Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A hidroszféra környezeti problémái. Hidroszféra A Földön található szilárd, folyékony, és gőz halmazállapotú víz összessége, amely tengerek, óceánok,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A hidroszféra környezeti problémái. Hidroszféra A Földön található szilárd, folyékony, és gőz halmazállapotú víz összessége, amely tengerek, óceánok,"— Előadás másolata:

1 A hidroszféra környezeti problémái

2 Hidroszféra A Földön található szilárd, folyékony, és gőz halmazállapotú víz összessége, amely tengerek, óceánok, szárazföldi vizek, sarki jéghegyek és a légköri pára formájában van jelen.

3 A víz  Az emberi, földi élet számára nélkülözhetetlen,  A bioszféra lényeges alkotóeleme,  Hőmérséklet szabályozója,  Sejtekben lejátszódó biokémiai folyamatok oldószere,  Biológiai szempontból táplálkozásunk alapvető része,  Higéniai szempontból tisztálkodásra, szennyeződések eltávolítására használjuk,  Az üdülés, vízisportok, gyógyászat jelentős tényezője, közlekedési szempontból nélkülözhetetlen,  Az ipar és a mezőgazdaság fontos alapanyaga, szállítóeszköze, erőforrás és energiahordozó.

4 A víz tulajdonságai, jellemzői  Oldószer,  pH-ja semleges,  Amfoter,  Nem illékony és az oldott anyagoktól könnyen elkülöníthető, tisztíószerként a felületaktív anyagokkal jó szennyeltávolító hatású,  Az élelmiszeriparban szállítóközeg és tisztító- mosó közeg (gyümölcsfeldolgozás)

5 Vízigények  Ipar (vízi erőművek, erőművek hűtővizeként),  Mezőgazdaság (öntözés),  Lakossági vízfogyasztás (a népesség növekedésével és az urbanizáció felgyorsulásával fokozatosan növekszik)

6 Lakossági vízfogyasztás  Ivásra, főzésre 2-5 l/d,  Fürdésre, zuhanyozásra l/d,  Mosogatás 5-10 l/d,  Mosás l/d,  Takarítás, autóápolás 3-5 l/d,  WC öblítés l/d

7 A hazai vízkészletek eloszlása Térbeni egyenlőtlenég  A hazai felszíni vizek egyenetlen elhelyezkedése és vízhozama okozza ( pl: hazai vízkészlet 60 %-át a Duna, 40 %-át a Tisza és a Dráva + mellékfolyói adják),  Felszín alatti vizek (parti szűrésű víz, talajvíz, karsztvíz, rétegvíz) Időbeni egyenlőtlenség oka  Évszakok eltérő csapadékmennyisége,  Eltérő vízállás

8 Vízgazdálkodás A vizek természetes körforgása során lejátszódó körfolyamatokba való, az emberi élet számára szükséges beavatkozások összessége (a természet vízháztartásának és a társadalmi szükségletek optimális kapcsolatának megteremtése)

9 Két fő iránya van  Passzív: feladata a vizek kártételeinek elhárítása érdekében végzett tevékenységek megszervezése pl: árvízvédelem  Aktív: ami a vizek hasznosítására irányul pl: vízi utak, ipari és ivóvízellátás

10 A vízgazdálkodás szakterületei  Vízrendezés, folyamszabályozás,  Árvízmentesítés,  Mezőgazdasági vízhasznosítás,  Ipari vízgazdálkodás,  Ivóvízellátás,  Csatornázás, szennyvíztisztítás,  Vízminőség-védelem,  Hévízhasznosítás

11 Vízforrások A Föld vízkészlete 1.Édesvíz: 3% -79% -a hó és jégformájában van jelen, 20% - a talajvízként (tehát nehezen hozzáférhető formában), 1% - a felszíni víz 2.Sósvíz: 97%

12 A víz körforgása A víz természetes körforgásban vesz részt, amelynek során különböző anyagokat old fel, ad le és visz magával, amelynek hatásaként fizikai, kémiai és biológiai folyamatok mennek végbe. A víz párolgása, majd újra folyadékká való visszaalakulása magába foglalja a desztilláció folyamatát nagyon fontos tisztítási, tisztulási eljárás (párolgás során a sók és az oldott anyagok visszamaradnak – így az újra kondenzálódó víz már tiszta lesz – ez a víz természetes tisztulásának egyik módja)

13 A víz körforgása  Párolgásból,  Kicsapódásból (kondenzáció), és  Csapadékképződésből áll. Három körforgási út lehetséges 1.Óceán – légkör – óceán, 2.Óceán – légkör – szárazföld – óceán, 3.Szárazföld – légkör – szárazföld.

14 Felszíni vizek  Patakok,  Folyók,  Tavak,  Átfolyásos tavak (pl: Balaton)  Lefolyástalan tavak (pl: Kaszpi-tenger – párolgás útján tud távozni – így a tengervízhez hasonlóan jelentős mennyiségű sót tartalmaz )  Mesterséges tározók,  Tengerek,  Óceánok Felszínen összegyűlő csapadékvízből, talajból kiszivárgó és mesterségesen kiemelt vizekből tevődnek össze Nagy mennyiségben rendelkezésre állnak, felhasználásuk mégis korlátozott (3,6 % sót tartalmaznak) – víz sótalanítási technológiája megoldott (desztilláció, ioncsere), de nagyon drága

15 Felszín alatti vizek  Talajvíz: a felszín alatti vízkészletnek azt a részét, amely az első vízzáró réteg fölött helyezkedik el. Eredetét tekintve lehet a felszínről leszivárgott csapadékvíz, amely mindaddig lefelé halad, amíg vízzáró réteget nem ér el. Kinyerésük: max. 15 m mélységű ásott kutakkal történik.  Rétegvíz: (artézi vagy mélységi víz) általában két vízzáró réteg között, 20 m-nél mélyebben helyezkedik el. Szennyezőanyagtól, fertőző mikroorganizmusoktól mentesek, oldottsó-tartalmuk magas. (ásványvizek: 500 mg/l felettiek, termálvizek: 30 °C felettiek) A karsztvizek nagy keménységű, mészkő- és dolomithegységekben található vizek, magas CO 2 tartalom jellemző rájuk. Kinyerésük: fúrt kutakkal történik, mélységük több 100 m is lehet

16 Csapadékvíz  A levegő páratartalmából a fizikai állapotváltozás hatására jön létre,  Főleg a felszíni vízkészletet gyarapítja, de a felszín alatti vizek táplálásában is jelentős,  Jelentős mennyiségű oldott gázt tartalmaznak (CO 2, SO 2, nirogén-oxid),  Kioldja a levegő szennyezőanyagait – port, mikroorganizmusokat, kormot, pernyét, füstgázokat,  Lágy víz, de a benne lévő CO 2 miatt igen agresszív,  Mennyisége változó és bizonytalan, a teljes vízszükséglet fedezésére nem megfelelő,  Háztartásokban mosásra és fürdésre közvetlenül is felhasználható, ipari célokra csak tisztítást követően,  Hazánkban az ivóvíz minőségű vízigény több mint 90% -át felszín alatti vízből fedezik – ennek a vízkészletnek a döntő utánpótlása a lehulló csapadékból származik.

17 Ivóvízellátás Ivóvíz az a víz, amit szervezetünk folyadékszükségletének kielégítésére közvetlenül megiszunk vagy az elkészített ételekkel elfogyasztunk, illetve mindaz a folyadék, amit más célokra használunk fel. 1.Az ivóvíz nem tartalmazhat semmiféle egészségkárosító anyagot, de 2.Tartalmaznia kell a legfontosabb sókat, amelyre szervezetünknek szüksége van, 3.Átlátszóan tisztának, jóízűnek és szagtalannak kell lennie Vízminta vizsgálata dönti el, hogy a víz ivóvízminőségű-e!? A vizsgálatokat és határértékeket szabványok szabályozzák!

18 Hazai vízforrásaink  Felszíni vizeink vízjárását döntően az országon kívüli meteorológiai körülmények, valamint a domborzati viszonyok határozzák meg. Mo teljes egészében a Duna vízgyűjtőjéhez tartozik.  A Duna Közép-Európa leghosszabb folyója, 2840 km hosszú, hazánkra 410 km esik (vízszintkülönbség 49 m), (áradások: tavaszi, kora nyári)  A Tisza, második legnagyobb folyónk, hossza 966 km, hazai hossza 500 km (vízszintkülönbség 35 m), (áradások: tavaszi, kora nyári),  Balaton 600 km 2 felületű, átlagos mélysége 3 m. Felületéről több párolog el, mint amennyit a csapadék pótol. Vizét pótolja a Zala folyó, természetes szűrője a Kis-Balaton,  Velencei-tó 258 km 2 felületű, 12 km 2 nádas, mocsarasodás jellemző. Legnagyobb mélysége 2 m.  Fertő-tó felülete 337 km 2, hazánkra 87 km 2 esik, nagy része náddal borított, mocsaras jellegű, mélysége cm.  Felszín alatti vizek  Talajvizek mennyisége kevés, szennyezett,  Rétegvizek mennyisége jelentős, hazánk gazdag ásvány-, termál- és karsztvizekben

19 A víz minőségét meghatározó tényezők A víz minőségét  Statikus : fizikai, kémiai, biológiai és bakteriológiai tulajdonságok összessége,  Dinamikus: figyelembe veszi a természetben és a társadalomba lezajló folyamatokat is (pl: a társadalom termelő és fogyasztó tevékenységében kialakuló körforgást) A víz minőségének meghatározása lényegében a szennyező anyagokkal való terhelés megállapítása

20 A víz minőségét meghatározó tényezők  Kémiai jellemzők: sótartalom (geológiai tényezőktől függően változik),  Oldott oxigén (vizekben végbemenő biológiai folyamatokhoz nélkülözhetetlen – alacsony szintje az élővilág pusztulását okozza, vizek öntisztulása),  Szerves anyagok (már szennyeződésnek tekinthetők) : főleg a műtrágyákból illetve a fehérjék bomlásakor keletkező nitrogénvegyületek, foszfortartalmú anyagok, mikroszennyezők: mérgező és ízrontó hatásúak (kis mennyiségben vannak jelen, de erőteljes szennyezők pl: növényvédőszer maradványok, nehézfémsók, szintetikus mosószerek, ipari eredetűek (fenolvegyületek), olaj)  Szinergikus hatások: fémek toxikusságát fokozzák pl: réz, higany együttes jelenléte növeli az egyedi mérgező hatást,  Fizikai tulajdonságok:  hőmérséklet – hűtővizek ökológiai egyensúly felborító hatása,  Radioaktív anyagokkal történő szennyezés – visszafordíthatatlan károsodások

21 A víz minőségét meghatározó tényezők Biológiai vízminőség: a víz azon tulajdonságainak az összessége, amelyek a vízi ökoszisztémák életében fontosak, létrehozták, fenntartják és működtetik az ökoszisztémákat. A vizek minősítése szempontjából lényeges a bakteriológia tisztaság – szennyvizekkel kórokozó patogén baktériumok (szalmonella, tífusz, pratífusz, vérhas, kolera, kolibakrériumok), vírusok (fertőző májgyulladás, hepatitis A vírus, gyermekbénulás, agyhártyagyulladás kórokozói) bekerülése járványok kialakulása A vizek bakteriológiai tisztaságát koliszámmal jellemzik (100 ml vízből kitenyészthető baktériumtelepek száma)

22 Vízszennyeződések  Ipar: 50%  Jelentős mennyiségű vizet használ fel – %-a felhasználás során nagymértékben elszennyeződik,  Ipari szennyvizek: (szennyezőanyagok oldott vagy lebegő állapotban vannak jelen + mikroorganizmusokat tartalmaznak) hűtővizek és gőzrendszerek kibocsátott vizei, technológiai használt víz, üzemi, szociális létesítmények használt vizei, az üzem területéről elvezetett csapadékvizek  Mezőgazdaság: 25 %  Talajvízzel jutnak a felszíni vizekbe, műtrágyák és növényvédőszerek okozzák. Emberi szervezetben felhalmozódnak, betegségeket okozhatnak.  Háztartások: 25 %  Megnövekedett vízfelhasználása az élővizeket terheli. A szennyvíz minőségét meghatározza a lakosság életmódja, a háztartások gépesítettsége  Közlekedés – olajszállító tankhajók katasztrófái (véletlen, szándékos: iraki-iráni háború során)

23 A legfontosabb vízszennyeződések 1.Elnitrátosodás: jelentős mértékben megnövekszik a víz nitrát koncentrációja. Oka: a túlzott műtrágya-felhasználás, állattartásból származó hígtrágya talajba kerülése. A nitráttartalmú vizek csecsemőkre, terhes anyákra veszélyes – vér hemoglobinjához kötődnek, így gátolják az oxigén felvételét. Túlzott nitrátos víz fogyasztása fulladásos halálhoz vezet. Csökkentése: gondos műtrágyázás, csatornázás, vezetékes ivóvíz biztosítása, biotechnológiai eljárások (mikrobiológiai úton baktériumok bontják el a káros anyagokat) alkalmazása.

24 A legfontosabb vízszennyeződések 2.Eutrofizáció: tápanyag-túladagolás válthatja ki. Elsősorban mosószerekkel, műtrágyákkal vízbe kerülő foszforvegyületek okozzák hatására növények, algák elszaporodnak oxigén hiány lép fel halpusztulás természetes egyensúly felbomlása a víz alkalmatlanná válik fürdésre, üdülésre, sportolásra, ipari célra. Csökkenti: a víz levegőztetése, fontos hogy csak tisztított szennyvizek kerüljenek az élővizekbe.

25 A legfontosabb vízszennyeződések 3.Savas esők: jelentős mértékben csökkentik a felszín alatti vizek minőségét. Kialakulása: a csapadék kioldja a légkörben található savas kémhatású alkotókat, hatására károsodik a növényzet, az élővizek, talaj kémhatása eltolódik. A savas kémhatással jelentősen nő a fémek oldékonysága (aluminium, nikkel, kobalt) 4.Ökoakkumuláció: növényvédőszerek, gyomirtók, rovarölő szerek felhalmozódása a természetes biológiai körfolyamatban. Lassan bomlanak le, vízben oldódnak.

26 A legfontosabb vízszennyeződések 5.Hőszennyezés  víz kémiai összetételét és hőmérsékletét megváltoztatja,  károsodik a vízi ökoszisztéma  Magasabb hőmérsékleten kisebb a víz oxigéntartalma, ami a magasabb rendű élőlényekre nézve kedvezőtlen hatású,  Meleg vízben felgyorsulnak az életfolyamatok, nő az algák termelése és pusztulása, ami további oxigént emészt fel,  A sók oldékonysága ált. a hőmérséklettel növekszik,  A vízben túlszaporodnak a magasabb hőmérsékletet kedvelő termofil baktériumtörzsek,  A fölmelegedés csökkenti a természetes öntisztulási képességet (rothadás, bomlás),  Korrozív hatás növekszik. Csökkentése: a felmelegedett hűtővíz átmeneti tározókba vezetése

27 A legfontosabb vízszennyeződések 6.Olajszennyezés  növény és állatvilágra károsító hatású,  Tankhajó-katasztrófák, csővezetékek meghibásodása folytán kerül a vízbe, talajba,  Visszafordíthatatlan károsodást okoz Védekezés: megelőzés (biztonságos, duplafalú műtárgyak alkalmazása), vízfelszínen úszó olajtáblák égetésének tiltása, lefölöző hajók, megkötőszerek (homok, perlit) alkalmazása

28 Vízszennyezések közvetett kárai  Az élővilág pusztulása, a természetes környezet állapotának romlása,  Egészségügyi állapot romlása,  Halpusztulás, halászati lehetőségek csökkenése,  Fokozott korrózió,  Üdülési és sportolási lehetőségek csökkenése, a turizmus visszaesése,  A szennyezettebb víz felhasználásával készült áruk minőségének csökkenése,  A szennyvízzel elvesztett hasznos anyagokból eredő veszteségek

29 A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei 1.Aktív módszerek (emissziócsökkentés) 1.Technológiai módosítás: bizonyos esetekben a technológia úgy módosítható, hogy kevésbé káros vagy könnyebben tisztítható szennyező anyagok keletkeznek 2.Víztakarékosság (recirkulálás) 3.Értékes anyagok visszanyerése 4.Szennyvíztisztítás 5.Termékmódosítás 6.Gyártás megszüntetése A szennyező terméket más, kevésbé szennyezőkkel célszerű helyettesíteni

30 A vízszennyezés elleni védekezés lehetőségei 2.Passzív módszerek (immissziócsökkentés ) 1.Szétszórás 2.Tárolás 3.Késleltetés 4.Átvezetés 5.Hígítás 6.Környezettisztítás


Letölteni ppt "A hidroszféra környezeti problémái. Hidroszféra A Földön található szilárd, folyékony, és gőz halmazállapotú víz összessége, amely tengerek, óceánok,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések