csoportjai 2. szempont: az osztályozás módszerei hierarchikus  újabb szintek beillesztése megoldható  az egyes fogalmak részletezhetők  a bontások döntési pontok: csak egy felosztást lehet a további bontás alapjának tekinteni  merevek  a dokumentumok tartalmának differenciált feltárására nem alkalmasak  nem kedveznek a visszakeresésnek

28 28 információkeresõ nyelvek csoportjai 3. szempont: az osztályozás mélysége  generalizáló: átfogó problémák leírására szolgáló rendszerek osztályozási fogalmaik általánosak  deduktív (nemzetközi információcserében, szakterületek speciális információkeresõ nyelveinek összefogásában)  individualizáló: mély tartalmi feltárást biztosítanak egyedi információkat írnak le  induktív

29 29 információkeresõ nyelvek csoportjai 4. szempont: szerkezet prekoordinált posztkoordinált

30 30 információkeresõ nyelvek csoportjai 4. szempont: szerkezet prekoordinált:  meghatározott az osztályok sorrendje kapcsolatrendszere az osztályozási fogalom helye  független a dokumentum tartalmától  osztályozási folyamat valamely jelzethez való besorolás a jelzetelemek meghatározott szabályok szerinti összekapcsolása ETO

31 31 információkeresõ nyelvek csoportjai 4. szempont: szerkezet posztkoordinált:  a lexikai egységek a dokumentum tartalmától függõen rendelhetõk egymás mellé  fogalmak sorrendje elõzetesen nem szabályozott  nem kapcsolja össze az ismérveket  nincs jelzetalkotás  az elemek összekapcsolása a keresés szakaszában jön létre pl. tárgyszavazás

32 32 információkeresõ nyelvek csoportjai 5. szempont: tartalom  egyetemes  speciális

33 33 információkeresõ nyelvek csoportjai 5. szempont: tartalom egyetemes  felölelik az emberi tudás egészét  a különféle szakterületek fogalmait összehangoltan rendezik el.

34 34 információkeresõ nyelvek csoportjai 5. szempont: tartalom speciális  szakterületi osztályozási rendszerek: egy-egy tudományterület / szakterület / ágazat ismereteit tartalmazzák szakemberek, kutatók sajátos igényeit is figyelembe vehetik

35 35 információkeresõ nyelvek csoportjai 6. szempont: az automatizálás mértéke  nem automatikus: nem használ gépi megoldásokat  félautomatikus lexikai egységek megállapítása intellektuális úton rendezés és a szelektálás számítógéppel  automatikus: géppel történik az osztályozási fogalmak meghatározása csoportosítása

36 36 információkeresõ nyelvek csoportjai 7. szempont: a felhasználás célja  tudományokat osztályozók (filozófiai, történeti stb.)  ismeretközvetítők (könyvtári, bibliográfiai, dokumentációs stb.)  ismeretszervezők (kutatási, irányítási stb.).

37 37 az osztályozás szintjei: regisztráció  formai leírás adatai alapján határozza meg a tartalmat tartalmi feltárás  a dokumentum formai jegyeinél mélyebb referálás  tartalmi kivonat tömörítés  minden lényeges tartalmi elemet tartalmaz (helyettesíti a dokumentumot) analitikus-szintetikus feltárás  több, hasonló témával foglalkozó dokumentum tartalmi szintézise (pl. szemle, trendtanulmány, döntéselőkészítő prognózis)

38 38 osztályozási fogalmak  fogalom: tárgyakról szóló tudásrendszer  fogalom tartalma: ismertetőjegyek együttese  fogalom terjedelme = a fogalommal általánosított objektumok összessége FORDÍTOTTVISZONYFORDÍTOTTVISZONY

39 39 osztályozási rendszerek 1. hierarchikus rendszerek Bacon 1605: Instauratio magna (The two books of Francis Bacon on the proficience and advancement of learning divine and human):  a tudományos megismerés alapja a tapasztalat  az emberi értelem feladata a tapasztalatok feldolgozása, általánosítása  három forrás  három emanáció:  emlékezet  történelem  képzelet  költészet  értelem  bölcsészet

40 40 osztályozási rendszerek 1. hierarchikus rendszerek Nathaniel B. Shurtleff 19. század első fele: először használja az osztályozásban tízes számrendszert

41 41 osztályozási rendszerek 1. hierarchikus rendszerek Dewey 1885 Dewey Decimal Classifiation = DDC (Tizedes Osztályozás) alapja: filozófiai tudományfelosztás jelzeteit gyakran összekapcsolják a Kongresszusi Könyvtár tárgyszavaival (LCSH) és osztályozási jelzeteivel (LCC) 30 nyelvre fordították le 2000 elején 22 keresőszolgáltatás használta

42 42 osztályozási rendszerek 1. hierarchikus rendszerek Dewey jellemzői: gyakorlati jellegű jelzetelés, tizedes törtek használata a tízes számrendszer merev keretei között mechanikus: tíz főosztály tíz-tíz osztály tíz-tíz alosztály

43 43 osztályozási rendszerek 1. hierarchikus rendszerek Dewey tudományfelosztás és jelzetek:  100 philosophy and related disciplines  200 religion  300 social sciences  400 language  500 pure sciences  600 technology (applied sciences)  700 arts  800 literature and rhetoric  900 general geography, history, etc

44 44 osztályozási rendszerek 1. hierarchikus rendszerek Dewey  közös alosztások: formai, nyelvi, földrajzi, irodalmi műfajok (nullával kezdődő számjegyek)  a nyelvek jelölése a nyelvészet és az irodalom osztályaiban megegyező számjegyekkel  a földrajzi helyek jelölésére külön függelék  a hierarchikus táblázat mellett betűrendes mutató (relatív index - a szakrendszer szerves része)

45 45 osztályozási rendszerek 1. hierarchikus rendszerek Egyetemes Tizedes Osztályozás  a fogalmak hasonlóságán és különbözőségén alapul  fogalmak alá- és fölérendeltségét fejezi ki  mindig a tágabb fogalom alá rendeli a szűkebb fogalmakat  Magyarországon a legelterjedtebb osztályozási rendszer  a természetes nyelvektől független jelzetek: számjegyekből, írásjelekből, betűkből  a tizedestörtek rendszerének szabályai szerint épül fel

46 46 osztályozási rendszerek 1. hierarchikus rendszerek Egyetemes Tizedes Osztályozás  átfogó osztályozási rendszer  osztályból és segédtáblázatokból áll  teljes kiadás négy, rövidített 20 nyelven  internetes szolgáltatásokban is alkalmazható

47 47 osztályozási rendszerek 1. hierarchikus rendszerek Egyetemes Tizedes Osztályozás kereshetősége  a számformátumú jelzeteknek nincsenek nyelvi korlátaik  nem felhasználóbarát osztályozó rendszer: fogalmaira az ETO-számok természetes nyelvű feloldásait ismerve lehet keresni a központozások / mellékjelek használata bonyolult

48 48 osztályozási rendszerek 2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás tárgyszó:  nyelvtanilag szabványosított formájú,  természetes nyelven alapuló kifejezés  a dokumentum, információ lényegének, leírására alkalmas  rövid, tömör, egyértelmű

49 49 osztályozási rendszerek 2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás tárgyszóként használhatók:  tudományszakok, tudományos elméletek, tudományos problémák, eljárások neve, tudományos szakkifejezések  objektumok, élőlények, dolgok nevei  tartalmi és formai tulajdonságok megnevezései  intézmények, szervezetek, testületek nevei  események nevei  földrajzi nevek  korszakok, időpontok és időtartamok nevei  személynevek, alkotások nevei  közismert rövidítések

50 50 osztályozási rendszerek 2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás a tárgyszavak formai szabályai:  előnyös, ha főnév  jelzőt csak szerkezetben lehet használni  lehetőleg egyes számban használjuk (kivéve csoportok, gyűjtőfogalmak neveit és a plurale tantum-okat)  tárgyszóalkotásnál figyelembe kell venni: a szinonimákat (a rokon értelmű fogalmakat) homonimákat ( azonos alakú, de különböző értelmű szavakat)

51 51 osztályozási rendszerek 2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás a tárgyszavak tulajdonságai:  pontosan leírják a dokumentumokat  egymást szoros betűrendben követik  a formailag hasonló fogalmak kerülnek egymás mellé (lexikonok, szótárak, tárgyszavas könyvkatalógusok)  tárgyszókatalógus: a tárgyszavak alapján létrehozott betűrendes katalógus

52 52 osztályozási rendszerek 2. mellérendelő (tárgyszavas) osztályozás rendszerező tárgyszavas rendszer:  átfogó fogalmak  altárgyszavak  az azonos témakörökkel foglalkozó információk egy helyen találhatók  rendszerező tárgyszókatalógusok: egy-egy csoporton belüli bontás formai földrajzi időbeli tárgyi szempontok alapján

53 53 osztályozási rendszerek 3. tezaurusz  a rendszerező tárgyszókatalógusok továbbfejlesztett formái  természetes nyelven kifejezett fogalmak szótára  tartalmilag szabályozott  szükség szerint változtatható  a legfontosabb fogalmi összefüggéseket is tartalmazza  hierarchikus

54 54 osztályozási rendszerek 3. tezaurusz  egy-egy szakterület fogalmai szótár formában adott szókészlet felhasználásával  alkotóelemei a deszkriptorok : szabványos nyelvi formában megfogalmazott tárgyszavak tágabb, szűkebb, valamint rokon fogalmaik vannak

55 55 osztályozási rendszerek 3. tezaurusz tezaurusz részei  főrész lexikai egységei  deszkriptorcikkek (tezauruszcikkek),  nemdeszkriptorcikkek vezérdeszkriptor:  meghatározza a deszkriptorcikk helyét  rá vonatkoznak a deszkriptorcikkben meghatározott relációk szinonimák (H : helyette, helyettesít, helyette is)  szakcsoportos / szakrendi részek  lexikai egységek betűrendes mutatója


Letölteni ppt "1 Tartalmi feltárás bevezetés. 2 könyvtár dokumentum dokumentumok gyűjtése dokumentumok rendszerezése felhasználó információ feldolgozás / feltárás könyvtári."

Hasonló előadás


Google Hirdetések