Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

Az előadás letöltése folymat van. Kérjük, várjon

A FÉSŰKAGYLÓ SZEMÉNEK OPTIKÁJA A Pecten-szem mint az állatvilág Schmidt-teleszkópja Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika.

Hasonló előadás


Az előadások a következő témára: "A FÉSŰKAGYLÓ SZEMÉNEK OPTIKÁJA A Pecten-szem mint az állatvilág Schmidt-teleszkópja Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika."— Előadás másolata:

1 A FÉSŰKAGYLÓ SZEMÉNEK OPTIKÁJA A Pecten-szem mint az állatvilág Schmidt-teleszkópja Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

2 A Pecten fésűkagylónak több tucat, 1 mm átmérőjű, kékeszölden színjátszó szeme van egyenletes eloszlásban a köpenye szélén (Kennedy, 1963, 2. ábra, 123. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

3 A Pecten-szem vázlatos keresztmetszete (Land, 1965, 1. ábra, 138. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

4 A Pecten-szem képalkotása. A szemlencse által alkotott látszólagos képet (A) a tükröző réteg képezi le valódi képpé a fölső retinára (B) (Land, 1965, 5. ábra, 147. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

5 A Pecten-szem kettős retinája (A) és annak vázlatos keresztmetszete (B) (Land, 1968, 1A ábra, 77. o. és 3. ábra, 80. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

6 (A) A Pecten-szem tükröző rétegében található guaninkristályok formája fölülnézetben. (B) A tükröző réteg fényvisszaverőképessége a hullámhossz függvényében (Land, 1972, 12. ábra, 95. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

7 A Newton-féle távcső (A) és a Cassegrain-féle teleszkóp (B) felépítése (Horváth, 1993b, 4. ábra, 503. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

8 (A) A Schmidt-távcső felépítése. (B) A Schmidt-távcső korrekciós lemezének két lehetséges felülete (Horváth, 1993b, 4. ábra, 503. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

9 A Schmidt  Cassegrain-távcső (A) és a Baker Super-Schmidt-távcső (B) felépítése (Horváth, 1993b, 4. ábra, 503. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

10 A Pecten-szem optikai modelljének keresztmetszete és egy paraxiálisan beeső fénysugár menete a szemben. A metszetnek csak a felét tüntettük fel (Horváth és Varjú, 1993, 3. ábra, 160. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

11 A [t i  tan  i ] (A) és az [e i, x i ] (B) sorozatok meghatározásának sematikus algoritmusa adott [z i ] sorozat mellett (Horváth és Varjú, 1993, 4. ábra, 162. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

12 A (9.24) egyenletbeli  paraméterértékének meghatározásához, mikor a lencse hátsó felszíne és a tükröző réteg gömb alakú (Horváth és Varjú, 1993, 5. ábra, 164. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

13 (A) A Pecten-lencse számított elülső felületének e(x) tengelymetszete az 1. szem (9.1. táblázat) paraméter- konfigurációjára, azzal az eltéréssel, hogy R t = 295  m, f = 125  m; F: fókuszpont. A megoldás P 3, P 2 és P 4 között elágazik. (B) Mint (A), de a szembeli sugármenettel együtt. (C) Az e(x) egyik lehetséges, P 1 és P 3 közti megoldása a sugármenettel. (D) Az e(x) másik, P 1, P 2 és P 4, P 3 közti megoldása a sugármenettel (Horváth és Varjú, 1993, 6. ábra, 165. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

14 A Pecten-lencse elméleti és valódi elülső felületének tengelymetszete és a szembeli sugármenet az 1. szemre f = 160  m (A), f = 153  m (B) és f = 145  m (C) esetén (Horváth és Varjú, 1993, 7. ábra, 166. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

15 Mint a ábra, de a 2. szemre f = 140  m (A), f = 135  m (B) és f = 120  m (C) esetén (Horváth és Varjú, 1993, 8. ábra, 166. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

16 A Pecten-lencse elülső felületének alakja a lencse n L törésmutatója függvényében az 1. szemre f = 153  m (A) és f = 125  m (B) esetén. Az n L 1,5-ről csökken 1,36-ra az 1. görbétől a 8.-ig,  n L = 0,02 lépésközzel (Horváth és Varjú, 1993, 9. ábra, 167. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

17 A Pecten-lencse elülső felületének alakja a retina n r törésmutatója függvényében az 1. szem esetén. (A) f = 153  m, n r 1,34-ről nő 1,48-ig az 1. görbétől az 5.-ig,  n r = 0,04 lépésközzel, (B) f = 125  m, n r1 = 1,34, n r2 = 1,42, n r3 = 1,50 (Horváth és Varjú, 1993, 10. ábra, 168. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

18 A Pecten-lencse elülső felületének alakja a lencse a tengelyvastagságának függvényében az 1. szem esetén, f = 153  m (A) és f = 125  m (B) mellett. Az a 500  m-ről csökken 50  m-re az 1. görbétől a 10.-ig,  a = 50  m lépésközzel (Horváth és Varjú, 1993, 11. ábra, 169. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

19 A Pecten-lencse elülső felületének alakja a lencse hátsó felszíne és a tükröző réteg közti b tengelytávolság függvényében az 1. szem esetén  f = 12  m (A) és  f = 40  m (B) mellett. A b 220  m-ről csökken 110  m-re az 1. görbétől a 12.-ig,  b = 10  m lépésközzel. A tükröző réteg görbeseregét nem tüntettük föl (Horváth és Varjú, 1993, 12. ábra, 169. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

20 A Pecten-lencse elülső felületének alakja a lencse hátsó felülete R L görbületi sugarának függvényében az 1. szem esetén. (A) f = 153  m, R L 100  m-ről nő 500  m-re az 1. görbétől az 5.-ig,  R L = 100  m lépésközzel. (B) f = 125  m, R L1 = 100  m, R L2 = 200  m, R L3 = 300  m (Horváth és Varjú, 1993, 13. ábra, 170. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika

21 A Pecten-lencse elülső felületének alakja a tükröző réteg R t görbületi sugarának függvényében az 1. szem esetén f = 153  m (A) és f =125  m (B) mellett. Az R t 290  m-ről nő 490  m-re az 1. görbétől a 6.-ig,  R t = 40  m lépésközzel. A tükröző réteg görbeseregét nem tüntettük fel (Horváth és Varjú, 1993, 14. ábra, 170. o. alapján). Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika


Letölteni ppt "A FÉSŰKAGYLÓ SZEMÉNEK OPTIKÁJA A Pecten-szem mint az állatvilág Schmidt-teleszkópja Horváth Gábor: A geometriai optika biológiai alkalmazása - Biooptika."

Hasonló előadás


Google Hirdetések