Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Miskolciné dr. Mikáczó Andrea egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Humántudományi,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Miskolciné dr. Mikáczó Andrea egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Humántudományi,"— Előadás másolata:

1 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Miskolciné dr. Mikáczó Andrea egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Humántudományi, Nyelvi és Tanárképző Intézet Munkatudományi Professzúra Elérhetőség: Tel.: 28/

2 Bemutatkozás Végzettségek  Szent István Egyetem, okleveles agrárközgazdász  Szent István Egyetem, PhD – gazdálkodás- és szervezéstudományok  IRCA (International Register of Certificated Auditors) – regisztrált vezető auditor  Élelmiszerbiztonsági rendszer vezető auditor, felülvizsgáló (ISO ÉBIR, HACCP)  Felsőfokú munkavédelmi szakmérnök – folyamatban (Budapesti Műszaki Egyetem)

3 Bemutatkozás Tevékenységek   SZIE GTK: Munkatan (2003-) Munkaszervezés (2003-) Munkaerő-piaci ismeretek ( ) Minőségbiztosítás a felnőttképzésben (2008 -)   Harsányi János Főiskola, Budapest: Minőségbiztosítás (2007-) Humánmenedzsment (2007-) Munkagazdaságtan (2008-)   Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem, Budapest: Minőségmenedzsment (2007-)   Szegedi Egyetem: Minőségbiztosítás (2007-) Egyéb: Menedzsment rendszerek felülvizsgálata, tanúsítása (CERTOP Kft.) Menedzsment rendszerek kiépítése (ISO, HACCP)

4   Bemutatkozás; a félévi tanmenet és a tantárgyi követelményrendszer ismertetése;   A munkagazdaságtan tárgya, fogalma, szerepe a tudományterületeken belül;   Népesség és munkaerőforrás (demográfiai szakaszok, termelékenység, halandóság, vándorlás, gazdasági aktivitás);   A munkaerő struktúrája (ágazati, foglalkozási, szakképzettségi, területi szinteken, munkaerő mobilitás);   Az idő társadalmi felhasználása (munkanap, munkaidő, túlóra stb.);   A munkaerőpiac (intézményrendszer, jogi háttér, sajátosságai, típusai, működési mechanizmusa stb.);   A munkaerő foglalkoztatása (munkaerő-tervezés, munkajövedelem, teljesítmény értékelés, ösztönzés stb.);   Munkanélküliség (fogalma, típusai, kezelésének eszközei stb.) HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Munkagazdaságtan c. tantárgy félévi tanmenete

5 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Követelményrendszer: 2 alkalommal írásbeli számonkérés + házi dolgozat + órai jelenlét

6 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkagazdaságtan tárgya, fogalma, szerepe a tudományterületeken belül

7 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munka az emberi munkaerő megnyilvánulása, amelynek hordozója az ember. Ebből adódóan a munkagazdaságtan tárgya szorosan összefügg a munka-tudományokkal, amelyek sajátos szemszögből vizsgálják a munkavégző embert, és a munkavégzés folyamatát. A munkatudomány több tudományágat foglal magába, amelyek különböző nézőpont szerint elemzik a munka folyamatát.

8 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munka vizsgálatának főbb szempontjai AspektusalapVizsgálati aspektusMunkatudományi ág A munka, mint emberi szükségletfilozófiaiMunkafilozófia hatalmi tényezőpolitikaiMunkapolitika jogviszonyjogiMunkajog közösségi tevékenységszociológiaiMunkaszociológia értéket előállító folyamatgazdaságiMunkagazdaságtan hierarchikus szervezetszerkezeti (strukturális) Munkaszervezés összehangolt folyamatműködési (funkcionális) biokémiai folyamatélettani (fiziológiai)Munkaélettan a személyiség tevékenységelélektani (pszichikai)Munkalélektan kórokozó (patogén) folyamatorvosiMunkaegészségtan gyógyító folyamatorvosi-lélektaniMunkaterápia veszélyes folyamataz ember biztonságaMunkavédelem tanulási folyamatpedagógiaiMunkapedagógia magatartási normaerkölcsiMunkaerkölcs élmény és örömesztétikaiMunkaesztétika

9 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkagazdaságtan tárgya a munkaerő társadalmi újratermelése és elosztása, valamint gazdaságilag racionális és társadalmilag hatékony felhasználása. A munkagazdaságtan elméleti alapját a közgazdaságtan jelenti, ezért annak önálló funkcionális ága (munkaökonómia), továbbá szervesen kapcsolódik a közgazdaságtudomány más területeihez, illetve a társadalomtudományokhoz:   Demográfia (munkaerő társadalmi újratermelése),   Gazdaságföldrajz (népesség és munkaerő területi eloszlása, és ezek változásai),   Matematika, statisztika, informatika (számítási, elemzési módszerek alapjául szolgál)

10 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkagazdaságtan a munka társadalmi megszervezésének, hatékonyságának és a munkaerő újratermelésének kérdéseivel, az ember – az anyagi, műszaki folyamatok – a társadalmi fejlődés közötti kölcsönhatásokkal foglalkozik. A munkaerő újratermelésének lehetséges módjai:   fizikai újrateremés (népesedés, család, vándorlás stb.)   szellemi újratermelés (nevelés-oktatás, kutatás, fejlesztése stb.) A munka értékelésére alkalmazható fogalmak és mennyiségek (viszonyszámok/mutatószámok):   hatékonyság (igény-kielégítésre való alkalmasság, rugalmasság),   termelékenység (produktivitás, eredmény/ráfordítás),   eredményesség (terv-tény eredmény aránya),   gyorsaság (terv-tény időtartam aránya),   gazdaságosság (érték/ráfordítás),   rentabilitás(adott időszak alatt elért nyereség és befektetett tőke viszonya).

11 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A viszonyszámok/mutatószámok között szoros összefüggések állnak fenn, mint pl.: a termelékenység növelésével javul a gazdaságosság, amivel javul a rentabilitás, és ez lehetőséget ad a nyereség egy részének a további javítására történő felhasználásához. További célként fogalmazódhat meg a munka értékelésével kapcsolatban:   a befektetet tőke értékének a lehető legalacsonyabb szinten tartása,   a költségek lehetséges csökkentése,   a forgalom folyamatos növelése.

12 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkatudományon belül kiemelendő terület a munkaszervezés, amelynek alapvető feladata a gazdaságilag hatékony munkavégzés elősegítése, a munka termelékenységének, eredményességének növelése (a munka racionalizálása). Továbbá feladata még a célszerű munkahelyek és munkamódszerek kialakítása, a munkavégzés megkönnyítése (a munka humanizálása). A munkaszervezés tehát az „optimális megoldás” keresését jelenti a legnagyobb gazdasági hatékonyság és a munkát végző ember érdekében egy meghatározott munkaszervezési célrendszer megvalósításával. A munkaszervezés mint tudományág, céljai megvalósításakor felhasználja a munkatudományhoz sorolt más tudományterületek ismereteit is.

13 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Népesség és munkaerőforrás (demográfiai szakaszok, termelékenység, halandóság, vándorlás, gazdasági aktivitás)

14 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A népesség, mint munkaerőforrás Összes lakosság Munkaképes korú lakosság (17-62) minőségbiztosítás Gazdaságilag aktív lakosság Foglalkoztatottak Munkanélküliek

15 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerőforrás nagyságát befolyásoló tényezők   Születések száma – termékenység   Halálozások száma – halandóság   Vándorlás – külső, belső

16 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A népesség, mint munkaerő-forrás MUNKAKÉPES KORON ALULI NÉPESSÉG < 16 év MUNKAKÉPES KORÚ NÉPESSÉG év MUNKAKÉPES KORON TÚLI NÉPESSÉG 63 - < év SZÜLETÉSEKSZÜLETÉSEK HALÁLOZÁSOKHALÁLOZÁSOK M U N K A E R Ő K Í N Á L A T N E M Z E T K Ö Z I V Á N D O R L Á S

17 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Termékenység és halandóság   Az iparosodási folyamatok előtt a társadalom egyszerű újratermelése figyelhető meg: születések száma=halálozások száma,   Ipari forradalom kezdete - XIX. sz. vége: halandóság csökkenése (higiéniai, eü viszonyok javulása, orvostudomány fejlődése)   XIX. sz. vége es évek eleje: termékenység csökkenése,   II. Világháborút követően: születések számának növekedése,   Az 50-es évek elején: születések számának csökkenése,   A 60-as évektől ig: emelkedő születési szám és arány (abortusztilalom, demográfiai csúcs ),   1981-től folyamatos a népesség csökkenése (évente kb fő),

18 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST   A halandóság aránya mind a férfiaknál, mind a nőknél javuló tendenciát mutat – gazdasági fejlődés,   A népesség öregedése ellenére az átlagos halandóság csökkenő tendenciát mutatott a 60-as évekig,   1960-tól növekszik a halálozási arány – népesség (munkaerő) fogyása,   Fontos feladat: népesedési politika korrekciója (születésszám növekedés ösztönző programok, népegészségügy javításával a halandóság arányának javítása)

19 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Nemzetközi vándorlás A vándorlás a népesség országok közötti, áttelepülés jellegű mozgását jelenti. Okai:   Természeti-földrajzi környezet,   Gazdasági viszonyok,   Háborúk, társadalmi konfliktusok. Magyarországon 3 nagy vándorlási hullámot lehet megemlíteni:   I. világháborút megelőzően,   II. világháborút követően,   ’56-os forradalom ideje. Migráció: kizárólag munkavállalási céllal történő vándorlás.

20 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A nemzetközi vándorlás jelentős mértékben befolyásolja egy ország népességének számát és összetételét. A gazdaságilag fejlett országokban a népesség stagnáló száma, és a gazdaság kedvező fejlődése szükségessé teheti a munkaerő bevándorlását (megfelelő szabályozás mellett), ezáltal befogadó országoknak tekinthetők. Munkaerő-piacuk rugalmassá válik, tovább gyorsul gazdasági fejlődésük. A gazdaságilag fejletlen országokban alacsony az életszínvonal, a népesség száma gyorsabban növekszik, aminek következtében a munkanélküliség is növekvő tendenciát mutat, ami erősíti a kivándorlási hajlandóságot. Magyarország az 1980-as évek végéig küldő ország volt. A rendszerváltást követően pedig inkább a befogadó országgá vált.

21 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Gazdasági aktivitás A munkaerőpiac egyensúlyi állapotának mutatói:   Részvételi hányad: a gazdaságilag aktív népesség össznépességen belüli aránya.   Foglalkoztatási hányad: a foglalkoztatottak aránya az össznépességen belül.   Munkanélküliségi hányad: a munkanélkülieknek a gazdaságilag aktív népességen belüli létszámarányát jelenti. Mutatószámként %-ban kifejezhető mértékek:   Gazdasági aktivitási ráta (%): foglalkoztatottak+munkanélküliek/ össznépesség.   Foglalkoztatási ráta (%): a foglalkoztatottak száma/össznépesség.   Munkanélküliségi ráta (%): a munkanélküliek száma/ gazdaságilag aktív népesség.

22 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A II. Világháborút követő időszakban a gazdaságilag aktívak száma világméretekben dinamikus növekedést mutatott, majd az 1980-as évektől csökkenő tendencia figyelhető meg. Az aktivitási rátát két ellentétesen ható folyamat határozza meg:   Oktatási idő meghosszabbítása,   Nyugdíjkorhatár kitolása (nők foglalkoztatásának elterjedése). Az egyik társadalmi réteg helyzete csak a másik réteg kárára javítható!

23 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő struktúrája (ágazati, foglalkozási, szakképzettségi, területi szinteken, munkaerő mobilitás)

24 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő struktúrája Az ipari forradalommal kezdődő gazdasági, társadalmi folyamatok fejlődése következtében egyre magasabb szintű technikai-tudományos fejlődés figyelhető meg a társadalom valamennyi területén. Egyre magasabb igény jelentkezik a munka termelékenységének növelésével szemben. Gazdasági célként jelenik meg az a követelmény, hogy azonos használati érték előállítása kevesebb élőmunka-ráfordítással valósuljon meg, amelyhez megfelelő összetételű munkaerőre van szükség. A munkaerő struktúrája a munkaerő szerkezetét, százalékos megoszlását jelenti különböző szempontok szerint:   Nemzetgazdasági ágak közötti megoszlás,   Végzett tevékenység jellemzői szerint,   Iskolázottság szerint,   Földrajzi elhelyezkedés szerint.

25 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő ágazati struktúrája Azt mutatja meg, hogy a munkaerő miként oszlik meg a termelés és szolgáltatások különböző ágazatai, alágazatai között. 3 fő nemzetgazdasági ágazatot különböztetünk meg:   Mezőgazdaság (primer szektor): növényteremszés, állattenyésztés, halászat, vadászat, erdészet. Primer – alapanyagot, nyersanyagot szolgáltat az iparnak.   Ipar (szekunder szektor): könnyű és nehézipar. Szekunder – feldolgozza amit a primer szektor előállított.   Szolgáltatás (tercier szektor): közlekedés, kereskedelem, vendéglátás, hírközlés, egészségügy, oktatás, kultúra, honvédelem, sport stb.

26 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A mezőgazdasági szektorban folyamatos csökkenés tapasztalható (a megbecsült, nagy tapasztalatokkal rendelkező gazdákból betanított vagy segédmunkások lettek. A talpon maradt szövetkezeteken belül pedig látens „kapun belüli” munkanélküliség alakult ki). Ezzel párhuzamosan növekedés figyelhető meg részben az iparban, túlnyomó többségben pedig a szolgáltató ágazaton belül. A munkaerő ágazati struktúrájának változásai követik a nemzetközi tendenciákat.

27 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő foglalkoztatási struktúrája A társadalmi-gazdasági fejlődés hatására egyre inkább szélesedett a munkamegosztás területe, egymástól eltérő munkahelyek rendszere kezdett kialakulni. Egyrészt szervezetileg, másrészt technikai, tárgyi jellegében különültek el egymástól az egyes munkahelyek. A munkaerő foglalkozási struktúrájának legáltalánosabb változása következtében megkülönböztethetővé vált a szellemi és fizikai munka (az ipari forradalomtól származtatható jelenség).

28 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A fizikai dolgozók foglalkozási struktúrája a következők szerint különül el:   Segédmunkás,   Betanított munkás,   Szakmunkás. Annál gyorsabb, és a magasabb a szellemi foglalkozásúak aránya, minél magasabb az alkalmazatott technika színvonala. A szellemi foglalkozásúak struktúráján belül kiemelt jelentősége van a felsőfokú végzettségnek.

29 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő szakképzettségi struktúrája A népesség iskolázottsági, szakképzettségi szintjét alapvetően az iskolarendszer határozza meg. További meghatározó tényező még a család és a társadalom egyéb rétegeinek a felelőssége is. Egy ország iskolarendszerének színvonala tükrözi:   A társadalmi viszonyokat,   A gazdasági-technikai fejlettséget,   A történelmi múltat és sajátosságokat.

30 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST   A történelmi fejlődés során az figyelhető meg, hogy évszázadokon keresztül sok-sok generáción keresztül a szakképzettség megszerzése a családban történt (apáról-fiúra szállt).   A modernizáció hatására kettévált ez a folyamat:   Intergenerációs váltás (nemzedékek közötti),   Intragenerációs váltás (nemzedéken belül, az egyén életfolyamatában).   A modern köznevelési és szakképzési rendszerek e két váltáshoz igazodva alakultak át: graduális és posztgraduális képzési struktúra.   Legújabb kor „vívmánya”: Bologna-folyamat

31 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az iskolázottsági színvonal növekedése az 1940-es évektől kezdődően mutatnak emelkedő tendenciát. Ennek kiváltó okai:   Társadalompolitikai céllá vált a minél szélesebb körű és minél magasabb szakképzettség megszerzése.   A demográfiai csere következtében az aluliskolázott réteg elhalálozásával újabb korosztállyal cserélődött le, akik már magasabb képzettségeket szereznek.   A nőknek a munka világába való bevonásával iskolázottságuk színvonala is rohamosan növekedni kezdett.

32 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya az aktív keresőkön belül alacsonyabb mint a népességen belül. Továbbá a szakképzettség tekintetében is hasonló arány figyelhető meg. Ebből azt a megállapítást lehet megfogalmazni, hogy a munkavállalásnak egyre inkább alapfeltételévé válik a mind magasabb általános és szakmai műveltség, illetve azok szorulnak ki a munkaerő- piacról, akik ezekkel a képességekkel nem rendelkeznek. Továbbá az is nyilvánvalóvá vált, hogy a szellemi munkakörökben dolgozók magasabb iskolázottsági, szakmai képzettségi színvonallal rendelkeznek. Ha a szakképzettségi színvonalat a nemzetgazdasági ágak, alágak viszonylatában vizsgáljuk meg, a következő sorrend tapasztalható: egészségügy, oktatás, közigazgatás, kereskedelem, egyéb szolgáltatások, ipar, építőipar, mezőgazdaság

33 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaerő területi struktúrája A területi munkaerő-vizsglatok hagyományosan két kategóriát különböztetnek meg:   a városi lakosság arányát,   a falusi/vidéki lakosság arányát. A munkaerő területi megoszlása csak kismértékű ingadozásokat mutat. Ennek legfőbb oka a lakáshoz jutás feltételeinek nehézsége (főváros, nagyváros, vidék). A munkahelyek területi struktúrája és a lakások területi eloszlása közötti ellentmondást az ingázás feltételeinek megteremtése (közlekedés, mobilitási hajlandóság) oldotta fel. Az ingázás vállalásával a munkaerő időfelhasználása, és kihasználása jelentősen romlik, az egyén személyes jelenléte sem a munkahelyen, sem a családban nem tekinthető kiegyensúlyozottnak.

34 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Az idő társadalmi felhasználása (munkaidő, munkanap, túlóra stb.)

35 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaidő A munkaidő az a nap 24 órájából kiszakított lineáris idő, amely a dolgozók munkafeladatai megállapításának, a termékek/szolgáltatások értékének meghatározó tényezőjévé vált. A munkaidő a fizetőképes kereslet kielégítéséhez szükséges munkatevékenység mennyiségének és minőségének a függvénye. A munkaidő meghatározza az egyén részesedését a társadalmi termék munkabér formájában felosztásra kerülő részéből.

36 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A társadalom időfelhasználása Szabadidő Munkaidő a gazdaságban Társadalmi újratermelés időalapja Fiziológiai időfelhasználás Munkaidő a második gazdaságban Háztartás-gazdaság időfelhasználása Közlekedési idő Regenerálódás időalapja

37 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkanap   Az ipari forradalom időszakában a munkanap=a Nap világító erejével.   Később mesterséges megvilágítás – elkülönült a munkaidő a természeti erőforrásoktól.   Fejlődő gazdaság, növekvő munkatermelékenység, növekvő munkaidő. Az egyéni teljesítőképesség szabott csak határt a munkavégzésnek.   A tőkés termelés elterjedésével szükségessé vált a munkarend, műszakrend kialakítása (XIX.-XX. sz.).   A tőkések és munkások közötti megállapodás eredményeképpen alakult ki a 8 órás munkanap (1889. II. Internacionálé követeléseként).   Magyarországon 1840-ben a Munka törvénykönyvében rögzítették a 9 órás munkanapot, amelyből 1 óra „nyugidőt” kell biztosítani a munkás számára.   A munkaidő csökkenés folyamata az évi 3500 óráról indult el a XIX. sz. elején, majd a XX. sz. elejére lecsökkent 3000 óra alá től óra körül stabilizálódott.   A heti munkaidő 40 órában, és heti 5 munkanapban rögzült, elfogadotá vált a fizetett szabadság intézménye.

38 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkaidő flexibilitása A gazdasági folyamatok változása, a kereslethez való alkalmazkodása a munkaidő rugalmas igazodását követeli meg. Ezt a munkaidő flexibilitásával fejezzük ki. Fontos feltétele a munkaerőpiac rugalmas működése, a munkaerő megfelelő mobilitása, a foglalkoztatottak munkaidő teljesítményének a gazdaság változó igényeihez való alkalmazkodása. Döntő hatást gyakorol még a munkáltatók és munkavállalók közötti erőviszonyok alakulása is, amely alapján megkülönböztethetünk   munkaidőrendet (egy v. több műszak, rugalmas, kötött),   munkaidő hosszúságot (teljes, rövidített, rész),   foglalkoztatottsági módot (állandó, szezonális, alkalmi),   munkaviszony típust (határozott idejű, határozatlan idejű).

39 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A rugalmas munkaidőrendszer típusai:   Csúszó munkaidő (peremidők fogják közre),   Változó munkaidő (napi munkaidő max.-min.),   Sűrített munkahét,   Kapacitásorientált munkaidőrendszer (havi munkaidőelosztása),   Munkamegosztás (önkéntes – worksharing)

40 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST A munkahelyi hiányzás A ténylegesen ledolgozott munkaórák száma mindig kisebb, mint a munkarend szerinti munkaidő. Ennek oka részben a betegség miatti távollét, részben pedig az egyéb ok miatti távollét. A hiányzás munkaidő-veszteséget okoz, növeli a költségeket, és csökkenti a nyereséget (a gazdaság diszfunkcionális működésének tekinthető). A munkahelyi hiányzás két formája:   egész napos távollét,   munkanap alatti, törtnapi távollét.

41 HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!


Letölteni ppt "HARSÁNYI JÁNOS FŐISKOLA BUDAPEST Miskolciné dr. Mikáczó Andrea egyetemi adjunktus Szent István Egyetem, Gödöllő Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Humántudományi,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések