Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 A bukovinai kirajzástól a braziliai Boldogasszonyfalváig Előadás: RMDSZ – EMI VI. táborában Írta: Sebestyén Imre Dezső 2010. 08.13. www.bukovina.lap.hu.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 A bukovinai kirajzástól a braziliai Boldogasszonyfalváig Előadás: RMDSZ – EMI VI. táborában Írta: Sebestyén Imre Dezső 2010. 08.13. www.bukovina.lap.hu."— Előadás másolata:

1 1 A bukovinai kirajzástól a braziliai Boldogasszonyfalváig Előadás: RMDSZ – EMI VI. táborában Írta: Sebestyén Imre Dezső

2 Bevezetés  Az identitásom: bukovinai székely vagyok  Apám: Sebestyén Ádám Anyám: Kozma Emma Apám: Apám:  Nagyszülők: Sebestény Orbán DNS szrt. szász leszármazott Kasler Anna DNS szrt. német leszármazott Társadalmi (önérvényesítő) szükségletem: a bukovinai székelységtudatom A népviselet elfogadása A dalok, táncok szokások, hagyományok elfogadása, stb.  a bukovinai székely hagyományőrzés elveinek megvalósítása Sokan valljuk magunkat bukovinai székelynek (kb. 20 ezren a Völgységben)*

3 False False Diagram 1 -1 "AZ IDEGEN HANGZÁSÚ NEVEK SZÁMA a családfők 14,4%-ának volt idegen hangzású neve 1941-ben (Rónai Béla adatainak felhasználásával Sebestyén Imre Dezső készítette a diagramot)" Arial None None FullPage Arial None None Arial Pie Exploded Adatsor 1 25 None Arial 11 None 0 0 Munka1!$D$2:$D$12 0 Munka1!$E$2:$E$12 None Arial None 0

4 Főbb vázlatpontok:  Történeti áttekintés az 1764-től történtekről ÚJ NÉPCSOPORT SZÜLETIK  Áttekintés a bukovinai székelységről  főbb ismérvei  a székelységtudatunk mássága  miért a nagy ragaszkodás? – elmélkedés a bukovinai székelységtudatról  hogyan éltek?  a „szinpadi” hagyományőrzés fejlesztése  Kézenfekvő megállapítások

5 Bukovinai székelyek története Siculicidium Bukovinai falvak alapítása 1777 – Kirajzás 1883 – Bácska Völgység 1945.

6 A KORNAK ÁLLAPOTJA  Feudális uralkodó: Mária Terézia ( ) magyar és cseh királynő ( ).

7 A KORNAK ÁLLAPOTJA ************************* a felvilágosult abszolutizmus Erdélyi nemesség:  Az erdélyi rendek foggal-körömmel védelmezték a rendi alkotmányt, ragaszkodtak privilégiumaikhoz, az adómentességhez.  Az udvar modernizáló törekvéseivel szemben – ha az nem sértette kiváltságaikat – kevés ellenállást tanúsítottak.

8 A KORNAK ÁLLAPOTJA  ·„...A robot mértéktelen és rendszertelen.„ ( Mária Terézia „Úrbéri rendeletében” szabályozta, 1767-ben. )  A kilátástalan szociális helyzetben lévő jobbágyságnak egyetlen menedéke maradt - a kivándorlás. A bukovinai magyar telepek lakóinak nagy része azok közül kerül ki, akik a század közepén, majd a madéfalvi veszedelmet követően Moldvába futottak.

9 A KORNAK ÁLLAPOTJA  A másik probléma a jobbágytelkek elaprózottsága ( „...országszerte igen aprók, megközelítőleg sem állnak arányban azokkal a terhes szolgálatokkal, melyeket haszonélvezésük fejében a jobbágyoknak teljesíteniük kell.„)  A kor- és kórkép legszembetűnőbb jelei:  a rendi társadalom differenciálódása, a szabad elemek lesüllyedése,  a gazdasági hanyatlás, az ínség,  a kedvezőből kedvezőtlenné váló földrajzi fekvés,  a helyi viszonyokban sokszor eligazodni sem tudó idegen hatalom, stb.

10 Bukovinai székelyek  Amikor 1764-ben Mária Terézia újraszervezte a határőrséget, Székelyföldön az erőszakos sorozás a madéfalvi vérengzésbe torkollott madéfalvi vérengzésbe madéfalvi vérengzésbe Az osztrák katonák lemészároltak több száz székelyt, mert azok megtagadták a hadseregbe való bevonulást.

11

12 Bukovinai székelyek  Ezek után több ezer székely menekült át a keleti határon Moldvába, és részben a csángók között telepedett le. Moldvába csángókMoldvába csángók

13 Bukovinai székelyek  Bukovinát I. Abdul Hamid török szultán február 25-én engedte át a Habsburg Birodalomnak, Mária Teréziának  az osztrák-porosz háborúban kitűnt Hadik András tábornok (Berlin megsarcolója) összegyűjtötte a Moldvában szétszóródott székelyek egy részét, és letelepítette őket Bukovina öt falujában Általános császári kegyelem, akik átjönnek Bukovinába…  Évek során az alábbiak szerint így alakult ki a bukovinai székelység.

14 Bukovinai székelyek A hirdetett és a moldvai székelyekkel közölt feltételek az alábbiak voltak:  Ingyen háztelek és szántóföld.  Minden gazda napi 6 krajcár, gazdasszony 3 krajcár, gyermek 2 krajcár pénzbeli járandóságot kap a kincstártól, amíg a tényleges település megtörténik, illetve „amíg életmagra kapnak."  Minden családnak kiutalnak 50 forintot gazdasági felszerelésre, kamatmentesen.  Minden család kaphat 20 forintot gazdasági felszerelésre, kamatmentesen, 5 évre.  Minden község, ha ötvennél több család van, államköltségen épített templomot kap lelkipásztorral.

15 Bukovinai székelyek Az alapított falvak:  Istensegíts 1776-ban 100 család 1776-ban 100 család  Fogadjisten 1777-ben 50 család 1777-ben 50 család  Hadikfalva 1785-ben 140 család  Józseffalva 1785-ben 60 család  Andrásfalva 1786-ban 50 család

16 Bukovinai székelyek  Létszám adatok: Számuk 1880-ban 9887 fő 1890-ben 8139 fő (1883. Magyarországból kapott biztatásra kb család (kb fő) az Al-Duna mellékére vándorolt, néhány év múlva azonban sokan visszaköltöztek) ben 9500 fő (Bukovina lakosságának 1,3% magyar) 1941-ben A családfő 302 családnéven (vezetéknéven) Egy-egy név megterhelése statisztikai átlag szerint 9, ben 3821 családot telepítettek

17 BUKOVINAI SZÉKELYEK A túlnépesedés KIRAJZÁS  1883-ban az Al-Duna mellé mintegy ember települt Hertelendyfalva, Sándoregyháza és Sándoregyháza és Székelykeve községekbe Székelykeve községekbe Ezt a népességmozgást szokásosan kirajzásnak nevezik.

18 Bukovinai székelyek KIRAJZÁS  Ugyanebben az évben 1883-ban Gyorokra ( Arad vármegye ),  1888–1892 között és 1910-ben Dévára,  1892-ben Vajdahunyadra

19 Bukovinai székelyek KIRAJZÁS Még további közel 5000 telepes költözött  1900-ban Babsára Vicére (Kolozs vármegye), Magyarnemegyére (Beszterce-Naszód vm.),  1900-ban Babsára (Temes vármegye), Vicére (Kolozs vármegye), Magyarnemegyére (Beszterce-Naszód vm.),  1905-ben Marosludasra (Szolnok-Doboka vm ),  1910-ben Sztrigyszentgyörgyre és Csernakeresztúrra (Hunyad vármegye) Csernakeresztúrra (Hunyad vármegye) A csernakeresztúri csángó tájház

20 Bukovinai székelyek KIRAJZÁS  Vannak olyanok is, akik Kanadába vándoroltak ki 1905–1914 között több farmertelepet hoztak létre, például: Hapkins, Székelyföld, Máriavölgy, Hamilton, Regina, Punnichy, Eszterháza  és Brazíliába vándoroltak ki Boldogasszonyfa (1924). Boldogasszonyfa (1924). Boldogasszonyfa (1924). Boldogasszonyfa (1924).

21 BÁCSKÁBAN  A bukovinai székelyek maradékát a magyar kormány 1941-ben a Vajdaságba telepítette, Szabadka (Bácsjózseffalva), Újvidék és Topolya környékére, az 1920 után betelepített, és Bácska visszafoglalása után elmenekült dobrovoljácok helyére. Szabadka (Bácsjózseffalva), Újvidék és Topolya környékére, az 1920 után betelepített, és Bácska visszafoglalása után elmenekült dobrovoljácok helyére.helyére  (Nagyon kevesen Bukovinában maradtak)

22 BÁCSKÁBAN  1944 őszén Bácskába érkeztek Josip Broz Tito partizánjai, mögöttük a korábban elmenekült szerbek.  A bukovinai székelyeknek megint menekülniük kellett, a háborús telet a Dunántúlon vészelték át (Fejér, Győr és Zala megyékben).

23 ITTHON Magyarországon  Innen 1945-ben bukovinai székelyt Tolna és Baranya megyékben helyeztek el, a kitelepített sváb családok házaiba és birtokaiba. 1945TolnaBaranya megyékbensváb1945TolnaBaranya megyékbensváb  1950-ben majd 1959-ben a kapott földeket be kellett vinniük a téeszbe

24 ITTHON Magyarországon Völgység  Az 1945-ös földreform Tolna, Baranya és Bács-Kiskun megye falvaiban adott házat és hazát  2131 család a Völgységbe  329 család a Tolnai Hegyhátra  145 család Bátaszékre  500 család Bács-Kiskun megyébe  716 család Baranya megyébe   3821 család települt

25 ITTHON Magyarországon  A bukovinai székelyekről Sára Sándor készített dokumentumfilmet „Sír az út előttem” címmel. Sára Sándor Sára Sándor

26 ITTHON Magyarországon  Magyarországon ma saját szervezetük van: Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége (Bonyhádon székel. Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége 38 tagegyesületben folyik a hagyományőrzés tagegyesületben

27 A bukovinai székelységről (első közelítés)  A bukovinai székelység tudata az eltérő történelme miatt más, mint a székelyföldi őseié.  1764, ill és 1941 között Romániában élt románok, ukránok, németek, lengyelek és zsidók mellett.  között megjárták Bácskát, s menekültek a háború alatt szerte Magyarországon.  1945-ben letelepedtek a Völgységben Tolna, Baranya és kisebb részük Bács-Kiskun megye volt sváb lakosú falvaiban.

28 Bukovinai székelységtudat  MIT KELL ÉRTENÜNK BUKOVINAI HAGYOMÁNYŐRZÉSEN?  Miről is van szó? Egy olyan kultúra megőrzéséről van szó, amely már tulajdonképpen nem is funkcionál, mert ma már teljesen másképp élnek az emberek, másképp viselkednek ... a mindennapi életben ezt a kultúrát nem használják ... olyan távoli környezetben jött létre, amely ma már nincsen ... de erre a kultúrára szükség van ahhoz, hogy megmaradjunk; ahhoz, hogy a bukovinai székelység tovább létezzen

29 Elmélkedés a bukovinai székelység- tudatunkról Mi, akik itthon születtünk, ha arra felé vet a szerencsénk, nem kerüljük el őseink volt otthonát. Erőt meríteni megyünk oda… de bármilyen szép széles is Andrásfalva utcája, bármennyire is ép még a nagyapám udvarán lévő kút fehérre meszelt kávája (mert csak ezek a kútkávák élik túl az újraépítést), azért kétely ébredhet sokunkban, hogy mi is volt szüleinknek olyan szép benne?...talán a korhadó kicsike faházacska,

30 Elmélkedés a bukovinai székelység- tudatunkról  ahol a gerendán egész télen ott lógott a sós-füstölt hering, melyhez - hogy ízesebb legyen a málé - elég volt csak hozzáütögetni;  …s ahol anyoka tette az asztalra s cérnával porciózta málét, ritkábban a túróspuliszkát, s mikor mit..., s a sok gyermeknek az egészen jóllakásig ritkán jutott az ételből...  …talán a Szucsáva-porondja, ahol a leányok a legénykékkel találkozgattak...  …talán a lunkák a a falu határában a munkavégzés élményeit, és gyakrabban a keserveit idézhetik

31 Elmélkedés a bukovinai székelység- tudatunkról  …talán a szülőföldünk temetőjének még megmaradt néhány keresztje a nevekkel, akik rokonaink, s így őseink voltak… Találgathatunk, hogy miért a nagy ragaszkodás…... Ki tudná biztosan megmondani?!

32 Rádöbbenünk az igazságra: bár mi csak a szüleink megszépült emlékeiből ismerjük megszépült emlékeiből ismerjük mindezt, azért nekünk is szép, mindezt, azért nekünk is szép, mert szüleink, nagyszüleink mert szüleink, nagyszüleink  ott voltak otthon  mert ott születtek és ott voltak fiatalok, s akármilyen ott voltak fiatalok, s akármilyen nagy volt is a nyomoruk, - de nem nagy volt is a nyomoruk, - de nem is igen tudhatták, hogy másmilyen is igen tudhatták, hogy másmilyen életük is lehetne! életük is lehetne! …- ők ott örültek annak, hogy abban …- ők ott örültek annak, hogy abban a közösségben élnek és a közösségben élnek és szeretnek.., és...! szeretnek.., és...! Szerettek ott élni, akárhogy is éltek.

33 Hogy éltek?... egyszerű a válasz:"úgy, ahogy..."! - AMI AZT IS JELENTHETI, HOGY SZEGÉNYESEN, KESERVESEN, - AMI AZT IS JELENTHETI, HOGY SZEGÉNYESEN, KESERVESEN, DE MÉGIS BOLDOGAN... DE MÉGIS BOLDOGAN ÉS TALÁN INNEN ERED A SÓVÁRGÓ VÁGYAKOZÁS -...ÉS TALÁN INNEN ERED A SÓVÁRGÓ VÁGYAKOZÁS  a mi kötődésünk? S ha itthon vagyunk, akkor eszünkkel tudjuk, hogy a mi kötődésünk másmilyen az ő otthonukhoz, ellenben mégis ez éleszti a hovatartozásunkat életben tartó lángocskát. Akár tudatosan, akár ösztönösen visszaidézzük a mi mai világunkban az otthoni-otthon hangulatát - az egyszerű mindennapi használati eszközökkel, a díszesebb ruvás-ládával és a festékessel, a mesékkel, a dalokkal, a táncokkal, a hiedelmeikkel, a szokásaikkal, vagyis az életmódjukkal -, úgy érezzük, hogy fontosak ezek számunkra.

34 vegyük sorra, a jövőnkre nézve milyen feladataink vannak  Legelőször is a színpadi megjelenésen kellene javítani.

35 vegyük sorra… használati eszközök készítése, viselet, népszokások, táncok, népdalok, mesék, közbeszéd, játékok, hiedelmek, az otthoni temetők gondozása, családfa kutatás…  A néprajzi tábor gyűjtőmunkája révén több ezer archív felvétel áll rendelkezésünkre, amely alapján pontosan rekonstruálható az egyes időszakok, különböző korosztályok, ünnepi és hétköznapi alkalmak szerinti viselete.

36 vegyük sorra… a viselet, Elődeink különleges szépérzéke stílusában visszafogott, színeiben és formájában is egyszerűséget kereső volt.

37 vegyük sorra… a viselet,  Szeretnénk, ha ehhez méltó lenne a színpadi öltözetünk és a két-három elterjedt változat mellett a rég elfeledett, ámde igen karakteres ruhadarabok, formák ismét elterjednének, használatba kerülnének, mint az eredeti nagyméretű fejkendő, az alatta viselt főkötő,

38 vegyük sorra… a viselet  a bőrruházatunk színes és változatos családja,  a rojtos selyem ünnepi vállkendő,  vagy az egyszerűbb, színeiben visszafogott szövetek,  a hosszú, boka fölött végződő szoknyahossz.

39 vegyük sorra… a viselet,  Ugyanígy reneszánszára vár a széles körben elterjedt, hosszában beütött iparoskalap mellett a kucsma és a visszahajtott szélű, alacsony süvegforma, vagy a Kossuth-kalap is.

40 vegyük sorra… a népdalaink  A népdalaink jó kezekben vannak.  A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének honlapján ugyanis bárki számára elérhetőek a bukovinai népdalok eredeti, archív felvételei

41 vegyük sorra… néptánc és zenei kíséret  évről-évre egyre több tánccsoport mutatkozik be, akik a bukovinai tánchagyomány elsajátítását tekintik elsődleges céljuknak  segítjük őket a megfelelő koreográfus, táncoktató ajánlásával, képzésekre való felhívásokkal, fellépési lehetőséggel, és szakmai tanácsokkal. zenei kíséret: igencsak korlátozott lehetőségei vannak a csoportoknak abban a tekintetben, hogy milyen hangzóanyagot használhatnak a próbák során, vagy az összeállítások, koreográfiák létrehozásakor.

42 vegyük sorra… mesemondás, székely nyelvjárás, góbéság  A mesemondás a bukovinai székelyek körében hosszú ideig szokásban volt. Höflerné Kelemen Emma a bonyhádi székely kör vezetőjeként szervezte meg a városi könyvtárban az első mesemondó versenyeket.  Felismerte, hogy ezzel a mesék mellett nyelvünket menti meg. A mesének annyi műfaja van, hogy nincs az a színpadi produkció, ünnepi alkalom vagy szokás, amelyet ne tenne még teljesebbé.  1997-től évenként fő résztvételével megrendezik a Sebestyén Ádám Bukovinai Székely Mesemondó Versenyt.

43 vegyük sorra… a gyermekjátékok  Mi szépet tud alkotni egy kicsi gyermek?  Tud, ha megtanulja édesanyjától a mosolygás, a szép szavak, a dallamok, a mozdulatok anyanyelvét, és tud játszani édesanyjával, gyermektársaival, barátaival énekelni, táncolni, együtt mozdulni egy ünnepi szokás megjelenítésében, megformálásában.  Tudatalatti magyarság – véli Kodály Zoltán (nemzeti öntudat – véli Andrásfalvy Bertalan prof.)  Csupán még csak elhatározás, hogy ismét megtanítjuk a gyermekeinket játszani.  Pl. a Sóvidékről vehetünk mintát (részlet a Duna Tv adásából)  S ha megtanolta a játékot, akkor azt nagyon (felnőttként) es tudja!

44 vegyük sorra… családfa kutatás, DNS  - születési anyakönyvek  - házasságkötés  - halotti anyakönyvek  Anyakönyvek számítógépes adatbázisban való feldolgozásával mostanig mintegy személy adatait rögzítette Rudolf László bátaszéki informatikus.  Ezen adatok alapján készülnek a családfák, amelyek falvanként könyvekben válnak hozzáférhetővé. Már megjelent Józseffalva adatai.

45 vegyük sorra… DNS-kutatás eredményei  Elizabeth Long lányának a dédnagyanyja 2 éves korában került Kanadába Andrásfalváról.  DNS Y program: az Y kromoszóma változatlanul öröklődik apáról fiúra  DNS egyezőség bukovinai és erdélyi családok között: Bogos – Csíkszépvíz; Both – Székelypetőfalva; Csobot – Kászonújfalu; Daradics – Gyergyókilyénfalva; Fábián – Kézdiszentlélek; Kajtár – Csíkdánfalva; Kismődi és Kóka – Csíkzsögöd; Szentes – Madéfalva; Zsók – Csíkdánfalva

46 vegyük sorra… temetők gondozása  Széchenyi István gondolata: „Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit!”

47 Hagyományőrzésünk Ez annyira fontos sokunknak, hogy akár naponta végrehajtott kellemes kötelességet is jelent annak segítése, támogatása, hogy a fiatalok hagyományőrző együttesek munkájába kapcsolódva ismerjék meg a HAGYOMÁNYAINKAT hagyományőrző együttesek munkájába kapcsolódva ismerjék meg a HAGYOMÁNYAINKAT - s még ha színpadi produkcióként, szerepként alkalmanként gyakorolják is -, - s még ha színpadi produkcióként, szerepként alkalmanként gyakorolják is -, de legyen egyénileg kialakult de legyen egyénileg kialakult “ANDRÁSFALVA – Bukovina – ÉLMÉNYÜK”, “ANDRÁSFALVA – Bukovina – ÉLMÉNYÜK”, vagyis egy csepp bukovinai székely tudatuk. vagyis egy csepp bukovinai székely tudatuk.

48 Kézenfekvő megállapítások:  szeretik a szülőfalujukat, bár „bukovinai székely már nem születik”, mégis rendszeresen sokan hazalátogatnak, sóvárogva felkeresik nagyszüleik portáját  bukovinai székelynek lenni kitüntetés, mert a hagyományaik egységbe kovácsolják a fajtát  szűk közösségben marják, eszik egymást, de segítőkészek, ha szükség mutatkozik  szerte vannak a világban, így szorultságban bárhol kaphatsz támogatást, segítséget

49 ‘ ‘ Na, végre mehetünk kávézni!!!


Letölteni ppt "1 A bukovinai kirajzástól a braziliai Boldogasszonyfalváig Előadás: RMDSZ – EMI VI. táborában Írta: Sebestyén Imre Dezső 2010. 08.13. www.bukovina.lap.hu."

Hasonló előadás


Google Hirdetések