Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Szőrnövési és hajrendellenességek. A szőrnövési rendellenességeket két nagy csoportra osztjuk:  A lanugószálak változásaiból származó rendellenességek,

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "Szőrnövési és hajrendellenességek. A szőrnövési rendellenességeket két nagy csoportra osztjuk:  A lanugószálak változásaiból származó rendellenességek,"— Előadás másolata:

1 Szőrnövési és hajrendellenességek

2 A szőrnövési rendellenességeket két nagy csoportra osztjuk:  A lanugószálak változásaiból származó rendellenességek, melynek során megváltozik a lanugószálak:  Hossza  Színe  Vastagsága  Hajrendellenességek:  A hajszálat létrehozó mátrix sejtek osztódása lelassul, vagy megszűnik  A hajszál szerkezetében történik változás.

3 A lanugoszálak változásaiból származó rendellenességek Hypertrichosisban - a szőrzet eloszlásának feminin jellege megtartott, a szőrszálak azonban vastagabbak és hosszabbak.  Körülírt hipertrichosis  Lehet naevoid jellegű (naevus pigmentosus pilosus, mongolfolt, stb)  Keletkezhet irritáció hatására (zsákhordók vállán, súrolóasszonyok térdén)  Tartós gyulladásos ingerekre (tartós napozástól)  Generalizált hipertrichosis Nőkön familiárisan már a pubertáskor megkezdődik. Hormonális eltérést többnyire nem sikerült kimutatni. Klimaxban a felső ajkon és az álltájon gyakori a pamacsszerű bajusz és szakállnövekedés.

4  Hirsutismus- férfias típusú szőrzetnövekedés nőkön (alhason a köldökig háromszög alakban húzódó fanszőrzet, erőteljesebb szakáll, bajusz). Egyéb férfias jelleggel kombinálódhat, pl. mély hang, péniszszerű clitoris, visszafejlődő mell, stb., amit az androgén hormonok fokozott szintézise okoz. Enyhe hirsutismus előfordulhat a terhesség alatt a hipofízis elülső lebenyének hiperfunkciója miatt, ez szülés után spontán visszafejlődik.

5 Helyi kezelés Szőkítés = Blans-por +H 2 O 2 Depiláció Ideiglenes szőreltávolítás, a szőrszálakat a bőrfelszínről vagy a szőrtüszőből távolítjuk el, a mátrixsejtek osztódása nem szűnik meg. MechanikaiBorotva, olló Csipesz Gyanta- hideg, meleg Vágás Koptatás VegyiLúgos kémhatású anyag Elektromos Epiláció Végleges szőreltávolítás, megszűntetjük a mátrixsejtek működését Elektrokoaguláció Rövidhullámú Diatermiás Lézeres Elektrolízis Galván Általános kezelés Gyógyszerek Hormonkezelés

6 Hajrendellenességek A hajrendellenességek több csoportba oszthatók: A.A fejbőr faggyúmirigyeinek rendellenessége a.A zsírhiányos (alipikus) fejbőr b.A fejbőr olajos szeborrhoeája c.A fejbőr korpás szeborrhoeája B.Hajszálelváltozások C.Hajhullás (alopecia)

7 A fejbőr faggyúmirigyeinek rendellenessége Ha a fejbőrön a faggyúmirigyek működése a normálistól eltér, a fejbőr kozmetikai rendellenességei alakulnak ki. A zsírhiányos (alipikus) fejbőr Tünetei:  A fejbőr és a hajszálak száraz tapintásúak  A haj fénytelen  A hajszálak töredeznek Zsírhiányos fejbőrt okozó tényezők: Külső tényezőkBelső tényezőkÖröklött tényezők Vegyi anyagok  Tartós hullámosító szerek  Hajfesték  Ösztrogén hormonok túltermelődése  Pajzsmirigyzavar Recesszív öröklődés

8 Kezelés célja a zsírhiány pótlása hámképző, jól felszívódó növényi zsírokból, olajokból álló, hidratáló hajápoló kozmetikumok segítségével, amelyek jelentős mennyiségű zsírkísérő anyagot tartalmaznak. A fejbőr olajos szeborrhoeája Tünetei:  A haj csillogó, zsíros fényű  Hajmosás után a hajszálak gyorsan ismét zsíros tapintásúvá, tapadóssá válnak A fejbőr korpás szeborrhoeája Száraz korpás fejbőr  A korpalemezek nem zsíros tapintásúak  A korpalemezek állandóan hullanak, a ruházatot is befedik.

9 Zsíros korpás fejbőr  Korpalemezek zsíros tapintásúak  Tapadnak a fejbőrhöz  Viszkető érzés alakul ki  A korparéteg alatt a bőr gyulladt Ha a zsírral átitatott korparéteg hosszabb ideig a fejbőrön marad, a bőrlégzés lelassul, amely a hajnövést gátolja.

10 Hajszálelváltozások  Trichoptilosis – a hajszálak szárazak, törékenyek, végükön felrostozódtak.  Trichorrhexis nodosa – hajszálakon fehér vagy sárga pontként feltűnő megvastagodások láthatók. Ezeken a helyeken a szőrszál felrostozódott, törékeny, gyakran letörik.

11 Öröklött hajszálelváltozás:  Monilethrix – a szőrszál vastagsága 0,5 - 0,5 mm periódusokban változik, így vékonyabb és vastagabb részek gyöngyfüzérszerűen követik egymást.  Pili anulati – a hajszálon ráeső fényben világos és sötét csíkok váltakoznak, alapja egy sajátságos keratinizációs zavar, a keratinrostok között kisebb- nagyobb léghólyagok vannak. A keratinképződés során valamilyen egynemű anyag termelődik, amely a haj növekedése folyamán megszárad, és zsugorodása miatt keletkeznek levegővel telt hólyagok. Ezek látszanak világosnak a ráeső fényben.

12 Trichorrhexis invaginata (bambuszhaj) – puhább és keményebb keratinból álló hajrészletek váltakoznak, innen a hajszálak bambusznádra emlékeztető alakja.

13 Őszülés (canities)  Általában évek között jelentkezik a halántékon, és innen terjed tovább.  Őszüléssel együtt csökken a hajszál vastagsága, rugalmassága, szakítási szilárdsága és nyújthatósága.  A melanociták a fehér hajszál mátrixából csaknem teljesen eltűntek, a tirozináz aktivitás csökkent.  A hajváltások következtében a működő melanociták száma egyre csökken, a pigmentgranulátumok is finomabbak és kisebbek.

14 Egyéb hajrendellenességek Olyan elváltozások, amelyeket gombás fertőzések, és hajtetű okozhat:  Microsporia  A hajas fejbőr illetve a piheszőrös bőr felületes gombás betegsége.  1-3 cm átmérőjű, kerek vagy ovális, finoman hámló, szürkésfehér színű plakkok keletkeznek, melyen a hajszálak letöredeznek.  Heget, maradandó kopaszságot nem hagy hátra.  Favus (fejkosz)  A hajas fejbőr maradandó kopaszsággal járó, felületes gombás betegsége.  Gyermekkorban kezdődik, de spontán nem gyógyul meg, hanem felnőttkorban is megmarad.  A hajszálak tövén sárga színű, lefelé konvex, fölfelé a szőrtüszőbe nyomuló, pajzsra emlékeztető „képletek” láthatók, melyek gombafonalakból, spórákból, szarupikkelyekből és leukocitákból állnak.  A hajszálak nem töredeznek le, szürkés színűek, fénytelenek.  A jellemző egérvizeletszag a gomba által képzett acetamidtól származik.  A szőrtüszőt a képletek tartós nyomása és a gomba által termelt toxinok elpusztítják, atrophia és maradandó kopaszság a következménye.

15

16  Mycosis Mycosis capitis superficialis  Gyerekek hajas fejbőrének felületes fertőzése, kórokozói a trichophytonok.  A fejbőrön 1-2 cm átmérőjű területen mérsékelt hiperaemia és finom hámlás látható.  A hajszálak nem egyenlő magasságban törnek, az elváltozáson belül maradnak ép hajszálak is. Mycosis barbae profunda  Férfiak szakálltájékán, ritkábban a bajusztájon vagy a tarkón folliculáris pustulák keletkeznek, amelyek összefolyhatnak és lividvörös, gennyet ürítő csomók képződnek.  A szőrszálak részben kihullanak.  A folyamat heggel gyógyul.  Kórokozói a trichophytonok.  Állatgondozók foglalkozási betegsége, régen „borbély” betegség volt, nem fertőtlenített borotvával terjesztették.

17  Pediculosis (tetvesség)  Óvodai, iskolai közösségekben gyakrabban, rossz higiénes körülmények között élő felnőtteken ritkábban fordul elő.  Az occipitalis és a fül mögötti területen lehet a rovarokat a hajszálak között megtalálni.  Könnyebb a kórjelző serkéket (szürkés, tojásdad alakú, fél mm hosszú képletek) megtalálni, amelyeket a tetvek a hajszálakra ragasztanak.

18 Alopecia Az alopecia a haj illetve a test szőrzetének kihullását vagy hiányát jelenti. Lehet: A.Veleszületett – a szőrtüszők hiányoznak B.Szerzett  Irreverzibilis – a szőrtüszők elpusztulnak  Reverzibilis – a szőrtüszők átmenetileg tevékenységüket beszüntetik  Diffúz  Foltos

19 Irreverzibilis alopeciák  Hegesedő alopeciák – zúzódás, égés, forrázás, savmarás eredményeként alakulnak ki.  Férfiak androgén alopeciája – androgének hatására genetikusan bekövetkező hajvesztés, nem betegség, az alopeciák 90-95% tartozik ebbe a csoportba. A folyamat felnőttkorban kezdődik a halántékon, és folyamatosan terjed hátrafelé.  Nők androgén típusú alopeciája – ritkán alakul ki, komoly pszichés problémát okoz. Míg férfiakban az androgén alopecia nem nevezhető betegségnek, addig ugyanez a kórkép nőknél kórosnak tekinthető, mivel a megszaporodott androgén hormonoknak egyéb, rendellenes endokrin hatása lehet.

20

21 Reverzibilis alopeciák Diffúz alopecia Hematogén úton odakerült toxikus anyagok okozzák. Ilyenek lehetnek:  Cytosztatikus (sejtosztódást gátló) kezelés gyógyszerei  Baktériumok, vírusos betegségek toxinjai (tifusz, influenza, szifilisz)  Mérgek (Tl)  Hosszú ideig kontroll nélkül szedett A-vitamin és származékai Kialakulhat:  Szülés után.  Fogamzásgátlók szedését követően (progeszteron túlsúlyú szereknél).  Krónikus betegségekben (diabetes, AIDS).  Fe hiányban.  Ismétlődő stressz esetén.

22 Alopecia areata  A hajas fejbőr területén bárhol megjelenő kerek, reakciómentes, kopasz folt.  Általában fájdalmatlan, szubjektív panaszt nem okoz.  Az esetek legnagyobb részében gyulladásos góc található a szervezetben (pl. fog, orrmelléküreg, prosztata, stb.)  A szakálltáji és a szemöldökre, szempillára is kiterjedő alopecia nehezen befolyásolható, megléte rossz prognosztikai jel.

23


Letölteni ppt "Szőrnövési és hajrendellenességek. A szőrnövési rendellenességeket két nagy csoportra osztjuk:  A lanugószálak változásaiból származó rendellenességek,"

Hasonló előadás


Google Hirdetések