HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST

Az előadások a következő témára: "HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST"— Előadás másolata:

1 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Miskolciné dr. Mikáczó Andrea egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézet Munkatudományi Professzúra Elérhetőség: Tel.: 28/

2 Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Bemutatkozás Végzettségek Szent István Egyetem, okleveles agrárközgazdász Szent István Egyetem, PhD – gazdálkodás- és szervezéstudományok IRCA (International Register of Certificated Auditors) – regisztrált vezető auditor Élelmiszerbiztonsági rendszer vezető auditor, felülvizsgáló (ISO ÉBIR, HACCP) Felsőfokú munkavédelmi szakmérnök – folyamatban (Budapesti Műszaki Egyetem) Mikáczó Andrea

3 Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola
Bemutatkozás Tevékenységek SZIE GTK: Munkatan (2003-) Munkaszervezés (2003-) Munkaerő-piaci ismeretek ( ) Minőségbiztosítás a felnőttképzésben (2008 -) Harsányi János Főiskola, Budapest: Minőségbiztosítás (2007-) Humánmenedzsment (2007-) Munkagazdaságtan (2008-) Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem, Budapest: Minőségmenedzsment (2007-) Szegedi Egyetem: Egyéb: Menedzsment rendszerek felülvizsgálata, tanúsítása (CERTOP Kft.) Menedzsment rendszerek kiépítése (ISO, HACCP) Mikáczó Andrea

4 Gazdálkodás és Szervezéstudományok Doktori Iskola
HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkagazdaságtan c. tantárgy félévi tanmenete Bemutatkozás; a félévi tanmenet és a tantárgyi követelményrendszer ismertetése; A munkagazdaságtan tárgya, fogalma, szerepe a tudományterületeken belül; Népesség és munkaerőforrás (demográfiai szakaszok, termelékenység, halandóság, vándorlás, gazdasági aktivitás); A munkaerő struktúrája (ágazati, foglalkozási, szakképzettségi, területi szinteken, munkaerő mobilitás); Az idő társadalmi felhasználása (munkanap, munkaidő, túlóra stb.); A munkaerőpiac (intézményrendszer, jogi háttér, sajátosságai, típusai, működési mechanizmusa stb.); A munkaerő foglalkoztatása (munkaerő-tervezés, munkajövedelem, teljesítmény értékelés, ösztönzés stb.); Munkanélküliség (fogalma, típusai, kezelésének eszközei stb.) Mikáczó Andrea

5 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Követelményrendszer: 2 alkalommal írásbeli számonkérés + házi dolgozat + órai jelenlét

6 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkagazdaságtan tárgya, fogalma, szerepe a tudományterületeken belül

7 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munka az emberi munkaerő megnyilvánulása, amelynek hordozója az ember. Ebből adódóan a munkagazdaságtan tárgya szorosan összefügg a munka-tudományokkal, amelyek sajátos szemszögből vizsgálják a munkavégző embert, és a munkavégzés folyamatát. A munkatudomány több tudományágat foglal magába, amelyek különböző nézőpont szerint elemzik a munka folyamatát.

8 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munka vizsgálatának főbb szempontjai Aspektusalap Vizsgálati aspektus Munkatudományi ág A munka, mint emberi szükséglet filozófiai Munkafilozófia hatalmi tényező politikai Munkapolitika jogviszony jogi Munkajog közösségi tevékenység szociológiai Munkaszociológia értéket előállító folyamat gazdasági Munkagazdaságtan hierarchikus szervezet szerkezeti (strukturális) Munkaszervezés összehangolt folyamat működési (funkcionális) biokémiai folyamat élettani (fiziológiai) Munkaélettan a személyiség tevékenysége lélektani (pszichikai) Munkalélektan kórokozó (patogén) folyamat orvosi Munkaegészségtan gyógyító folyamat orvosi-lélektani Munkaterápia veszélyes folyamat az ember biztonsága Munkavédelem tanulási folyamat pedagógiai Munkapedagógia magatartási norma erkölcsi Munkaerkölcs élmény és öröm esztétikai Munkaesztétika

9 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkagazdaságtan tárgya a munkaerő társadalmi újratermelése és elosztása, valamint gazdaságilag racionális és társadalmilag hatékony felhasználása. A munkagazdaságtan elméleti alapját a közgazdaságtan jelenti, ezért annak önálló funkcionális ága (munkaökonómia), továbbá szervesen kapcsolódik a közgazdaságtudomány más területeihez, illetve a társadalomtudományokhoz: Demográfia (munkaerő társadalmi újratermelése), Gazdaságföldrajz (népesség és munkaerő területi eloszlása, és ezek változásai), Matematika, statisztika, informatika (számítási, elemzési módszerek alapjául szolgál)

10 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkagazdaságtan a munka társadalmi megszervezésének, hatékonyságának és a munkaerő újratermelésének kérdéseivel, az ember – az anyagi, műszaki folyamatok – a társadalmi fejlődés közötti kölcsönhatásokkal foglalkozik. A munkaerő újratermelésének lehetséges módjai: fizikai újrateremés (népesedés, család, vándorlás stb.) szellemi újratermelés (nevelés-oktatás, kutatás, fejlesztése stb.) A munka értékelésére alkalmazható fogalmak és mennyiségek (viszonyszámok/mutatószámok): hatékonyság (igény-kielégítésre való alkalmasság, rugalmasság), termelékenység (produktivitás, eredmény/ráfordítás), eredményesség (terv-tény eredmény aránya), gyorsaság (terv-tény időtartam aránya), gazdaságosság (érték/ráfordítás), rentabilitás(adott időszak alatt elért nyereség és befektetett tőke viszonya).

11 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A viszonyszámok/mutatószámok között szoros összefüggések állnak fenn, mint pl.: a termelékenység növelésével javul a gazdaságosság, amivel javul a rentabilitás, és ez lehetőséget ad a nyereség egy részének a további javítására történő felhasználásához. További célként fogalmazódhat meg a munka értékelésével kapcsolatban: a befektetet tőke értékének a lehető legalacsonyabb szinten tartása, a költségek lehetséges csökkentése, a forgalom folyamatos növelése.

12 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkatudományon belül kiemelendő terület a munkaszervezés, amelynek alapvető feladata a gazdaságilag hatékony munkavégzés elősegítése, a munka termelékenységének, eredményességének növelése (a munka racionalizálása). Továbbá feladata még a célszerű munkahelyek és munkamódszerek kialakítása, a munkavégzés megkönnyítése (a munka humanizálása). A munkaszervezés tehát az „optimális megoldás” keresését jelenti a legnagyobb gazdasági hatékonyság és a munkát végző ember érdekében egy meghatározott munkaszervezési célrendszer megvalósításával. A munkaszervezés mint tudományág, céljai megvalósításakor felhasználja a munkatudományhoz sorolt más tudományterületek ismereteit is.

13 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Népesség és munkaerőforrás (demográfiai szakaszok, termelékenység, halandóság, vándorlás, gazdasági aktivitás)

14 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Összes lakosság Munkaképes korú lakosság (17-62) minőségbiztosítás Gazdaságilag aktív lakosság A népesség, mint munkaerőforrás Foglalkoztatottak Munkanélküliek A népesség, mint munkaerőforrás

15 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkaerőforrás nagyságát befolyásoló tényezők Születések száma – termékenység Halálozások száma – halandóság Vándorlás – külső, belső

16 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
MUNKAKÉPES KORON ALULI NÉPESSÉG < 16 év MUNKAKÉPES KORÚ NÉPESSÉG év MUNKAKÉPES KORON TÚLI NÉPESSÉG 63 - < év SZÜLETÉSEK HALÁLOZÁSOK M U N K A E R Ő K Í N Á L A T N E M Z E T K Ö Z I V Á N D O R L Á S A népesség, mint munkaerő-forrás

17 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Termékenység és halandóság Az iparosodási folyamatok előtt a társadalom egyszerű újratermelése figyelhető meg: születések száma=halálozások száma, Ipari forradalom kezdete - XIX. sz. vége: halandóság csökkenése (higiéniai, eü viszonyok javulása, orvostudomány fejlődése) XIX. sz. vége es évek eleje: termékenység csökkenése, II. Világháborút követően: születések számának növekedése, Az 50-es évek elején: születések számának csökkenése, A 60-as évektől ig: emelkedő születési szám és arány (abortusztilalom, demográfiai csúcs ), 1981-től folyamatos a népesség csökkenése (évente kb fő),

18 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A halandóság aránya mind a férfiaknál, mind a nőknél javuló tendenciát mutat – gazdasági fejlődés, A népesség öregedése ellenére az átlagos halandóság csökkenő tendenciát mutatott a 60-as évekig, 1960-tól növekszik a halálozási arány – népesség (munkaerő) fogyása, Fontos feladat: népesedési politika korrekciója (születésszám növekedés ösztönző programok, népegészségügy javításával a halandóság arányának javítása)

19 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Nemzetközi vándorlás A vándorlás a népesség országok közötti, áttelepülés jellegű mozgását jelenti. Okai: Természeti-földrajzi környezet, Gazdasági viszonyok, Háborúk, társadalmi konfliktusok. Magyarországon 3 nagy vándorlási hullámot lehet megemlíteni: I. világháborút megelőzően, II. világháborút követően, ’56-os forradalom ideje. Migráció: kizárólag munkavállalási céllal történő vándorlás.

20 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A nemzetközi vándorlás jelentős mértékben befolyásolja egy ország népességének számát és összetételét. A gazdaságilag fejlett országokban a népesség stagnáló száma, és a gazdaság kedvező fejlődése szükségessé teheti a munkaerő bevándorlását (megfelelő szabályozás mellett), ezáltal befogadó országoknak tekinthetők. Munkaerő-piacuk rugalmassá válik, tovább gyorsul gazdasági fejlődésük. A gazdaságilag fejletlen országokban alacsony az életszínvonal, a népesség száma gyorsabban növekszik, aminek következtében a munkanélküliség is növekvő tendenciát mutat, ami erősíti a kivándorlási hajlandóságot. Magyarország az 1980-as évek végéig küldő ország volt. A rendszerváltást követően pedig inkább a befogadó országgá vált.

21 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Gazdasági aktivitás A munkaerőpiac egyensúlyi állapotának mutatói: Részvételi hányad: a gazdaságilag aktív népesség össznépességen belüli aránya. Foglalkoztatási hányad: a foglalkoztatottak aránya az össznépességen belül. Munkanélküliségi hányad: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli létszámarányát jelenti. Mutatószámként %-ban kifejezhető mértékek: Gazdasági aktivitási ráta (%): foglalkoztatottak+munkanélküliek/ össznépesség. Foglalkoztatási ráta (%): a foglalkoztatottak száma/össznépesség. Munkanélküliségi ráta (%): a munkanélküliek száma/ gazdaságilag aktív népesség.

22 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A II. Világháborút követő időszakban a gazdaságilag aktívak száma világméretekben dinamikus növekedést mutatott, majd az 1980-as évektől csökkenő tendencia figyelhető meg. Az aktivitási rátát két ellentétesen ható folyamat határozza meg: Oktatási idő meghosszabbítása, Nyugdíjkorhatár kitolása (nők foglalkoztatásának elterjedése) . Az egyik társadalmi réteg helyzete csak a másik réteg kárára javítható!

23 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkaerő struktúrája (ágazati, foglalkozási, szakképzettségi, területi szinteken, munkaerő mobilitás)

24 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkaerő struktúrája Az ipari forradalommal kezdődő gazdasági, társadalmi folyamatok fejlődése következtében egyre magasabb szintű technikai-tudományos fejlődés figyelhető meg a társadalom valamennyi területén. Egyre magasabb igény jelentkezik a munka termelékenységének növelésével szemben. Gazdasági célként jelenik meg az a követelmény, hogy azonos használati érték előállítása kevesebb élőmunka-ráfordítással valósuljon meg, amelyhez megfelelő összetételű munkaerőre van szükség. A munkaerő struktúrája a munkaerő szerkezetét, százalékos megoszlását jelenti különböző szempontok szerint: Nemzetgazdasági ágak közötti megoszlás, Végzett tevékenység jellemzői szerint, Iskolázottság szerint, Földrajzi elhelyezkedés szerint.

25 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkaerő ágazati struktúrája Azt mutatja meg, hogy a munkaerő miként oszlik meg a termelés és szolgáltatások különböző ágazatai, alágazatai között. 3 fő nemzetgazdasági ágazatot különböztetünk meg: Mezőgazdaság (primer szektor): növényteremszés, állattenyésztés, halászat, vadászat, erdészet. Primer – alapanyagot, nyersanyagot szolgáltat az iparnak. Ipar (szekunder szektor): könnyű és nehézipar. Szekunder – feldolgozza amit a primer szektor előállított. Szolgáltatás (tercier szektor): közlekedés, kereskedelem, vendéglátás, hírközlés, egészségügy, oktatás, kultúra, honvédelem, sport stb.

26 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A mezőgazdasági szektorban folyamatos csökkenés tapasztalható (a megbecsült, nagy tapasztalatokkal rendelkező gazdákból betanított vagy segédmunkások lettek. A talpon maradt szövetkezeteken belül pedig látens „kapun belüli” munkanélküliség alakult ki). Ezzel párhuzamosan növekedés figyelhető meg részben az iparban, túlnyomó többségben pedig a szolgáltató ágazaton belül. A munkaerő ágazati struktúrájának változásai követik a nemzetközi tendenciákat.

27 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkaerő foglalkoztatási struktúrája A társadalmi-gazdasági fejlődés hatására egyre inkább szélesedett a munkamegosztás területe, egymástól eltérő munkahelyek rendszere kezdett kialakulni. Egyrészt szervezetileg, másrészt technikai, tárgyi jellegében különültek el egymástól az egyes munkahelyek. A munkaerő foglalkozási struktúrájának legáltalánosabb változása következtében megkülönböztethetővé vált a szellemi és fizikai munka (az ipari forradalomtól származtatható jelenség).

28 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A fizikai dolgozók foglalkozási struktúrája a következők szerint különül el: Segédmunkás, Betanított munkás, Szakmunkás. Annál gyorsabb, és a magasabb a szellemi foglalkozásúak aránya, minél magasabb az alkalmazatott technika színvonala. A szellemi foglalkozásúak struktúráján belül kiemelt jelentősége van a felsőfokú végzettségnek.

29 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkaerő szakképzettségi struktúrája A népesség iskolázottsági, szakképzettségi szintjét alapvetően az iskolarendszer határozza meg. További meghatározó tényező még a család és a társadalom egyéb rétegeinek a felelőssége is. Egy ország iskolarendszerének színvonala tükrözi: A társadalmi viszonyokat, A gazdasági-technikai fejlettséget, A történelmi múltat és sajátosságokat.

30 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A történelmi fejlődés során az figyelhető meg, hogy évszázadokon keresztül sok-sok generáción keresztül a szakképzettség megszerzése a családban történt (apáról-fiúra szállt). A modernizáció hatására kettévált ez a folyamat: Intergenerációs váltás (nemzedékek közötti), Intragenerációs váltás (nemzedéken belül, az egyén életfolyamatában). A modern köznevelési és szakképzési rendszerek e két váltáshoz igazodva alakultak át: graduális és posztgraduális képzési struktúra. Legújabb kor „vívmánya”: Bologna-folyamat

31 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Az iskolázottsági színvonal növekedése az 1940-es évektől kezdődően mutatnak emelkedő tendenciát. Ennek kiváltó okai: Társadalompolitikai céllá vált a minél szélesebb körű és minél magasabb szakképzettség megszerzése. A demográfiai csere következtében az aluliskolázott réteg elhalálozásával újabb korosztállyal cserélődött le, akik már magasabb képzettségeket szereznek. A nőknek a munka világába való bevonásával iskolázottságuk színvonala is rohamosan növekedni kezdett.

32 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya az aktív keresőkön belül alacsonyabb mint a népességen belül. Továbbá a szakképzettség tekintetében is hasonló arány figyelhető meg. Ebből azt a megállapítást lehet megfogalmazni, hogy a munkavállalásnak egyre inkább alapfeltételévé válik a mind magasabb általános és szakmai műveltség, illetve azok szorulnak ki a munkaerő-piacról, akik ezekkel a képességekkel nem rendelkeznek. Továbbá az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szellemi munkakörökben dolgozók magasabb iskolázottsági, szakmai képzettségi színvonallal rendelkeznek. Ha a szakképzettségi színvonalat a nemzetgazdasági ágak, alágak viszonylatában vizsgáljuk meg, a következő sorrend tapasztalható: egészségügy, oktatás, közigazgatás, kereskedelem, egyéb szolgáltatások, ipar, építőipar, mezőgazdaság

33 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkaerő területi struktúrája A területi munkaerő-vizsglatok hagyományosan két kategóriát különböztetnek meg: a városi lakosság arányát, a falusi/vidéki lakosság arányát. A munkaerő területi megoszlása csak kismértékű ingadozásokat mutat. Ennek legfőbb oka a lakáshoz jutás feltételeinek nehézsége (főváros, nagyváros, vidék). A munkahelyek területi struktúrája és a lakások területi eloszlása közötti ellentmondást az ingázás feltételeinek megteremtése (közlekedés, mobilitási hajlandóság) oldotta fel. Az ingázás vállalásával a munkaerő időfelhasználása, és kihasználása jelentősen romlik, az egyén személyes jelenléte sem a munkahelyen, sem a családban nem tekinthető kiegyensúlyozottnak.

34 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Az idő társadalmi felhasználása (munkaidő, munkanap, túlóra stb.)

35 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkaidő A munkaidő az a nap 24 órájából kiszakított lineáris idő, amely a dolgozók munkafeladatai megállapításának, a termékek/szolgáltatások értékének meghatározó tényezőjévé vált. A munkaidő a fizetőképes kereslet kielégítéséhez szükséges munkatevékenység mennyiségének és minőségének a függvénye. A munkaidő meghatározza az egyén részesedését a társadalmi termék munkabér formájában felosztásra kerülő részéből.

36 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
Szabadidő Munkaidő a gazdaságban Társadalmi újratermelés időalapja Fiziológiai időfelhasználás Munkaidő a második gazdaságban Háztartás-gazdaság időfelhasználása Közlekedési idő Regenerálódás időalapja A társadalom időfelhasználása

37 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkanap Az ipari forradalom időszakában a munkanap=a Nap világító erejével. Később mesterséges megvilágítás – elkülönült a munkaidő a természeti erőforrásoktól. Fejlődő gazdaság, növekvő munkatermelékenység, növekvő munkaidő. Az egyéni teljesítőképesség szabott csak határt a munkavégzésnek. A tőkés termelés elterjedésével szükségessé vált a munkarend, műszakrend kialakítása (XIX.-XX. sz.). A tőkések és munkások közötti megállapodás eredményeképpen alakult ki a 8 órás munkanap (1889. II. Internacionálé követeléseként). Magyarországon 1840-ben a Munka törvénykönyvében rögzítették a 9 órás munkanapot, amelyből 1 óra „nyugidőt” kell biztosítani a munkás számára. A munkaidő csökkenés folyamata az évi 3500 óráról indult el a XIX. sz. elején, majd a XX. sz. elejére lecsökkent 3000 óra alá től óra körül stabilizálódott. A heti munkaidő 40 órában, és heti 5 munkanapban rögzült, elfogadotá vált a fizetett szabadság intézménye.

38 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkaidő flexibilitása A gazdasági folyamatok változása, a kereslethez való alkalmazkodása a munkaidő rugalmas igazodását követeli meg. Ezt a munkaidő flexibilitásával fejezzük ki. Fontos feltétele a munkaerőpiac rugalmas működése, a munkaerő megfelelő mobilitása, a foglalkoztatottak munkaidő teljesítményének a gazdaság változó igényeihez való alkalmazkodása. Döntő hatást gyakorol még a munkáltatók és munkavállalók közötti erőviszonyok alakulása is, amely alapján megkülönböztethetünk munkaidőrendet (egy v. több műszak, rugalmas, kötött), munkaidő hosszúságot (teljes, rövidített, rész), foglalkoztatottsági módot (állandó, szezonális, alkalmi), munkaviszony típust (határozott idejű, határozatlan idejű).

39 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A rugalmas munkaidőrendszer típusai: Csúszó munkaidő (peremidők fogják közre), Változó munkaidő (napi munkaidő max.-min.), Sűrített munkahét, Kapacitásorientált munkaidőrendszer (havi munkaidőelosztása), Munkamegosztás (önkéntes – worksharing)

40 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
A munkahelyi hiányzás A ténylegesen ledolgozott munkaórák száma mindig kisebb, mint a munkarend szerinti munkaidő. Ennek oka részben a betegség miatti távollét, részben pedig az egyéb ok miatti távollét. A hiányzás munkaidő-veszteséget okoz, növeli a költségeket, és csökkenti a nyereséget (a gazdaság diszfunkcionális működésének tekinthető). A munkahelyi hiányzás két formája: egész napos távollét, munkanap alatti, törtnapi távollét.

41 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST
KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!