Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

1 ANYAGMOZGATÁS ÉS TÁROLÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA. 2 ANYAGMOZGATÁS AZ ANYAGMOZGATÁS MŰVELETEI: RAKODÁS: az áruk helykoordinátáinak megváltoztatása a szállítás.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "1 ANYAGMOZGATÁS ÉS TÁROLÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA. 2 ANYAGMOZGATÁS AZ ANYAGMOZGATÁS MŰVELETEI: RAKODÁS: az áruk helykoordinátáinak megváltoztatása a szállítás."— Előadás másolata:

1 1 ANYAGMOZGATÁS ÉS TÁROLÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA

2 2 ANYAGMOZGATÁS AZ ANYAGMOZGATÁS MŰVELETEI: RAKODÁS: az áruk helykoordinátáinak megváltoztatása a szállítás vagy a tárolás megindítása céljából. SZÁLLÍTÁS: az áruk helykoordinátáinak megváltoztatása a felhasználás vagy a tárolás megkezdése céljából. TÁROLÁS: a helykoordináták nem változnak Az anyagmozgatás lehet: kézi gépi Kézi anyagmozgatás: nyersanyagok, félkész- és késztermékek helyváltoztatása emberi izomerővel. Gépi anyagmozgatás: nyersanyagok, félkész- és késztermékek helyváltoztatása anyagmozgató gépekkel.

3 3 ANYAGMOZGATÁS A mezőgazdasági termelés kapcsán szállítandó anyagok:  ömlesztett anyagok (szemestermény, gyökgumósok, szecskázott anyagok, szervestrágya, műtrágya, stb.)  folyékony anyagok (víz, permetlé, hígtrágya, folyékony műtrágya, stb.)  terimés anyagok (bálázott szálastakarmányok, szalma, stb.)  darabáruk (zsákolt anyagok, egység rakományok, stb.)  élő állatok (szarvasmarha, sertés, baromfi, stb.)  egyéb anyagok (pl. üzemanyag)

4 4 KÉZI ANYAGMOZGATÁS Kézi anyagmozgatás általános biztonsági előírása: Segédeszköz nélkül – kézben, vállon vagy háton a súlynormák betartása mellett – csak olyan mennyiségű anyagot szabad szállítani, amennyi kellő stabilitással, biztonságosan megtartható, a dolgozó sem önmagát, sem környezetét nem veszélyezteti. A kézi anyagmozgatási tevékenység műveletei:  a teher megfogása,  emelés,  szállítás,  letevés.

5 5 KÉZI ANYAGMOZGATÁS Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás Teher emelés és kézi mozgatás legfontosabb szabályai: 1.A nagy tömegű terheket csak egyenes háttal, hajtott térddel, lassú egyenletes felemelkedéssel szabad megemelni. 2. Nagy tömegű terhek megemelése előtt biztos alátámasztási helyzetbe kell a lábakat elhelyezni. 3. A terhet mindig biztonságosan, vagyis egész tenyérrel megmarkolva kell megfogni. 4. Ügyelni kell arra, hogy a teher tömegközéppontja a lehető legközelebb legyen a testhez.

6 6 KÉZI ANYAGMOZGATÁS 5. Nagytömegű, terjedelmes terheket nem a test előtt, hanem a vállon vagy a háton kell szállítani. 6. A teher egyenletes elosztása kisebb terheléseket eredményez. 7. Hosszú tárgyakat vállon, vagy háton szállításánál a tárgy első vége legalább két méterrel a padozat felett legyen és a szállított tárgy ne érjen szigeteletlen villamos vezetékekhez. 8. A teher letevése előtt mindig meg kell győződni, hogy az adott helyre biztonságosan letehető–e, billenés, borulás, leesés nélkül. 9. Ujjsérülések megelőzése céljából a lerakási helyre célszerű alátéteket helyezni.

7 7 KÉZI ANYAGMOZGATÁS A teher helyes emelése a földről

8 8 KÉZI ANYAGMOZGATÁS Nehéz teher helyes emelése

9 9 KÉZI ANYAGMOZGATÁS Az energiafelhasználás öt különböző testhelyzetben végzett, azonos anyagmozgatási feladat esetén

10 10 KÉZI ANYAGMOZGATÁS Baleseti veszélyek:  Teher leesése/leejtése, kéz- lábsérülések,  Ütközések álló, vagy mozgó tárgyakkal,  Érintkezés veszélyes géprészekkel,  Foglalkozási megbetegedés (túlterhelés) Kézi anyagmozgatás egészségi ártalmai  Túl megerőltető,  Csak a törzs fordításával végezhető,  Teher hirtelen elmozdulhat,  Test labilis helyzetében következik be,  Nem kerülhető el, hogy előrehajolt helyzetben kell emelni

11 11 KÉZI ANYAGMOZGATÁS Egyéni védőeszközök Védősisak fej védelmére, Vállvédő, csuklószorító, tenyérvédő, védőkesztyű a felső végtag, kéz védelmére, Orrmerevítős védőlábbeli a láb védelmére, Védőruha a test védelmére, Időjárás hatásai elleni védelmül, hideg, eső Kézi anyagmozgatás segédeszközei  Kézi horog, Tapadókorong,  Speciális megfogó szerkezet pl. sínfogó  Görgős emelőrúd, görgő, emelőrúd,  Korcsolya, Kenderkötél, Műanyagkötél,  Létra, (támasztó, kétágú, stb.)

12 12 KÉZI ANYAGMOZGATÁS A kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközei

13 13 KÉZI ANYAGMOZGATÁS Egykezes és kétkezes fogószerkezetek Vákuumos manipulátor 2 tapadókoronggal

14 14 KÉZI ANYAGMOZGATÁS Kézi szállítóeszközök  Talicska, kétkerekű talicska,  Kézi targonca, zsáktargonca,  Speciális targonca: hordószállító, gázpalack szállító, ballonszállító, billenő edényes, lépcsőn járó targonca,  Kézikocsik Kézi emelőeszközök  Fogas-rudas emelő,  Csavarorsós emelő,  Kötélcsigasor,  Kézi hajtású csörlő Kézi anyagmozgató eszközök olyan kézi működtetésű egyszerű szerszámok, készülékek, eszközök, amelyek megkönnyítik az anyagmozgatási tevékenységet, fokozzák a munka termelékenységét. A legtöbb ilyen eszköz hozzájárul az anyagmozgatás biztonságának növeléséhez is.

15 15 KÉZI ANYAGMOZGATÁS Kézi szállítóeszközök Molnárkocsik dobozokhozlépcsőző palackokhoz

16 16 KÉZI ANYAGMOZGATÁS Kötélcsigasor

17 17 KÉZI ANYAGMOZGATÁS Fiúk 14 éves korig Leányok 16 éves korig Nem végezhetnek anyagmozgatást Fiúk 14 – 16 éves korig Leányok 16 – 18 éves korig 15 kg sík talajon (munkaidejük 50 %-ig) (2 % emelkedőn 5 kg) Ketten 30 kg Fiúk 16 – 18 éves korig Nők 18 és felett 20 kg sík talajon 60 m távolságra Ketten 40 kg Férfiak 18 év felett50 kg sík talajon 90 m távolságra 10 %-os emelkedés mellet 30 m Kézi anyagmozgatás normái Az emberi test terhelhetősége Az emberi test terhelhetőségére vonatkozólag végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a csigolyaközti porckorongok a éves férfiak esetében négyzetcentiméterenként legfeljebb 300 N-nal (összesen N-nal), a éves férfiak esetében négyzetcentiméterenként legfeljebb 250 N-nal és az 50 éven felüli férfiak esetében négyzetcentiméterenként 200 N-nal terhelhetők.

18 18 KÉZI ANYAGMOZGATÁS A maximális emelhető tömeg a magasság és a testtől való távolság függvényében

19 19 KÉZI ANYAGMOZGATÁS A kor hatása a maximális erőkifejtésre A kor és a nem hatása a maximális izomerő kifejtésre

20 20 GÉPI ANYAGMOZGATÁS Anyagmozgatógépek lehetnek:  Szállítógépek  Pályához kötött (pl. szállítószalag, serleges felvonó, szállítócsiga, rázóvályú, konvejor, csille, vagon)  Pályához nem kötött (pl., teherautó, kamion, mezőgazdasági pótkocsi)  Rakodógépek  Targonca  Homlok és forgógémes rakodó  Daru Konvejor szállítószalag szállítócsiga

21 21 GÉPI ANYAGMOZGATÁS Hajtás erőforrása:  Gépi/kézi működtetés,  Villamos motoros (akkumulátoros), robbanómotoros  Kombinált működtetés: emelés hidraulikus, vízszintes mozgás kézi Vezérlés és kormányzás módja:  Gyalogkíséretű,  Vezetőállásos,  Vezetőüléses,  Vezető nélküli Rendeltetés szerint:  Szállító,  Vontató,  Emelőtargonca Targoncák osztályozása

22 22 TARGONCÁK Kézi működtetésű emelő targoncák „béka”

23 23 TARGONCÁK Szállítótargonca Vontatótargonca

24 24 TARGONCÁK Emelőtargoncák

25 25 TARGONCÁK Emelőtargoncák megfogó szerkezetei, adapterei

26 26 TARGONCÁK Maximális emelési magasság és növelése Így TILOS!!!

27 27 TARGONCÁK Vezetőnélküli targoncák

28 28 TARGONCÁK Baleseti veszélyforrások  Vezetéssel összefüggő,  Indítással, leállítással,  Anyagfelvétellel és leadással, továbbítással,  Energiaellátással és  Egyéb veszélyforrásokkal A gépi hajtású targoncák jellemző baleseti okai műszaki (tárgyi) és személyi tényezőkre vezethetők vissza.

29 29 TARGONCÁK A villástargonca stabilitása függ:  Méret, súly, alak és a rakomány helyzete  Rakodási magasság  Az előre – és hátra dőlés mértéke  Abroncsnyomás  Dinamikus erők, amelyek gyorsításkor, fékezéskor, vagy a targonca fordulásakor keletkeznek.  A talaj dőlése és állapota, melyen a targonca dolgozik Emelőtargonca stabilitása A stabilitás feltétele:

30 30 TARGONCÁK Kerék-elrendezés és kormányzás, alátámasztási poligon

31 31 TARGONCÁK Emelőtargonca stabilitása

32 32 TARGONCÁK Rakodólapos egységrakomány megfogásának műveletei Rakodólapos egységrakomány halmozásának műveletei

33 33 GÉPI ANYAGMOZGATÁS A daru olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teherfelvevő eszközével rögzített teher térbeli mozgatására alkalmas. DARUK

34 34 DARUK Darut önállóan az a személy kezelhet, aki  18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás,  kohászati daru esetén 22. életévét betöltötte, és  a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és  rendelkezik az előírt képesítéssel. Az orvosi vizsgálaton elsősorban azt vizsgálják, hogy az illető alkalmas-e a magasban történő munkavégzésre. A darukezelőnek kiváló fizikai kondícióval kell rendelkeznie: jó látással, kéz- és szemkoordinációval.

35 35 GÉPI ANYAGMOZGATÁS Daruk csoportosítása Szerkezetük: híd és forgódaruk Teherfelvevő eszközök: horogüzemű, mágneses, markolós, emelőgerendás, Helyváltoztatási lehetőségük: önjáró, helyhez kötött, vontatható, áthelyezhető, Elfordulási lehetőségük: forgó, nem forgó, Hajtásuk szerint: villamos, hidraulikus, pneumatikus, belső égésű motoros DARUK Daruk felépítése  Mozgatóművek,  Acélszerkezet,  Energiaellátó berendezés,  Teherfelvevő eszközök,  Darupálya

36 36 DARUK Darupálya Darusín beállítása, szintezése és rögzítése, Végütközők, Végállás-kapcsolók Daruhorog Kovácsolt, sajtolt, lemezes Teherbírás feltüntetése Kiakadásgátlás Daruk biztonsági berendezései Mozgáshatárolók: Emelőmű, Haladómű, Elforduláshatároló, Túlterhelésgátló Sínfogó, Dőlésszögjelző, szélnyomásmérő Hangjelzés

37 37 DARUK

38 38 DARUK

39 39 EMELŐGÉPEK 47/1999. (VIII. 4.) GM rendelet Emelőgép Biztonsági Szabályzat Emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja. Emelőgépeket üzemeltető személyek  emelőgép kezelő  emelőgép karbantartó  teherkötöző  emelőgép ügyintéző  emelőgép irányító Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki 18. életévét betöltötte vagy szakmunkás, a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, rendelkezik az emelőgépekre előírt képesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében, ha azt maga vezeti az ahhoz szükséges jogosítvánnyal.

40 40 EMELŐGÉPEK A teher felfüggesztését, felerősítését az emelőgép teherfelvevő szerkezetére, illetőleg az emelőgép kezelő irányítását önállóan az a személy végezheti, aki 18. életévét betöltötte, a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon elsajátította. Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:  a munkába állása előtt,  legalább hat hónapos távollét után. Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni:  az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal,  az emelőgép kezelőt, a más - általa korábban még nem kezelt – emelőgép típus kezelése előtt.

41 41 EMELŐGÉPEK Az emelőgép karbantartója köteles: Az emelőgép eredeti (dokumentáció szerinti) vagy azzal egyenértékű biztonsági állapotát fenntartani. Vita esetén az egyenértékű biztonság megítélésére emelőgép szakértő jogosult. A karbantartási tevékenységet megfelelően bizonylatolni, különösen:  az elvégzett munkákat,  a munkák időpontját,  a felhasznált anyagokat,  a munkát végző(k) nevét,  az ellenőrzést végző(k) nevét

42 42 EMELŐGÉPEK Emelőgép vizsgálatok:  Az üzembe helyezést megelőző vizsgálatok – munkavédelmi üzembe helyezés  Időszakos vizsgálatok – legalább ötévenként Az biztonsági felülvizsgálatokról jegyzőkönyvet kell készíteni! Az üzemeltetésre vonatkozó biztonsági előírások:  A gépi hajtású emelőgéphez naplót kell rendszeresíteni.  Az emelőgépre felmenni vagy arról lejönni csak a gép álló állapotában lehet.  Emelőgéppel személyeket emelni csak erre a célra tervezett és tanúsított kiegészítő felszereléssel lehet.  Az emelőgép tervezett állékonyságát pótlólagos ellensúllyal növelni TILOS !  Ha a teher kötözésével (rakodásával) egynél több személyt bíznak meg, az egyiket közülük meg kell bízni az emelőgép kezelő irányításával.  Ha a kezelő a kezelőhelyről a teher mozgatását nem képes követni, akkor irányítót kell biztosítani.  Amennyiben megemelt terhen vagy alatta munkát kell végezni, csak akkor szabad ha a teher tartását biztonságos alátámasztás vagy egyéb szerkezeti megoldás biztosítja.  Ha bárki olyan rendellenességet, veszélyes helyzetet észlel, amely az élet- vagy vagyonbiztonságot veszélyezteti, akkor köteles a kezelőnek "Vigyázz! Azonnal állj„ jelzést adni.

43 43 EMELŐGÉPNAPLÓ Az üzemben tartó neve és címe: ………………………………… Az emelőgép üzemeltetési helye: Az emelőgép fajtája: típusa: gyártási száma: leltári száma: teherbírása: üzemi csoportszáma: üzembe helyezés időpontja: kezelő(k) neve: Az emelőgép ügyintéző neve, telefonja: A napló kiállításának kelte: év hó nap kiállító neve, beosztása

44 44 EMELŐGÉPEK Konténer-rakodó

45 45 ANYAGTÁROLÁS Raktárak típusai  Zárt raktárak (felülről fedett, oldalról zárt)  Fűtöttek (konzisztenciától függő anyagok – műhely jelleg)  Temperáltak (fagyérzékeny anyagok)  Fűtetlenek  Nyitott színek (felülről fedett, oldalról nyitott)  Nyíltszín - nyílt rakterületen  Különleges raktárak  Különleges tárolási körülmények (hatósági előírások)  Más épületektől való távolság  Szerkezetük – építészeti kialakításuk (pl. robbanó felület, részben föld alatti tárolás…)  Tűz- és robbanásveszélyes anyagok

46 46 ANYAGTÁROLÁS Raktárakkal szemben támasztott követelmények Zárt raktárak:  Szilárd oldalfal és aljzat  Megfelelő világítás  Száraz és jól szellőztethető legyen Nyitott színek [Csapadék árt (de a légnedvességre nem, vagy kevésbé érzékenyek)]:  Vagyonvédelemről gondoskodni (pl. drótfonat oldalfal)  Csapadék távoltartás, elvezetés  Megfelelő padozat: salak- illetve kavics (kiemelve a környezetéből) Nyíltszín:  Sík, rendezett, tömör felület  Csapadékvíz elvezetés  Megvilágítás (vagyonvédelem szempontjából)

47 47 ANYAGTÁROLÁS Tárolás történhet: Ömlesztve  szabadban: garmadában (pl. prizma) vagy támfalas megtámasztással,  tároló berendezésekben: hombárokban (pl. bunker, siló) (Ha az ömlesztett anyagot zsákolják vagy tárolóedénybe (pl. konténer) rakják, akkor a továbbiakban már darabáruként kezelhetők.) Darabáruként  depóniákban  máglyákban, anyagok élére-, vagy lapjára fektetve  állványokon

48 48 ANYAGTÁROLÁS  Tároló ládákban  Raklapokon  Konténerekben Folyadékokat hordókban, ballonokban, tartályokban, Gázokat acélpalackokban, tartályokban (A hordókat, palackokat már darabáruként kezelik, tárolásuknál azonban figyelembe kell venni a töltet veszélyességét is.) Dexion polcok

49 49 ANYAGTÁROLÁS Hordók, palackok

50 50 ANYAGTÁROLÁS  A biztonságos, balesetmentes anyagtárolás érdekében az egyes anyagokat a kijelölt, megfelelő teherbírású helyen, rendezetten kell tárolni.  Közvetlenül a talajra rakodásnál követelmény a síkfelületű, tömör talaj, amelynek teherbírását, ill. a teher egyenletes elosztását alátétekkel javítani lehet.  A polcokon, állványokon, födémeken a legnagyobb megengedett terhelés feltüntetése, a túlterhelés megakadályozása fontos követelmény.  A rakatokat leesés, szétcsúszás, billenés veszélyétől óvni kell. A rakatok ezért csak megengedett magasságúak lehetnek és kötésben, vagy felfelé keskenyedve kell felrakni.  Kör keresztmetszetű tárgyakat (pl. hordók, palackok) nyergeivel, a rakat két szélén ékekkel biztosítva helyezzük el.  A rakat megbontását mindig felülről lefelé, biztonságos helyen állva végezzük, ügyelve arra is, hogy közben mások testi épségét ne veszélyeztessük.  A gyúlékony anyagokat felmelegedéstől, szikrától védeni kell.  Az olyan anyagokat, amelyek egymásra káros hatást (pl. vegyi reakció) fejthetnek ki, egymástól elkülönítve tároljuk. Biztonságos anyagtárolás általános előírásai

51 51 Biztonsági szekrény Veszélyes anyag tárolás Felfogó tálca Ártalmatlanító tartály

52 52 GÁZPALACK TÁROLÓ SZEKRÉNY HULLADÉK TÁROLÓ NEMESACÉLBÓL

53 53 Növényvédő szerek biztonságos szállítása és tárolása Tegyen meg minden óvintézkedést a szer kiömlése ellen ! Baleset esetén azonnal intézkedjen ! Minden eszközzel akadályozza meg, hogy a növényvédő szer felszíni vizeket, csatornákat, talajt szennyezzen !

54 § (1) Növényvédő szer raktár ajtajára jól látható helyen és módon a Méregraktár, Növényvédő szer raktár vagy Növényvédő szer feliratot kell elhelyezni. (2) A növényvédő szer raktár és a tárolószekrény ajtaját biztonsági zárral kell felszerelni, amelynek kulcsát kizárólag az arra jogosult személy kezelheti. (3) Munkaterületen az egynapi felhasználásra előkészített növényvédő szer biztonságosan zárható, alkalmi raktárban is tárolható. Az alkalmi raktár más célra kizárólag az esetleges növényvédő szer szennyeződés eltávolítása után használható. (4) Növényvédő szer raktárban kizárólag a raktározással és a felhasználáshoz szükséges növényvédő szer kimérésével összefüggő munka végezhető. (5) A külön jogszabály szerint működési engedélyhez kötött raktárnak meg kell felelnie a növényvédő szerek kis- és nagykereskedelmi forgalmazásának részletes szabályairól szóló jogszabályban foglalt feltételeknek. 89/2004 (V.15.) FVM rend. „a növényvédő szerek forgalomba hozatalának, felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról”

55 55 89/2004 (V.15.) FVM rend. „a növényvédő szerek forgalomba hozatalának, felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról” Növényvédő szerek tárolása a felhasználóknál 34. § (1) A növényvédő szer tárolási tevékenységnek és a tárolást szolgáló létesítménynek meg kell felelnie a külön jogszabályban foglalt, a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmére vonatkozó előírásoknak. (2) Növényvédő szert emberek és állatok tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített raktárban, vagy illetéktelen személyek által hozzá nem férhető helyen és módon elhelyezett szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni úgy, hogy szennyeződés esetén a környezet maradéktalan tisztítása biztosítható legyen. (3) Növényvédő szer raktár - az egyéni növényvédő szer felhasználók 50 kg-ot meg nem haladó készletét kivéve - nem létesíthető vízművek védőterületén, valamint ár- és belvízveszélyes területen.


Letölteni ppt "1 ANYAGMOZGATÁS ÉS TÁROLÁS BIZTONSÁGTECHNIKÁJA. 2 ANYAGMOZGATÁS AZ ANYAGMOZGATÁS MŰVELETEI: RAKODÁS: az áruk helykoordinátáinak megváltoztatása a szállítás."

Hasonló előadás


Google Hirdetések